Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
KISZ cs Komszomol cgyültmüködcs ÚJ TAHI ALMI VONÁSOK * Beszélgetés Viktor Venjanorics Zaharorval A munka művészei ' E napokban tartózkodik megyénkben az a kemerovói Komszomol-delegáció, amely a KISZ Nógrád megyei bizottsága meghívására látogatott el hozzánk, ötnapos tartózkodásuk alatt sor kerül a két bizottság közötti együttműködési megállapodás aláírására is, ez az egyezmény az elkövetkező két év közös programjait foglalja magában. A delegáció .vezetőjével: Viktor Venjanovics Zaharovval, a Lenini Komszomol Kemerovo területi bizottságának első titkárával a testvérkapcsolat múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. — A kemerovói komszomo- listák külkapcsolataiban milyen helyet foglal el a nógrádiakkal való együttműködés? — Minden túlzás nélkül mondhatom — válaszolta Viktor Venjanovics Zaharov —, hogy lényeges szerepet tölt be ez a kapcsolat mozgalmi munkánkban. De hozzáteszem: nem újkeletű! Hiszen több mint egy évtizedé, mondhatni rendszeres az együttműködés, s 1977-től pedig megállapodásban rögzítettük teendőinket, feladatainkat amelyeket az első két évben sikerrel teljesítettünk. Kapcsolataink elmélyülését segíti a megyei pártszervek közötti szoros és tartalmas kapcsolat is. — Milyen új vonásokkal gazdagodik a kemerovói és a Nógrád megyei ifjúsági szervezetek közötti együttműködés az elkövetkező két évben? — Megállapodásunk értei- Imében lehetőség nyílik a jtestvérmegye jobb megismerésére, az ifjúsági mozgalomban történő kölcsönös tapasztalatcserére, illetve azok hasznosítására. Erősíteni kívánjuk a fiatalok kommunista nevelését a szocialista internacionalizmus, a Szovjetunió és Magyarország népeinek megbonthatatlan, ■ örök barátsága jegyében. A jövőben megkülönböztetett figyelmet fordítunk a társadalmi termelés, a hatékonyság, a minőségi munka érdekében a szocialista munkaversenyre, a kapcsolatunkban rejlő lehetőségek ilyenfajta kiaknázására — Nyilvánvalóan a két megye hasonló adottságainak, lehetőségeinek megfelelően... — Természetesen. S itt elsősorban olyan kapcsolatok kialakítására gondolok, amelyek a bányász-, kohász-, építő- és üvegipari fiatalokat érintik. Ám ez nem jelent kizárólagosságot! A közeljövőben sor kerül diákok, sportolók, amatőr művészek programjaira, sőt ifjúsági klubok közötti kapcsolatok létrejöttére is. — Említene néhány konkrét programot? — Ez év nyarán például pionírokból álló csoport látogat Nógrádba, 14 napot töltenek itt. Jövőre pedig az úttörők ismerkednek meg Ke- merovóval. Ősszel sportolókból álló csoport utazik a Szovjetunióba, jövőre pedig amatőr művészek vesznek részt hasonló utazáson. Itt említem meg, hogy tervezzük a kiállítási anyagok, filmek cseréjét is, a megyék és életük jobb megismerése érdekében.' Az említetteken kívül persze még több program vár megvalósításra az elkövetkező két évben, s abban bízunk, hogy megbeszéléseink, megállapodásaink sikerrel szolgálják a két megye testvérkapcsolatának szorosabbá fűzését, elmélyítését. — A kemerovói komszomo- listák előtt milyen időszerű teendők állnak? — Az össz-szövetségi Lenini Komszomol XVIII. kongresszusán hozott határozatok, feladatok végrehajtását mun, kálkodunk. Időszerű az ideológiai, politikai nevelés szín vonalának javítása. De nem kevésbé aktuális gondunk