Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-27 / 148. szám
Az atomenergetika 25 éve pvvp| ezelőtt, 1954. június 27-én c v v helyezték üzembe a Szovjetunióban a világ első. atomerőművét, amely 5 megawatt teljesítőképességű volt. Ezzel megindult az atomenergia békés célókra való felhasználásának folyamata. A maghasadás fizikai törvényének gyakorlati felhasználására már az 1940-es években sor került, s 1942-ben az USA-ban Fermi megépítette az első atommáglyát. Sajnos a II. világháború rányomta bélyegét a kutatási irányvonalra, amely elsődlegesen nukleáris fegyverek előállítását tűzte ki célul. A befektetett hatalmas anyagi és szellemi kapacitás gyors „eredmény”-re vezetett, s Japánban ki is próbálták az atombombát, amelynek sokkhatása ma is kísérti az emberiséget. A Japánban ledobott két atombomba demonstrálta a nukleáris fegyverek pusztító hatását, s megvetette az 1950-es évek hideg- háborús politikájának alapjait. Az erőegyensúly fenntartása miatt a Szovjeunió is kénytelen volt nukleáris fegyverféjlesztésre, de nem feledkezett meg a békés célokra való alkalmazási lehetőségek vizsgálatáról sem. Ennek eredménye az első atomerőmű üzembe helyezése. Az energiatermelő, reaktorokban elsősorban természetes uránt használnak fűtőanyagként. Ebben a természetes keverékben az uránnak a 235 tömegszámú izotópja képes maghasadásra. A maghasadás kis energiájú, ún. termikus neutronok hatására megy végbe, így az U—235 hasadását felhasználó reaktorokat termikus atomreaktoroknak is nevezzük. Az atomerőművekben maghasadás révén állítunk elő hőenergiát, s ezzel egy_ többé- kevésbe konvencionális áramfejlesztő turbinát üzemeltetünk. A gyakorlatban leginkább az ún. nyomottvizes rendszerek terjedtek el világszerte. A nyomottvizes atomerőművek 2 kört tartalmaznak. A primer körben találjuk az energiatermelő termikus reaktort, itt nagy nyomású (120—150 kp/cm5) és magas hómésékletű (250—300°) víz szállítja az energiát. A primer kör egy hőcserélőn keresztül csatlakozik a szekunder^ körhöz, amelyben szintén víz szállítja a hőenergiát. A szekunder kör tartalmazd az elektromos áramot termelő generátort. Az atomerőműveknek az emberiség energiaellátása szempontjából nagy jelentőséget kell tulajdonítaniuk. A hagyományos, elsősorban szén és olajból származó energiaforrások nem képesek az exponenciálisan növekvő energiaigényt kielégíteni. Más energia-, termelő rendszerek, mint pl. a fúziós reaktor, vagy a napenergia alkalmazása napjainkban elsősorban még elvi jelentőségűek, s az ezredfordulónál előbb nem várható gyakorlati felhasználásuk szélesebb körben. Ezért szükségszerűen következik, hogy az elkövetkezendő 25—30 év legfontosabb új energia- forrása az atomenergetika. Az atomenergetika fejlődését erősen befolyásolja a korábban említett sokkhatás, mert az átlagember egyenlőségjelet tesz az atomfegyver és az atomreaktor közé. Ezt a hitet elsősorban politikai fegyverként használják a kapitalista országok bari sok atomerőműellenes tüntetésnek lehetünk tanúi napjainkban, néhány esetben kormányok sorsát is eldöntötte (1976. Svédország) a“z atomenergetika kérdése. Az atomerőművek ellen felhozott érvek megalapozatlanok, manapság a legbiztonságosabb. Iparág az atomenergetika. Az atomenergetika fejlődésének valóp problémája a reaktorok üzemeltetése során keletkező radioaktív hulladékok tárolásának biztonságos megoldásában keresendő. A nagy fajlagos radioaktivitású kiégett fűtőelemeket több száz évig ún. izotóptemetőkben kell tárolni. A mai álláspont szerint izotóptemetők céljaira legalkalmasabbak a régi sóbányák, mert itt nem kell talajvíz hatásával számolni, s a radioaktív.anyag nem kerülhet bele a talajvízbe. Az atomerőmüvek környezeti .hatásai normál üzemmódban kedvezőek. A kikerülő radioaktív anyagok hatása még a környezetben élő népességre nézve is elhanyagolható: a természetes eredetű sugárterhelésnek áz ezredét sem éri el. Baleseti szituációknál számos műszaki megoldás biztosítja a környezet hatásos védelmét. A biztonságvédelmi rendszerek jó működésére példa az 1979. márciusában az USA-beli Harrisburgban bekövetkezett üzemzavar, itt ugyanis a környezet sugárterhelése elhanyagolható volt. Az üzemzavar körüli sajtókampány azonban ismételten megmutatta, hogy elsősorban a nagy olajmonopóliumok manipulációi következtében mennyire eltávolodtak a hírek a valóságtól. Sajnos ennek bizonyos mértékig a magyar sajtó is áldozatul esett, egyes nyugati közlemények kritikában átvétele miatt. Hazánkban is megindult az atomenergetika fejlődése. Ennek első eredménye, hogy terv szerint 1980 végére az első magyar atomerőmű-blokk üzembe lép. A reaktorok felépítésére a Szovjetunióval kötött államközi szerződés értelmében kerül sor. Az első kiépítésben a 4 db VVER—440 típusú reaktorblokk létesül. Ez a típus nyomottvizes atomerőmű-reaktor, s blokkonként elektromos teljesítménye 440 megawatt lesz. 1985-ig további blokkok létesülnek, vagy újabb 4 db VVER—440 típus, vagy 2 darab VVER—1000. Ez utóbbi új konstrukció és blokkonként 1000 megawatt elektromos energia előállítására alkalmas. Az atomenergetika äKShagyományai nincsenek, ezért az első atomerőmű felépítése nagy áldozatokat követéi mind anyagi, mind. szellemi téren. Napjainkban különösen égető a szakemberhiány mind tervezői, kivitelezői, mind üzemeltetői szinten. Az országnak a fejlődés érdekében vállalnia kell az atomenergetika fejlesztésével járó költségeket. A fejlesztéshez sok segítséget nyújt a KST gazdasági integrációja, ill. a Szovjetunió. Virág Elemér Budapesti Műszáki Egyetem Tanreaktor Reszel, a hegesztő Könnyű a mesterség annak, aki tudja— mondták a régiek. RESZEL JÁNOSNAK ezek szerint könnyen mehet a hegesztés. Az a fáma róla a VEGYÉPSZER tarjám gyárában, hogy jól tudja a mesterségét. Nemcsak a fáma ez. Papíron áll, fehéren fekete: az első osztályú minősítés. Csak ilyen minősítéssel bíró szak* emberek hegeszthetnek atom- erőművi berendezést. Ennyire bonyolult munka ez? — Nagyok a követelmények, nem mindenki felel meg- Vannak, akik újfelvéte- lisként idejönnek és azt mondják, megv ez nekik, hisz tudnak hegeszteni- De mikor megpróbálják, kiderül, hogy mégsem olyan egyszerű — mondja a 33 éves, kissé már pocakos fiatalember. Az atomerőmű-berendezések alkalmasint-fokozzák a hegesztő felelősségét más. kevésbé igényes gyártmányokhoz képest. — Ezekbe a tartályokba — bök háta mögé Reszel János — bórsavoldat kerül. Ha az kimarja valamelyik varratot, sugárVeszély léD fel. Tehát nem marhatja ki. Méghozzá 30 évig. Addig üzemel egyegy berendezés- Ha mégis előbb tönkremegy, nagyon nehéz kijavítani: egy hegesztő csak pár percig dolgozhat a sugárveszélyes helyen. Hogy erre ne kerüljön sor, töviről hegyire megvizsgálják átadás előtt a tartályokat- A varratok minden centiméterét rönlgenkontrollnak vetik alá- Azonban még ennyi sem elég az alaposságból. A hegesztők minden általuk készített varrat mellé odaütik az azonosítási számukat egy vasbélyegzővel. így akár 20—30 esztendő múlva is megállapítható, kik dolgoztak egy bizonyos tartályon. Csak az esetleges felelősségre vonás ösztökéli-e nagyobb gondosságra a hegesztőket? Reszel megrázza a fejét — Nem. Minden évben újra meg újra vizsgáznunk kell atomerőművi ismeretekből. Ilyenkor nem hegesztőszakmai tudást kérnek számon, hanem azt kell megtanulnunk, hogy az itt gyártott berendezések hova kerülnek, mi lesz .ott a szerepük, miféle igénybevételnek lesznek kitéve. Ezek az ismeretek ébren tartják az emberben az óvatosságot. * Amikor egy újfajta anyaggal kezdenek dolgozni,' előbb úgynevezett próbadaraookat kell összehegeszteniük. Ezeket azután Pestről jött szakemberek vizsgálják meg: röntgenezik, nyújtják, szakítják- Csak akkor foghatnak hozzá a hegesztők a valódi munkához, ha a próbadarabokkal igazoljak, hpgy az újfajta fém sajátosságait is kellőképpen kitapasztaltákAzután is akad azért nehézség munka közben. — Fizikailag nem az a nehéz, hogy emelgetni kell ezt vagy azt. Hanem hogy például, nézze meg. a 3 és fél méter magas tartály tetején kel] kuporogni, lábán ülni' az embernek, akár egy műszakon keresztül is. Így aztán- a láb elmerevedik. — Hallottam: kikezdi a szemet az ívhegesztő villogása. — Igen — üti rá a fejét az enyhén hosszú hajú fiatalember. — Nekem szerencsém volt eddig. Még soha rtem jött gyulladásba a szemem. De. van. akinek gyakran bevörö- sodik. Ez nem attól van, hogy a pajzson át á saját ívfényét nézi a hegesztő, hanem attól, hogy a körülötte dolgozók villantásait kell elviselni órákon átA nőtlen Reszel János a nehezével együtt szereti szakmáját— Nem mondom, hogyha mindennap apró pántokat kéne hegesztenem, akkor azt nem unnám meg. De ez a munka annyira változatos, annyira gondolkoztató. hogy nem tud unalmassá válni. A sok túlórával együtt is hamar eltelik a nap. És amikor kész egv tartálv? Az mindig öröm. Ha átveszik az ellenőrök, avval már baj nem lehet. Az ember ránéz, csettint egyet: ezt mi csináltuk. Molnár Pál Kereskedelmi Á jugoszláviai Vajdaság egyik jelentős üzeme, a Backa Palankai Nopal Villg- mosberendezések Gyára, szerződést kötött a magyar Ganz Viljamossági Művekkel állandó gazdasági-műszaki együttműködésre a kettős árammérők gyártásában. A Nopal látja el magyar partnerét különféle villamos- sági részegységekkel, voltmérőkkel. fázisszabályozókkal, míg a Ganz a kész árammékapcsolatok rőket bocsátja jugoszláv partnere rendelkezésére. A kétirányú kapcsolat volumene jelentős, az első években 2 millió dollárra becsülik. A macedóniai Debar No- voszt szőnyeggyárának termékei jól ismertek külföldön. Az elmúlt évben 85 000 négyzet- méternyi szőnyeget exportáltak. az össztermelés 15 százalékát. JiVem bünteiöbíróh Fegyelem és fegyelmezetlenség Közös célok — kétféle szemszöa Mindenütt röndnek köll lönni! — mondta ki az alapigazságot Móra Ferenc egyik novellájának „szögedi hő6e”. — s ez megcáfolhatatlan. És — a rend — törvény. Írott- íratlan szabályok által beha— tárolt magatartási forma, amihez ha nem is tetszik, tartani - kell magunkat. S ha mi magunk nem akarjuk ezt, hát betartatják velünk mások. Nem, nem, a fáma szól így: néha kibúvókat kereső önmagunk gyógyírja a fegyelem... ☆ Nem fenyegetésképp, csupán közhírré tételként kezdte azzal beszélgetésünket Sült Tibor, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetője, hogy július elsejétől életbe lép az ez idáig érvényben volt szabálysértési törvényerejű rendelet módosítása. Ami — felemelte a pénzbüntetési határ felső értékét, s minden tekintetben nagyobb szigorúság alkalmazására nyújt lehetőséget, persze csak indokolt esetekben. — Ezek szerint — vágtam szavai közé — mind több lesz a megbüntetett bányászok száma? — Erről szó sincs! Elsődlegesen a nevelőjellegnek kell dominálni, maximálisan betartva a szocialista törvényességet,, ami viszont nem párosul — nem párosulhat! — elnézéssel, engedékenységgel, a mulasztásorc feletti szemhunyással. Hiszen, főként a' technológiái fegyelem betartása terén már eddig is úgy elengedtük magunkat itt, a nógrádi szénmedencében, hogy viszonylag hosszú időnek kell eltelnie, amire újra á szabályos kerékvágásba visszarázódunk... Egyik aknaüzemünk Vállalat kiváló brigádja : címmel kitüntetett, e a megyei. párt- bizottság dicsérő oklevelét is magának .tudó kollektívája — egyik példaként — százmé- temyi vágatokat hajtott, anélkül, hogy a kapuíves biz- tosítótámoknak alátétet tett volna. Tény: gyorsabb volt a vágathajtók előrehaladása, mi több: ebből később — lévén a megkutatottság jelentős szénvagyon-feltárással, majd később tonnákban mérhető széntöbblettel párosul — gazdasági haszon is származott, de a nem technológiai előírások szerinti szerelés később, aránytalanul magas fenntartási költséggel járt. — Pedig folytatja Sült Tibor — rájuk nem a hanyag munka a jellemző. A technológiai fegyelem be nem betartása sajnos kórtünet, s megállapítható, hogy az aknászok, néhány kivételtől eltekintve, már csak mérsékelt „gazdái” a számonkérésnek. És sajnálatos az a tény is, hogy a vezetők többsége nem szívesen vállalja a felelősségre vonás, a fegyelmezés kétségkívül hálátlan eszközét. Émlékezetem szerint négy aknaüzemünknél az utóbb eltelt esztendőben alig elvétve akadt olyan „büntetés”, amit hanyag munkavégzés, biztonságot veszélyeztető ténykedés, a technológiai előírások megszegésé miatt róttak ki. Sajnos. a tonnaszemlélet uralkodik, a tervek mindenáron való teljesítése. — De hisz’ ez is kell. — Igen. De nem mindenáron! ■ . Másik aknaüzemünk felelős vezetőinek egyike éppen a „minél több csille szén” elméletből kifolyólag nem csoportosított át embereket a s/énporrobbanást gátló-féke- 7íö vízfüggönyt biztosító tartályok felszerelésére. Jó: baleset nem történt, ám ott — másodfokú sújtólégveszélyes üzem — ugyanígy megtörténhetett volna. Katasztrófa — tonnákért. — Mi — mondja a felügyelőség főnöke — mindenképp szem előtt tartjuk a népgazdasági érdeket. Munkát úgy le nem állítunk, felelősségre anélkül senkit nem vonunk, hogy ne mérlegelnénk. Egyet viszont semmilyen körülmények között nem teszünk: veszélyhelyzetet meg nem hosz- szabbítunk! Sehol! Semmilyen körülmények között! Nem vagyunk büntetőbírók, de ily’ esetekben ellentmondást nem tűrünk. S még egyet: sem én, sem munkatársaim egyike sem vállalja, a hanyag munka „fedezését.” Ugyanezt egyébként másoktól is elvárnánk... A múlt évben csupán a Nógrádi Szénbányáknál, hiszen a felügyelőséghez tartoznak Heves megye mély- művelésű és külszíni bányái is, ötvenhat személyt sújtottak 30 ezer 100 forintnyi birsaggal. Idén — június 20-ig — 92-en kényszerültek 37 ezer 950 forintot kifizetni. — Eszerint — kérdem a nemrégóta e pozíciót betöltő „főfelügyelőt” — új seprő — jól seper? — .. .Hálátlan, de roppant felelőséggel bíró szerepkör a miénk. Barátok . százaival tán’ nem is dicsekedhetünk. Mindez azonban nem párosulhat a személyek ellen szóló felelősségre vonások számának növekedésével. .. A mostani állapot jó néhány műszaki vezető megbírságolásából fakad, akik, ugye. nem egy-kétszáz forintot fizetnek be a kasszába. Elvünk a kevesebb bírság kiróvása, da ahol az egyszer már feltárt, fegyelmezetlenségből adódó hibát ismételt felszólításra sem szüntetik meg, ott nem lehetünk elnézőek. Hiszen, célunk — ismételten hangsúlyozom — a mindinkább lanyhuló technológiai fegyelem újbóli visszaállítása. S ki mutasson ebben példát, mint az illetékes vezető... Akinek nemcsak kiadni kell az utasításokat, hanem azok végrehajtását ellenőrizni is. — Fegyelmezetlenebbek lennének hát a nógrádi bányászok máshová való társaiknál? — A jelen körülmények között nem. De — kérdem — megvonnák-e nálunk társadalmi tulajdon eltulajdonításáért egy Vállalat kiváló brigádja címet viselő kollektíva valamennyi „rendfokozatát”? (Ami a közelmúltban a szomszédos megyében megtörtént J Tény: kemények va.- gvunk, rossz körülmények között is tudunk lendülettel dolgozni, eredményeket fcél- mutatóan. De van még mit tennünk. Egyfajta szemléletváltoztatásban, s más területeken is. Más felelős beosztású mondta: csak a szabálvok szigorú betartása-betartatá- sa ad nyugodt, békés légkört. Hiszen, ha mindez adott, ideges feszültség nélkül lesz teljesíthető a Nógrádi Szénbányáktól idén elvárt egymillió-hetvenezer tonnás széntermelés. Karácsony György Automatikus üvegletörő berendezéseket helyeznek üzembe a Salgótarjáni síküveggyár Zagyva III- üzemrészben, ahol korábban a húzógépekről kézi erővel törték le a hatalmas táblákat. Tavaly már négy gépet alkalmaztak,. az idén további háromra szerelnek le- lett — képünkön — közvetle- torőket. A berendezések se- niil ládákba is csomagolhat- gítségével lehetővé válik a ják az árut a megrendelő ki* síküveg méretre történő da- vánsága szerint, rabolása is, így a huták mel- — kulcsár-fotó — NÓGRÁD — 1979. június 27., szerda 3