Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

Gyűjtik a gyufaszálakat Türelem játék Elnézem a szekrény tetején meg az asztalon sorakozó mi­niatűr kastélyokat, házakat, tornyos templomokat, aztán rögtön megkérdezem. — Mindehhez, hogyan van türelme, kitartása? Kiss Barnabás mosolyog. — Nézőpont kérdése. Az én számomra elfoglaltság, szó­rakozás, bizonyság, hogy meg tudom ' csinálni, ha nagyon • akarom. Segít érdekesebbé varázsolni a nap fárasztó, unalmas perceit. Kisterenyén Kiss Barnabást a betegség kényszerítette er­re a foglalatosságra. A szén­bányák villanyszerelője mun­ka közben erősen megrándí­totta a gerincét. Orvos, kór­ház, aztán a kényszerű nyug­díj következett. Szép házban laknak Kisterenyén. A fele­sége ápolónő. Ö javasolta a férjének, foglalja el magát, kikapcsolódásként próbáljon valamivel foglalatoskodni. Először dróttal próbálko­zott. A kisterenyei kastély ki­csinyített mását próbálta megcsinálni. Félig elkészült vele, abbahagyta, nem ment. Mivel már gyerekkorában is szeretett fúrni, faragni, bar­kácsolni, gondolt egy nagyot. Mi lenne, ha nem drótból, hanem gyufaszálakból rakná össze a miniatűr épületet? Az elhatározást tett követ­te. A felesége meséli: — Amikor az első próbál­kozás a dróttal nem sikerült, a férjem még jobban elkese­redett. Jövök haza egyszer munkából. Látom, rajzolgat, rakosgat, méricskél. — Mit csinálsz? — Más módon, gyúfaszá- dorozsmai lakból rakom össze a kas- nagycenki Készül a kastély. (Bábel László felvétele) Mert besegít a feleség Is. gyufásdobozokat papírból ké- Mi több, a férje azt állítja, szítik, nem pedig fából. Ha az első és a legjobb kritiku- leül rakosgatni, faricskálni, sa. Már volt amit szétsze- eltűnik körülötte a világ. A dett, mert az asszony állítot- felesége néha zsörtölődik: ta, nem jó a méret. — Már megint mi van kö­Sok minden sorakozik a rülötted? Menj már odébb fa- nagyszobában. Ott van a kis- rágni... terenyei tanácsháza, amott a Ilyenkor fogja a sátorfáját. sa élmalom. A odébb hurcolkodik. Sokszor Széchenyi kas- három—négy hónapig is el­télyt. tély szép mása. Még a piri- tart, amíg egy-egy nagyobb Így kezdődött, hát^a tűre- nyó ajtók, ablakok, kilincsek épület kicsinyített másával éN lemjátéknak is beillő ked- is megtalálhatók. Gyönyörkö- készül. A gimnazista kislánya véne időtöltés. Ennek is meg- dünk a sziráki kastélyban és van a módszere. megcsodáljuk Kiss Bamabá­— A megye érdekes épü- sék szülőházát, amely egy ré- let eiről gyűjtöm a fényképe- gi parasztházat formáz. A két. Meg az országos hírű- cserepek gyufásdoboz tetejé- ekről. Amit lehet, személye- bői. Akár az igaziak, olyan az is biztatja: — Jól van apu, nagyon szépen csinálod... Az elkészült darabokat szí­vesen nézi, forgatja, rakos­gatja. Tervezget. — Nagyon szeretném el- alakjuk. készíteni a terenyei volt szén­A gyufaszálakat az egész osztályozó mását Meg a sai- rokonság gyűjti a számára, gótarjáni városi pártbizottság Persze csak az elhasználta- épületét, mert a maga nemé- kat. Csipesszel, késsel, ragasz- ben azt is érdekesnek, szép- zük az épületet. De leginkább tóval dolgozik. Ha elkészül, nek tartom. Remélem sike- a szemünkre meg az emléke- az egészet lelakozza. Nagy rül. 1. zetünkre hagyatkozunk. bánata, hogy mostanában a Csatai Erzsébet sen nézek meg. Hosszú autó' útra nem vállalkozom, de ide a közeibe szívesen elmegyünk a feleségemmel. Körbe jár­juk, lerajzoljuk, lefényképez' Beszélgetés Kolonits Ilonával MA N Kilencven film és díjak Moszkvából, Lipcséből, Mis­kolcról. Kilencven film, köz­tük olyanok, mint az Eorica, is híve, mert nő. a Történelmi lecke fiúknak, — Sokszor előny, hogy ni, s magam is mindig áté- emberi kapcsolatok tartal- lem filmjeimet masabbá, színesebbé teszik Az érzelmeknek talán azért az életet. Lakása családi ta­lálkozóhely, ahol testvérek, nő sógorok, sógornők, unokatest­Az utolsó felvonás, a Vörös- vagyok! Jobban tudok az vérek, gyerekek jönnek össze, jelek a hadak útján, az Öda emberek érzelmeire hatni, — Unokahugaim gyakran Leninről, a lírai hangvételű könnyebben oldódnak azem- segítenek a munkámban is. A puszta télen, a Piros arany, berek, a riportalanyok. Ami- Most színes portréfilmet for- a Köszöntőm az agyagot, vagy kor Vietnamban forgattam, gattam Ovis olimpia címmel, a Katonafiamnak című. Ki- szinte percek alatt megtalál- 4—5 éves gyerekek úsznak, lencven film — néprajzi, szó- tam a hangot a kísérőimmel, korcsolyáznak, tornáznak a ciológiai. politikai, történél- Minden kérésemet teljesítet- filmben. Elmeséltem a kis ml, termelési, képzőművésze- ték. unokahugaimnak miről szól ti, sport témákban. Az érzelmekre és az érte- majd a film, s kértem raj*­Kilencven film — rövid té- lemre apellál új filmje, az zolják le, ők hogyan képzel- makör, mondanivalóval, lí- Egy film folytatása is. nék el a témát. Olyan ügyes rai, vagy éppen drámai fel- — Hat évvel ezelőtt filmet rajzokat kaptam, hogy bele- dolgozásban, tájakkal, embe- forgattam a kecskeméti óvó- szerkesztettem a filmbe, rekkel, eseményekkel ismer- nőképzöben, Akiket várnak Ez a film a sportfilmek tető. címmel. E film három szerep- nemzetközi versenyén, Bu­Ez a kilencven dokumen- lőjét kerestem fel újból mos- dapesten, két díjat is nyert, tumfilm Kolonits Ilona élet- tani munkahelyükön, s arról A nemzetközi olimoiai bl- műve, alkotása. vallattam a lányokat, hogyan zottságét, és a magyar ifjú­— Az élet minden színét élnek, boldogok-e, valóra vál- sági bizottság díját, szeretem, érzem, minden iz- tak-e elképzeléseik. Kolonits Ilona mos Kam­gat, érdekel. Kényszerítettem — Mint általában minden bodzsába készül, magam a rövidfilmre. Igyek- filmemet, ezt is elvittem oda, — Izgalmas, szép feladat szem tömören, röviden önko- ahol készült. A kecskeméti vár rám, bemutatni, mi tör- mikusan kifejezni magam, óvónőképző most végzős nö- tént a távoli országban, s, Szeretem a filmverset, a lírai vendékeinek vetítettem le hogy indul az új élet, az épí- ábrázolást, de mindenekelőtt először. Óriási vita kereke- tés. a képi ábrázolás híve vagyok, dett a film nyomán. Annak, hogy a kép beszéljen. Forgatott az ország minden Az esztétikai megjelenítés a részén, sokat járt külföldön, cél. Azt szeretem, amit sza- Barátai vannak szerte a vi- vak nélkül el lehet mondani, lágban, rokonok, ismerősök Az érzelmekre próbálok hat- veszik körül. Azt vallja, az Kádár Márta Régi tervek a Zagyva rendezésére Az Országos Vízügyi Le­véltárban elhelyezett Kultúr­mérnöki Hivatalok folyószabályozási és lecsapo- lási munkák sorába, ame­nyi szögdűlő tervezett vízle-’ vezetésére pedig 680 koronát irányoztak! elő. A mederrende* történeti Vannak értékkel bírnak. Közöttük található az úgynevezett Par­cellás ártéri kimutatás, lom esetén is csak évi 88 amely tételesen tartalmazza 1600 fésűs, és 40 tenyészkos. A napi tejtermelés 400—500 li* iratainak tér volt. A napszámbér rendezése során előkerült ira- azonban kevés, megélni be- zés iratai jelentős tok bepillantást engednek a lőle alig lehetett, századforduló nagy vízi mun- adatok, amelyek amellett ta- kálataiba, a medertisztogatási, núskodnak, hogy munkaalka­napszámmunkát tudott magá- az érdekelt birtokos nevét, a rultak a táj mai képének ki­alakulásához. Fontos viasza­lyek kétségtelenül hozzájá- nak találni a napszámos, vagy birtokrészlet kataszteri szá­máshol keresett munkát, mát, a dűlő nevét, a birtok­vagy pedig átnyomorogta az részlet összes területét hol- bályozási, medertisztogatási, év nagy részét családostól. dakban és négyszögölekben. A lecsapolási munkák történtek Amikor a vízszabályozási jegyzet rovatban pedig arra Nógrád megyében is a XIX. munkák megkezdődtek mun- század végén és a XX. szá- kaalkalom teremtődött. A zad elején. Ezek a munkák Földművelésügyi Miniszteri- vagy a folyó egy része, nemcsak azért voltak jelentő- um 200 korona visszatéríten- Annak ellenére, hogy a sza- sek, mert alakították, változ- dó államsegélyt adott a bir- bályozási, mederrendezési- * látták a táj képét. hanem tokosoknak medertisztítási munkák munkát adtak a ku- azért Is, mert munkát adtak munkálatokra, majd egyide- bikusoknak, mégis döbbene­találhatunk adatokat, hogy a terület rét, szántó, mezei út, a megye munkanélkülijei szá­mára. jűleg elrendelte a medertisz­togatási munkák tervének, tes az az adat, amely az ira­tokból elénk tárul. Egy köb­A Zagyva folyó medertisz- költségvetésének elkészítését, méter föld kiemeléséért togatási munkálatainak ter­ve a XlX. század végén ve­tődött fel, majd a munka re­A Zagyva folyó Szurdokpüs­pöki határában való tisztoga­tásának terve 1908. decembe­első éveiben. Az adatok ar­ról tamáskodnak, hogy a Zagy­Zagyva medréből két méter leásási mélységgel, a kiásott földnek mindkét parton va­ló elhelyezéséért 13 méter1 fennmaradt régi feljegyzések- maximális keresztszállítással alitást nyert a XX. század rére elkészült. Az iratokból, bői arra lehet következtetni. va SzurdokpüsDÖki szakaszán hogy a folyó gyors rendezé­már az 1860-as évek vége- felé, majd később, az 1880-as években történtek szabályozá­si munkálatok. Ekkor a Zagyva folyó kanyargós se. a munkálatok megkezdé- it az érdekeltek se és a munkálatok befejezé- arányban viselték, se találkozott az érdekeltek céljaival. Az 1908-ban készített mű­medrét rendezték, s a meder szaki leírás szerint a Zagyva mindkét partján töltéseket Szurdokpüspöki szakaszán emeltek. Ebben az időszakban Szur­nagymértékben össze volt szűkülve, töltéseknek nyoma dokpüspöki még Heves me- sem volt ezen a szakaszon. Nem véletlen az, hogy a part­menti birtokosok egymásután kérték, sürgették a folyó medrének kitisztítását, ren­dezését, hiszen a part men­tén elterülő földjeiket ko­moly veszély fenyegette. így gyéhez tartozott, az adatok tanúsítása szerint a falu föl­desura Görgey Antal volt, aki vásárlás útján hatalmas földterület birtokába jutott. 2030 magyar hold felett ren­delkezett, amelyből kert 8, szántó 645, kaszáló 30, legelő, erdő 1297, szőlő 50 magyar mindössze 60 fillért fizettek. A medertisztogatás költsége^ egyenlő Érdekelve volt 308 katasztrális hold és 1421 négyszögöl árterület, egy katasztrális hold terűé letnek 14,92 korona hozzájá­rulással való megterhelése mellett. Jóval költségesebbek! a Csányi szögdűlő vízelveze­tési munkálatai az előirány­zat szerint. Itt érdekelve volt 26 katasztrális hold és 32 négyszögöl árterület. Egy ka­tasztrális holdat 26 korona! 13 fillér hozzájárulási összeg­gel terhelték. A munkák elvégzése azt je-' érthető az is, hogy a Csányi Jentette, hogy hatalmas terü- szögdűlő belvizeinek leve- 1 - —■------- —* h oldnyi területet foglalt el. Eh- zetését is kérték, illetve an- hez a hatalmas földterület- nak munkálataihoz hez nagy állatállomány is tartozott, mégpedig az ada­tok szerint 16 ló, 122 marha, rultak. A medertisztogatás költsé­geire 4610 koronát, a Csá­let került ismét vissza mű­velésre. s a mocsarak, lápok,’ hozzájá- vadvizek helyett kultúrtájjá változott a Zagyva-völgye. Szilvágyi Irén // Csanakos" Csákvár Először vonaton hallottam ezt az elnevezést: csákvári csanaikosok. Megnéztem a szótárt, s aszerint a csamak török szó, serleget, kupát, agyagedényt jelent. Aztán megkerestem a térképen Csáfcvárt. Jól megközelíthető helyen van a Vértes alatt, utak kereszteződésében. Az egyik út a Vértes alatt halad végig északkeletről, Bicskétől délnyugatra, a győr—székes- fehérvári út félé, a másiker­re merőlegesen, a dereka tá­ján szelve át a Vértest északnyugatról, Tata és Oroszlány felől ereszkedik le a faluba, s onnan délkeletre, a Velencei-hegységen át a Vélencei-tó keleti végénél Pusztaszabolcson keresztül Adonynál ér ki a pécsi, 6-os főútra. A CSÁKOK FÖLDJE A falu, s határa jórészt sí­kon, voltaképpen fennsíkon fekszik. Északnyugatról a leg­változatosabb a tája: a Vér­tes erdei gyönyörű tisztások­kal, igazi túravidék. Arra ér­demes nagyobb útra is vál­lalkozni. A hegység erdei közt balra Gánton át szabadtéri —. s részben fedett — mú­zeumnak meghagyott bauxit­bánya területekre, fantaszti­kus vidékre vezet, jobbra pe­dig egy gyönyörű elrejtőzött kis faluba, az elnéptelenedett és hétvégiház-vásárlóktól új­ranépesülő Vérteskozmára. Onnan szép gyalogtúra, át le­het menni a várgesztesi vár­hoz! /Wrtí févcajánlatunk S0 oo: Níraa tanú. NSZK-ban. A tisztes és állítóla­Nem krimifilm a megtévesztő gos jószándékú polgárok saját cím ellenére sem, bár kétségtele- világukat védelmezve igyekeznek nül a bűnügyi filmek műfajának távolmaradni mindattól, ami kö- megfelelő, lélektani Izgalmakkal zöttük történt, kizárólag a nyu- készítette el és fogalmazta meg galmukat féltve érzéketlenül vi- mondanivalóját, társadalmi kri- selkednek mások baja iránt, ti Icáját Peter Beavais rendező. A így akarva akaratlan előidé- közöny természetrajzát mutatja zik egy kislány tragédiáját. S így be ez a film, amely egy bűncse- ők maguk kerülnek a vádlottak lekmény körül játszódik le az padjára... NÓGRÁD — 1979, június 24., vasárnap Az archimedesi csavar ma is működik Az archimedesi csavart —■ ezt az egyszerű, de szellemes vízemelő gépet, — az időszá­mításunk előtti III. században találták fel. Azt lehetne gon­dolni, hogy manapság, ami­kor igen sokféle szivattyú­rendszer létezik, ez az ősi ta­lálmány semmire sem lehet alkalmas. Pedig nem így van. Az archimedesi csavar fel tudja emelni az iszappal erő­sen szennyezett vizet, .amely a modem szivattyúk szelepeit eltörni és dugattyúk, vagy lapátjaik gyors elhasználódá­sához vezet. London környékén például egy archimedesi csavarokból álló rendszer működik. Ez olyan mocsaras területről szi­vattyúzza el a vizet, ahol sú­lyos épületeket emelnek. A vizet állandóan szivattyúzni kell, hogy az alapzatok szilár­dan álljanak. Mindegyik, kö­rülbelül 15 méter hosszú csa­var másodpercenként több mint kétezer liter vizet emel fel. A csavarok átmérője: kb. 3 méter, és percenkénti for­dulatszámuk 25, pont, vásáros mezőváros volt Csákvár a XVIII.—XIX. szá­zadban. Csizmadiák, kovácsok, bognárok, ácsok, takácsok, szabók, szűrszabók, gombkö­tők, vargák, szíjgyártóik, réz­művesek, kötélverők, tobako- sok és a „csamakosofc”, mű­ködtek itt, helyesebben a helyben legtekintélyesebb fa­zekas céh, mély 1780-ban nyerte jogait, s pecsétjén Ádám—Éva képe szerepelt. A régi fazekasság néhány szép emlékét — köztük mes­termunkaként készült díszes edényeket — megnézhetjük a kis falumúzeumban is Csák­vár főutcáján, közel az elága­záshoz. FAZEKASOK, TÁLASOK, KORSÓSOK E régi edények látványá­hoz csak annyit fűzünk hozzá,’ hogy a csákvári fazekasság több csoportra oszlott. Az igazi fazekasoknak azokat tartották (vagy inkább ők tartották magukat annak), akik a Vértesből hozott tűz­álló 1 agyagból készítették a főző- és sütőedényeket, főleg a fazekakat, lábasokat. Faze­kaik belül mázasak, kívül mázaüanok, vagy sárga, bar­na, zöld rnázú függőleges csí­kokkal díszítettek. A másik csoport, a tálasoké a Vértes­ből bevezető út mellett vala­mivel lejjebb, beljebb lakott, mint a fazekasok. A tálasok „tálföldből”, nem tűzálló, sár­ga agyagból tálakat, bögré­ket, köcsögöket, tányérokat csináltak. Ezeken kívül voltak még korsósok, vagy máskép­pen — a földolgozott agyag színe után — vörösedényesek is. Ök mázatlan korsót, vi­rágcserepet, csirkeitatót stb, gyártottak. S végül még né­hány kályhás is akadt. Még a harmincas évek vé­gén is vagy harminc fazeka­sa volt Csákvámak. A fel- szabadulás után már kis ke- TT , , A letje volt áruiknak, ponto­Hogy hol állt e var, panto- Rabban, már másként, másért s így kevesebb árut vett föl a piac — öt mester, illetve műhely maradt. S évek óta szövetkezeti üzemben, a szé­kesfehérvári Universal szö­vetkezet csákvári fazekasrész­legében készül a mai edény­féle. j Mestermunkaként készült ha­talmas, díszes csákvári edény 1890-ből. (Bojtár Ottó felvétele) Csákvár ősi település. Okle­velekben először az 1230-as években szerepel többször is, Csák Miklós végrendeleteiben más és más fiára testálja át. De jóval régebbi időre uta­ló megjegyzést is olvasha­tunk, ha nem is bizonyosan a helyről, a hasonnevű várról. Anonymusnak, III. Béla ki­rály magát meg nem nevező krónikásának történeti mun­kájában, a magyarokról szóló gestában azt írja, hogy Sza­bolcs vezér unokája, Csák várat emeltetett a Vértes er­dőség tövén. A későbbi Ké­pes Krónika már elpusztult várnak említi ezt, s hozzáte­szi: Csák a nevéről nevezte el — Csákvámak. CÉHEK san nem tudjuk. De a Csá­kok sokáig e vidék urai vol­tak. S nem soroljuk föl a töb­bi birtokost; köztük főként az enyingi Törökök és a Nyá- ryak szerepelnek, s utolsók az Esterházyak voltak. Ennél sokkal érdekesebb a falu „vá­rosi” múltja, parasztiparos története. Nagy céhes köz­Bfémetb Fereoe V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom