Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-17 / 140. szám
Á bá tony iák jó példája r •: , ' ' ■ * ' ' JÉ« ¥ m sr^ Játszótér a tó partján. Joggal mondják, ha sok kéz összefog, csodákat művel. Me- gyeszerte sok-sok lerakott járdalap, játszótér, virágosí- tott parkok, fölépült könyvtárak, óvodák, általános iskolai tantermek tudnának regéket „mesélni” minderről. Mert egyik részről van a közös pénz, amit tanácsi költségvetésnek neveznek. Megszabott forintok, ésszerűen kialakított, szorosra fogott tervek. Másfelől jelentkeznek az igények, ez is kellene az is, út is, zöldterület, klubkönyvtár is. Pénz viszont mindenre nincs. A megvalósítás egyetlen és jó módja az összefogás, a társadalmi munka. Jól tudják mindezt Nagy- bátonyban is, ahol a minap, amolyan rögtönzött kerek- asztal-beszélgetésre ültünk le Kenyeres Pál nagyközségi tanácselnök szobájában. Ott volt Varga Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára, Valah László, a bányavárost népfrontbizottság elnöke és titkára Kocsis Lajos. A téma pedig, amiről szót váltottunk a tanács és népfront kapcsolata, közéletiség, összefogás, társadalmi munka. Mai életünknek nap mint nap jelentkező megoldott vagy megoldásra váró izgalmas kérdései. Nagybátonyban három nép- frontbizottság tevékenykedik. Kiterjedt, hosszan elnyúló település, így a szokásoknak és hagyományoknak megfelelően dolgozik a bányavárosi, a maconkai, és a nagybátonyi falusi bizottság. Kenyeres Pál elöljáróban- rögtön elmondta, hogy a nagyközségi tanács együttműködési megállapodást kötött mind a három népfrontbizottsággal. Ennek alapján szervezik a közös programokat, összefogják az embereket, mozgósítanak, lelkesítenek, előadásokat szerveznek. Mikor, mire van szükség. Abban mindannyian egyetértünk, hogy tennivaló bőven akad. Varga Ferenc úgy fogalmaz, hogy a népfrontmozgalom nagy segítséget nyújt a tanácsi munkához. Aprópénzre váltják a határozatokat, érvelnek, javaslatokat, tanácsot, segítséget kérnek, Mert ez is nagyon fontos. Gondolatok ’ Képzeljétek el, milyen csend, lenne akkor, ha. az emberek csak ajrról beszelnének, amit tudnak! ☆ Csak a kisemberek verekszenek a presztízsért, a nagyoknak van. A civilizáció egyik legnagyobb kudarca: a művelt tök- filkó. Az egér mondja: A madarak! Micsoda csökevények! Nem értem, hogy lehet valaki madár! Bábel László felvétele A népfrontbizottságok — főként a bányavárosi — izgalmas és jó programot állítottak össze, arra törekedve, hogy olyan dolgokról tárgyaljanak, amelyek valóban érdeklik a lakosságot. Ilyen a nőpolitikái határozat megvalósítása, az ifjúsággal való törődés, de ugyanilyen fontos, hogy a cigánylakosság miként tud beilleszkedni a társadalomba. Valah László mondja: — Nagybátonyban sok az idős ember. Velük törődni, napi kisebb-nagyobb gondjaikkal foglalkozni nem feladat, hanem kötelesség. Ezt teszi a népfront, amikor évente több alkalommal is — túl az öregek napjának megrendezésén — beszélgetésre hívja össze az idős embereket. Hogy meghallgassuk mi az, ami bántja őket, miben lehetünk segítségükre. Aztán, mi megkeressük a tanácsot, a Vöröskeresztet és összefogva tudunk enyhíteni gondjaikon. A kölcsönös együttműködés jegyében a tanács és a népfront mindig tájékoztatja a „másikat” a tanácskozásokról, az ott elhangzott javaslatokról, határozatokról. Hozzásegít az is, hogy a tanácsi és népfrontvezetők mindig jelen vannak a fontos összejöveteleken. A tanácstagok nagy többsége egyúttal tagja a népfrontbizottságoknak is. A nagybátonyiak jó példát mutatnak a kőzségpoliti- ka, a településfejlesztés kérdésében. Bíznak az emberek segítőkészségében. Abban, hogy magukénak érzik a közösséget érintő tennivalókat, gondokat is. Itt és ekkor kap főszerepet a társadalmi munka. Kocsis Lajos a maga megfontolt,, csöndes módján emlékeztet: — Több millió forint ennek a munkának az ■ értéke. Olyan terveket tudtunk megvalósítani, amelyekre különben csak évek múlva került volna sor. Például az öregek napközi otthoniban a kerítést társadalmi munkában készítették el.... Kenyeres Pál közbeszól: — Gyakran mondják és így igaz, Nagvbátonynak szerencséje van az ide települt üzemekkel. Jó termékeket gyártó, sok embert foglalkoztató üzemek, gyárrészlegek, és segítséget nyújtanak minden lehető módon a nagyközségnek. Együttműködési szerződést kötöttünk több szocialista brigáddal. Olyanok ők, mint a betonalap a ■ házépítésnél. Mindenkor és mindig számítani lehet rájuk. Idéz egy példát: — Az egyik óvodában este kilenc órakor leállt, megszűnt a vízszolgáltatás. Nagy kapkodás, riadalom. Aztán telefonáltak a FÜTÖBER egyik brigádjának. Ök szó nélkül, fogták a szerszámot, mentek és rövid időm belül megcsinálták. Az összefogás egyik legszebb tette a szorospataki úttörőtábor és a November 7. nevet viselő pihenőpark megvalósítása. Az úttörőtáborban több mint hárommilió forintra becsülik a közös munka értékét. A pihenőpark pedig olyan, mint a legszebb üdülőhely. Vízzel, játszótérrel, horgászási lehetőséggel, csodálatos kilátással, szalonnasütő helyekkel. A közösség elismeri az áldozatos munkát. Legutóbb népfrontkitüntetést adományoztak több szocialista brigádnak. — Többek között a nagybátonyi gépüzem Gagarin brigádjának. Ünnepélyesen adtuk át a kitüntetést: a kollektívának. Tudja, hogyan búcsúztak tőlünk? „Csak szóljanak, mit kell csinálni, és mi megyünk...” Ennek köszönhető, hogy a nagybátonyiak már többször szereztek előkelő helyezést a társadalmi mnnka vers enyhén, a fejenkénti munka értéke pedig négyszázaiuszonha* forint. Jogos Valah László véleménye: — Több saem többet lát alapon tervezünk, vitatkozunk is olykor, győzködünk, érvelünk. De ez viszi előbbre a mindennapok munkáját. Csatai Erzsébet A tapolcai medence „Ararát-hegye” a Csobánc. A dűlőút. mely fölfelé kapaszkodik, a csönddel biztat: aki a várhoz jön, kilép a huszadik századból. Valóban, a disaeli úton futó gépjárművek hangja madársurrogásként ér ide. A gyalogút egyre magasabban kapaszkodik. Egyik kanyarban látni: a völgyben Díszei nyújtózkodik. Szinte díszeleg a természet tenyerén. Távolabb Tapolca gőgös ipszi- lonházai. a napfényes párában fátyolba bújt menyasz- szonyoknak tűnnek. A bauxit jegyesei ők. Fölöttük két helikopter zúg el. Lent, font huszadik század. Égig érő huszadik század. A hegyen meg időtel enség: Csobánc! A vár fenn űl a hegytetőn és őrzi tetteit, legendáit. Egy magaslaton fatábla jelzi mind a turistautat, mind a történelmi utat. Azt írja: „A várt a Rátét nemzetség Gyulafi ága emeltette 1250 körül. 1690-ben itt szolgált Béri Balogh Ádám...” Kapaszkodjunk fel a hegyi ösvényen, hogy a várrom kövei a történelemben, kalauzoljanak. A maradékról is .látni, a vár nem volt nagy. ’ De küzdelmeiben sokak fölé nőtt. 4 NŰGRAD — 1979. június 17., vasárnap Krónikák őrzik az 1554-es török ostrom emlékeit. Nevezetesen a Gyulaffy család legendás törökverő vezérének, Gyulaffy Lászlónak a tettét, személyes példáját, midőn lóháton vívott párbajt a hegyeséi vár török kapitányával. A „Tapolca és környéke” című útikalauz a Rákóczi vezette szabadságharc csobánci küzdelmeiről így ír. „Vak Bottyán dunántúli hadjáratainak idején, Csobánc várában játszódik le a kuruc világ történetének egyik legszebb fejezete. Rabutin császári tábornok Tapolca felé haladó sereg részét Csobánc maroknyi őrsége állítja meg. A várat vagy harminc hajdú, s ugyanannyi odamenekült köznemes védi, fegyverzetük mindössze két ágyú, s alig két mázsa lőpor.” Az ellenséges hadak a nagy zsákmány reményében, mivel tábornokuk szabad prédáéi kínálja a várbeli kincseket, veszettül támadnak. A védők többszöri ostromukat verik viisza: ........ lőszerük hiányát p ótolva, középkori módra, előre összehordott szikladarabokkal, gerendákkal, malomkövekkel védekeznek. A harcokból kiveszik részüket a várba menekült asszonyok is: a falakra feljutó első labancot egy hőslelkű asszony taszítja a mélységbe. A roha-. Fiúk, vízgyűrűsei. i Üdít, frissít, jókedvre derít 9 sörfogyasztás reneszánsza Mai fővé aj án tatunk 16.14: Kiss Manyi-sorozat — Pepita kabát. A felejthetetlen és kitűnő színésznőre emlékezik a magyar televíziózás ezen a vasárnapon. A sokoldalú művésznő, aki tragikus, vagy komikus szerepekben egyaránt kiváló képességekről, nagyszerű színészi kavalitá- sokról tett tanúbizonyságot, ezúttal a Martonffy Emil által lű40-ben rendezett, magyar filmvígjátékban remekeli. Partnerei között pedig olyan kiválóságok szerepelnek, aünt Latabár Kálmán, Vaszary Piri, Berky Lili, Makiári Zoltán és mások. A film meséjének fókuszában a pepita kabát áll, amelybe a Pestre költözött Terra pénzét belevarja, mert félti a tolvajoktól. A becses ruhadarabot azonban nagy zűrzavar közepette mégis ellopják és eladják. A kabát visszaszerzéséért megindul a hajsza. Ä bajorok csaknem elvesztették vitathatatlan elsőségüket a világ sörivóinak ranglistáján; ilyen értelemben rossz hírek érkeztek Afrika fiatal államaiból. Ezekben ugyanis a sör a jólét szimbóluma lelt. A „Drum” című magazinban így ír egy zambiai férfi: „Zaire megverhet bennünket labdarúgásban, Kenya könnyűatlétikában, de söriVási versenyben elinnánk mindent Zambia elől”. Nigéria viszont 1977-ben kizárólag az NSZK-ból 117 millió márka értékű sört importált. Ezzel egy csapásra Nigéria vált a sörexport legértékesebb felvevő piacává. A nyugatnémet serfőzők álma azonban ugyanolyan gyorsan szertefoszlott. S mint a Stern magazin megállapítja, a mgiériai kormány kénytelen volt sörimportstopot elrendelni, mert még a kutakból gazdagon ömlő olaj hozama sem tudott elég devizát termelni a nigiéraiak szomjának enyhítésére. Így aztán nem marad más hátra, mint elfelejteni azt a 240 liter sört, amelyet a bőség éveiben a nigiériaiak a satisztika szerint fejenként elfogyasztottak, s most újra a bajorok vezetnek. 1977-ben, minden bajor 235,7 liter sört engedett le a torkán. Ez 59 százalékkal haladja meg az NSZK átlagfogyasztását, ahol 1977-ben az egy főre jutó sorfogyasztás 148,7 liter volt, s ez már maga is világcsúcs. _A sörolimpián az ezüstérmes Ausztrália lett, egy főre jutó éppen csak 140 literrel, szorosan követi a harmadik helyen Csehszlovákia, 139 liter egy főre jutó fogyasztással. (Magyarországon az egy főre jutó sörfogyasztás 86 liter.) A nyugatnémet sörgyárosok mégsem elégedettek, mert a sörfogyasztás, s ezzel együtt a sörfőzés 1976- ban elérte tetőfokát, ekkor 9,5 milliárd liter fogyott el.1 Most mér csak 9,4 müli- rád liter fogy el. Persze ea még így is elképzelhetetlenül sok. Palackokba töltve ez akkora távolságot töltene ki; mint a Föld—Hold távolság hatszorosa. Viszont a nyugatnémet sörgyárosok szegény árvagyerekek, ha összehasonlítjuk őket amerikai kollégáikkal, akik évente 18 milliárd liter sört gyártanak. A' sör termelését tekintve a második helyen áll az NSZK, a harmadik helyen pedig Anglia, amely 6,3 milliárd liter sört termel. Kromoszómaatlasz mozók a falaknak vetik ostromlétráikat, s Kreutz (a vár bevételére kijelölt tábornok) — személyesen, karddal hajszolta a vár falához támasztott lábtókra katonáit. Minden hiába. Csobánc védői valóban hősökké nőnek a kétségbeesett küzdelemben. A császári csapatok vezére, Kreutz tábornok, valamint ötven tiszt’és négyszáz labanc esik el a vár ostromában, de elfoglalni nem tudják”. A tábornok elestétől megijedt, hanyat-homlok menekülő sereg után kövekkel megrakott szekereket gördítenek, kőzáport zúdítanak a védők, így „sodratták. törették őket”. A szatmári békekötés után, bosszúból leromboltatták a várat az osztrákok. Aztán évszázadok pusztították. A „várvédők” immár csak a felszabadulás utáni évtized végén, 1954-ben jelentek meg. A várárkot kitisztították, a maradék falakat megerősítették. A ciszternából sok érdekes történelmi emlék került elő. faragott ablak- és ajtó- bélieteket találtak. Csobánc tehát históriai és építészeti szépségeivel érdemes az utókor emlékezetére. No meg pazar természeti látképet nyújt a hegy magassa, mind a Balatonra, mind a tapolcai medencére. Balogh Ödön A bolgár tudományos akadémia botanikai intézetének munkatársai térképeket készítenek az ország növényvilágáról. Az 1:2oo 000 léptékű térképek eddig elkészült példányai az ország területének egyharmadát ábrázolják. Hozzákezdtek a tudósok az úgynevezett kromoszómaatlasz kidolgozásához is. A speciális térképek bemutatják az erdőket, mezőket, réteket, ritka növényeket. Nemrég készült el a „Bulgária növényvilága” című nagy jelentőségű kötet. A balkáni országok közül csak Romániában készült hasonló tudományos mű. Az őskor növényeinek nyomait kutató botanikusok katalógust állítottak össze a kihalt, rnegkö. vesült állapotban fellelt növényekről. Eddig 22. világszerte ismeretlen és további 175. Bulgáriában új növényféleséget sikerült meghatározniuk. Az intézet herbáriumában több mint 135 000 növényminta szerepel. Az akadémia híres botanikuskertjét különféle ritkaságokkal gazdagítják. A kutatóintézetben jelenleg a következő problémákat vizsgálják: a genetikai alap és az ökológiai renszer védelme, helyreállítása és hasznosítása, a Feketetenger vidéke flórájának védelme, a gyógynövények ésszerű értékesítése. VÁGTA — JUTÁNYOSÁN Tengersok pénzem elverendő, tippeket keresek a nyári szabadságra. Kezem ügyébe kerül a salgótarjáni Autóklub és a Nógrád megyei IBUSZ közös kiadásában megjelent Autós Túrajavaslat című idei füzetecske. Jó magyar turistához illően a címekben jelölt útirány után rögtön a részvételi díjakra ugrik a szemem, ez a szelekció első lépcsője. Körutazás Olaszországban, tíz napig fél- penzfiös ellátás díja 6100—6900 forint. Igazán jutányos. Ám a felkínált program már kissé különös, amennyiben félnapot szán Velence megtekintésére. Arra a városra, melyben még a kutyák is műemléksarkok előtt emelik a hátsó lábukat. Bő fél napot Firenzére, egyet Rómára. Az út jelszava ez lehetne: fuss, s ha marad még erőd, nézz! De a kijevi autóstúrát is öt nap alatt bonyolítják le. Oda-vissza természetesen. Szovjetunió—Lengyelország túra négy nap. Isztambulba oda-vissza nyolc. Nem is lenne mindezzel semmi baj, ha autóversenyre való felkészülésként hirdetnék. Így azonban semmi más, mint vágta hetedhétországon át. Igaz, jutányosán... sz. m.
