Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
Móricz Z«isiiiond Leányfalun •» f.'-ánvfalun, a művelődési házban június 311-án Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepségsorozat kezdődött. Móricz Zsigmond háza Leányfalun, Ki ’ IfWBM Móricz Zsigmond BZahánéval, 1910-ben. A televízióból jelenniük Százegyből egyet forgatnak A televízió stúdiójában egy presszó, egy polgári ízléssel berendezett lakás, egy kisvendéglő és egy albérleti — hevenyészett odú jól megtérnek egymás mellett. Az alkalmi présszóban sorra kerülő felvétel előtt még dolgozik a rendező, Mihályíy Sándor. A novella két főszereplője színművészeti főiskolás: Görbe Nóra és Dörner György. Kész a Nyitott könyv forgatásának soron következő jelenete. A presszóban csak né- hányan ülnek. Az ifjú szerei- mespár mögött a háttér a régi Budapest, a század eleji nagykörút felnagyított fotója. Talán a kontraszt miatt A térna ugyanis a jelenbe ágyazódik. A szereplők, a figurák a huszadik század a „modern idők” gyermekei! — Mert te egy lelkiélettel rendelkező nő vagy — fogalma;: élesen a viharkabátos, hosszú hajú fiatalember. — Nem olyan szélcsap senki, akinek néha kedve támad itt- ott eltölteni egy éjszakát. Lelked, egyéniséged van, nem úgy mint holmi, butácska libának, akinek az egyéniségét... na mi pótolja? — Ott kezdődött minden, hogy elárultalak, amikor ott aludtam abban a lakásban — mondja fojtott hangon a lány. — Egy rohadt alvásért elhagytalak. Aztán az író hangja: — Ügy gondolom, hogy ezen a negyedik héten már gyűlölni fogják az egész világot, önmagukkal együtt, de nem vallják be még önmaguknak sem. Ezen az éjszakán csatangolni fognak reggelig. S Anna álmosan megy, hogy beüljön a 1 i nztárgép mögé... Császár István „Csak képzelet. mi” című novelláját forgatják a tv II-es stúdiójában. A keserű hangú történet két fiatal összetalálkozásáról, ta- lajtalanságáról, céltalan kóborlásairól és kapcsolatuk széthullásáról szól. — Akár én magam is lehetnék ez a figura, akit itt játszom, — vélekedik Dörner György színművészeti főiskolás, amíg felvétel után a kamerák átállnak a következő képre. — Van jó néhány hasonló helyzetben levő fiatal az ismerőseim között is. Középiskola után nem vették fel őket az egyetemre, nincs szakmájuk, munkahelyüket is váltogatják. Tartalmatlan életűek, amíg valamilyen célt nem találnak. Általában nagyon komisz helyzetben vannak... Munkájuk nem érdekli őket, Sőt idővel súlyos teherré válik számukra. — És a szerelem nem old meg semmit? — Eleinte úgy tűnhet, hogy a szerelem mindent pótolhat és helyre tehet. Egy idő után azonban, mivel csak ritkán találkozhatnak, hiszen nincs helyük, nincs lakásuk — nem képesek békében meglenni egymás mellett. Veszekednek. Minden csupán átmeneti megoldás lehet számukra... A felvetett kérdés, amit ez a novella tárgyal nagyon is reális. Elég ha csak a magam helyzetére, tapasztalataira gondolok. A Nyitott könyv című tv- műsor 101 magyar novella című adásának felvételei a Harminc év aranykötetének széles áttekintését adó, felszabadulás utáni novellaterméséből készül. S bár azúttal csak az egyik novella forgatásán voltunk jelen, Császár István elbeszélése mellett. Nagy Lajos és Gyárfás Miklós írásai is telerecordingra készülnek. Ezen kívül több magyar novellából készült nagy sikerű filmből» Szerelem (Déry T.), OJdás és kötés (Lengyel József). Ház a sziklák alatt (Tatai Sándor), Kilenc perc (Ge- relyes Endre). Piros tövű nád (Mocsár Gábor) is részleteket sugároz majd a televízió a Nyitott könyv következő műsorainak egyikében. Szcmann Béla NOGRAD - 1979. június 30., szombat ü oa’ócíöld pásziormövészeie Múzeumok - nyáron A palócföld pásztorművészete címmel nagy szakmai gondossággal rendezett kiállítást nyitottak meg tegnap Salgótarjánban. az SZMT székházában. A kiállítást dr. Zólyomi József, a balas^gyar- mati Palóc Múzeum igazgatója rendezte. Az érdeklődő közönség öt múzeum válogatott anyagában gyönyörködhet, a debreceni Déry, a miskolci Hermann Ottó, az egri Dobó - tván, a gyöngyösi Mátra és í. balassagyarmati Palóc Múzeumból válogatták ki a pásztoréit rekvizitumait, a pásztorművészet jellegzetes alkotásait E kitűnő kiállításon tűi, mit ígérnek Nógrád megye múzeumai a nyáron az idelátogatóknak és az itt élőknek? A Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban A szénbányászat és a bányászok élete Nógrád megyében, 1361—1962 című állandó kiállítás ismerteti meg az érdeklődőkkel a bányászkodás nógrádi emlékeit. A salgótarjáni föld alatti bányászati múzeum pedig európai ritkaságnak számít, s ugyancsak sok látogatót vonz. A balassagyarmati Palóc Múzeum néprajzi kiállítása igen gazdag gyűjtemény, bemutatja Nógrád megye parasztságának történetét a török háborúk végétől 1945-ig, továbbá korszakos tagolásokban a palóc népi építkezést, a parasztság viseletét, n»unka- és használati eszközeit. Ezen túl, Madách- és Mikszáth-em- lékszoba őrzi itt a két kiemelkedő múlt századi alkotó emlékét. A szécsényi Kubinyi Ferenc Helytörténeti Múzeumban vadászati, valamint megyei régészeti állandó kiállítás látható. Az emlékmúzeumok és az emlékházak ugyancsak változatos látnivalót kínálnak. A karancsberényi Nógrádi partizáncsoport-emlékmúzeum kiemelkedő, országos figyelemre számot tartó munkás- mozgalmi emlék, a bánki nemzetiségi emlékház a szlovák lakosság életét reprezentálja, Csesztvén Madách Imre-em- lékház, Horpácson Mikszáth Kálmán-emlékmúzeum, Hollókőn falumúzeum várja a vendégeket Ezen túl, számos más látnivalót is kínál a palócföld. így például az ipolytarnóci őslénytani leleteket s természetesen a műemlékeket. Nógrád megyében jelenleg 53 műemlék van, de jóval több a műemlék jellegű, a városképi jelentőségű épületek, a műemléki környezetek, műemléki jelentőségű és természetvédelmi területek száma, összesen 316. 4mikor nem esnek a reflektorok Tornacipő a hegedűiokban (Nándor Zoltán) A reflektorok ritkán világítják meg őket. Nevüket elsősorban szűk szakmai körökben ismerik, a nagyközönség csak idcig-óráig jegyzi meg arcukat. Az amatőr vers- és prózamondóknak mégis nagy a tábora. Nem csupán a nyilvános szereplések múlé- kony sikerélménye köti őket az alkalmi pódiumokhoz, sokkal inkább a versek, az irodalom szeretete. Az irodalo mé, amely — mindennapi munkájuk mellett — „zer- ves része életüknek. Sorozatunkban Nógrád megyei versmondókat mutatunk be. Iro.- dalomszeretetük, tehetségük, közéleti tevékenységük egyaránt indokolja, hogy írjunk róluk akkor is, amikor éppen nem égnek a reflektO' rok... Márciusban, a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében, két napon át versengtek az országos szövetkezeti szavalóverseny döntőbe jutott versmondói. Míg odabenn a közönség és a zsűri az előadókat hallgatta, addig az előcsarnokban a soron következő versmondók készültek fel. Olykor az is megesett •hogy az előcsarnokban érdekesebb események zajlottak, mint a verseny színhelyén. Például mikor egy széles vál- lú, atléta termetű versmondő — öltöny zakóját levéve — gimnasztikái gyakorlatokat és fekvőtámaszokat csinált a csarnok kövezetén. Azonban, amikor a fiatalember néhány perc múlva — Nógrád megye Színeiben — a dobogóra lépett, mindenki elfeledte az iménti jelenetet. Sándor Zoltán méltán jutott a díjazott legjobb tíz versmondó között a is a negyedik helyre. Hazafelé jövet azután egyebek közt a fekvőtámaszok titkára is fény derült. — Fellépések előtt — ha csak tehetem —, mindig végzek valamilyen tomagyakor- latot. — hangzott a magyarázat. — Ezekkel valójában a légzőgyakorlatokat helyettesítem, de a gimnasztika a fizikai lazítás mellett, a szellemi összpontosítást is elősegíti. Sándor Zoltán nem véletlenül alkalmazza a felkészülésnek ezt a szokatlan módját. Vargabetűkkel tarkított pályája során a sport is fontos szerepet játszott. De ne vágjunk a dolgok elébe! A huszonnyolc éves fiatalember Sárákon született, de az általános iskolát már a megyeszékhelyen végezte el. Az elemi iskola negyedik osztályába járt, mikor egy iskolai szavalóversenyen lelfi- gyeltek rá tanárai, s ettől kezdve rendre őt kiíldtéK a különböző vers- és prózamondóversenyekre, melyeket ő rendre meg is nyert, tehetsége a gimnázium első két évében is szép eredm :nveket hozott számára. Ekkor már a színművészeti pályára készült, de erről tanárai lebeszélték, mondván: „oda még kitűnő tanulókat is nehezen vesznek fel.” Sándor Zoltán pedig éppenséggel nem vo.t kitűnő tanuló, s mert azt tel sem merte tételezni, hogy tanárai rosszul ítélik meg a művészeti pályák követelményeit — lemondott tervéről. Az irodalomnak azonban továbbra is szerelmese maradt. Rengeteget olvas, és a szépirodalom mellett mind nagyobb érdeklődést tanúsít a filozófia uránt. Felfedezi a többi művészet, min- nekelőtt a zfene szépségeit. A salgótarjáni zeneiskolába hegedülni tanul, majd fúvóshangszerekkel próbálkozik. Tagja a zeneiskola zenekarának. Ugyanakkor aktívan sportol, az SBTC Hí csapatának labdarúgó-reménységévé fejlődik. Ma így vall ezekről az évekről. — Fiatalos hévvel a min- denséget vágytam megragadni. Az volt a célom, hogy ne csak sportoló, hanem muzsikus is és ne csak muzsikus, de versmondó is legyek egyszerre. A türelmetlen kamasz persze gyakran került időzavarba, amit otthon igyekezett eltitkolni. így esett, hogy hegedűtokba csempészett tornacipőkkel igyekezett zeneiskola helyet a rendkívüli edzésekre, máskor az edzésekről maradt el egy-egy zenei fellépés miatt. A gimnáziumban — • érthetó módon — nem igen méltányolták egyéb irányú ambíciót, és rövidesen utolérte őt az első csapás, pontosabban bukás. Sándor Zoltán azonban nemcsak türelmetlen, de „önérzetes” kamasz is volt, félbehagyta a gimnáziumot és a szakmunkásképző intézet esztergályos tanulójaként kezdett „új életet”. Bár mindvégig osztályelső voJt, a szakmunkásvizsgáig tt sem jutott el. Ezúttal sport- szeretete miatt „bűnhődött”, ugyanis engedély nélkül szökött el az iskolából, hogy az SBTC csapatával részt ve- , hessen az 1967-es krakkói labdarúgótornán. (A tornát egyébként az SBTC nj érté. ..) , Vasbetonszerelő segédmunkásnak stegódik, rr,a;d ..eltemetkezni i világ elöl” a váci katona Jszthelyettes- képzö iskolába .rHkozik te, de egy év után ezt is abbahagyja, és a sorállom ínyi katonaidő letöltése után a 2.' számú Volánnál helyezkedik el. Innen a salgótarjáni öblösüveggyárba kerül, ahol segédmunkás, később szállítási előadó lesz. Közben — 1972-ben — a gimnázium befejezésére is elszánja magát.' Sándor Zoltán az öblösüveggyárban ismerkedett meg Sándor Máriával. A nevro- konságból házasság lett, s ezzel újabb fordulat állt be életében. Saját bevallása szerint is — révbe jutott. Nem sokkal később érdeklődésének leginkább megtelelő munkát, még inkább hivatását is megtalálta, 1975 óta népművelő Kazáron. Ma még képesítés nélkül, de célul tűzte, a főiskola elvegzé- ' sét is. Sándor Zoltán az aktív sportolással és zenéléssel már felhagyott. Annál többször szerepel sikerrel versmondóversenyeken. Hetvenötben a József Attila, hevenhétben az Ady Endre országos vers-; és prózamondóversenyen a! televíziós középdöntőig ju-j tott. Az idei versenyen a megyei döntőt megnyerte, da mert a tatai előkészítő tábor munkájában nem vett! részt — „leírták a listáról” és mint első számú tatjaiéit, nemi került a kamerák elé. Az utóbbi évekről kazárt lakásának könyvekkel teát nappalijában beszélgettünk. — Választanom kellett, s én a versmondást választottam! A verseken keresztül próbálom megfejteni az életet, de a művészetek egyúttal a harmóniát, a lelki egyensúlyt is biztosítják számomra. Versmondónak lenni úgy anal: kor egyfajta prófétai szerep. A költők üzenetét tolmácsolom, s akkor vagyok boldog, ha sikerül az emberek szívébe lopnom a jót, az igazat, a szépet... Pintér Károly A vidéki rádiósok — ahogy a Magyar Rádió körzeti stúdióit a győrit, a pécsit, a szolnokit, a nyíregyházait, a miskolcit nevezik — sok színes történettel illusztrálják szerepüket, jelentőségüket a rádiózásban. Közös bennük az, hogy vidéken a lakosság felfedezte magának „saját” stúdióját, de nemcsak égy város, egy járás vagy egy megye, hanem egész országrészek lakossága. Ki gondolná például, hogy a pécsi stúdió több százezer hallgatóval dicsekedhet? De látszik a stúdiók levelezéséből is, hogy milyen új, fontos kapcsolat alakult ki a vidéki stúdiók és rádióhallgatók között. Sikerük titka a kommunikációs forrás közelsége. Mesélnek például egy asszonyról, aki elvált és magára maradt, gondolt rá, hogy levelet ír problémáiról a Nője Lapjának, de aztán lemondott róla, mert a szerkesztőség „messze van, távol az ő gondjaitól”. Ez az asszony történetesen hőerőműben dolgozik egy régebbi építésű kazán széngaratjánál. Nehéz a munka: egy vasrúddal a kezében kell bökdösnie szenet, ha darabjai fennakadnak a garatban. Csak néhány iskolája van, nehezen ír, olvas. De egy alkalommal az ő sorsához hasonló történet hangzott el a körzeti stúdió adásában, azóta barátságot kötött a körzeti rádióval és levelez vele... A lakossás felfedezte saját stúdióját „Vidéki” rádiósok PÉCS VOLT AZ ELSŐ A legmélyebbre nyúló gyökerei a pécsi stúdiónak vannak, itt alakult meg elsőnek, még a negyvenes évek elején, az ország első iskolarádiója a Nagy Lajos Gimnáziumban. Alapítója az ismert zenetudós, dr. Nádor Tamás, aki ma a pécsi stúdió zenei adásait vezeti. Még diák volt, de ráérzett arra a szükségletre, hogy a város zenei életének legfontosabb eseményeit valahogy rögzítenie kellene, s ha már ez megtörtént, az iskola- rádión keresztül élményét meg is kell osztania például azokkal a tanulókkal, akik faluról járnak be és nem tudnak részt venni a rendezvényeken. Nádor Tamás — egyébként ügyvédnek készült, de elhódította őt a mikrofon — használt rönígenlemezekre vágta a diákstúdióban, a városból szabályos postai telefonvonalon érkező zenei előadást. , A vidéki stúdiók színvonalát egyébként éppen a vidéki életbe való mély beágyazottság határozza meg, amelyet a modern technika nem pótolhat. De ma már megvan ez is, az is. A rádiósoknak már nem kell nehéz magnókat cipelniük, amelyek bizony gyakran felmondják a szolgálatot. A pécsi stúdió helyettes vezetője, dr. László Lajos iró — egyebek közt az Uránbányászok szemzője — mesélte ezt, aki sokszor napokat, heteket töltött riportalanyai társaságában a mohács-szigeti tanya- világban, bányákban. „MONSTRE”KÖZVETÍTÉSEK Ma a modern technikai, kapcsolási és közvetítési lehetőségek jóval nagyobb mozgásteret, a fantázia jobb kiélését teszi lehetővé a rádiósok számára. Emlékezetes marad például a pécsi zenés autóbusz ötlete a szilveszteri műsorból és más hasonlók. A vidéki rádiósok gyakran kapcsolódnak országos rádióadások műsorába, vagy pedig közvetítenek maguk is országos eseményekről, például a parlamenti ülésekről, tehát a „vidéki” jelző már nem nagyon illik rájuk. Különösen azóta nem, amióta megalakultak a tévé körzeti stúdiói s ezáltal hanggal-képpel mégjobban beleilleszkedhetnek as országos kommunikációs rendszerbe. Itt jegyzem meg, hogy ■a vidéki rádióstúdiók egyben az újságírás és a rádiózás iskolái: írók, pesti rádiósok és tévémunkatársak közül számosán indultak el „iskolapadjaikból”, többek közt a Magyar Rádió berlini és varsói tudósítója is. NEMZETISÉGI MŰSOROK De ismét a pécsi stúdiót kell kiemelnem, nem csak magas • színvonalú munkája, hanem bonyolult feladatköre miatt is. A stúdió feladata a nemzetiségi adások sugárzása. Német pyelvű szerkesztősége elsőnek rendezte meg az anyanyelvi nemzetiségi dalosversenyt („Singe mit uns”) Kerner Lőrinc vezetésével. Nem kisebb jelentőségű á stúdió szerb-horvát nyelvű adása sem, amely szintén naponta jelentkezik Pécsről s rendszeresen Budapestről is. % Ami új eredmény, módszer a vidéki rádiózásban, hamar közkinccsé válik, ennek biztosítéka az, hogy a Magyar Rádió gondos munkát végez körzeti stúdióinak központi irányításában. Így válik a körzeti stúdiók viszonylag kis létszámú rádiósainak munkája, sok kezdeményezése száz- és • százezrek javára a magyar vidéken. Szluka Emil <