a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésének biztosítása, az ideális feltételek megteremtése. Természetesen eze ken kívül fontos feladataink vannak a népgazdasági mun ka más területein is. — Végezetül hadd kérdezzem meg: milyenek az itt töltött néhány nap alapján benyomásai? — A legjobbakat mondhatom. Akármerre jártunk mindenütt baráti, szívélyes fogadtatásban részesültünk. A sok program közül igen emlékezetes marad a salgótarjáni öblösüveggyárban tett látogatás. Közvetlen, rendkívül barátságos emberekkel ismerkedtünk meg. Közöttük KISZ- esekkel, ifjúsági brigádvezetőkkel. Kellemes érzés volt azt a szívből jövő kedvességet tapasztalni, amellyel fogadtak bennünket. Bízom benne, hogy az elkövetkező években ennek szellemében tovább mélyíthetjük barátságunkat. T. L. Tűzözönben r X Semencenyíláson még 'esak a lángnyelvek patakza- nak kifelé; az 1400 fok körüli folyékony vas — a buzgó, a háborgó — ott bent vár még ^kibocsáttatásra”. Szusszanás- nyi időre pihennek az emberek. A szigorúan megkövetelt védőruházat fokozta hőségben az öntöde szálló, rájuk ■tapadó fekete homokjától feketén gördülnek végig arcukon, s szabadon hagyott mellükön a verejtékpatakok. Kint harmincnégy fok van, Itt — ötvenkettő. Néhány foknyit hűlnek a folyékony fémet magukba fogadó tégelyek _ miket hosszú szárú rasrudakon visznek-hordanak egy műszakban tizenhatan- tizennyolcan, hogy beleöntsék tartalmát a formákba —, s nem isszák:'vedelik magukba a szódavizet az öntőmunkások. Viszonylagos csönd van, csak a formázógépek dübörgése hallik onnan, letompulva, hátulról. „A mi fülünkben, mindig hallhatóan dobol a vér” •— mondja valaki. Elnézem elcsigázott arcukat, s töröl- getéstől kivörösödött szemüket. „Szépségversenyen nem indulhatnánk” — szólal meg megint, más, s a többiek rábólintanak. S ez tény. A munka versenyét ellenben megnyerték. És ez százszorta döntőbb fontosságú. Ki mire tudott lehuppanni '— ülnek, még szóból is csak keveset engedve meg maguknak. Hisz’ a hang erejével is takarékoskodni kell a testi erőhöz. De mondják, egyébként sem kenyerük a szószá- tyárság. „Nekünk menni kell, nem povedálni!” És megszólal a csapolás kezdetére figyelmeztető kisha- rang. összerándulnak az izmok. Monoton útjára indulnak a friss erőt gyűjtöttek, Kasza János segédcsapoló meg szabadon engedi a vas tűzfo- lyamát. A ZIM salgótarjáni öntödéjében, a kúpolókemencék körül a három szakban majdnem hatvan ember dolgozik. A kívülállónak szinte kibírhatatlan körülmények között. Hisz’ összeszűkítették a munkaterületüket; a most folyó rekonstrukció szinte méterekre behatárolja mozgásukat úgy, hogy minden centimé- temyi távolságot kiszámítva kell megtenniök a forró vasat tartalmazó tégelyt vivőknek. S emígyen megnőtt a baleseti veszély is. Közelebb haladnak egymáshoz a „párok”, s a forró vas pattog, szikrázik, bőrt éget. Jobban figyelni is kell hát. Kasza Jánosnak, az ötvenhárom éves öntőnek, a jelenlegi segédcsapólónak ősz a haja. Igaz, nem attól „váltott át” sötétből deresre, mert harmincadik éve dolgozik a. ZIM öntödéjében, szinte percnyi megszakítás nélkül. Bár — itt is sok gondja akadt már. „Korán őszülő fajta a miénk” — mondja, miközben zsebkendőbe törli fejét, s nagyokat kortyol a hidegnek semmiképp sem mondható szódavízből. — Ez jólesett! — mondja, bögréjét letéve —' ámbár kiizzadjuk a