Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

Letrás emberek az erdőben Tudósítás a Rátóti Humoziesztiváhól ' Kádiókabaré Történt pedig egy faluban, hogy a község elöljárói úgy találták, nein jó helyen épült tel templomuk. Tanakodtak mitévők legyenek, míg végül a falu bírájának az a „kézen­fekvő” ötlete támadt, hogy biz’ odébb kell tolni az Isten házát. Nekigyürkőztek hát a falu férfiemberei, és buzgón nyomták az építmény oldalát. Előzőleg azonban a falu bí­rája letette a kabátját a föld­re — úgy ötven méterre a templomtól —, ily módon je­lölve meg a helyet, ameddig a templomot tolni kell. Mi­közben a falu apraja-nagyja a templomot „tolta”, arrájött egy cigány, meglátta a földön a kabátot és usgyi elillant vele. A falubeliek meg csak nyomták, nyomták a ‘ falat. Majd beleszakadtak! Egyszer aztán gondolta a bíró, megnézi, mennyit halad­tak a munkával. Látja ám, hogy a kabát meg sehol! No­sza, elkiáltotta magát rémül­ten: „Hagyják abba emberek, már rátótuk!” Azóta hívják azt a falut Rátótnak. Igen ám, de me­lyiket? Magyarországon három Rátót is található. Van egy Rátót Vas megyében, Gyula- íirátót Veszprém megyében, Vácrátót Pest megyében és több-kevesebb eltéréssel mind­három helyen ismerik a tör­ténetet. A rátóti emberek rengeteg eszéről azután még számtalan anekdotát őrzött meg a hagyo­mány, melyek egy részét mind­három, másik részét meg egyik falu'sem vállalja magáénak mondván, hogy ez vagy az a csúfondáros eset a másik Rá- tóton esett meg. Kik hát 'ak­kor a legrátótibb tátótiak?! E kényes kérdés eldöntésé­re vállalkozott a Magyar Rá­dió Karinthy Színpada, Mar­ton Frigyes rendező vezeté­sével, a Vácrátóti Művelődési Házban — június 12-én — * Ludas-tórum * Pollii felvett műsorban, melyben a rátótiak mellett — többek között — szót kaptak Kálló és Nógrádsipek képviselői is. Hogy megyénkbeliek hogyan foglaltak állást a „rátóti kér­désben” az maradjon egyelőre titok a végső, a „hivatalos” döntéssel együtt, hisz rádió- felvételről lévén szó, a titok nyitját a Magyar Rádió hiva­tott felfedezni... Valamelyest azonban árul­kodó az a tény hogy a „Rá­tóti Humorfesztivál” sem kizá­rólag Vácrátóton, hanem to­vábbi három Pest megyei te­lepülésen, Veresegyházán, Ácsán és Vácott került meg­rendezésre. Nemhivatalos értesüléseink szerint már hétfőn — a hu­morfesztivál megnyitójának napján —, nagy erejű, harsány nevetés . rázta meg Nógrád megye délnyugati határait. A nevetés epicentrumát nem volt nehéz megtalálni. Az előre­jelzés szerint a héten további nevetéshullámok várhatók a humorfesztivál színhelyei fe­lől. Szomszédos megyéről lévén szó, bizonyára Nógrádból is sokan felkerekednek, hogy a hét végén megtornáztassák re­keszizmaikat. A tájékozódás megkönnyítésére az alábbiak­ban ismertetjük a humorfesz­tivál főbb programjait, a ne­vetés várható forrásait. Ma délelőtt a vácrátóti ar­borétum kastélyában kerül át­adásra a Karinthy-gyűrű, me­lyét idén is a színvonalas szó­rakoztatásnak „örök hűséget esküdött” humorista kap. Dél­után már a nagyközönség de­rülhet Szuhay Balázs és Vere- bély Iván műsorán, ugyancsak az arborétum teraszának szín­padán. A művelődési házban 15 órától — mint a hét vala­mennyi napját — a Pannónia Filmstúdió rajz- és animációs filmjeiből vetítenek egy cso­korra valót. A veresegyházi kai céllövölde • művelődési központban „Lu­das-fórumot”, a váci művelő­dési központban pedig „Élet és Irodalom” ankétot tarta­nak, de ma mutatja be Vá­cott a Radnóti Miklós Irodal­mi Színpad a „Csoda magyar módra” és „Az üzenet” című szatirikus darabot is. Szombaton neves együttesek fellépésével popkoncert szín­helye az acsai kastélykem­ping. A veresegyházi művelő­dési központban „Minden másképpen van” című elő­adás látható a Radnóti Miklós Irodalmi Színpad társulatának közreműködésével. A legtöbb érdeklődőt bizo­nyára a Rátói Humorfesztivál záróprogramja ,a „Váci bú­csú” vonzza majd, melyet szombat déltől vasárnap estig rendeznek Vácott, a Március 15. téren. „Nevetséges” vállalkozás lenne a nonstop műsor te­mérdek eseményét felsorolni. Csak plakátstílusban emlitünk meg néhányat; gicsskiállítás, politikai céllövölde, népművé- 'szeti és háziipari kirakodóvá­sár, humorista-közönség talál­kozó, „Ludas-fórum”, Pepita popparádé, sportbemutató, táncház és a téren több szín­pad is várja azokat akik élve a nem mindennap kínálkozó lehetőséggel, maguk is szeret­nék szórakoztatni a feltehető­en amúgy is vidám közönsé­get. A nevetéshez és a nevet- tetéshez nem szükséges előze­tes vizsga. A váci búcsú részt­vevői egyaránt szórakozhatnak és szórakoztathatnak. A lé­nyeg; a humorérzék. Humor­érzék dolgában pedig kicsiny hazánk szerencsére elég jól áll. Hogy jó idő lesz-e, azt per­sze nem tudjuk. Remélhetőleg az' időjárás lesz az egyetlen, amely nem tréfálja meg az ország első humorfesztiváljá­nak derűre szomjas közönsé­gét ! —tér Könyvnyomtalás számítógéppel Á könyvnyomtatás munká­ját jelentős mértékben meg­könnyíti az Észt Tudományos Akadémia nyelvi és irodalmi intézetében kidolgozott nyom­daipari vezérlőprogram. Az új módszer szerint egy elektronikus számítógép me­móriájába billentyűs' bemene­ti egység közvetítésével be­táplálják a könyv szövegét. Számítógép Üzbegisztánban a villamos erőművek működésének fo­lyamatos ellenőrzését egy szá­mítógép végzi. Komputer ha­tározza meg minden egyes hő- és vízerőmű termelésének szükséges nagyságrendjét. A számítógépes vezérlés beveze­tésének első órájában már közel egy tonna fűtőanyagot sikerült megtakarítani. A számítógép — telemetri­Étvágy cseresznyébe O meg ő Ezután a gépkezelő a számí­tógéppel összeköttetésben álló képernyő segítségével bár­mely sort vagy oldalt elolvas­hat. a fölösleges részeket tö­rölheti, korrigálhat, átrendez­heti a bekezdéseket és az il­lusztrációkat. A nyomtatásra kész szöveget a gép egy fény­szedőkészüléken keresztül közvetlenül ofset fotópapírra viszi át. — diszpécser kus detektorai segítségével — ötmásodpercenként „végig­kérdezi” Taskentből a köztár­saság energetikai objektumait. Az operatív adatok segítségé­vel pontosan szabályozható a távvezetékek terhelésének megoszlása, az energiaterme­lés és a -fogyasztás. így foko­zódott az energiarendszer megbízhatósága és csökkentek a ráfordítások. Mai févéaj átitatunk 21.20: Monitor ! Megatonnák megfékezése. Hajdú János soron követke­ző politikai műsora a közelgő SALT—II szerződés aláírásá­nak aktualitása révén készült. A néző tudomást szerezhet mindarról, amit ennek az ok­mánynak a megszerkesztése alapvetően szükséges ismeret­ként állít az ember elé. Mit tartalmaz ez a szerződés? Kik és milyen közös érdekek alap­ján írják alá? Milyen befo­lyása, következménye lehet a fegyverkezés megfékezésére? Milyen hatása lehet a nem­zetközi politikában? Mennyi­re érinti mindez a kisebb nemzeteket? Körmendy Ist­ván komoly anyaggyűjtő mun­kával • állította össze a SALT- ról szóló információkat. Haj­dú János műsorvezető mellett részt vesz még a beszélgetés­ben Bognár Károly ezredes, a haditudományok doktora is. Moszkva a zöld város 2000-ben Moszkva bármely pontjáról zöldövezeten keresz­tül iehet eljutni a központig. A város területének ugyanis több mint felét növények bo­rítják a század végére. Moszkva már ma a világ egyik legjobban parkosított városa. Minden lakosára^ kö­rülbelül 20 négyzetméter zöld­terület jut. Háromszor több. mint Párizsban és kétszer annyi mint Londonban vagy New Yorkban. Jelenleg 11 parkerdő, 74 park, több mint 700 virágosí- tott tér és 100 fasor képezi Moszkva zöldterületét. Étvágy cseresznyére. Ez a címe Agnieszka Osiecka len­gyel írónő színdarabjának. A magyar füleknek sehógyan- sem csengő címet „Ö meg ő- vel cserélte fel a Fővárosi Operettszínház ahol az 1978/ 79-es évadban hetvenötször vitték színpadra. A sikeres re­pertoárdarabból a televízió számára készült változat ren­dezője Seregi László. — A történet egy Varsóból Krakkóba tartó vonaton ját­szódik — mondja a rendező, aki a színházi próbákat is irá­nyította. — Kevés az utas, így fordulhat elő,' hogy ae egyik fülkébe csak ketten kerülnek: egy nő és egy férfi. Az első képsorokon a hagyományos ismerkedési formákat láthat­ják a nézők; tüzet kérnek egy­mástól, újságot is, s lassan belemelegednek a beszélge­tésbe. Hamar kiderül, hogy mindketten elváltak — fel­elevenítik házasságaik törté­netét. Olyannyira belejönnek az elemzésbe, hogy a férfi és a nő is eljátssza azt a harma­dikat, aki a másik házassága megromlásában főszereplő volt. A történetek befejezté­vel jön az igazi csattanó, ami­re azonban most nem utal­nék — a tévénézők fantáziá­jára bízom ennek kitalálását. Seregi László kanyargós utat járt be eddigi pályafutá­sa során. 1951-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán, öt éven át a magyar néphadse­reg színházánál dolgozott. 1956 és 1963' között Szolnok, Győr, majd Debrecen voltak állomáshelyei. 1963-tól a Fő­városi Operettszínház főren­dezője volt egészen 1972-ig. Innen hat évre a József Attila Színházhoz szerződött, majd tavaly tért vissza az operett­színházba. w cs A .tévéváltozat • elkészí­NÓGRAO - 1979. június 15., péntek Kőszeg és a nyolcas csatorna „A gyermekeknek joga van a legértékesebb kul­túrára’’. (ENS% gyermeki jogok Chartája) KEVESEN TUDJAK, hogy május 21—26 között műkö­dött egy harmadik tv-műsor- adás is, igaz, hogy csak Kő­szeg húszkilométeres sugarú körzetében. Ezen a „nyolcas” csatornán '• sugározták az im­már harmadszor megrende­zésre kerülő Televíziós Gyer­mekműsorok és Gyermekfil­mek Szemléjének adásait. A szemle gazdag műsor­csokrának összeállítói a te­matikát illetően teljességre törekedtek, a négy nap alatt szinte teljes és átfogó képet kaptunk a tv gyermekosztá­lyának munkájáról, megis­merhettük a sorozatműsoro­kat, a legfontosabb tenden­ciákat, dramaturgiai, szer­kesztési alapelveket. A szemle vitája az erede­ti tervek szerint hat mar­kánsabbnak ígérkező téma köré csoportosult volna. A játékfilmek kapcsán a. tv sa­játos dramaturgiája ke­rült bonckés alá. Külön cso­portosították a sport- és já­tékprodukciókat, a művésze­ti és a tudományos ismeret- terjesztő filmeket, az alsóta­gozatosok és az .óvodás korú gyerekeknek sugárzott műsor­típusok egy-egy jellegzetes alkotását. Mégis az első té­makör, a tv dramaturgiai sajátos vonásaival kapcsola­tos problémák uralták a vi­tát, ami a szemle szakmai jellegéből valahogy termé­szetesnek is tűnt. Az egyik ilyen rendre visz- szatérő kérdése volt a vitá­nak a szerzők szándéka, tar­talmi elképzelései és a meg­valósulás struktúrája, a ki­fejezési eszközök, anyagi és egyéb lehetőségek közti szá­mos ellentmondás. A kisfiú, meg az oroszlánok című me­sefilm Lázár Ervin meséiből merítette fnondanivalóját. Az író álláspontja világos. A gyermeki fantázia nem ismer lehetetlent. A valóságos és képzeletbeli. cselekmény tér­ben és időben korlátlanul ki­tolódhat, összemosódhat a fantázia világában és ezt a kisgyerek el is hiszi. Csak­hogy a gyermekkornak ez a naivan szép szakasza hamar elröppen, és a kisgyerek már pár éves korában szembeta­lálja magát a felnőttek iga­zi világával, ahol már egyre több felismert szabály kor­látozza a gyerekek életét is. Meddig igaz egy mese igazsá­ga, hol kell elkezdeni valós életét, valós fényeinek, sza­bályainak, kötöttségeinek adagolását, úgy, hogy a kis­gyerekeket mégse fosszuk meg a fantáziavilág sok ka­landjától; de a realitásokra is megtanítsuk őket? Már- csak azért sem egyszerű prob­léma ez, mert ahogyan a fel­nőttek, úgy a kisgyerekek sern egyformák. Egyéniségük jegyei még egész kis korban, elkezdenek kibontakozni. Nincs két egyformán élő család, egyképpen „üzeme­lő” iskola. Minden gyerek­nek más a baráti, érdeklő­dési köre. Ngm ‘könnyű, mindezt akceptálva általá­nos érvényű és teljes érdek­lődésre számot tartó gyerek­műsorokat készíteni. Az MRT Tömegkommuni­kációs Központjának és a szombathelyi tanárképző fő­iskolának hallgatói által vég­zett felmérések adatainak ismertetése során sok min* dent megtudtunk. Karácsony hetében például a gyerekek átlagosan 7—8 órát töltöttek a képernyők előtt; zömmel a gyermekműsorokat nézve. Csaknem minden jelentősebb gyermekeknek szóló program iránt nagyobb az érdeklődés, — a felnőttek között is, mint a tv többi műsorainál. Ezek a műsortípusok hosszabb-rö- videbb sorozatban jelentkez­nek, népszerűségi indexük igen magas, ráadásul jól szol­gálják a tudományos és mű­vészeti ismeretterjesztést, a művészi ízlés kialakítását, ha­tékony segítséget nyújtanak az alapvető munkakészségek kialakításában, a pályavá­lasztásban, az egészéges élet­mód, a természet megszeret­tetésében. A szándékok egy­értelműen tükrözik a Gyer­meki jogok Chartájának ide­vonatkozó-és a szemle mot­tójául választott megállapítá­sát a televízió gyermekadá­sai vitathatatlanul elősegítik, hogy gyermekeink részeseivé válhassanak a legértékesebb kultúrának. HOGY AZTÁN, dramatur­giai, filmes-^ televíziósszem­mel maguk a tv-adások je­lenlevő , alkotói is, számos problémát tártak fel a vita során, az már a dolgok ter­mészetes rendje. Persze vita­kérdések is felmerültek, pél­dául a gyermekek számára készített filmek érthetősége, jelképrendszere, a rendezői felfogások, szereplőkiválasz­tások, a filmek hossza tekin­tetében. Nem eléggé tisztá­zott még például, hogyan kell, illetve lehet „fülöncsípni” a mai modern, főként városi gyermekfolklórt. Eredetileg ősbemutatónak tervezett Va­káció a halott utcában, vagy a Székács a köbön című já­tékfilmek például jobb pil­lanataiban igazi mai miliőt tudtak teremteni, — igazi, mai gyerekekkel, felnőtt né­nikkel és bácsikkal —, még­sem „hozták” a témába rejlő lehetőségeket. Nem biz­tos ugyanis, hogy minden gyermekfilmben mindig a gyerekeknek kell igazuknak lenni,' mindig a felnőttek a nevetségesek, a bugyuták. Egyáltalán nem hiszem, hogy elkérülhetetlen az a törés, ami az óvodásoknak és a kis­iskolásoknak szánt műsorok érzelmi töltése és a minden­napi élet gyakorlata között gyakran jelentkezik. A szülök a felnőttek hibáit tíz éven alul is észreveszi a gyerek, hiába tanítják őket az anyák- napi, nőnapi és általában az óvodásoknak sugárzott mű­sorokban arra, hogy a leg­drágább kincs az édesanya, tiszteld apukád, testvéreid, becsüld meg a családi fész­ket. De azt sem hiszi el a legtöbb gyerek, hogy szülei, tanárai, mind rövidlátóan konzervatívok, nevetségesek, ahogyan azt a képernyőn gyakran láthatják. A nemze­déki különbség létező való­ság, de nem szükségképpen a gyerekkor főgondja. Nem tartom szerencsésnek, hogy oly sok gyermekműsor, szen­vedő, nevetséges, szánandó vagy éppen megvetendő fi­gurája a tesze-tosza, ügyet­len, nevetséges felnőtt. Kü­lönösen aggasztó ez a tenden­cia, ha az iskolai élet a taná­rok ábrázolásáról van szó, ahol a főhős, a követendő példa gyakran a rosszcsont, gyengén tanuló, az iskolát szükséges rossznak tartó gye­rek. Persze, hogy milyen is legyen a különböző évjára­toknak szóló művészi alko­tás mai gyerek hőse — azt Kőszegen sem dönthette el a vita, mert azt hiszem, hogy egyértelmű választ nem is le­het rá adni. Ugyanígy vagyunk a kaland fogalmának szükségessé vá­ló újraértelmezésével is. A „kaland” a gyermeki létezés egyik formája. A kisgyerek saját valós vagy elképzelt és másoktól hallott-látott ka­landok segítségével fedezi fel magának a világot. Igen fontos feladata a televízió­zásnak, hogy a gyerekek egyik vezetője legyen a ka­landok országútján, ame­lyek az élet valós igazságai­nak megismeréséhez vezet­hetnek. Milyen zene kell a gyerek­befogadónak, milyent adunk neki a televízióáműsorokban, ez is fogas kérdés manapság Egyáltalán nem baj, ha egyes műsortípusok, példá­ul a Mindent bele rendezői, beaténekesekkel színesítik ezt a gyorsan népszerűvé vált műsort. A nyelvezet, a szleng, a diákhumor, mind megany- nyi nagy vitatéma, amelyről szó esett a kőszegi szemle vitájában, de mindegyik té­ma olyan, mint a rétestész­ta — nem lehet a végére ér­ni. örvendetes, hogy á ko­rábbi szemlék óta sokat korszerűsödött a geyrmektele- víziózás. A bemutatott mű­sorok bizonyították, hogy nemcsak lépést tudnak tar­tani, de meg is tudják előzni a gyermekvilágban lezajló folyamatokat. Ä nyolcas csatornát nézó Vas megyei gyerekek, peda­gógusok, szülők nemcsak passzív nézőként vették ki részüket a szemle mozgalmas eseménysorozatából. Az alko­tókkal való találkozások, és több más kísérőprogram nö­velte a fesztivál sikerét. A színesben sugárzott gyermek- műsorok, már eleve minő­ségileg jobbak, mint a hagyo­mányos fekete-fehérben lá­tottak. Ezt tudomásul kell venni a tévés gyermekadások szerzőinek, rendezőinek, szakembereinek, de azt is, hogy ezt a nélkülözhetetlen látványélményt még fekete­fehér képernyőn nézik a gye­rekek. KŐSZEG GONDOSAN vá­logatott kollekciót tárt elénk, — most az a további feladat, hogy erről a szintjéről lépje­nek tovább a gyermeknézők, új és új generációért előre. Vasvári Ferenc helyeit: tésénél az volt a nehézség, ámi a színházban természe­tesnek hatott. A színpadon például a szereplők kiléptek a robogó vonatból, amit a nézők elfogadtak. A tévében képi látványra volt szükség, ezért is hozattunk a MÁV Járműjavítóból egy komplett vasúti fülkét, amihez még a vagon folyosóját is hozzáépí­tettük. Az emlékképeket egy stilizált világba helyeztük el; ezekben a jelenetekben min­denki fehér ruhában állt a kamerák elé. Előny, hogy a tévéváltozatban a színházi sze­replők ugyanazok, a két fő- attól, hogy a darabban hogy portréfilmjét, Seregi rende- szerepet alakító Lehoczky következnek. A színész hozzá- zésében. Jelenleg forgatják Zsuzsa és Farkas Bálint sok- szokott a közönség reagálá- Milöcker „Koldusdiák” című kai érettebb alakítást nyújt- saihoz. ’A tévéfelvételeknél művének tévéváltozatát, mely hatott, mint bárki, aki a fel- ezek nem serkentik. a karácsonyi adásnapon kerül vételek idején barátkozik a A júliusi műsorelőzetes képernyőre. A lengyel sza- szerepbeli figurával. Persze, egyik érdekességének ígérke- badságharc idején játszódó hátránya is Van a színházzal ző darab nem az egyetlen, történetben Németh Marika, szemben a tévéfelvételeknek, amelyet Seregi László rendez. Horváth Tivadar, Domokos Ott ugyanis az egy helyszínen Június 19-én sugározza a te- Zsuzsa és Zempléni Marika játszódó jeleneteket egymás levízió a táncdalénekesből lett alakítják a főbb szerepeket, után vettük fel, , függetlenül operaénekes, Kovács József Jocha Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom