Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés Június 26-án kezdődik Moszkvában a KGST Törvényjavaslat a pénzügyekről Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat szocia­lista fejlődésünk eredményei­re és szükségleteire épül. E törvényt Jogalkotási progra­munk tudatosan és átgondol­tan ütemezte úgy, hogy a nép- gazdasági tervezésről, vala­mint a vállalatok, a tanácsok és a szövetkezetek működésé­ről szóló törvények után ke­rüljön tető alá. Ezek is érin­tenek ugyan pénzügyi kérdé­seket, de természetszerűen nem fogják át az állami pénz­ügyek teljes területét. Indo­kolt tehát egy olyan törvény megalkotása is, amely áttekint­hetően — és az említett tör­vényekkel összhangban — rendszerbe foglalja és szabá­lyozza szocialista államunk pénzgazdálkodását, a vele fog­lalkozó intézmények jogait és kötelességeit, egyszersmind meghatározza a pénzügyek helyét a gazdasági és társa­dalmi feladataink végrehaj­tásában. Falüvégi Lajos a továbbiakban szólt arról; az állami pénzügyi ellenőrzés ré­vén megkövetelhető, hogy min­denütt megtartsák a gazdálko­dás Szabályait; feltárhatók' a gazdálkodásban rendszeresen előforduló hibák, ezzel azok jórészt megelőzhetővé is vál­nak; rendszerezhetők, ter­jeszthetők a gazdálkodás he­lyes és hiteles módszerei. Végül, azért is szükség van erre a törvényre, — mondot­ta a pénzügyminiszter, mert a gazdálkodás fő feladataiban erősíteni kell a társadalom kö­zös felelősségét, amelyet pedig csak akkor várhatunk el ál­lampolgárainktól, ha ők is át tudják tekinteni törvényeinket, megértik a szabályokat, eliga­zodnak bennük, mert a jogok és kötelezettségek egyaránt világosak. A törvényjavaslat mindazokra a pénzviszonyokra kiterjed, amelyeknek legalább egyik alanya maga az állam, vagy annak valamelyik intéz­ménye, a bank és más pénz­ügyi intézet. A szocialista gaz­daságirányítás feladatai össze­tettek, a pénzügyek egyes ága­zatai szorosan összefonódnak egymással, tehát a törvény ke­reteit nem szűkíthetjük le az államháztartásra. Az állami pénzügyek rend­szere átfogja az állami költ­ségvetést, a hitel- és deviza- gazdálkodást, s az ezekkel ösz- szefüggő feladatok ellátásával megbízott intézményeket, egy­szersmind meghatározza az állami vagyonnal való gazdál­kodás legfőbb szabályait — mondotta Faluvégi Lajos. Ezu­tán ismételten hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat keret­jellegű, az eddigi joggyakorla­tot és rendelkezéseket foglalja egységes, áttekinthető rend­szerbe. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat egyszerűsíti a pénzügyi szabályozást, négy törvényerejű rendelet, 9 kor­mányrendelet és ezek vala­mennyi végrehajtási utasítása helyezhető hatályon kívül álta­la. A miniszter kérte az or­szággyűlést, a törvényjavasla­tot vitassa meg és fogadja el. Ezt követően Horváth Lajos (Baranya m. 3. vk.), a Bara­nya megyei Tanács elnöke, az állami pénzügyekről szóló tör­vényjavaslat bizottsági előadó­ja rámutatott: számot kell vetnünk azzal, hogy fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában is találkozunk, majd megújuló gondokkal, feszültségekkel, s ezeken már aligha lehetünk úrrá az irányítás eddigi esz­közeivel, módszereivel. Sokan azt várják a törvénytől, hogy ne növelje, hanem mérsékelje az egyedi szabályozást és ne bonyolítsa, hanem egyszerű­sítse az állami pénzügyek in­tézését. — A törvényjavaslat bizott­sági vitája — mondotta — azt is bizonyítja, hogy az ál­lampolgárokat érdeklik az ál­lam pénzügyei, és ez elősegíti az útiam és a demokrácia egy­idejű erősödését. Ezután a töb­bi között szólt arról, hogy az állami pénzügyek valóban ki­nőtték korábbi jogi kereteiket, s ezért indokolt és szükséges a gazdálkodás hatékonyabb irányításának, kedvezőbb fel­tételeinek megteremtése. Tímár Mátyás felszólalása ' A törvényjavaslat vitájában Tímár Mátyás, államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a többi között arról beszélt, hogy az állami pénzügyekről beterjesztett törvényjavaslat fontos állomása jogalkotásunk­nak. Segíti gazdasági céljaink megvalósítását, előmozdítja az egyensúly erősítését. Ezután részletesen szólt a gazdaság- irányításban bankrendszerünk­re és központi bankunkra há­ruló feladatokról. Ezzel kap­csolatban kifejtette, hogy a bankhitelnek fontos szerepe van a vállalati és szövetkeze­ti fejlesztések finanszírozásá­ban. A tapasztalatok azt mu­tatják — mondotta —, hogy azok a beruházások, amelye­ket a terv a fejlesztési hite­lekre szánt és amelyek a min­den piacon versenyképes áruk termelésének növelését segítik elő, jelentősen növelik vál­lalataink exportképességét. E keretekből az ipar ebben a tervidőszakban előreláthatólag 60 százalékban, az élelmiszer- gazdaság 35 százalékban ré­szesül. Fontos feladatunk — fűzte hozzá —, hogy a gaz­daság struktúráját javító egyéb hitelek is fokozódó mértékben járuljanak hozzá az egyensúly erősítéséhez. A beruházások helyzetét elemezve megállapí­totta: még mindig több be­ruházás van folyamatban az országban, mint amennyinek befejezése az ésszerű időn be­lül iehetséges. Ezért fontos, hogy erőforrásainkat ezek be­fejezésére koncentráljuk és korlátozzuk az új beruházások megkezdését. A forgóeszköz-gazdálkodás­ról szólva egyebek között el-' mondotta: folyamatossá és biztonságossá kell tenni az áruutánpötlást, mert ebben rejlik a vállalati készletgaz­dálkodás legnagyobb tartalé­ka. A továbbiakban hazánk külkereskedelmi forgalmát elemezve kitért arra is; ex­portunk értéke tavaly — ke­reskedelmi árfolyamon szá­molva — elérte a 250 mil­liárd forintot importunk pedig meghaladta exportun­kat. Tímár Mátyás ezután a pénzügyek fontos eleméről, az árfolyam-politikáról be­szélt, s ezzel kapcsolatban ki­emelte; • gazdálkodó szerve­inknek nemcsak a világpiac árváltozásait kell fokozódó figyelemmel kísérniük, ha­nem az árfolyamokban be­következett változásokat is, mert a '.őkéskonjunktúra lassú üteme és a nyugati vi­2 NÖGRÁD - <979. június 16., szombat lág súlyos monetáris prob­lémái szükségessé teszik, hogy az eddigieknél is jobban kö­vessük nyomon a tőkésvi­lág pénzügyi helyzetének alakulását. Mátyus Gábor (Bács m. 14. vk.) a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaság igazgatója egye­bek között arról szólt, hogy a törvény alapeleme a terv- gazdálkodásnak, fontos viszo­nyítási mércéje a társadalom termelési egységei és az egyéni munka hatékonyságá­nak is. Megalkotása azonban csak a kezdet, s legalább ilyen fontos, hogy a paragra­fusok szelleme a gyakorlatban érvényesüljön. Szabó József (Baranya m. 10. vk.) azt emelte ki, hogy a törvény alkalmazásában min­den érdekeltnek együtt, kö­zösen kell munkálkodnia, s ez arra kötelezi a képviselő­ket is, hogy munkájukban még tudatosabban segítsék elő gazdaságpolitikai célja­ink gyakorlati érvényesülé­sét. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelent­kezett, s ismét Faluvégi La­jos kapta meg a szót: — úgy érzem — mondotta a többi között, hogy a pénzügyi tör­vény akkor éri el célját, töl­ti be feladatát, ha minél inkább hozzásegít az eredmé­nyesebb, fegyelmezettebb, munkához, s ezek nem rövid távú feladatok. Az országgyűlés ezután meg­szavazta a javasolt módosítá­sokat és a törvényjavaslatot ezekkel együtt határozatban fogadta el, majd az interpellá­ciók következtek. Interpellációk Elsőként Nagy Csaba (Bács- Kiskun 10. vk.) a Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Válla­lat