Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

Móricz Z«isiiiond Leányfalun •» f.'-ánvfalun, a művelődési házban június 311-án Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából ünnep­ségsorozat kezdődött. Móricz Zsigmond háza Leányfalun, Ki ’ IfWBM Móricz Zsigmond BZahánéval, 1910-ben. A televízióból jelenniük Százegyből egyet forgatnak A televízió stúdiójában egy presszó, egy polgári ízléssel berendezett lakás, egy kisven­déglő és egy albérleti — he­venyészett odú jól megtérnek egymás mellett. Az alkalmi présszóban sorra kerülő felvé­tel előtt még dolgozik a ren­dező, Mihályíy Sándor. A novella két főszereplője színművészeti főiskolás: Görbe Nóra és Dörner György. Kész a Nyitott könyv for­gatásának soron következő je­lenete. A presszóban csak né- hányan ülnek. Az ifjú szerei- mespár mögött a háttér a régi Budapest, a század eleji nagy­körút felnagyított fotója. Ta­lán a kontraszt miatt A térna ugyanis a jelenbe ágyazódik. A szereplők, a figurák a hu­szadik század a „modern idők” gyermekei! — Mert te egy lelkiélettel rendelkező nő vagy — fogal­ma;: élesen a viharkabátos, hosszú hajú fiatalember. — Nem olyan szélcsap senki, akinek néha kedve támad itt- ott eltölteni egy éjszakát. Lel­ked, egyéniséged van, nem úgy mint holmi, butácska li­bának, akinek az egyéniségét... na mi pótolja? — Ott kezdődött minden, hogy elárultalak, amikor ott aludtam abban a lakásban — mondja fojtott hangon a lány. — Egy rohadt alvásért el­hagytalak. Aztán az író hangja: — Ügy gondolom, hogy ezen a negyedik héten már gyűlölni fogják az egész világot, ön­magukkal együtt, de nem vall­ják be még önmaguknak sem. Ezen az éjszakán csatangolni fognak reggelig. S Anna ál­mosan megy, hogy beüljön a 1 i nztárgép mögé... Császár István „Csak kép­zelet. mi” című novelláját for­gatják a tv II-es stúdiójában. A keserű hangú történet két fiatal összetalálkozásáról, ta- lajtalanságáról, céltalan kó­borlásairól és kapcsolatuk széthullásáról szól. — Akár én magam is le­hetnék ez a figura, akit itt játszom, — vélekedik Dörner György színművészeti főisko­lás, amíg felvétel után a ka­merák átállnak a következő képre. — Van jó néhány ha­sonló helyzetben levő fiatal az ismerőseim között is. Közép­iskola után nem vették fel őket az egyetemre, nincs szak­májuk, munkahelyüket is vál­togatják. Tartalmatlan életű­ek, amíg valamilyen célt nem találnak. Általában nagyon komisz helyzetben vannak... Munkájuk nem érdekli őket, Sőt idővel súlyos teherré vá­lik számukra. — És a szerelem nem old meg semmit? — Eleinte úgy tűnhet, hogy a szerelem mindent pótolhat és helyre tehet. Egy idő után azonban, mivel csak ritkán ta­lálkozhatnak, hiszen nincs he­lyük, nincs lakásuk — nem képesek békében meglenni egymás mellett. Veszekednek. Minden csupán átmeneti meg­oldás lehet számukra... A fel­vetett kérdés, amit ez a no­vella tárgyal nagyon is reá­lis. Elég ha csak a magam helyzetére, tapasztalataira gondolok. A Nyitott könyv című tv- műsor 101 magyar novella cí­mű adásának felvételei a Har­minc év aranykötetének széles áttekintését adó, felszabadulás utáni novellaterméséből ké­szül. S bár azúttal csak az egyik novella forgatásán vol­tunk jelen, Császár István el­beszélése mellett. Nagy Lajos és Gyárfás Miklós írásai is telerecordingra készülnek. Ezen kívül több magyar no­vellából készült nagy sikerű filmből» Szerelem (Déry T.), OJdás és kötés (Lengyel Jó­zsef). Ház a sziklák alatt (Ta­tai Sándor), Kilenc perc (Ge- relyes Endre). Piros tövű nád (Mocsár Gábor) is részleteket sugároz majd a televízió a Nyitott könyv következő mű­sorainak egyikében. Szcmann Béla NOGRAD - 1979. június 30., szombat ü oa’ócíöld pásziormövészeie Múzeumok - nyáron A palócföld pásztorművé­szete címmel nagy szakmai gondossággal rendezett kiállí­tást nyitottak meg tegnap Sal­gótarjánban. az SZMT székhá­zában. A kiállítást dr. Zó­lyomi József, a balas^gyar- mati Palóc Múzeum igazgató­ja rendezte. Az érdeklődő kö­zönség öt múzeum válogatott anyagában gyönyörködhet, a debreceni Déry, a miskolci Hermann Ottó, az egri Dobó - tván, a gyöngyösi Mátra és í. balassagyarmati Palóc Mú­zeumból válogatták ki a pász­toréit rekvizitumait, a pász­torművészet jellegzetes alko­tásait E kitűnő kiállításon tűi, mit ígérnek Nógrád megye mú­zeumai a nyáron az ideláto­gatóknak és az itt élőknek? A Salgótarjáni Munkásmoz­galmi Múzeumban A szénbá­nyászat és a bányászok élete Nógrád megyében, 1361—1962 című állandó kiállítás ismer­teti meg az érdeklődőkkel a bányászkodás nógrádi emléke­it. A salgótarjáni föld alatti bányászati múzeum pedig európai ritkaságnak számít, s ugyancsak sok látogatót vonz. A balassagyarmati Palóc Múzeum néprajzi kiállítása igen gazdag gyűjtemény, be­mutatja Nógrád megye pa­rasztságának történetét a tö­rök háborúk végétől 1945-ig, továbbá korszakos tagolások­ban a palóc népi építkezést, a parasztság viseletét, n»unka- és használati eszközeit. Ezen túl, Madách- és Mikszáth-em- lékszoba őrzi itt a két kiemel­kedő múlt századi alkotó em­lékét. A szécsényi Kubinyi Fe­renc Helytörténeti Múzeum­ban vadászati, valamint me­gyei régészeti állandó kiállí­tás látható. Az emlékmúzeumok és az emlékházak ugyancsak válto­zatos látnivalót kínálnak. A karancsberényi Nógrádi par­tizáncsoport-emlékmúzeum kiemelkedő, országos figye­lemre számot tartó munkás- mozgalmi emlék, a bánki nem­zetiségi emlékház a szlovák lakosság életét reprezentálja, Csesztvén Madách Imre-em- lékház, Horpácson Mikszáth Kálmán-emlékmúzeum, Holló­kőn falumúzeum várja a ven­dégeket Ezen túl, számos más látni­valót is kínál a palócföld. így például az ipolytarnóci őslény­tani leleteket s természetesen a műemlékeket. Nógrád me­gyében jelenleg 53 műemlék van, de jóval több a műemlék jellegű, a városképi jelentősé­gű épületek, a műemléki kör­nyezetek, műemléki jelentő­ségű és természetvédelmi területek száma, összesen 316. 4mikor nem esnek a reflektorok Tornacipő a hegedűiokban (Nándor Zoltán) A reflektorok ritkán vilá­gítják meg őket. Nevüket elsősorban szűk szakmai kö­rökben ismerik, a nagyközön­ség csak idcig-óráig jegyzi meg arcukat. Az amatőr vers- és prózamondóknak mégis nagy a tábora. Nem csupán a nyilvános szereplések múlé- kony sikerélménye köti őket az alkalmi pódiumokhoz, sok­kal inkább a versek, az iro­dalom szeretete. Az irodalo mé, amely — mindennapi munkájuk mellett — „zer- ves része életüknek. Soroza­tunkban Nógrád megyei vers­mondókat mutatunk be. Iro.- dalomszeretetük, tehetségük, közéleti tevékenységük egy­aránt indokolja, hogy írjunk róluk akkor is, amikor ép­pen nem égnek a reflektO' rok... Márciusban, a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermé­ben, két napon át versengtek az országos szövetkezeti sza­valóverseny döntőbe jutott versmondói. Míg odabenn a közönség és a zsűri az elő­adókat hallgatta, addig az előcsarnokban a soron követ­kező versmondók készültek fel. Olykor az is megesett •hogy az előcsarnokban érde­kesebb események zajlottak, mint a verseny színhelyén. Például mikor egy széles vál- lú, atléta termetű versmondő — öltöny zakóját levéve — gimnasztikái gyakorlatokat és fekvőtámaszokat csinált a csarnok kövezetén. Azonban, amikor a fiatalember néhány perc múlva — Nógrád me­gye Színeiben — a dobogóra lépett, mindenki elfeledte az iménti jelenetet. Sándor Zol­tán méltán jutott a díjazott legjobb tíz versmondó kö­zött a is a negyedik helyre. Hazafelé jövet azután egye­bek közt a fekvőtámaszok titkára is fény derült. — Fellépések előtt — ha csak tehetem —, mindig vég­zek valamilyen tomagyakor- latot. — hangzott a magyará­zat. — Ezekkel valójában a légzőgyakorlatokat helyette­sítem, de a gimnasztika a fi­zikai lazítás mellett, a szel­lemi összpontosítást is elő­segíti. Sándor Zoltán nem véletle­nül alkalmazza a felkészülés­nek ezt a szokatlan módját. Vargabetűkkel tarkított pá­lyája során a sport is fon­tos szerepet játszott. De ne vágjunk a dolgok elébe! A huszonnyolc éves fiatal­ember Sárákon született, de az általános iskolát már a megyeszékhelyen végezte el. Az elemi iskola negyedik osz­tályába járt, mikor egy is­kolai szavalóversenyen lelfi- gyeltek rá tanárai, s ettől kezdve rendre őt kiíldtéK a különböző vers- és prózamon­dóversenyekre, melyeket ő rendre meg is nyert, tehet­sége a gimnázium első két évében is szép eredm :nveket hozott számára. Ekkor már a színművészeti pályára ké­szült, de erről tanárai lebe­szélték, mondván: „oda még kitűnő tanulókat is nehezen vesznek fel.” Sándor Zoltán pedig éppenséggel nem vo.t kitűnő tanuló, s mert azt tel sem merte tételezni, hogy ta­nárai rosszul ítélik meg a művészeti pályák követelmé­nyeit — lemondott tervé­ről. Az irodalomnak azon­ban továbbra is szerelmese maradt. Rengeteget olvas, és a szépirodalom mellett mind nagyobb érdeklődést ta­núsít a filozófia uránt. Fel­fedezi a többi művészet, min- nekelőtt a zfene szépségeit. A salgótarjáni zeneiskolába he­gedülni tanul, majd fúvós­hangszerekkel próbálkozik. Tagja a zeneiskola zenekará­nak. Ugyanakkor aktívan sportol, az SBTC Hí csapa­tának labdarúgó-reménysé­gévé fejlődik. Ma így vall ezekről az évek­ről. — Fiatalos hévvel a min- denséget vágytam megragad­ni. Az volt a célom, hogy ne csak sportoló, hanem muzsi­kus is és ne csak muzsikus, de versmondó is legyek egy­szerre. A türelmetlen kamasz per­sze gyakran került időzavar­ba, amit otthon igyekezett el­titkolni. így esett, hogy he­gedűtokba csempészett tor­nacipőkkel igyekezett zeneis­kola helyet a rendkívüli ed­zésekre, máskor az edzések­ről maradt el egy-egy zenei fellépés miatt. A gimnáziumban — • ért­hetó módon — nem igen mél­tányolták egyéb irányú am­bíciót, és rövidesen utolér­te őt az első csapás, ponto­sabban bukás. Sándor Zoltán azonban nemcsak türelmet­len, de „önérzetes” kamasz is volt, félbehagyta a gimnáziu­mot és a szakmunkásképző intézet esztergályos tanulója­ként kezdett „új életet”. Bár mindvégig osztályelső voJt, a szakmunkásvizsgáig tt sem jutott el. Ezúttal sport- szeretete miatt „bűnhődött”, ugyanis engedély nélkül szö­kött el az iskolából, hogy az SBTC csapatával részt ve- , hessen az 1967-es krakkói labdarúgótornán. (A tornát egyébként az SBTC nj ér­té. ..) , Vasbetonszerelő segéd­munkásnak stegódik, rr,a;d ..eltemetkezni i világ elöl” a váci katona Jszthelyettes- képzö iskolába .rHkozik te, de egy év után ezt is abba­hagyja, és a sorállom ínyi ka­tonaidő letöltése után a 2.' számú Volánnál helyezkedik el. Innen a salgótarjáni öb­lösüveggyárba kerül, ahol segédmunkás, később szállí­tási előadó lesz. Közben — 1972-ben — a gimnázium be­fejezésére is elszánja magát.' Sándor Zoltán az öblösüveg­gyárban ismerkedett meg Sándor Máriával. A nevro- konságból házasság lett, s ez­zel újabb fordulat állt be éle­tében. Saját bevallása sze­rint is — révbe jutott. Nem sokkal később érdek­lődésének leginkább megtele­lő munkát, még inkább hiva­tását is megtalálta, 1975 óta népművelő Kazáron. Ma még képesítés nélkül, de cé­lul tűzte, a főiskola elvegzé- ' sét is. Sándor Zoltán az aktív sportolással és zenéléssel már felhagyott. Annál többször szerepel sikerrel versmondó­versenyeken. Hetvenötben a József Attila, hevenhétben az Ady Endre országos vers-; és prózamondóversenyen a! televíziós középdöntőig ju-j tott. Az idei versenyen a me­gyei döntőt megnyerte, da mert a tatai előkészítő tá­bor munkájában nem vett! részt — „leírták a listáról” és mint első számú tatjaiéit, nemi került a kamerák elé. Az utóbbi évekről kazárt lakásának könyvekkel teát nappalijában beszélgettünk. — Választanom kellett, s én a versmondást választot­tam! A verseken keresztül próbálom megfejteni az életet, de a művészetek egy­úttal a harmóniát, a lelki egyensúlyt is biztosítják szá­momra. Versmondónak len­ni úgy anal: kor egyfajta pró­fétai szerep. A költők üze­netét tolmácsolom, s akkor vagyok boldog, ha sikerül az emberek szívébe lopnom a jót, az igazat, a szépet... Pintér Károly A vidéki rádiósok — ahogy a Magyar Rádió körzeti stú­dióit a győrit, a pécsit, a szol­nokit, a nyíregyházait, a mis­kolcit nevezik — sok színes történettel illusztrálják sze­repüket, jelentőségüket a rá­diózásban. Közös bennük az, hogy vidéken a lakosság fel­fedezte magának „saját” stú­dióját, de nemcsak égy város, egy járás vagy egy megye, hanem egész országrészek la­kossága. Ki gondolná például, hogy a pécsi stúdió több száz­ezer hallgatóval dicsekedhet? De látszik a stúdiók levelezé­séből is, hogy milyen új, fon­tos kapcsolat alakult ki a vi­déki stúdiók és rádióhallgatók között. Sikerük titka a kommuniká­ciós forrás közelsége. Mesél­nek például egy asszonyról, aki elvált és magára maradt, gondolt rá, hogy levelet ír problémáiról a Nője Lapjának, de aztán lemondott róla, mert a szerkesztőség „messze van, távol az ő gondjaitól”. Ez az asszony történetesen hőerő­műben dolgozik egy régebbi építésű kazán széngaratjánál. Nehéz a munka: egy vasrúd­dal a kezében kell bökdösnie szenet, ha darabjai fennakad­nak a garatban. Csak néhány iskolája van, nehezen ír, ol­vas. De egy alkalommal az ő sorsához hasonló történet hangzott el a körzeti stúdió adásában, azóta barátságot kö­tött a körzeti rádióval és leve­lez vele... A lakossás felfedezte saját stúdióját „Vidéki” rádiósok PÉCS VOLT AZ ELSŐ A legmélyebbre nyúló gyö­kerei a pécsi stúdiónak van­nak, itt alakult meg elsőnek, még a negyvenes évek elején, az ország első iskolarádiója a Nagy Lajos Gimnáziumban. Alapítója az ismert zenetudós, dr. Nádor Tamás, aki ma a pécsi stúdió zenei adásait ve­zeti. Még diák volt, de ráér­zett arra a szükségletre, hogy a város zenei életének leg­fontosabb eseményeit vala­hogy rögzítenie kellene, s ha már ez megtörtént, az iskola- rádión keresztül élményét meg is kell osztania példá­ul azokkal a tanulókkal, akik faluról járnak be és nem tud­nak részt venni a rendezvénye­ken. Nádor Tamás — egyéb­ként ügyvédnek készült, de elhódította őt a mikrofon — használt rönígenlemezekre vágta a diákstúdióban, a vá­rosból szabályos postai tele­fonvonalon érkező zenei elő­adást. , ­A vidéki stúdiók színvonalát egyébként éppen a vidéki élet­be való mély beágyazottság határozza meg, amelyet a mo­dern technika nem pótolhat. De ma már megvan ez is, az is. A rádiósoknak már nem kell nehéz magnókat cipelni­ük, amelyek bizony gyakran felmondják a szolgálatot. A pécsi stúdió helyettes vezető­je, dr. László Lajos iró — egyebek közt az Uránbányá­szok szemzője — mesélte ezt, aki sokszor napokat, heteket töltött riportalanyai társasá­gában a mohács-szigeti tanya- világban, bányákban. „MONSTRE”­KÖZVETÍTÉSEK Ma a modern technikai, kap­csolási és közvetítési lehetősé­gek jóval nagyobb mozgáste­ret, a fantázia jobb kiélését te­szi lehetővé a rádiósok számá­ra. Emlékezetes marad pél­dául a pécsi zenés autóbusz ötlete a szilveszteri műsorból és más hasonlók. A vidéki rádiósok gyakran kapcsolódnak országos rádió­adások műsorába, vagy pe­dig közvetítenek maguk is or­szágos eseményekről, például a parlamenti ülésekről, tehát a „vidéki” jelző már nem na­gyon illik rájuk. Különösen azóta nem, amióta megalakul­tak a tévé körzeti stúdiói s ezáltal hanggal-képpel még­jobban beleilleszkedhetnek as országos kommunikációs rend­szerbe. Itt jegyzem meg, hogy ■a vidéki rádióstúdiók egyben az újságírás és a rádiózás is­kolái: írók, pesti rádiósok és tévémunkatársak közül szá­mosán indultak el „iskolapad­jaikból”, többek közt a Ma­gyar Rádió berlini és varsói tu­dósítója is. NEMZETISÉGI MŰSOROK De ismét a pécsi stúdiót kell kiemelnem, nem csak magas • színvonalú munkája, hanem bonyolult feladatköre miatt is. A stúdió feladata a nemzetisé­gi adások sugárzása. Német pyelvű szerkesztősége első­nek rendezte meg az anya­nyelvi nemzetiségi dalosver­senyt („Singe mit uns”) Ker­ner Lőrinc vezetésével. Nem kisebb jelentőségű á stúdió szerb-horvát nyelvű adása sem, amely szintén naponta jelentkezik Pécsről s rendsze­resen Budapestről is. % Ami új eredmény, módszer a vidéki rádiózásban, hamar közkinccsé válik, ennek bizto­sítéka az, hogy a Magyar Rá­dió gondos munkát végez kör­zeti stúdióinak központi irá­nyításában. Így válik a körzeti stúdiók viszonylag kis lét­számú rádiósainak munkája, sok kezdeményezése száz- és • százezrek javára a magyar vi­déken. Szluka Emil <

Next

/
Oldalképek
Tartalom