folyadékot néhány perc alatt. Hiába iszunk naponta, koponyánként olyan hét-nyolc liternyit, elmegy tőlünk rögvest. Aratópálinka kéne, mondják attól jobban bírja a meleget az ember, vagy forró tea. De hát az egyik szigorúan tilos, a másik helyett meg ott a langyos víz. — Megszenvednek ilyenkor, nyári forróságban — mondom. — Meg. Szenvedünk. De tudja, úgy vagyunk veié, hogy ha belemelegszik az ember a munkába, annál jobban megy. Szinte nem is tudjuk abbahagyni. Még arról is elfeledkezünk, tél van-e, avagy nyár. — Pedig a tégelyhordó öntőknek mindig nehéz. — Az. Műszakonként het- ven-nyolcvanat is megmozgatnak, olyan száz méterre ví- ve teli, s vissza üresen, A súlya megvan vagy ötven kiló. Nem gyerekjáték, annyi szent, de hát aki ide szegődött, annak bírósnak kell lenni. — Maga harminc éve bírja. — Igen. s még egy kevéskét. Áztán elmegyek , nyugdíjba. Elég volt ebből a munkából már egy életre. Hej, elmondhatom, de sok liternyi verejtékemet szíttá már be az öntöde hnmoknadlója. — Nem kezdené még egyszer itt?> — .. .A munka az én életem. S hál’ istennek, látja, az erőből is futja még. Nézem, domború mellkasán izzadságoatákok szaladnak alá, s kérges, nagv tenyerét is mintha vízbe mártotta volna. A hőmérséklet már — megmérik — ötvenhárom fok . . Karácsony György Bexárás— engedély nélkül Egyes kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek a rendelkezésekkel nem törődve, engedélyt nem kérve, senkit sem tájékoztatva ideiglenesen bezárnak vagy véglegesen megszüntetnek üzleteket — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium a tanácsok jelzéseire és a lakosság bejelentéseire tartott vizsgálat alapján. A minisztréium hivatalos lapjában megjelent közlemény figyelmeztette a vállalatokat, a szövetkezeteket az egy éve megjelent miniszteri rendeletre, amely szabályozta az üzletek működését, üzemeltetését és megszüntetését. A jogszabály előírta, hogy bármely üzlet előreláthatóan, nyolc napon túli szüneltetését 30 nappal előbb, az indokok megjelölésével, az illetékes vállalat köteles bejelenteni a tanácsok szakigazgatási szervénél. Az üzlet működését engedély nélkül szüneteltetni tilos. Ugyancsak köteleim kérelmet benyújtani, legalább hat hónappal előbb arra, ha egy üzletet meg akarnak szüntetni. Az előterjesztésben a bezárás indokain túlmenően a helyiség hasznosítását is meg kell jelölni. Az üzlet megszüntetéséről legalább egy- hónappal korábban — a szüneteltetésről ugyancsak az előírásoknak megfelelően — tájékoztatni kell a vásárokat. Annak . érdekében, hogy rendet teremtsenek a bolthálózat működésében, a minisztérium a kereskedelmi felügyelőség útján, s az engedélyező hatóságok is fokozottabban ellenőrzik az érvényes rendelet megtartását. A brigád tagjai megbeszélés közben — Tavaly tizenegy munka- közösség „harcolt” a különböző címekért és közülük négynek sikerült aranykoszorús minősítést elérnie. Az egyik csoport — a József Attila nevét viselő ifjúsági brigád — olyan célgépet konstruált aminek segítségével finomra, simára lehet megmunkálni a csiszolókorongok felületét. Többek között ezért az újításukért váltak méltóvá az aranykoszorúra — mondja Kelemen Tibor, a FIM Gránit Widenta romhányi telepének üzemvezetője, majd elkalauzol a tmk-műhelybe, ahol bemutatja Makray Gézát a nyolctagú munkacsapat vezetőhelyettesét. — Hogyan született meg a félautomata palástmegmunkó- ló gép alapötlete ? — kérdezem tőle. — Ez hosszú történet. Nem is tudom hol kezdjem... — Az elején. > — Inkább a közepén. Múlt év augusztusában szereltem le, és amikor visszajöttem dolgozni, akkor éppen belga exportra szánt csaposkoronghoz készítettünk szerszámokat. De ezekhez olyan tűréshatárt írtak elő, amit nyers gyártással nem lehetett betartani. Ezért kellett olyan masinát terveznünk, ami a gömb alakú és az ívelt kövek felületét lecsiszolja. Leültünk, megbeszéltük a dolgot, és a tolmácsi gyáregységben folytatott kísérletek eredményeit felhasználva megszületett a mi elképzelésünk. Először papíron, majd a valóságban is. — Mennyi idő alatt készült el a gép? — Egy hónap alatt megcsináltuk. Igaz, rengeteget túlóráztunk. Emellett folyamatosan, fennakadás nélkül biztosítottuk a többi munkahely kiszolgálását. Emlékszem, abban az időben rengeteg szerszámot, alkatrészt gyártottunk. Mégis sikerült harminchárom nap alatt üzemkész állapotba hozni a palástmegmunkáló félautomata gépet. — Gondolom, a hivatalos nevén kívül „elkeresztelték” másképpen is. — Igen. Mi, szemöldökfonónak, illetve kisvasúinak, nagy- vasútnak becézzük. Sokat segített nekünk abban, hogy megkapjuk az aranykoszorús minősítést. De ezen kívül több olyan ötletünk is volt, melyeket saját erőnkből oldottunk meg, valóra váltásuk könnyebbé tett egyes munkafolyamatokat. És még mindig vannak újításokkal kapcsolatos gondolataink. .. — Mondjon néhány szót a brigád tagjairól is — kérem a fiatal gépésztechnikust. —- Elég jó kollektíva a miénk, összetartunk jóban, rosszban. Nálunk nem úgy van mint más műhelyben, ahol az esztergályos csak jesztergálni tud, a marós csak marni.., a mi csoportunkban egy ember kivételével mindenki tud valamennyi gépen dolgozni. Szakképzettség szerint öt esztergályos, két technikus — a brigádvezető, Tonhauser István és én —, valamint egy gyalusmarós dolgozik együtt, egymást segítve. Szabó Józsefre, aki egyszemélyben gyalus is, marós is, nagyon büszkék vagyunk; egymás után kétszer nyerte el a Szakma Ifjú Mestere kitüntető címet. Nem akarom dicsérni a társaimat. Ha röviden kellene őket jellemeznem, akkor csak annyit közölnék róluk: a munka művészei. — Mit ért ezen? — Régibbnél- régibb gépekkel — szám szerint tizennégy- gyel összesen tízezerféle szerszámot tudnak elkészíteni, persze, nem egyszerre. Most körülbelül húszfélét csinálnak, de minden héten más és más széria kerül sorra. És még valamit: négy éve vagyunk együtt, s ez alatt az idő alatt 17—18 újítást adtunk be. Hatot fogadtak el közülük. .. hát ezért mondom, hogy akik itt dolgoznak, azok a munka művészei. Tőesér Julianna Lesz fogorvos Nagyorosziban megoldódik a fogorvosi rendelés. A községi tanács úgy határozott, hogy a jelenlegi körzeti orvosi lakásból és a' hozzátartozó tanácsadóból felújítással és kisebb átalakítással, külön-külön orvosi és fogorvosi rendelőt és a betegeknek várót alakít ki. Ezzel a megoldással nagyban javul a fejlődő Nagyoroszi és a hozzátartozó Pusztaberki, Horpács és Borsosbe- rény mintegy négyezer lakosának orvosi ellátása. Jó úton járnak a kohászok Közeledünk a fél évhez, Ilyenkor fokozott érdeklődéssel szemlélik a tervszámok! alakulását a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. ' Köztudott, hogy a gyár ez évben nagy lépést akar előretenni a hatékonyság és a minőség terén. A gyár vezetői az üzemek dolgozóival együtt a gazdaságos termelőmunka alapvető kérdésének tekintik a rendelkezésükre álló erőforrások hatékony felhasználását. Eddig minden lehetséges fórumon különös hangsúlyt kapott, hogy élni kell a jól jövedelmező termékszerkezet lehetőségeivel, törekedni a minőségi színvonal emelésére és jól összehangolt, szervezett megoldásokkal szolgálni a gazdaságos törekvéseket. Építészeti ritkaságok A hortobágyi táj hangulatába illő nádtetős házak épülnek a debreceni és az egye- ki út elágazásánál. Itt lesz a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadókapuja. A szolnoki Paár Nándor és Nagy István nívódíjas tervei alapján a Tiszafüredi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet szakipari brigdájai és a tiszaörsi tsz nádazói húzzák fel a három, ma már építészeti ritkaságnak számító épületet. Az úgynevezett „kanfaros” gazdasági épületben kocsiszínt és lóállásokat alakítanak ki, a kúptetős galérián a pusztai növény- és állatvilágot bemutató kiállítás kap helyet. A negyedköríves főépületben információs iroda és szálláshelyek várják a Hortobágy- ra látogató kirándulókat, turistákat. A második negyedév eredményeinek ismeretében megállapítható, hogy a -gyár dolgozói jó úton járnak. A második negyedév kedvezőbb eredményekkel bíztat az elsőnél. Nemcsak a gazdaságos megoldásokra, de a tételes feladatokra is figyelmet fordítanak. A huzalmű gyárrészleg a második negyedév során a tűzihorganyzott huzalból 150. a galvanikus horganyzott huzalból 10, a rezezett huzalból pedig 4 tonnával teljesítette túl feladatát. Ez a többlet azonban csak az ejső negyedév lemaradását pótolja, ösz- szességében a második negyedévi eredményük megközelítően a tervezett szinten mozog. A hideghengermű dolgozói pontosan eleget tesznek feladatuknak. Az eddig esedévet. Mindemellett a jól fizető DEXION—Salgó perforált elemekből 40, az edzett, ötvözött acélszalagból pedig 8 tonna a többlettermelésük. Különösen figyelemre méltó, hogy a belkereskedelem által megrendelt tételes feladatokra milyen nagy gondot fordítanak. Eddig a belkereskedelmi szállításoknak 105 százalékban tettek eleget. S, noha az első negyedévben lassan indult az exportszállítás, a szükséges ügyiratok rendezése után az exportszállítások nagymértékben fellendültek. A negyedév eddigi időszakában megközelítően 8 ezer tonna exportfeladatnak kellett eleget tenniük, ám a kiszállítás mértéke meghaladja a 9200 tonnát. . A gyárban egységes a törekvés. hogy a rendelkezésre álló gépi kapacitások a legkes tervüket 101,5 százalékra teljesebb mértékben ki legye fzril íkö.f-j'.Alz' omi *-i r*4- V. ni „ 1 ' . teljesítették, ami azt. jelenti, hogy 350 tonna többletet biztosítottak kiváló minőségű termékekből, mindnek akad gazdája. A második negyedév befejezése előtt bíztató eredménynek látszik, hogy a hőkezelt pántolószalagból 250, az edzetlen és ötvözetlen acélszalagból pedig 120 tonnával tetézik meg az eredeti térnék használva. Az alap- és segédanyagokkal gazdaságosan bánnak és törekszenek a munkaerő legeredményesebb felhasználására is. Azért tekintenek bizakodóan a jövőbe, mert a kialakult összhang és tudatos törekvés jelzi, hogv a hatékony, jó minőségű és gazdaságos tevékenység útját járják. j NÓGRÁD — 1979. június 21.i csütörtök 3