művezetője a Kiskunhala­son építendő felüljáró ügyében interpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez, a terv­időszak végére ütemezett mun­kát ugyanis már most a terve­zés stádiumában leállították. Pullai Árpád válaszában el­mondotta, hogy az V. ötéves terv során — a megyében — Kecskemétre és Kiskunhalas­ra terveztek új felüljárót. A kettő közül a kecskeméti kap­ta az elsőbbséget, s az utóbbi­ra sem pénz, sem építési ka­pacitás nincs. Ezért a jelenlegi átjárónál gyakori forgalomtor­lódásokat a közlekedés átszer­vezésével igyekeznek javítani. Takács Imréné (Csongrád m. 3. vk.) a Szegedi Textilmű­vek pártbizottságának titkára úgy vélekedett: a szakma perspektívái bizonytalanok a textiliparban. Keserű János - né' válaszában egyértelműen kijelentette: texti liperu nknak van Jövője, hiszen a lakossá­got elsősorban a hazai ipar öltözteti, és az exportlehető­ségek is kedvezőek. Kovács Istvánná (Pest m. 1, vk.) a hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai gyáregységé­nek munkásellátási felelőse választókerülete, Mogyoród község lakóinak nevében kér­dezte a nehézipari minisztert: mit kíván tenni, hogy az Egye­sült Gyógyszer-és Tápszergyár, vegyihulladékait ne a falu ha­tárában, a szabadban égessék el? Simon Pál nehézipari mi­niszter válaszában megígérte: a kérdést legkésőbb ez év vé­géig megoldják. Pályi Sándorné (Veszprém 3. vk.) a peremartonl Vegyi­ipari Vállalat üzemvezetője az Országos Vízügyi Hivatal el­nökétől kérdezte: mit tesznek azért, hogy Berhida és ősi község a legrövidebb időn be­iül vezetékes vizet kapjon. Gergely István államtitkár válaszában elmondotta, hogy a talajba szivárgó szennyvíz miatt veszélyeztetett ivóvizű községek gondjainak megol­dására a gyorsított fejlesztés­re külön programot dolgoztak ki. A beruházás várhatóan 50 —70 millió forintba kerül. A fejlesztéshez az indokolt köz­ponti támogatást is megadják. Kárpáti Márta (Budapest, 63. vk.) a Papíripari Vállalat személyzeti és szociális igaz­gatója a csepeli távbeszélőhá­lózat fejlesztése ügyében in­terpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez, mert e városrészben sokkal rosz- szabb a helyzet budapesti át­lagnál. Pullai Árpád válaszá­ban kitért arra, hogy az ötödik ötéves tervben 1600 új állo­más felszerelését irányozták elő, a kábelfektetés késedel­messége okozott eddig elmara­dást. Egyébként 1980-ra az eredetileg tervezettnél több, összesen kétezer új állomással gyarapodik Csepel. Dömötörfy Sándor (Zala m. 5. vk.) a hahót) Rákóczi Tsz főáHattenyésztőJe a közmű­velődési e&ű vállalati és szö­vetkezeti pénzeszközök el­osztása tárgyában Faluvégi Lajos pénzügyminisztert kér­dezte meg: milyen intézkedé­seket kívánnak tenni az ide­vágó határozatok, rendeletek érvényesítésére? Magyarázat­képpen hozzáfűzte, hogy a vál­lalatok, gazdaságok egyre ke­vésbé járulnak hozzá a köz­ségi, köziművelődési Intézmé­nyek fenntartásához. A pénz­ügyminiszter — tekintettel arra, hogy a kérdés nem ki­fejezetten a pénzügyi szabá­lyozás témakörét, hanem a Minisztertanács közművelő­dési határozatának végre­hajtását érinti — válaszában haladékot kért, hogy az ille­tékesekkel is megvitassa a dolgot. Állásfoglalásáról 30 napon belül írásban tájékoz­tatja az országgyűlés elnökét és a képviselőt. A miniszterek válaszait az interpellálok, képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyá­ri ülésszaka — amelynek má­sodik napján Péter János és Raffai Sarolta felváltva elnö­költ — befejezte munkáját. (MTI) Üjabb frontok A nicaraguai légierő gépei csütörtökön ismételten bom­bázták a főváros, Managua egyik nagykiterjedésű nyo­mornegyedét. Somozáék sze­rint ott bástyázták el magu­kat a nicaraguai népi felkelést vezető sandinisták jelentős erői, s a légitámadással őket akarták megsemmisíteni. Ugyanakkor sandinista forrá­sokból azt közölték, hogy a sűrűn lakott kerületre hulló bombáknak polgári lakosok ezrei estek áldozatul. A so- mozista nemzeti gárda szóvi­vőjétől származik az a hír, hogy a kormánycsapatok csü­törtökön meghiúsították a sandinistákat abban, hogy bir­tokukba vegyék Managua dé­li részét és körülzárják Somo­za bombabiztos főhadiszállá­sát. Ugyanez a forrás közöl­te, hogy a nemzeti' gárda csa­patai elzárták a Managuába vezető utakat, megakadályo­zandó, hogy a főváros felét kezükben tartó sandinista fel­kelőkhöz utánpótlás érkezzen. A fővárosban, Managuában pénteken folytatódott az elke­seredett harc a sandinista nemzeti felszabadítási front (FSLN) harcosai és Somoza hadserege között. Nicaraguában % A hírügynökségek jelentése szerint a város nagyobb része a felkelők kezére jutott, akik a helyi lakosság támogatásával ostromolják a nemzeti gárda állásait. A hazafias erők lelőt­tek egy helikoptert és foglyul ejtettek három magas rangú tisztet. A nicaraguai légierő gépei eközben szakadatlanul bom­bázzák a felkelők állásait managua lakónegyedeiben. Az FSLN jelentése szerint a csütörtöki bombázás után több sfétz halálos áldozatot követelt a főváros lakosai közül. A harcok következtében sok he­lyütt nincs ivóvíz, áramszol­gáltatás és élelem. A felkelők szilárdan ellen­őrzik az ország több keleti, dé­li, illetve központi tartomá­nyát, és újabb frontot szán­dékoznak nyitni a Managuától 200 kilométerre északkeletre fekvő Chontales tartományban is. A diktátorral szemben álló erők megerősítették, hogy Guatemala és Salvador, Somo­záék oldalán már közvetlenül is részt vesznek a harcok­ban. (MTI) XXXUL ülésszaka Június 26-án kezdődik legációkat a tagállamok kor­Moszkvában a Kölcsönös Gaz- mányfői vezetik. A magyar i dasági Segítség Tanácsának küldöttség vezetője Lázár XXXIII. ülésszaka. Az elő- György, az MSZMP Politikai zetes megállapodásnak meg- Bizottságának tagja, a Mi- felelően az ülésszakon a de- nisztertanács elnöke. 4 Szlovák Tanácsköztársaság 60. évfordulója 1919. június 16-án Preslov- csak évtizedekkel a vetés után ban (Eperjesen) egy nagy következik, munkásgyűlésen kiáltották l^i A burzsoáziának, a Magyar a Szlovák Tanácsköztársaságot, és Szlovák Tanácsköztársaság | Az azóta eltelt hat évtized erőszakos leverésével sem 6i- azt bizonyítja, hogy ez a for- került a forradalmi mozgal- radalmi cselekedet már elő- mák elnyomásé. A proletár­jele volt azoknak a mélyre- forradalom eszméi mély nyo- ható változásoknak, amelyek mókát hagytak dolgozóik gon- a társadalmi életben végbe- dolatvilágában. A fasizmus mentek, s amelyek megfelel- leverése, és a második vüág- tek a dolgozók régi vágyai- háború után újfajta kapcso- nak, s utat nyitottak a nem- lat alakult ki az államok kö- zeti és szociális szabadság el- zött, melyben a szocialista éréséhez. Ez a törekvés adta rendszer győzött. - A testvéri meg a legújabbkori történe- kapcsolatok, a szoros szövet­lem fő tartalmát. ség, barátság és együttműkö­A Szlovák Tanácsköztársasá- dés, a szocialista országok kö- got olyan időszakban kiáltot- zött a szociális, gazdasági és ták ki, amikor az antant ha- politikai rendszer egységén, az talmak nyomása következtében egységes marxista—leninista a Magyar Tanácsköztársaság eszméken, a szocializmus és nemzetközi helyzete gyorsan kommunizmus felépítésének rosszabbodott. A világ pro- céiján és az imperializmus el- letárjaihoz intézett nyilatkoza- leni harc közös feladatain ala- tával Kelet-Szlovákia prole- púinak. tariátusa csatlakozott a pro- Tehát csak Csehszlovákia és letárok világforradalmához. A Magyarország nemzeteinek a nyilatkozat egyebek között szovjet hadsereg által történt megállapította, hogy az újon- felszabadulása tette teljes mér- nan megalakult Szlovák Ta- tékben lehetővé a Magyar és nácsköztársaság természetes a Szlovák Tanácsköztársaság szövetségeseit dicső testvér- forradalmi hagyományai va- államaiban, Szovjet-Oroszor- lóra váltásának elindítását, a szágban és a Magyar Tanács- szocializmus építésének meg- köztársaságban látja, s a valósítását, országainkban a nemzetközi proletariátus vé- kölcsönös együttműködés ki- delme alá, az egyre jobban fejlesztését a proletár inter- megnyilvánuló munkás inter- nacionalizmus eszméi értél- nacionalizmus védelme alá mében, melyek alapjait 1919- helyezi magát. A szlovák pro- ben rakták le. Megerősítették letariátus — állapítja meg a ezt azok a hivatalos megbe- továbbiakban a nyilatkozat — szélések, melyek Kádár János, tántoríthatatlanul és komp- az MSZMP Központi Bizott- romisszum nélkül teljesíti tör- ság első titkárának vezetése ténelmi szerepét,- hogy ezzel alatt álló párt- és kormány­folytassa elődeink munkáját küldöttség, valamint Gustáv és példát mutatva fellelkesít- Husák, a CSKP KB első tit- se követőit, hogy méltók le- kárának, köztársasági elnök- gyenek a proletár névre. Eb- nek vezetése alatt álló párt­ben a történelmi jelentőségű és kormányküldöttség között dokumentumban, a szlovák zajlottak le 1977. szeptember munkásosztály egyértelműen 14—16-án. Ezek a megbeszélé- magáévá tette a Kommunista sek hangsúlyozták, hogy a Internacionálé elveit. magyar és a csehszlovák nép A Szlovák Tanácsköztársa- sikerei, az általános gazdasági, ság Csehszlovákia területén tudományos és kulturális fej- a proletárhatalom és a szocia-* lőHés mindkét ország népeinek lizmus elveinek első megva- érdekeit szolgálja. Mindkét lósitása volt. Bár csak rövid küldöttség megelégedéssel ál- ideig tartott, politikai, szociá- lapította meg, hogy a Cseh- lis és kulturális forradalmi Szlovákia és Magyarország változásaival erősen hatott testvérpártjai és népei közötti dél- és kelet-szlovákiai dől- barátság, szolidaritás és sok- gozók- tömegeire.'Szilárd lánc- oldalú együttműködés gyü- szeme volt a közép-európai mölcsözően fejlődik. Egyben forradalmi mozgalomnak, mindkét fél kifejezésre jut- amely lehetetlenné tette a tatta eltökéltségét, hogy eze- buzsoá államok számára, hogy két a kapcsolatokat tovább további intervenciós katonai fogják fejleszteni és erősíteni erőket vessenek be Szovjet- a marxizmus—leninizmus és Oroszország ellen. Ezzel is a proletár internacionalizmus hózzájárult a szovjethatalom elvei alapján, fenntartásához vívott' harc- A Szlovák Tanácsköztársa- hoz, utat mutatott az összes ság jelentősége örökkön élő nemzet proletariátusának, az eredménnyé vált, mert a újvilágért vívott küzdelem- munkásosztály történelmi kül- re. Dél- és Kelet-Szolvákia detését és a társadalom leg- minden nemzetiségének pro- alapvetőbb problémáinak for- letárjai vállvetve a Magyar radalml úton való megoldását Tanácsköztársasággal, ma- támasztja alá. A Szlovák Ta­gúkévá tették a Nagy Októbe- nácsköztársaság létezése bizo- ri Szocialista Forradalom ha- nyítéka annak, hogy milyen gyatékát. Bár 1919. nyarán ve- mélyen hatottak a Nagy Ok- reséget szenvedtek, az ő tévé- ■ tóberi Szocialista Forradalom kenységükre is vonatkozik az a eszméi a szlqvák népre, amely lenini tanítás, miszerint a for- ezek példájára igyekezett ki- radalom iránti odaadás akkor harcolni a teljes gazdasági és sem hiábavaló, ha az aratás szociális szabadságot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom