Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

Pfetn létkérdés, de kell „ Külbányászat ” — tervekkel Enyhíti az energiaéhséget A Nógrádi Szénbányák visz- „vakondtúrásnak” ledegradá- esztendőkben, is számítanak, «zafejlesztését követő idősza- ló téveszméket. ' A kazári külfejtés, amelynek kának első külszíni fejtésű Mert ilyenek voltak — s kalóriaátlaga — ezt még nem üzeme, a kazári. Jó néhány vannak is még. ([Ismerősöm említettük az elébb — vetek- évvel ezelőtt ugyan volt már mondta, meghallva a kazári szik a ménkesi szén minó- egy hasonló Jánosakna térsé- kül üzem beindulását: „A ségével, és megközelíti a szö­gében — azóta a Salgótarjá- kinti szén is kell ezeknek? Az rospataki, kettes telepi szé­ni Kohászati Üzemek tulajdo- a háborúban kézzel is kika- nek ily’ jellegű értékét —, nában levő tó, a köré vará- parható — volt.) várhatóan a jövő év végéig zsolt „mesterséges környezet- Tény: a múlt esztendő vé- működik. Bár, a szénvagyon tel” üde színfolt, jótékony, gén, a kezdéskor, s még az feltárási-kibányászási lehetősé- kikapcsolódásra alkalmas pi- idei év tavaszán is meglehe- ge talán további üzemelést is henőhely ~ a megyében —, s tős rossz minőségű igen-igen lehetővé tesz. Ám ha az ez most újra adott egy majdani nagy víztartalmú szenet vit- irányú elképzelések ott nem tó keletkezésének lehetősége, tek Kazárról feladásra Tiri- válnak valóra, a külszíni s a VI. ötéves terv során to- besre és Nagybátonyba. Jöt- széntermelés akkor sem ma- vábbi külfejtések megnyitá- tek is a reklamációk, evégett rád abba. A szakemberek — sával lehet számolni. a megrendelő-felhasználók- és az e témában illetékes be­Köztudott: a jelenlegi, rop- tói, s még a „saját csapat- szélgetőpartnereim — vé- pant energiákat igénylő — ban”: bányászberkekben is leménye szerint, bizonyítva az korunkban? napjainkban? — mondogatta néhány felelős effajta „energianyerést” a minden tonna szénre szükség beosztású vezető, hogy akna- medence különböző pontjain van. És — szén az is, amely üzemünk kalóriaértékét a további külszíni fejtnek nem mélyművelésű aknából, külszín termelvénye rontja le. megnyitására1 van lehetőség, „származik”. Mitöbb: előny- Azóta viszont... Ez olyannyira biztos, hogy ként lehet felsorolni, s rop- — Igaz, a kezdet kezdetén ipar a VI. ötéves terv irány­pánt jelentős gazdasági ered- — mondja Nagy Gyula, — számai között is évenként, mény, hogy a külszíni fejté- még az 1700 kalóriás átlagot 50—60 ezer tonna, külfejtés- sek viszonylag kevés pénzzel is csak alig-alig tudta produ- bői származó szénnel számol- indíthatök be, gyorsan emel- kálni a külszín. Azóta viszont nak. Az effajta üzemek telje- kedik a termelés, üzemeltető- számtalan alkalommal előfor- sítménye azonban két ténye- sük létszámigénye is, a na- dúlt már, hogy 2700 kalóriás ző függvénye. Elsőként a te- gyobb .aknaüzemekhez vi- mintaértéket vettek az ottani lepet takaró meddő, s aztán szonyítva, szinte elenyésző, szénből. Az év első hónapjá- az időjárásé. Kazánon ebben. A tavalyi év októberében ban 2066 kalóriás átlagú sze- az évben több mint 210 ezer megnyitott kazár-pólyosi net továbbítottunk, s ez ve- köbméter földet takartak le, külszíni fejtés, már decem- tekszik az egyes aknaüze- de — mondják — még így is berben jelentős mennyiségű műnkben jövesztett termel- kifizetődő, hiszen jelenleg, szenet adott; a beinduláshoz, vény minőségével. Felesleges 2,5—3 méter a szén vastagsá- mindössze hárommillió fo- hát — mondta-bizonygat- ga, ami 110 méteren át húzó- rint kellett, ami bányászati- ta a beszélgetés másik két, dik. berkekben elenyésző pénz- résztvevője is —, hogy csak — Az időjáráson csak jó, összeg, s a munkáslétszám, ma úgy „balkézből-félvállról” hatékony szervezéssel lehet sem haladja meg a százat. S emlegessük a külfejtést. „kifogni” —.mondja Nagy emígyen az idén, várhatóan, Nem lehet! Igaz, egyetlen Gyula osztályvezető. — Sok több mint hatvanezer tonna aknaüzem tervével sem le- múlik a szállítások ütemes­szenet ad a népgazdaságnak, hét párhuzamot vonni az ot- ségén; ha ez akadozik, lelas- Nagy Gyulával, a Nógrádi taniaknak — ismételjük, nem - sül a termelés, ellenkező Szénbányák széntermelési is az a cél, hogy megközelít- esetben viszont 800 tonnát is osztályának vezetőjével és be- . sék a lentről termelt szén, el . lehet fuvarozni, egyetlen osztottaival: Kormos Ottó és* mennyiségét, mert most még nap alatt. Ez már teljesít- Józsa Pál bányamérnökökkel irreális lenne, s talán marad mény! Váltottuk a szót a minap e az továbbra is! — de jótéko- a kazár-pólyosi kfllfej­téma kapcsán. A beszélgetés nyan hat a ^ vállalat szénter- tés év elejétől több mint 32 során véglegesen eloszlathat- melési tervének alakulására, ezer tonna szenet adott a tűk a' csak a mélyművelést a ..fentről jövő” tonnatelje- népgazdaságnak, agyondicsőítő és a külszíni sítés. Amelyre ebben az év­termelést szükséges rossznak, ben, jövőre, s az azt követő Karácsony György Demokrácia, vagy fegyelem ? „Most nem érünk rá vitat­kozni, a sürgető és hatékony cselekvések ideje jött el . . Hallottam már ezt igazgatói tanácsülésen, brigádvezetői ér­tekezleten, gyáregységi terme­lési tanácskozáson. Néha ugyanígy, néha más szavak­kal. A. lényeg azonban azo­nos volt: a megoldandó gon­dok kapcsán önkéntelenül szembeállították azt a két dol­got, amelyet nem volna sza­bad. Mert még csak külön emlegetni se lehetne a tette­ket megelőző, jó döntéseket segítő, közakaratot kialakító alkotó vitákat és magát a ha­tásos cselekvést. Ám, ha az ilyen érvek bir­tokában vitatkozni kezd az ember az említett megfogal­mazás tarthatatlanságán, olykor különös dolgokat ta­pasztalhat. Minden vitapart­ner természetesen elismeri, hogy „ez elvileg így is van”, de ugye most „más időket élünk” egy darabig, úrrá kell lennünk gazdasági nehézsé­geinken, úgy hogy a „minden­napi gyakorlatnak” leginkább a fegyelmezett cselekvés felé kell fordulnia. Ez igaz, ha­nem ez „elvileg-gyakorlatilag” egyfajta bizonytalanságot je­lez: egyesekben némi zavar támadt a demokrácia, a fe­gyelem, a közakarat és együt­tes cselekvés összefüggéseinek értelmezésében. JOGOS-E A VAGY-VAGY? ■ Több helyen is meghökken­tettek e két fogalom effajta összepárosításával: demokrá­cia, vagy fegyelem. Hajlamos lenne rálegvinteni az ember, s múló fogalomzavarként fel­fogni ezt a szembeállítást, amely feltételezi, hogy a de­mokrácia kizárja, de legalább­is akadályozza a fegyelme­zett tevékenységet, és fordít­va. Csakhogy félúton elakad ez a legyintés, amikor ezt az elvi tévedést éppen elvvé pró­bálják „aktualizálni”. Vala­hogy így: gazdasági gondja­ink megszaporodtak, másfajta munkára, másfajta vezetési stílusra van szükség, hagyjuk tehát most a demokráciát, ne beszéljünk róla addigi míg ki nem lábalunk a bajainkból. Határozott döntéseket, intéz­kedéseket, „kemény vonalat” emlegetnek ezután. Megtévesztően jól hangzik ez is, igaz? Mert valóban az eddiginél hatékonyabb és fe­gyelmezettebb munka, a cél­szerűbb, a határozottabb dön­tések. a következetesebben végrehajtandó intézkedések az ellenszere! a többi közt gaz­dasági nehézségeinknek. Csak­hogy mindezekre gondosan kidolgozott programunk, hatá­rozataink és elképzeléseink vannak. Mégpedig olyanok, amelyek számításba veszik az egész ország népének szándé­kait, közös erőfeszítéseink le­hetőségeit. S éppen, mert ilye­nek, azért hatásosan megva­lósíthatók: a legszélesebb tár­sadalmi összefogásra alapoz­nak, pontosan megszabva az említett másfajta követelmé­nyeket is. Akkor viszont ép­pen e követelmények nevé­ben, s éppen ebben a fejlődé­si szakaszban egy pillanatra, is mérlegre tenni a demokrá­cia létjogosultságát, az — ne­vezzük nevén — politikai rö­vidlátásra vall. (S ellenkezik az említett politikai-gazdasági program alapelveivel). PAJTÓERÖVÉ VÁLIK A szocialista demokrácia társadalmi rendünknek alap- tulajdonsága, fejlődésének fel­tétele és fejlesztésének mód­szere is egyben. „Felfüggeszt- getni” tehát a társadalmi szer­kezet megváltoztatása nélkül nem lehet. Erre gondolni is naivitás. Vagy még rosszabb: alapvető társadalmi vívmá­nyaink egy részének meg nem értése. Mert joggal tekintjük vív­mányoknak a szocialista de­mokrácia fejlesztésében eddig elért eredményeinket, s egyenrangú fontosságúaknak anyagi-gazdasági fejlődésünk fényeivel. Már csak azért is, mert egymással szerves egy­ségben gyarapodhattak csu­pán ilyen ütemben. Az eddig elértek egyik feléről ‘hogyan lehetne tehát lemondani, a másik fele érdekében? Ha' megtennénk, úgy jár­nánk, mint az, aki a szeget gyorsabban akarván kihúzni, eldobja a harapófogót és a fo­ga közé kapja a szegfejet. Hi­szen gazdasági előrehaladá­sunknak (tehát jelenlegi gond­jaink megoldásának is) éppen az egyik létfeltétele, hogy a szocialista demokrácia még- inkább kiteljesedjék: a ta­pasztalatok bizonyítják, mek­kora társadalmi erőket lehet mozgósítani általa. Hiszen mi­nél több ember önkéntes és tudatos részvétele a társadal­mi és gazdasági közügyek in­tézésében, a célszerű döntések meghozásában, nem csak a beleszólás jogának gyakorlá­Á műanyag- és vegyitermék­gyártást 1976. és 1980. között 2 milliárd 647 millió dinár befektetéssel növeli a spliti Jugovinil vállalat. Az épülő új üzemekben többek között PVC-emulzió- juviten-, vala­mint juxiflexfólia-gyártó so­rokat állítanak termelésbe. ☆ Az elmúlt évben Jugoszlá­via még 2,1 millió négyzetmé­ter táblaüveg behozatalára kényszerült. A pancevói üveg­gyár bővítésével, a gyártási eljárások korszerűsítésével a következő években már tel­jesen fedezik táblaüvegből a hazai szükségletet. sát jelenti egyszerűen: hajtó­erővé válik a végrehajtásban is, az együttes cselekvés, a fe­gyelem, a hatásos munka fel­tételeinek kialakításában, egé­szen az áldozatvállalás közös­ségi készségének megteremté­séig. A TUDATOS VÁLLALÁSÉRT Nem vitatni kell tehát a de­mokrácia ilyen, vagy olyan mértékű „alkalmazását”, el­lenkezőleg: minél több teret kell adni érvényesülésének. Abban azonban, úgy vélem,' az eddiginél pontosabb kü­lönbséget kell tenni —, s ezen a ponton kapcsolható „napra­készen” a fegyelem fogalmá­hoz —r, hogy a demokráciá­nak miben van szerepe és miben nincs, miben kell, hogy legyen, és miben nem lehet. Például: a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben a termék- váltás, a gazdaságosság, a ta­karékosság kérdéseiben minél több ember számára lehetővé tenni a beleszólás demokrati­kus jogát, az nemcsak köte­lezettség, hanem igen célsze­rű is. A helyes döntés egyik biztosítéka lehet. De ennek megszületése után az, hogy miből mennyit és mikorra kell megcsinálni, hogy milyen technológiával, s hány órát kihasználva a munkahelyen, áz már nem népszavazás kér­dése. Ne szégyelljük elővenni a régi, bevált igazságokat, ami­kor szükségünk van rájuk. Mindig többet érnek a leg­több, mégoly tetszetősre göm­bölyített szólásmondásnál. Az egják ilyen : a legszélesebb de­mokráciát kell megteremteni a közösségek ügyeinek' inté­zésében, a döntések meghoza­talában, s aztán vasfegyelmet, együttes cselekvést a végre­hajtásban! Ebben kell követ­kezetesnek lenni. Ebben az összefüggésben érdemes együtt emlegetni a demokráciát és a fegyelmet Sz. J. 1 Űj kábelgyár építéséhez kezdenek hozzá a macedóniai Negotinóban. A gyár, amely a tervek szerint 1980-ban kezdi meg a termelést, 7500 tonna 1—35 kilo wattos kábelt fog készíteni évente. ☆ A szkopljei „Oktomvri 11" autóbuszgyár 1982-re új típusú városi ‘ és távolsági autóbuszo­kat készül piacra dobni. Az új jármüveket — a Daimler— Benz nyugatnémet céggel együttműködve — már szere­lik a jugoszláviai gyárban. Az új autőbuszprogramot teljes egészében a jugoszláv ipar va­lósítja meg. Uj termiekek Meglett korú kőművesek rakják az Alba-falat a város- központ készülő épületében. Száll a betonpor, rárakódik kézre, ruhára, hajra; megüli az arcbőrt — keményebbé teszi a vonásokat. Kemények azok anélkül is. A brigádta­gok többsége húsz éve dolgo­zik az építőszövetkezetnél, s korábban is — ki több, ki kevesebb évig — kőműves- munkával kereste a kehye- rét. A szövetkezetben meg­állapodtak. „Hűségük”, értékes tulajdonság a munkaadó szem­szögéből. Idén öt hónap alatt 42 munkás távozott (nyugdí­jazást, halálesetet is beleszá­mítva) az egységtől. Helyet­tük ugyanakkor 25 jelentke­zett. Miért mentek el az új munkahelyre távozók? Van, aki lakásához közelebb talált kereseti lehetőséget. Akad, aki az NDK-ba kíván menni, ezért a gépiparban vállalt munkát. Egypáran kényelmesebb mun­kakörülmények reményében távoztak. A legtöbben azon­ban nagyobb fizetésért váltot­tak munkáltatót. Igazuk van — mondja a deresedő hajú brigádvezető. — Az a legfon­tosabb, nem? Apád, anyád idejöjjön ? — o o Hajlamosak vagyunk egy­értelműen elítélni, akik a munkahelyek szapora cseré­jével. próbálják viszonylag magasra fölsrófolni fizetésü­ket. Mindig jogos-e a fejcsó- válás? Nem éppen. A több pénzért való ügyeskedés ugya­nis természetes, sőt fontos tulajdonságok „eredménye”. Ezek az illetők ugyanis — akárcsak az emberiség a vi­lághistória lapzártáig - eltelt részében — jobb életkörülmé­nyeket kívánnak terem­teni maguknak. Törekvésük dicséretes. Kérdés: milyen eszközöket használnak föl céljaikhoz? 1. Ha a több pénzt több munkával kívánják elérni, eb­ben. nincs kivetnivaló. Sőt: nélkülözhetetlen felfogásmód- 'ja a munkásembernek. Ezen alapszik a teljesítménybérezés. Ámde: * 2. Ha a több pénzt körmön­font, csalafinta, agyafúrt, sőt, becstelen módszerekkel igye­keznek . megkaparintani, ak­kor ki kell ásni ellenük a csatabárdot, Mert példaköve­tésre serkentenek, s* rontják a becsületes dolgozók hagulatát. A rafinált ügyeskedések so­rába tartozik a munkahely­váltogatás Is. Azonban koránt­sem minden munkahelyváltás tartozik az ügyeskedés kate­góriájába. Megesik, hogy va­laki tényleg több pénzért megy másik vállalathoz. Ám nem ravasz számításból. Hanem például azért, mert kevésnek véli fizetését a végzendő mun­kához, vagy hasonló munkát végző társai béréhez képest. Mivel az aránytalanság korri­gálásának módját nem leli, új helyen próbál szerencsét. Más lapra tartozik, hogy nem mindig mond igazat, aki a majdani több fizetésre hi­vatkozik, mikor megindokol­ja fölmondását. Ez ugyanis logikus, elfogadható indok, ámde — épp ezért — a legha­marabb előcibálható is egy­szersmind. Sokkal könnyebb ugyanis azt mondani: „ők töb­bet fizetnek”, semmint azt: „összeférhetetlen voltam, ezért kiutáltak a többiek”. Jó néhányan véka alá rejtik, hogy a főnökükkel rúgták ösz- sze a patkót. Inkább ők is a várható magasabb jövedelem­mel hozakodnak elő indoklás gyanánt. S ez az álérv igen gyakori lehet alkalmasint. A megyeszékhely építőszövet­kezetében tavaly a fölmondá­sok megokolásában kiugró első volt az új helyen ígért magasabb fizetés. Holott a tarjáni négy építőipari egy­ség közül a STÉSZ-nél volt a legmagasabb az átlagbér (több mint 43 ezer forint), így hát eleve nem ígérhettek több — legalábbis lényegesen több — pénzt másutt. — O — O — Az ősz hajú brigádtag is egyetért azokkal, akik a ma­gasabb fizetésért hátat fordí­tanak régi munkahelyüknek. Pedig ő két évtizedet húzott le egy „cégnél”, s hátralevő munkáséveiben sem kíván má­sutt kopogtatni. Miért a hű­ség? „Annak idején tag let­tem — feleli — és ez ideköt, ha jól megy a sorunk, ha rosszul. Több mint tíz éve volt olyan* hónap, hogy ezer­kétszázat kerestünk, mégis maradtam. Meg a többiekkel is összeszoktunk, rosszul érez­nénk magunkat egymás nél­kül”. Akadnak, akik így gondol­koznak. Ám népes azoknak a tábora is, akiket nem bék­lyóznak a húszéves múltból, s a régi barátságból fonódott ér. zelmi kötelékek. Ök Hideg fej­jel számítanak. S nem könnyű elérni, hogy ott találják meg a számításukat, ahol a leg­nagyobb szükség van rájuk. Molnár Pál Ebben az esztendőben egymilliárd forintot meghaladó ter­melési értéket produkálnak a Magyar Kábel Müvek balas­sagyarmati gyárában, ahol jól képzett szakmunkások irá­nyítják a korszerű berendezéseket. Segítségükkel a tőkés- és szocialista piacokon egyaránt kedvelt kábelféleségeket készítik. NÓGRÁD - 1979. június 22., péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom