Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

Favorit os párbeszédek l. Ku^a! másság, korreklsés Külső vagy kooperáció? Az elugrasztott üzlet Kapóra jön a kooperáció ak­kor is, ha fölös kapacitást köt le, s akkor is, ha egy bajosan előállítható alkatrészt nyílik mód elkészíttetni valamely — erre a célra jobban fölszerelt — üzemmel. A VEGYÉPSZER salgótar­jáni gyára mindkét lehetőség­gel él. Mérőállomásaihoz a szánszerkezetet a vállalat ta­mási üzemében gyártatja. A termék komplettre szerelése Tarjánban történik, innét vi­szik ki a kész gyártmányt a külföldi megrendelőnek. Emel­lett készítenek Tarjánban is másik VEGYÉPSZER-üzem- nek termékrészt: mérősza­kaszt. Ezt Kazincbarcikán sze­relik az ottani gyártmányba. Mivel ezek / az együttmű­ködések vállalaton belül bo­nyolódnak le: belső kooperá­ciónak neveztetnek. A rész­műveletek termelési értékét a kooperáló üzemek levonják az összértékből, és saját maguk lajstromára vésik föl. Ez az elszámolási mód nem a leg­előnyösebb a készterméket gyártó üzemnek. Így ugyanis a saját gyártmány termelési értékének egy részéről le kell A vasasoknál Szigorítás a munkavédelemben A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium a vasasszakszer­vezet egyetértésével módosít­ja a munkavédelmi jogsza­bályokat. kiterjeszti az ipar- vállalatok beszámoltatási rendszerét, gyakrabban és szigorúbban ellenőrzi a mun­kavédelmi előírások betartá­sát. Egy-egy vállalat vezetői­nek minősítésekor határozot­tabban veszik majd’ figye­lembe a gyárak, üzemek munkavédelmi helyzetét. Er­ről is szó volt a vasasszak­szervezet legutóbbi elnökségi ülésén, miután felmérték a vállalatoknál az üzemi bale­setek alakulását. A vizsgálódás során kide­rült. hogy bár az utóbbi években folyamatosan csök­kent az üzemi balesetek szá­ma, a helyzet általános javu­lása mellett több a csonkulá­sos, illetve a halálos baleset. A statisztikai adatok szerint tavaly 7 százalékkal keve­sebb baleset volt a kohászat és a gépipar ágazataiban, s 3,4 százalékkal csökkent a táppénzesnapok száma, az előző évhez képest. Vala­mennyi ágazatban változatla­nul magas az üzemek terüle­tén a közlekedési balesetek száma. Egyre több iparválla­lat létesít új üzemet vidéken, ahol mind több, munkás­múlttal nem rendelkező kör­nyékbeli lakost v foglalkoztat­nak, képeznek szakmunkássá. Ezekben az üzemekben kü­lönösen sok a baleset, így a jövőben fokozni kell a mun­kavédelmi felkészülést. A felmérés szerint a halá­los és súlyos balesetek 16 százaléka szervezési hiányos­ságok következménye, 40 szá­zaléka viszont a technológiai fegyelem megsértéséből ered. A szakszervezet ezért kérte vállalatait, dolgozzon ki in­tézkedéseket a fegyelmezet­lenségek és a szervezetlenség megszüntetésére. Kazár és !\anytóc Kölcsön községeknek A tanácsok beruházási te­vékenységének hatékonyab­bá tétele érdekében szüle­tett meg az az utasítás, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a fejlesztési alapból tartósan lekötött betétből az OTP megyei kölcsönalapot hozzon létre. A rendelet szerint a kölcsönök folyósítását a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága engedélyezi. Az idén Nógrád megyében két beérkezett kölcsönkérelmet hagytak jóvá. Kazáron az óvo­da 25 férőhellyel történő bővítéséhez kérték a segít­séget. A terv előkészítettsége lehetővé teszi a beruházás idei kezdését és befejezését. Ehhez a tanács saját forrá­saiból befolyt 322 ezer fo­rintot továbbít, 250 ezer fo­rint megyei kölcsönt kértek. A visszafizetést 1980. szep­tember 30-ig vállalták. Nagy- lócon a tanácsi tervben sze­replő házhely-kialakítás volt a hitelkérelemben megjelölt feladat, itt a kisajátított ház­helyek kártalanítására igé­nyeltek 300 ezer forintot 1980. december 31 -i visszafizetési határidővel. Mindkét tanács 1980-ban képződő bevétele biztosítja a kölcsön visszafi­zetését. Ennek alapján a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága mindként igénylő részére engedélyezte a köl­csönt. Várhatóan a továbbiak­ban több község él majd a kedvező lehetőséggel. mondania. Jobban jár, ha vál­lalaton kívüli gyárral dolgoz­tat. Ebben az esetben az ösz- szes termelési értéket saját magának számolhatja el, a részterméket előállító külső gyárnak fizetett munkadíjat pedig a költséglistára írhatja. A tarjáni VEGYÉPSZER- gyár kihasználja a külső koo­peráció adta lehetőségeket is. A kompenzátorok dugattyúit és csövét a Ganz-MÁVAG kró­mozza. Speciális tartályok bel­ső gumizását pedig a Taurus­ra bízzák. Ezeken kívül kü­lönféle hőkezeléseket oldanak meg külső üzemek. Az együttműködés e formá­ja nem mindig idillikus. Ál­talában azok az ügyletek zaj­lanak le gördülékenyen, ame­lyekben kétoldalú érdekek munkálnak. Ha a kooperálás inkább csak az egyik félnek fontos, bonyodalmak támad­nak. Nem egészen tartják ma­gukat a partnergyárak a mennyiségi és minőségi köve­telményekhez, illetőleg a ha­táridőhöz. Ilyenkor válnak fontossá a szubjektív tényezők. Megesik ugyanis, hogy a partnerüze­mek némely illetékesei saját szívességüknek tekintik a koo­peráció elvállalását. Ennek fe­jében különfajta ellenszolgál­tatásokat — „viszontszívessé- geket”, ajándékokat — vár­nak. Ha megkapják, olajozot­tan megy tovább az ügylet. .A VEGYÉPSZER megyénkbeli üzemének többnyire sikerült ezeket a szubjektív tényezőket is megfelelő formájúra és tar­talmúra alakítani. Ilyképpen kooperációs bajok jelentékeny mértékben jószerivel nem béklyózzák meg az üzem elő­irányzatainak valóra váltását. 'Van egy egészen jó —, mondhatni mintaszerű — kooperációs kapcsolatuk is. Ez a kontaktus szűkebb pátriánk egyik nagyüzemével, a Nógrá­di Szénbányákkal jött létre. Mindkét fél tudatosan töreke­dett a kölcsönös bizalomra, jószándékra. így érték el azt. hogy ha — mondjuk — a bányavállalatnál valaminő géphiba adódik, s esztergálni kell egy —, a kereskedelem­ben bajosan, vagy egyáltalán nem kapható — tengelyt, a VEGYÉPSZER szakemberei soron kívül elkészítik speciá­lis gépeikkel. Ugyanez fordít­va is megtörténik, ha szük­séges. Hébe-korba egymás anyaghiányán enyhítenek, akár kölcsön is. Ugyanígy szá­míthat egymásra a két üzem, ha valamelyikben kapacitás- hiány vagy -többlet áll elő. Alkalmasint egy rakás te­hertől szabadulnának meg vállalatainknál ez utóbbihoz hasonló kapcsolatok által. Ha két szóba lehetne jegecesíteni a föltételeket, valahogy így hangzanának: rugalmasság, korrektség. Mindkettőre na­gyobb és nagyobb szükség lesz a jövőben. Molnár Pál Összpontosítva az erőket Iskola épül Kisterenyén TARTHAT ATI. AN a hely­zet a kisterenyei általános is­kolai osztályokban. A helyhi­ány következtében az opti­málisnál jóval magasabb lét­számú osztályokban a pedagó­gusok a lehetetlent megkísért­ve igyekeznek gyakorolni hi­vatásukat. A sanyarú állapot esztendők óta tart, s Kistere­nyén abban reménykednek a szülők, pedagógusok és ter­mészetesen a diákok is, hogy a befejeződéséhez közeledő tanévvel véget ér! A nevelő­otthonnal szemben levő terü­leten ugyanis már állnak az új, korszerű oktatási létesít­mény falai! Létrejöttét sok hercehurca és halogatás előzte meg. Ru­galmassággal, hatékonyabb előrelátással talán már egy­két évvel ezelőtt megvalósít­ható lett volna, no de fátylat a múltra, a fő az, hogy ké­szül. — Az V. ötéves tervben legnagyobb beruházásunk a 12 tantermes általános iskola megépítése — mondja Jelinek Tibor, a nagyközség tanácsá­nak elnöke. — Nehéz helyze­tünk indokolta, hogy az iskola érdekében minden — annak létrejöttében feladattal bíró — szerv, szorosan együttmű­ködjön. Ennek köszönhető, hogy az 1978 márciusában megkezdett építkezés a terve­zett ütemezésnek megfelelően halad, műszaki és pénzügyi teljesítés tekintetében egy­aránt. A zavarmentes, folya­matos munkavégzés biztosítá­sára kéthavonként koordiná­ciós megbeszéléseket tartot­tunk és tartunk, a kivitelező, a beruházó, valamint a felet­tes szervek szakosztályainak bevonásával. Ezek révén min­den résztvevő tájékoztatást kaphat a kivitelezés állásáról, a jelentkező anyagellátási és beszerzési gondokról. A közelmúlt egyik legna­gyobb gondja az volt, hogy nem látszott biztosítottnak megfelelő kazánok beszerzése. A betervezett típust ugyanis már nem gyártják. A járási párt- és tanácsi vezetők köz­benjártak kazánügyben, s en­nek eredményeképpen a Bu­dapesti Vegyipari Gépgyár a harmadik negyedév elején szállít három darab Komfort III. típusú olajkazánt. — Az iskolában felső tago­zatos diákok tanulnak majd — mondja az elnök. — A szűkén vett nagyközségen kí­vül Rákóczi-bányatelepről, Szúpatakról és Vizslás, Űjlak- pusztáról is idejárnak majd a nebulók. Ilyen helyzetben ter­mészetesen jelentős szerepe lesz az autóbusz-közlekedés­nek. Az iskola vezetői meg­kezdték a megbeszélést a Vo­lánnal. A gyerekek szállításá­nak zavartalan lebonyolításá­hoz szükségesnek vélnénk a 21-es úton kétoldali buszleál- lósáv létesítését. Ezzel, az igénnyel az útvonal „gazdájá­hoz” a KPM megyei közúti igazgatósághoz fordultunk. Gondok tehát vannak fo- lyamtosan. S a legnagyobb ezek között az, vajon elké­szül-e határidőre a létesít­mény? Erről így vélekedik Jelinek Tibor: — Eddig minden tervszerű­en ment, azonban' most a leginkább élőmunka-igényes építési fázisban vagyunk. Tu­lajdonképpen minden a kivi­telezőn múlik, azon, bírja-e a tempót. Mi annyiban' tudunk — Nem valami jókor jött...! — mondja, s amit mond, mo­sollyal enyhíti Lődi János, a nagyoroszi Favorit Cipőipari Szövetkezet telepvezetője. — Jöhet egy újságíró egy­általán jókor? — Hozzánk jöttek már jobbkor is. Rólunk most az a hír járja, hogy bajban va­gyunk, nem megy az export, döcögnek a dolgaink. Lépten nyomon szólongatnak... — És ez idegesíti? — Személy szerint nem, de mint telepvezetőt, persze, hogy idegesít. Egyáltalán nem érzem ezt a szövetkezetét a csőd szélén egyensúlyozó- nak. Jól indult az évünk, ter­melési értékünk, árbevéte­lünk kiemelkedő. — S az export? — Igen, ezért ér a legtöbb szemrehányás. Az igaz, hogy elugrasztottunk egy lehetői- séget, de meggyőződésem?: nem rajtunk múlott... Bár túl vannak már ezen, mégis érdemes visszatérni rá. Könnyűipari bemutatón vett részt a Favorit tavaly Moszkvában. Harminc párból álló kollekciót mutatott be a reménybeli vevőknek. A könnyű, csinos lábbelik jöt­tek, láttak és győztek. Leg­alábbis így látszott kezdetben, hiszen a rendelkezésre álló kontingens többszörösét igé­nyelték volna a szovjet ve­vők, kétmillió párás üzlet körvonalai bontakoztak ki. — Az üzlet mégis elma­radt. .. — így van — hagyja hely­ben Lődi János. — A viták az ^ártárgyaláson kezdődtek. Ak­kor volt esedékes a rübelár- szorzó-változás, s ez minket nem éppen kedvezően érintett. — Dehát, ilyenkor alkudni is lehet? — Lehetett volna, kellett is volna! Nem voltunk eléggé rámenősek, holott a vevő vá­sárlási szándéka hosszú távon is érzékelhető volt. Végül is párankénti egyforintos diffe­rencia döntötte el az export sorsát a belföldi elhelyezés javára. Most is meggyőződé­sem, hogy ez az egy forint „vastagon” bejött volna a szállítási kedvezményeken, az előnyösebb méretösszeté­telen és egyebeken. Ebbéli véleményemnek azóta is gyakran hangot adok, vala­melyest meg is romlott a kap­csolat köztem és a szövetke­zeti vezetők között. A könnyűipar egyik leggaz­daságosabban előállítható ter­méke az. amit a Favorit ké-, szít: a házicipő, a papucs. Már a szovjet földön bemu­tatott kollekciót is úgy állí­tották össze, hogy az egyes páraknál szigorúan érvénye­süljenek a gazdaságossági kö­vetelmények. Ez azóta is cél­ja. vezérfonala a szövetkezet­nek. — Fátylat most már az el­szalasztott exportra. Mik most a piaci elhelyezésre vonatko­zó terveik? — Idén az 540 ezer párás termelés java részét a belföl­di vevőknek kínáljuk fel, exportra mindössze 150 ezer párat küldünk. Ezzel a tava­lyi egymillió rubellel szem­ben csak 300 ezer rubelt ter­melünk ki. Ha már lúd, legyen kövér — leszűkítette a belföldre ké­szülő termékek körét a Favo­rit. Mindössze hét modell fut most, ezek viszont nagy szé­riában. — S kapnak rajtuk a ve~ vők? — Ügy vélem, messze még a piac a telítettségtől. Kell a cipőboltokba olyan lábbeli, mely az igényes kivitelezésű, valódi bőrből készült cipők magas árát ellensúlyozza. A mi termékeink általában 100 forint alatt kaphatók, s a szo­bai viselés mellett alkalma­sak túracélokra, ház körüli munkák elvégzésére is. A viszonylag szűk termék- választék futtatása azonban nem az elkényelmesedés jele. Hiszen a szobában, ahol be­szélgetünk, afféle házi ter­mékbemutató látható; sűrűn terítve az alacsony asztalka próbagyártás alatt álló új ter­mékekkel. — Ez lesz hát a jövő év zenéje? — Annak szánjuk. Ügy számítunk, hogy ezekkel visszaszerezzük a szovjet ex­portot, sőt a ’tőkéspiaci elhe­lyezést sem tartom lehetet­lennek. Szendi Márta (Folytatjuk) Üdülőterületek kiemelt ellátása Nyári szezon előtt a vár­ható idegenforgalomra tekin­tettel az üzletek áruellátásá­ra külön intézkedési tervet készített a Pest—Komárom— Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyianyag Nagykereske­delmi Vállalat. A tervben a Duna-kanyar és a ráckevei Duna-ág ellá­tási színvonalának emelése szerepel. Megyénk Diósjenő- vel és a Bánki-tóval érdekelt az intézkedési tervben. Kü­lön figyelmet fordítanak az érintett területen újonnan megnyitott egységekre, a szezonboltokra, elárusítóhe­lyekre, a kitelepült egységek­re. Májustól szeptemberig a kiemelt egységek részére he­ti szállítással biztosítják az áruutánpótlást. A jelentkező igények alapján kínáló túra­járatokat szerveznek az üdü­lőterületi cikklista áruiból, hogy ezekből hiány ne le­gyen. segíteni, hogy költségvetési üzemünk festő-mázoló dolgo­zóit „kölcsön” adjuk a kivite­lezőknek. Az építést a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi. Igazgatója, Timmer Zoltán, az alábbiakat fűzi az aggodalmaskodó gondolatok­hoz. — Vállalatunk meglevő ka­pacitását oda összpontosítjuk. Asztalosok, lakatosok, fűtés- szerelők, villanyszerelők, víz vezeték-szerelők egyszerre te­vékenykednek. A költségvetési üzem festői is segítenek, de a festők, asztalosok, lakatosok hiányát más munkahelyeink is „megérzik”. Nagy általános­ságban mégis azt mondhatom, hogy amennyiben a harmadik negyedév elejére megkapjuk a kazánt, úgy határidőre elké­szülhetünk, és a hideg idő beálltáig a központi fűtés is üzemképes lesz. JELENLEG tehát úgy tű­nik, hogy az összefogás a ne­mes szándékú erőfeszítések so­ra — ha a tűrhetetlen helyze­tet figyelembe véve, megkés­ve is — meghozza gyümöl­csét. Reméljük, szeptember­ben a kist erényei felső tago­zatos általános iskolások a je­lenlegi sokkal jobb körülmé­nyek között kezdhetik tanul­mányaikat az új iskola falai között. — gáspár — A Salgótarján távhőellátását biztosító kazánok megóvása érdekében, az oda betáplált víz minőségének „javítására" korszerű, száz tonna óra kapacitású vízlágyítóegység építé­sét kezdték meg ez év januárjában a salgótarjáni erőmű­ben. A berendezések a vízből kiszűrik a vegyi szennyeződé­seket, amelyek a kazánokba károsodást okoznak. A szerke­zetek alapjai elkészültek, s a kivitelező — az AGROLIL Építőipari Szövetkezeti Vállalat — azt ígéri, hogy kivitele­zőpartnerének — az Április 4. Gépgyárnak — májusban munkaterületet biztosít a technológiai szerelés megkezdé­séhez. A létesítési idő csökkentése és a költségcsökkentés érdekében a majdnem kétszáz négyzetméter alapterületen elhelyezik a négy darab öt köbméteres kavie^szíírőt, a k-*t darab tíz köbméteres mészporsilót, majd ezt követően az épület fölmenő falait készítik el, melyhez kapcsolódni fog a száz köbméteres reaktortorony. A létesítmény építési költ­sége nyolcmillió forint, míg a berendezések értéke megha­ladja a nyolcmilliót. A képen a Romhányi István vezette szocialista brigád tagjai a vasbetonszerkezeteket állítják össze. — bábel-felv. — | NÓGRÁD - 1979. május 10., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom