Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

Szíuházi estek Volt egyszer egy kabaré Az oInad;\,s zárójelenete, amelyben megtudjuk, hogyan nem lehet katonát faragni a színészből. Aki a Közhelyben járás cí­mű irodalmi összeállítás meg­tekintése után netán úgy gon­dolta volna, hogy a Radnóti Miklós Irodalmi Színpad el­fogult színház, az most rá­döbbenhetett mellékfogásá­ra. A Radnóti Színpad elkö­telezett színház. S' mint ilyen a szatíra hegyére tűz min­den fonák jelenséget, fittyet hányva a hovatartozásra, az illetékességre, senkitől sem sajnálja a fullánkjait. S ugyan — az vesse rám az el­ső követ — ki nem érde- tnelt ki életében egy kis meg- csiokedést? Kiérdemelte ezt színház- művészetünk is, hosszú „hely- benjárása”, sablonossága, tar­talmi sivársága folytán s ki­érdemelte — bár erről nem szoktunk beszélni, nyilváno­san — a színházról szóló kri­tika is, olykori határozatlan­ságával, öreges reakcióival. Objektív színház a Radnó­ti Miklós Irodalmi Színpad. Lényegében ezért tudom meg­szívlelni minden mondandó­ját. lett légyen szó bármiféle központi és kevésbé közép­ponti aktualitásról, Volt egyszer egy kabaré — hirdeti az újabb előadás a salgótarjáni József Attila me­gyei Művelődési Központ­ban második alkalommal be­mutatott, zenés, táncos ösz- szeállitás címe. Az egész­ben csupán az a szomorú, hogy „a kabaré” ma is léte­zik. Nem a műfaj értelmé­ben, mert ebben a felfogás­ban ma is üdvözlendő, ha­nem az átvittjében, amely szerint a kabaré nem szín­padi jelenség, hanem az éle­té, s az össze-vissza kuszáltsá- got, a káoszt, vagyis a tény­leges „kabarét” jelenti. A vörös függöny elé kilép egy kékbe öltözött férfi, Buss Gyula, ö a színidirektor, s mindvégig a történések, a lát­ványosságok irányítója, be­jelenti: béke van. S erre megjelenik három katonaru­hába bújtatott férfi, mankó­val, sántán és beszélgetni kezdenek: elveszítették, a há­borút. Remek írói, színpadi fogóssal aztán kiderül, játék az egész, béke van — de a lelkekben háború. Van (volt) egyszer egy „kabaré”. A mai szerzők (Szilágyi György, Gosztonyi János, Romhányi József, Szenes Iván és Verebes István) „született” érzékkel kapcso­lódnak neves elődeikhez, Gá­bor Andorhoz, Heltai Jenő­höz, Szép Ernőhöz, Békeffi Lászlóhoz; Ernőd Tamáshoz, s együtt csiklandozzák vé­gig — igaz kissé egyenetlen színvonalon — szövegeikkel a .hónunk alját. Mégis ügye­sen szerkesztett, színvonalasan előadott produkció a Volt egyszer egy kabaré. S egy­ben nagyon jó arra, hogy a néző képet kapjon a szín­házban folyó tevékenység többrétűségéről. Mert aki lát­ta a Közhelybenjárást, az rögvest észreveszi, hogy ez a produkció — bár tartalmi lé­nyegét tekintve mélyen kap­csolódik hozzá — más. Szín­pad- és színházszerű’ob, en­nélfogva nálunk talán nép­szerűbb is. Itt már ténylege­sen szerephez jut a díszlet is. (Veszély Ferenc), s „ját­szani” kezdenek a jelmezek (Meluzsin Mária.) Megidé- ződik a k.u.k. világ, sa má­nak mesél a múlt. Bodrogi Gyula, a közis­mert és közkedvelt színész rendezését várakozással fo­gadtuk — és örömmel, meg­elégedéssel szemléltük vé­gig. Bodrogi nemcsak sokol­dalú színész, hanem kitűnő érzékű rendező. Tisztában van a színpadi hatáselemek­kel, minden porcikájában ér­zi a színházi levegőt, tudja tehát hol kell ritmust válta­ni az érdeklődés fenntartása érdekében, hol engedhető meg egy < rövidebb lazítás. Egészé­ben nem okoz csalódást, no­ha menet közben előfordul­nak mélyebb pontok. Az elő­adás végén azonban újra si­kerül magasra lendíteni a le­felé szálló’ görbét, s a kato­nasági jelenettel ízes jókedv­re deríteni a közönséget. A végső sikerben osztozik a zeneszerző, Aldobolyi Nagy György. Zenéje dallamos, já­tékos, fülbemászó, könnyen énekelhető és megjegyezhető. Dicsérendők a színészek is. A színlapon nem jelzett Buss Gyula és Harsányi Gábor, valamint a színlapon jelzet­tek, mindenekelőtt Szabó Kálmán, Somhegyi György, Dőry Virág. De nem valla­nak szégyent a többiek sem: Pécsi Ildikó, Liska Zsuzsa, Simon Péter, Baracsi Ferenc. Meggyőződésem: érdemes volt a Radnóti Miklós Irodal­mi Színpadot néhány előadás­ra Salgótarjánba szerződtet­ni. Sőt, látogatásuk nem ár­tana gyakrabban sem. Sulyok László d NOGRAD - 1979. június 27,, szerda A leggazdagabb gyűjtemény az Országos .Széchényi Könyvtár Nemzeti könyvtárunk ké­sőbb keletkezett, mint számos európai ország hasonló intéz­ménye. Ném mintha nálunk alacsonyabb szinten állt vol­na a szellemi élet. hanem a tö­rök invázió és a Habsburg-di- nasztia nemtörődömsége tönk­retette a korábbi élénk udvari kultúrát, amelyből egy orszá­gos könyvtár kifejlődhetett vol­na .Nemzeti könyvtárunkat, amely 1803. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a közön­ség előtt, gróf Széchényi Fe­renc alapította a felvilágoso­dás és a közelgő reformkor szellemében. A „második alapítás’ A könyvtár működésének fontos feltételét teremtette meg a király, amikor 1804- ben kötelespéldány-joggal ru­házta fel az intézetet. Az 1819-es évet pedig a könyvtár második alapításaként emle­getik. Ekkor ugyanis Széché­nyi a könyvtárnak adományoz, ta a külföldi könyveket és szakirodalmi műveket tartal­mazó ún. Soproni gyűjtemé­nyét. A társadalmi áldozatkész­ség maradandó tanúbizony­sága az intézetnek ma is ott­honul szolgáló Múzeum-palo­ta felépítése volt. Eklasszicis- ía épület, Pollack Mihály ter­vei alapján 1846-ban készült el. Szükség is volt rá, hiszen az állomány 1848 végéig mint­egy százezer kötetesre duz­zadt, nemzetközi jelentőségű kódexekkel, ősnyomtatvá­nyokkal és Jankovich Miklós híres gyűjteményével gazda­godott. Az 1838. évi árvíz hosszú időre megbénította az intéz­mény működését, a magyar ál­lamiságot megszüntető Habs­burg politikai hatalom pedig nem támogatta a nemzeti in­tézményeket a szabadságharc bukása után. A könyvtár 28 évi zárvatartás után 1866-ban nyílt meg újra az olvasók előtt. "Eötvös József minisztersége alatt a gyűjtemény gyors fej­lődésnek indult. Az 1860 körül szervezett Kézirattár mellett 1882-ben kialakult a Levéltár, majd 1884-ben a Hírlaptár. Tehát az 1867—1914-ig ter­jedő időszakban sikerült ren­dezett, szabályszerűen műkö­dő nemzeti könyvtárat kiala­kítani, amely elsősorban a tu­dományos kutatást szolgálta. Maga az intézmény is bekap­csolódott e munkába: 1876-ban megindította a napjainkban is megjelenő Magyar Könyvszem­lét, Európa egyik legrégebbi könyvtártudományi szaklap­ját. Az első világháború utáni súlyos anyagi nehézségek aka­dályozták a külföldi kiadvá­nyok maradéktalan megvá­sárlását. Mégis kiemelkedő ér­tékekre tett szert a könyvtár: megkapta gróf Apponyi Sán­dor külföldi hungarika-gyűj- teményét, valamint a Habs- burg-uralom ‘ évszázadaiban a bécsi udvari könyvtárba került 33 középkori kódexet, közöt­tük 16 korvinát. A megújhodó nemzeti könyvtár A Budapestet is sújtó há­borús események a Széchényi Könyvtár állományában csak részleges károkat okoztak, de így is évekig tartott, amíg az intézet szabályszerű műkö­dését sikerült helyreállítani. 1949-ben az OSZK-t hivatalo­san is nemzeti könyvtárrá nyilvánították. Ma a csaknem ötmillió könyvtári egységet számláló intézmény elsődleges köteles­sége, hogy állományát meg­őrizze az utókor számára. En­nek érdekében gyűjt és feltár minden hungarikumot, vagy­is a bel- és külföldi magyar szerző tollából származó, ma­gyar nyelvű vagy magyar vo­A könyvolvasó natkozású kiadványt. Emellett ellátja az országos könyvtár- ügyi feladatokat is: megjelen­teti a Magyar Nemzeti Bib­liográfiát, lebonyolítja a könyvtárközi kölcsönzéseket, és egyéb központi szolgálta­tásokat nyújt.­Természetesen fontos fel­adata olvasóinak kiszolgálá­sa is. Az érdeklődők száma 1978-ban meghaladta a 64 ez­ret, a használt egységek szá­ma pedig majdnem elérte a 400 ezret. A könyvtár törzsállomá­nyát a könyvek, valamint a hírlapok és folyóiratok gyűj­teménye képezi. Hagyatékok révén sok nemzeti nagyságunk (Kossuth Lajos, Madách Im­re, Kisfaludy Károly) magán- könyvtárának kincsei kerül­tek ide. A könyvek e múzeu­ma Petőfi műveinek közel 600, Jókai munkáinak csak­nem 3 ezer kiadását őrzi. Mint bebizonyosodott, igen hasznosak azok a korukban jelentéktelennek látszó kül­földi kiadványok is, amelyek valamilyen magyar vonatkozá­sú' adatot tartalmaznak. Se­gítségükkel ma nyomon kö­vethetjük például a szabad­ságharc utáni Kossuth-emig- ráció tragikus szétszóródását vagy a századvégi kivándor­lást. Külön­gyűjtemények Ab újságok beszerzésére a könyvtár 1880-ig nem fordí­tott kellő gondot, de még így is megtalálható a gyűjtemény­ben a magyar hírlapirodalom minden jelentős emléke az 1721-ben indult Nova Posoni- ensiá-tól napjainkig. A hír­lapállomány az utóbbi évtize­dekben azonban egyre na­gyobb probléma elé állítja gondozóit. A fatartalmú rotá­ciós papír, az újságpapír ugyanis elöregszik, elporlad. A Széchényi Könyvtár eseté­ben súlyosbítja a veszélyt, hogy az itt őrzött hírlapok csaknem háromnegyed ré­sze országos viszonylatban is az egyetlen fennmaradt pél­dány. Nemzeti könyvtárunk ezért több mint tíz éve meg­kezdte a hírlapanyag mikro­filmre vételét, s jelenleg éven­te 3 millió oldalt fényképez­nek le. A régi nyomtatványok tá­ra őrzi a könyvtár állomá­nyának legrégibb és kivételes értékű darabjait. A Magyar- országon megtalálható ős- nyomtatványok közel egyne­gyede itt található. Köztük van az első hazánkban nyomtatott könyv, az 1473-ban megjelent Chronika Hungarorum egyet­len teljes példánya is. A Régi Magyar Könyvtár 8500 példányával az ország leggazdagabb ilyen jellegű könyvgyűjteménye. A nyelvtu­domány, az irodalom- és nyomdászattörténet kutatói itt kaphatják kézbe a legrégibb nyomtatott magyar nyelvű szö­vegeket. A magyar eredetű középkori kéziratok nagy része elkalló­dott, úgyhogy a könyvtár e kódexeket szinte kivétel nél­kül külföldről szerezte vissza. A plakáttár Első helyen áll közöttük leg­régibb összefüggő magyar nyelvemlékünk, a finnugor nyelvek első írott szövege, a Halotti Beszéd. A XV. száza­di latin anyagból külön fi­gyelmet érdemel az a 32 kó­dex, amely Mátyás király vi­lághírű könyvtárából szárma­zik: Kiemelkedők még a tö­rökországi száműzetésben magyar szépprózát teremtő Mikes Kelemen kéziratai. A Kisnyomtatvány- és Pla­káttár 1935 óta működik a könyvtár különálló részlege­ként. Az egykorú, felhivások, hirdetmények, röplapok szö­vegéből mozaikszerűen rajzo­lódnak ki a magyar múlt ese­ményei, a gyászjelentés-gyűj­temény pedig a magyar élet­rajzkutatás nagy jelentőségű forrásanyaga. A Zeneműtárban Joseph Haydn közel száz kompozíció­jának kéziratát őrzik, ame­lyek a zeneszerzőnek mintegy negyedszázadig otthont adó Eszterházy-rezidenciárói ke­rültek a gyűjteménybe. Bősé­ges forrásra lelhet itt a jel­legzetes magyar műzene, a verbunkos muzsika fejlődésé­nek kutatója is. E zehestílus egyik jeles képviselője, Egres- sy Béni eredeti hangjegyes kéziratai a legutóbbi évtizedek folyamán, az OSZK gyűjtemé­nyéből kerültek először napvi­lágra. A Térképtár magyar vonat­kozásban egyedülálló darabo­kat őriz. A nyomtatott kiad­ványok közül igen jelentős ha­zánk legrégibb térképe, a ma­gyar származású Lázár deák 1528-ban megjelent famet­szetes műVe. Ez a gyűjtemény őrzi az első európai barlang­térképet is: Sartory Józsefnek az aggteleki barlangról 1794- ben készített művét. A Színháztörténeti Tár 1949- ben alakult önálló gyűjte­ménnyé, magva a második vi­lágháborút sértetlenül túlélő színházi könyvtárak mintegy 30 ezret kitevő színdarabgyűj­teménye. A rendező- és súgó­példányok legnevezetesebbjei Szigligeti Ede, Egressy Gá­bor, Paulay Ede, Hevesi Sán­dor és Molnár György mun­kájának írásos emlékét őr­zik. Legújabb szerzemények Az elmúlt évek kiemelkedő szerzeménye a magyar szár­mazású, török fogságba került, majd Isztambulban nyomdát alapított Ibrahim Müteferrika hat kiadványa. A nyomdász annotációval és térképeivel el­látott, több mint 700 lapos vi­lágtörténetet tartják közülük a leghíresebbnek." 1733-ban jelent meg» és olyan arab, perzsa kútfők fordítását tar­talmazza, akiktől más szöveg alig ismeretes. 1975-ben a szokottnál is értékesebb do­kumentum került a könyvtár állományába: a XIII: századi Erzsébet-legenda. Ez a kéz­irat a szertartási eljáráshoz kérzült életrajzot, valamint a környezethez tartozó szemé­lyek beszámolóit és tanúval­lomásokat tartalmazza. Mostanában kerültek elő Kölcsey eddig ismeretlen nyel­vészeti munkái, Kosztolányi halálos ágyán írt, megrendítő .beszélgetőlapjainak egy része és Jókai Mór Névtelen vár című, elveszettnek hitt — ed­dig az NSZK-ban lappangó — kézirata. Tír A könyvtár tehát ma is tervJ szerűen gyarapítja hungarika- anyagát. Raktárai azonban már az intézet centenáriuma idején sem tudták befogadni a gyarapodást. A magyar kor­mány 1959-ben 'határozatot hozott, amelynek értelmében az OSZK-nak a Budavári Pa­lota F épületében kell méltó helyet biztosítani. A beköltözés eredeti határideje 1968 volt, de a könyvtár még ma is a már évtizedekkel ezelőtt szűknek bizonyult elhelyezésben síny­lődik. A helyhiány miatt több részlegét a város más oontjai- ra kellett költöztetni. Ezért az olvasóknak — ha a „kiteleoí- tett” dokumentumok közül kérnek valamit — napokig kell várniuk a könyvre. ÍTa- valy néldául csak a várból 60 ezer kötetet kellett lehozni.) Az olvasótermi férőhelyei^ száma is kevésnek bizonyul. A látogatók, főként vizsgaidő- szakban, egy-másfél órát is kénytelenek sorbaállni az ülőhelyért. E nyomorúságos helyzet miatt a vezetőség va­lószínűleg korlátozások beveze­tését is kénytelen lesz elren­delni. Hogy mikor készül el nem-" zeti könyvtárunk várva várt, tágasabb, új otthona? A kér­déssel még ebben az évben foglalkoznak az illetékesek, és döntenek az építkezés befeje­zésének határidejéről. Mátraházi Zsuzsa Mai tévéajánlatunk 21.10: Házimozi. Lendvay György a szerző bemutatásra kerülő tv-játé- kában sajátos háromszögtör­ténetet írt meg. A külföldre utazó fiatal férj, a sikeres, el­ismert műszaki ember és fel­találó, mielőtt Olaszország­ba utazik, lakását kölcsön ad­ja a vidéken élő, meglehető­sen kiegyensúlyozatlan, ke­vésbé sikeres életű öccsének. A lakástulajdonos felesége e- közben, váratlanul, megsza­kítva vidéki nyaralását, be­állít a lakásba. Valaha sze­relmi kapcsolat fűzte egy­máshoz e két embert, aki­ket most közös kudarcuk, si­kertelen életpályájuk újra egymáshoz kerget. Az idill- nek azonban rövidesen véget kell érnie, hiszen az időseb­bik fiú, a férj, a sikeres em­ber hazaérkezik. Hogyan dől el a szerelmi hármas továb­bi sorsa? Erre a kédésre vá­laszol a tv-játék végső ak­kordja. A filmet Mihályfy Sándor rendezte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom