Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

j v r;-x Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ’ XXXV. ÉVF., 132. SZÁM ARA: 1,20 FT 1979. 1ÜNIUS 8., PÉNTEK Eszközök az oktatásban 4 pedagógusok szakszervezetének megyei bizottsága előtt r X pedagógusok szakszerve­zetének Nógrád megyei bi­zottsága tegnap ülést tartott Salgótarjánban, az SZMT székházában. Jászberényi Fri­gyes, a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának titkára az egyesület tevékeny­ségéről számolt be, részlete­sen ismertetve az eddigi eredményeket, kapcsolatokat, a további tennvialókat. Az ülés résztvevőinek egybehang­zó véleménye szerint a me­gyei tagozat — amelynek kö­zel félszáz tagja van — ered­ményes munkát végez, tevé­kenységével hozzájárul az oktató-nevelő tevékenység hatékonyságának javításához. Egyes területeken olyan sike­reket ért el ■ a tagozat, hogy országosan is felfigyeltek te­vékenységére. A fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekeinek klubszerű foglalkoztatása, ál­talános műveltségük szélesebb körű fejlesztése, közéletiség- re nevelése említhető e sor­ban. Az eredmények ellené­re azonban további erőfeszí­tések szükségesek a tudomá­nyos tevékenység magasabb színvonalra emeléséhez, az elméleti eredményeknek a gyakorlatban történő gyor­sabb és hatékonyabb meggyö­kereztetéséhez. Ennek érde­kében a szakszervezet a jö­vőben fokozottabban igyek­szik ösztönözni a különféle nályázatokon való részvételt, a publikációs tevékenységét. Az oktató-nevelő munka eredményessége szempontjá­ból rendkívül fontos a szem­léltető és egyéb, a tanítást se­gítő eszközök megléte és cél­tudatos, indokolt használata. A pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága átfogóan, hét évvel ezelőtt tárgyalta az általános iskolák eszközellá­tottságának helyzetét, fel- használásuk tapasztalatait. Pálinkás József szakfelügyelő, a szakszervezet megyei bizott­ságának köznevelési felelőse, mostani előterjesztésében vá­zolta az eltelt időszak fejlő­dését, s az eredmények elis­merése mellett különleges fi­gyelmet szentelt a meglevő hiányoságokra, fogyatékossá­gokra. Mindezt az új tanter­vek — melyek magasabb kö­vetelményeket támasztanak a pedagógusokkal szemben — folyamatos bevezetése indo­kolja. . Általános tapasztalat sze­rint ma már nincs hiány esz­közökből az iskolákban.' vi­szont több helyen megoldat­lan az eszközök szakszerű, biztonságos tárolása. Az el­múlt években emelkedett az eszközök kihasználtság! szint­je is, s mind több pedagógus érzi nélkülözhetetlenségü­ket a mindennapi munkában. Az elkövetkezendőkben azonban — erre utalt dr. Szalánczay György, a megyei pártbizottság munkatársa, Hartly Jánosné, a pedagógus­szakszervezet megyei bizottsá­gának titkára is — az iskola- vezetésnek körültekintőbben kell felhasználnia a rendel­kezésre álló pénzt, szolgálni a szemléltetőeszközök megfe­lelő ütemű gyarapítását, fel- használásuk elősegítését. A ma elsődleges feladata a meglevő eszközök funkcio­nális, jó kihasználásának biz­tosítása. A szakszervezetek tisztségviselőinek pedig leg­fontosabb tennivalója, hogy észrevételeikkel, javaslataik­kal és példamutatásukkal se­gítsék elő az eszközök haté­kony. céltudatos, felhasználá­sát. Csak ily módon képzel­hető el az oktató-nevelő mun­ka színvonalának szükséges és további emelése. Tanácsi vb-ül és Pásztón Az ipaitöxvény végrehaj tásázól r Soros ülésén, csütörtökön, egyebek között az új ipartör­vény végrehajtásáról, az ipar­és árhatósági munka javítá­sára tett intézkedések ered­ményeiről és a további felada­tokról tárgyalt Pásztó nagy­község közös Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Az illetékes tárca két esz­tendeje alkotta meg az új ipartörvényt, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsok önálló­sága érvényesüljön, többek között, a helyi igények jobb kielégítésében — különös te­kintettel a szolgáltatási ipa­rokra. A törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az adott te­rületen termékelőállító tevé­kenységre, vagy, ami ugyan­csak fontos a lakossági ellá­tásban, kimondottan javító szolgáltatás végzésére adja­nak ki iparjogosítványt. Az új törvény ezen túl még számos — az ipargyakorlás szempont­jából előnyös — lehetőséget adott az első fokú hatóságok kezébe. Miként éltek ezzel a pásztói tanácson? — erről tár­gyaltak a végrehajtó bizott­ság tagjai legutóbbi ülésükön. Kiemelt feladat a szolgálta­tásfejlesztés; így lehetőséget adtak a jelenleg még nem kel­lően ellátott pásztói Nógrádi Sándor-lakótelepen új keres­kedelmi és szolgáltatóegység építésére; további tárgyalások folynak annak érdekében is. hogy a községközpontban szolgáltatóház épüljön. Az idén, jélentős eredményként, megkezdte működését az új AFIT-szerviz. A kiemelt szol­gáltatási ágazatokban döntő többségben a szocialista szek­torba tartozók dolgoznak, ugyanakkor például a lakás­karbantartásokat főként kis­iparosok végzik. A magán- kisipar olyan területeken iut komoly szerephez, ahol elma­radások tapasztalhatók a la­kossági szolgáltatásban, őket egy sor kedvezményes intéz­kedés, jogszabály is segíti. Ér­demes megjegyezni, hogy az új rendelkezések szerint, to­vább bővült a szolgáltatás­nak minősülő munkák köre, hiszen például a költségvetési szervek részére végzett munka is lakossági szolgáltatásnak minősül. Mintegy két esztendő alatt 92-ről 105-re gyarapodott a főállású kisiparosok száma Pásztón, és tízzel többen dol­goznak munka melletti kisipa­rosként a nagyközségben, ahol összesen 183 iparost tartanak számon. Sajnos, sokan meg­szüntetik — idős koruk miatt — az ipar gyakorlását, de elő­fordul olyan eset is, hogy az ipart megszüntetők a szocia­lista szektorban dolgoznak to­vább. Mindent összevetve, az új ipartörvény és a mögéje csoportosuló gyakorlat nyo­mán kedvezően alakult a kis­iparosok száma és összetétele Pásztón. Az ipartörvénnyel kapcsolatos lehetőségek kiak­názását a tanács továbbra is feladatának tekinti, a lakos­ság jobb ellátása érdekében. Befejeződött Lézár György Somogy megyei Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön befejezte kétnapos Somogy megyei látogatását. A második nap délelőttjén a megye legfiatalabb ipari üze­mét, a Csepel Vas- és Fém­művek egyedi gépgyárának kaposvári részlegét kereste fel. A kormány elnökének útja ezután — Varga Péternek, a megyei pártbizottság első tit­kárának és Böhm Józsefnek, a megyei tanács elnökének tár­saságában — a tízezer hektá­ros Balatonnagybereki Állami Gazdaságba vezetett. A látogatás következő állo­mása a szántód-pusztai mű­emléknek nyilvánított major volt. Lázár György kétnapos so­mogyi programja az 5 ezer hektáron gazdálkodó, s évi 124 millió forint termelési értéket előállító balatonszabadi No­vember 7. Termelőszövetkezet majorjának és juhtelepének megtekintésével fejeződött be. Tetszetős ülőbútorok prototípusai készültek el Balassagyarmaton, az Ipoly Bútorgyár­ban. A Nicol fantázianévre keresztelt fotelek kényelmét a szekszárdi bútorgyártól be­szerzett öntött lágyszivacs palást biztosítja, melyre a szövet-, illetve műbőr borítást, Vörös László és Megyeri Tibor — képünkön — szakmunkások készítették. A kárpitozás­tól függően lakások és irodahelyiségek keresett termékei lesznek a modern vonalú ülőalkalmatosságok. — kulcsár — Négyszázmilliót hoznak az idén Időarányosan lemaradtak A bányai külüzemek nagy feladatok előtt állnak Ä Nógrádi Szénbányáknak öt — a nagybátonyi gépüzem, a kisterenyei építési üzem, a földtani kutató- és külfejtési üzem, a tervező- és földmérő­iroda, valamint a fuvarozási iroda — szénen kívüli terme­lőtevékenységet folytató egy­sége van. Ezek munkája rop­pant jelentős, hiszen árbevé­teli terveik rendszeres túltel­jesítése jótékonyan hat a vál­lalat egészét érintő eredmé­nyességre. Az idei év első öt hónapjá­nak eredményei — igaz mini­mális összeggel: alig több mint egymillió forinttal lettek kevesebbek a tervben elő­irányzott 124 milliós értéknél — biztatók. Egyedül a nagy­bátonyi gépüzem munkáját akadályozta huzamosabb ideig alapanyaghiány, ám ez nem veszélyeztette az exporttervek teljesítését. A Nógrádi Szénbányáknál egyébként — az ipari háttér biztosítása miatt — éppen ezen üzem tevékenységére fektet­itek nagy hangsúlyt. Célul tűzték, hogy a régebben, a majdhogynem csak szolgálta­tó tevékenységet, a bányászat igényeinek kielégítését segítő termelőmunka váltsa fel. A törekvés sikeresnek bizonyul, hiszen már ebben az eszten­dőben az önjáró biztosító be­rendezések süvegrészeinek az NSZK-nak és Angliának tör­ténő gyártása révén 3,4 millió forintnyi devizát takarítanak meg úgy, hogy termékeikért cserébe a magyar szénbányá­szat — egyébként csak devi­záért beszerezhető — hidrau­likus alkatrészeket kap. Ezek mellett több olyan bá­nyászati berendezés, alkatrész meghonosítását is véghezvit- ték, amelyek biztos jövőt ígér­nek a nagybátonyiaknak. Nagy munkákat végzett, s folytat az építési üzem. Kü­lönösen fontos lesz az itt dol­gozók számára a Ganz-MÁ- VAG mátranováki gyáregysé­gében az idei harmadik ne­gyedév során beinduló — kö­rülbelül hat évig tartó, s több mint 320 millió forintot „érő” — beruházási munka, mely­nek során szociális létesítmé­nyeket, forgácsolócsamokot. revétlenítőt, s más üzemi ob­jektumokat építenek. Jelenleg a salgótarjáni FÜSZÉRT-rak- tár, a kisterenyei öltöző-fürdő, a nagybátonyi tanműhely és a szorospataki szociális léte­sítmény kivitelezési munkála­tait végzik az építési üzem brigádjai. A földtani kutató- és kül­fejtési üzem sarkalatos, a széntermelést is nagyban elő­segítő pontja a kazár-pólyosi külszíni fejtés. Ahonnan, a tervek szerint e hónap vala­mennyi napján 600 tonna sze­net juttatnak el a nagybáto­nyi feladóállomásra. A nógrá­di kutatók az ország számos helyén végeznek talajmecha­nikai vizsgálatokat, vízkutató fúrásokat, szén- és ásványfel­tárást. A Dunántúl különbö­ző területein, Csongrád, Já­vorkút és Miskolc térségében dolgoznak, s természetesen se­gítik a nógrádi szénvagyon feltárását is. A tervezők és földmérők a Ganz-MÁVAG, a SZIKKTI, a KGYV, a ZIM, a Tatabányai Szénbányák, valamint megyei — tanácsi — megrendelésre készülő terveken dolgoznak je­lentős elismerésekkel s fontos munkákat végeznek az OLAJ- TERV, valamint a hazai gáz- és olajipari vállalatok részé­re. A fuvarozási iroda,, amely­nek fő árbevétele jelenleg munkagépek kölcsönzéséből — autódaruk, földmunkagépek — valamint más cégeknek tör­ténő fuvarozásból áll — ter­mészetesen a „hazai”, a szén­bányák igényeinek kielégíté­se mellett, sikerrel teljesíti ár­bevételi tervét, s várhatóan év végére • több mint nyolc­millió forintot hoz a szénbá­nyák „konyhájára” A szénen kívüli termelőte­vékenységet folytató üzemek a fél év sikeres zárására tö­rekednek. Bravó szakmunkások ! avattat; Salgótarjánban Mini sportkombinátot adtak át rendeltetésének csütörtökön Salgótarjánban, a 211-es szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az 1140 diák ok­tatásával, nevelésével foglal­kozó intézet három évvel ez­előtt készült el, ám a sportlé­tesítmények kivitelezésére már nem maradt pénz. Ezt pótolták tanárok és tanulók, mintegy hárommillió forint értékű kis sportkombinát fel­építésével. Az anyagot kivéve, teljesen társadalmi munkában létesítették a szemre is tet­szetős sporttelepet, több tíz­ezer munkaórával. Van bitu­menes kézilabdapálya, melyet világítással szereltek fel. A világítóberendezést is a tanu­lók készítették. Az iskolai sport, a tömegsport rendelke­zésére áll egy salakos kézi­labdapálya, egy négysávos, háromszáz méter hosszúságú futókör, egy 130 méteres fu­tósáv, röplabdapálya, sőt ug­róhelyeket is kialakítottak. A csütörtöki avatási ünnep­séget — melyen jelen voltak a balassagyarmati és a nagy­bátonyi szakmunkásképző in­tézmény tanulói is — Horváth László, a salgótarjáni intézet igazgatója nyitotta meg. Ava­tóbeszéde után a sportkombi­nátot Fekete Nándor, Salgó­tarján város tanácselnöke ad­ta át rendeltetésének. Ezután a nagybátonyi tanulók zászló­gyakorlatot, a salgótarjániak íátványos székgyakorlatot mu­tattak be. Később atlétikai versenyeket, kispályás labda­rúgó-mérkőzést, kézilabdator« nát, leánv-tollaslabdabemuta- tót bonyolítottak le. 13803401

Next

/
Oldalképek
Tartalom