Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

TÍZ NAP— TÍZEZER KILOMÉTER örlAaok Szibéria kapuidban (1.) Annyi mindenről szeretnék beszámolni, annyi élménnyel érkeztem haza a távoli test­vérmegyéből, hogy könyv ha­marabb sikerülne belőle, mint néhány folytatásos összefog­laló. Mindenütt nagy-nagy szeretettel fogadtak. Azzal a tisztelettel, ami a jó barátnak kijár. Mindenekelőtt szeret­ném tolmácsolni a kemerovói- ak, a novokuznyeckiek, a mezsdurecsenszkiek, a belo- vóiak és mások szívélyes üd­vözletét. Nemcsak a párt- és a tanácsi vezetők, gyárigazga­tók küldték baráti üdvözletü­ket, hanem mindazok, akik­kel a tíz nap alatt alkalmam volt találkozni: bányászok, vegyipari dolgozók, egészség- ügyiek, kolhozparasztok. A FÉLMILLIÓS VÁROS Valahányszor az ember egy útibeszámolóhoz fog, mindig keresi az újat, hogy olyasmit mondjon el az olvasóknak, amikről még — talán — nem hallottak. Így teszek most én is, de azért néhány általános dolgot nem hallgathatok el arról a testvérmegyéről —Ke- merovóról —, amelyikkel már 15 éve tartjuk, egyre erősít­jük a kapcsolatokat.. Hosszú az út, de a kíváncsi­ság legyőzi a fáradtságot. A testvérmegyében sokat lehet utazni, hiszen Kemerovo me­gye nagyobb, mint Magyaror­szág, pedig a kisebb szibériai megyék közé tartozik. Ha tehát barátaim azt mondják, hogy „csak ide uta­zunk a szomszédba”, akkor az legalább kétszáz kilométert jelentett, de olykor háromszá­zat is. Az utak szélesek, a forgalom nagy és bizony 80— 100 kilométert is maga mögött hogy az ember anélkül, hogy lakott településsel találkozna. Kemerovo is nagy. Nagy és fiatal város. Ám az Ipari rangját tekintve — a város is, a megye is — a szovjet haza „öregjei” közé tartozik. Ügy emlegetik, hogy „Szibéria kapuja”, vagy a „bányászat központja”, de úgy is mondták, hogy a „születő a feltörekvő szibériai ipar bölcsője”. Mindegyik találó kifejezés, és mindjárt hozzá­teszem, hogy ebből a szem­pontból sok a hasonlóság Ke­merovo és Nógrád megye kö­zött. Természetesen mások a méretek. A MEGYESZÉKHELY HATVANESZTENDŐS Javakorabeli település, ma félmillió lakossal és a lélek- szám egyre növekszik. Annak idején alig négyezer la­kosa volt a szibériai városká­nak. Már ez is mutatja a fej­lődés gyors ütemét, ami jel­lemző a városiasodásra a Szov­jetunióban. Hiszen a hatal­mas országban a lakosságnak több mint negyven százaléka városokban él. A mi mérete­inkhez viszonyítva nagy, százezres lélekszámú város­ban. Vendéglátóim azt is elmon­dották, hogy az utóbbi 10—15 év volt a legdinamikusabbj ekkor alakult ki Kemerovó mai arculata, bontakozott ki országos hírű-jelentőségű — ipara. öt kerülete van a városnak, átlagosan százezer lakossal. Kemerovo a Tom folyó két partján terül el. Igazi vízi vá­ros, vízi sporttal és vízi közle­kedéssel. Űj a Lenin kerület, amely büszkesége a városnak. Változatos építkezés — akár­csak nálunk. Emlegették is Salgótarjánt azok az elvtár­sak, akik már jártak nálunk. — Akkor is szép volt, gyor­san épült Salgótarján, de az­óta bizonyosan még szebb lett — mondották. Az ipart Kemerovóhan a vegyipar jelenti. Az összes ipari termelés 45 százalékát adja. A szénbányászat is je­lentős: évi hatmillió tonna. És nem akármilyen szén. Nyolc­ezer kalóriás antracit, kok­szolható, de a szénről részle­tesebben majd később . . . Az élelmiszeripar, az építő­ipar, a villanyenergia-szolgál- tatás, a szervizhálózat ugyan­olyan központi kérdés Keme- rovóban, mint nálunk és nagy fejlődés előtt áll. A villamos művek közül három már föld­gázzal működik. Olcsó, tisz­ta, gazdaságos. A szibériai föld ontja a földgázt. ..MUNKAERŐ. SZAKMUNKÁS KELLENE. . .1" Kemerovo iparáról csak annyit, hogy az utóbbi tíz év alatt 2,5-szeresére nőtt az üzemek kapacitása. Vendéglátóim nagyon nyíl­tan, őszintén tájékoztattak! Elmondták a problémákat is. Így kevés a munkaerő, a szak­munkás. Egyes szakmákat tel­jesen nőiesítettek, hogy a fér­fimunkaerőt így átcsoportosít­hassák. Példának említem, hogy az éttermekben, a kávé­zókban csak nők dolgoznak. — A szocialista munkaver- seny-mozgalom segít a gon­dok megoldásán — mondotta beszélgetésünk során a me­gyei pártbizottság első titká­ra. ötszáz brigád versenyez el­sősorban a minőség fokozásá­ért és a takarékosságért. A tervet — * természetesen — teljesítik. Enélkül nincs mun­kaverseny. Na, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kom­munisták példamutatóan dol­goznak: a 38 ezer párttag élen jár a munkában. A pártokta­tást 9 ezer propagandista va­lósítja meg: a téma a kom­munizmus alapjainak leraká­sa, de fontos feladat a fiata­loknak, a jövő építőinek neve­lése is. — Ma Kemerovóban min­den negyedik ember valami­lyen formában tanul — mon­dotta Gorskov elvtárs. És nemcsak a politikai ok­tatásban. Hiszen az általános iskolások száma 65 ezer, a kö­zépiskolásoké 15 ezer, főisko­lán, egyetemen 25 ezren ta­nulnak és a szakmunkáskép­zőben 16 ezren sajátítanak el valamilyen szakmát . . . G. Gy. (Folytatjuk) Szép sikerrel szerepelt a salgótarjáni bányászférfi­kar és a pedagóguskórus a napokban lezajlott V. orszá­gos Vándor Sándor munkás­énekkari fesztiválon Szolno­kon. A háromnapos prog­ramban előbb a sportcsarnok­ban szerepeltek az énekkarok a közös férfikari, illetve ve­gyes kari blokkban. A mint­egy kétezer énekes közös pro­dukciója nagyszerű előadást és örök élményt jelentett a résztvevőknek. A bányászférfikar más­nap délelőtt igen szép közön­ségsikerrel szerepelt a Ko- marov-teremben Virág László vezényletével, Virág László- né zongorakíséretével. Műso­rukból kiemelkedett Karai: * NÓGRÁD- 1979. Kecskeméti toborzó című műve. Ugyanaznap este két sza­badtéri fellépésen szerepelt a pedagóguskórus is a nyíregy­házi központi vegyes karral közösen madrigálokkal, nép­dalfeldolgozásokkal. A fesztivál programja han­gulatos dalosbállal zárult. * Az Ifjú zenebarátok salgó­tarjáni szervezete egyre aktí­vabb tevékenységet folytat. A zenei életben való aktív tevékenységen kívül neves művészek is szívesen elláto­gatnak az Ifjú zenebarátok klubfoglalkozásaira. Legköze­lebb külföldi vendégek láto­gatására kerül sor. Május 10-én Prágából érkezik egy május 10., csütörtök kamaraegyüttes, amely a ze­neiskola hangversenytermé­ben ad koncertet az ifjúság­nak, majd klubfoglalkozás keretében találkozik a salgó­tarjáni zenebarátokkal. A nemzetközi gyermekév alkalmából május 18-án a ze­neiskola tanárai adnak hang­versenyt a salgótarjáni ze­neiskola hangversenytermé­ben a tanulók számára. A főleg gyermekek számára szóló műsor bizonyára fel­nőtt hallgatók, szülők számá­ra is érdeklődést vált ki. * A salgótarjáni városi szim­fonikus zenekar országos be­mutatkozásra készül. Május 26—28-án lesz Szolnokon a szimfonikus zenekarok VI. országos" fesztiválja. Az együt­tes Haydn híres Oxford szimfóniájának és Weiner* Biztosítások, hitellevél, autómentés Amit a külföldre készülő autósoknak tudni kell (5.) A statisztika szerint tavaly 951 069 magyar személygép­kocsi járt külföldön. A prog­nózisok szerint az idén szá­muk további növekedése vár­ható, részvételünk tehát a nemzetközi autósturizmus­ban tovább bővül. Érdemes tehát csokorba szedni mind­azokat a tudnivalóikat, ame­lyek egy-egy külföldi úton áz autóval és utasaival kap­csolatosak. Az utazáshoz megvásárolható valutaössze­gen felül (4500 Ft+1500 Ft), további valutaösszeget vásá­rolhatnak a gépkocsi-tulajdo­nosok, ha saját járművükkel kívánnak utazni. Ennek nagy­sága attól függ. hogy milyen távoli az úticél. A szomszé­dos Ausztriába utazók 1100 forint értékhatárig vá­sárolhatnak. Schillinget ben­zinre, további 400 forintért kap osztrák pénzt a gépkocsi utasa. Ez az öszeg a távol­sággal és a különböző orszá­gokban érvényes benzinárak­kal arányosan növekszik, spanyolországi úticél esetén a gépkocsi vezetője 5200. uta­sa 1300 forint értékű valutát vásárolhat, ugyancsak az em­lített helyeken. A szocialista országokba (beleértve a nem rubel el­számolású Jugoszláviába) utazó magyar autós turisták számára már régebb óta ér­vényben van a betegség-, baleset- és poggyászbiztosí­tás. Megkötheti minden kül­földre utam 16—70 éves ko­rú magyar állampolgár. A biztosítás díja napi 3 forint, amelyet legkevesebb 10 nap­ra kell megkötni. A nyugati államokban az Állami Biztosító, tavaly má­jus 1-től bevezetett általá­nos betegség-, baleset- és poggyászbiztosítását vehetik igénybe az autós turisták is. A kötelező gépjárműfele- lösség-biztosítás alapján a biz­tosító külföldön is azt a kárt téríti meg, amelyet az autós károk személyében, autójá­ban, vagy egyéb tulajdoná­ban okozott. A kötelező, vagy úgynevezett szavatossági biz­tosítás igazolására a nyugati országokban korábban az itt­hon kiváltható zöld kártya szolgált. Nemzetközi egyez­mények értelmében ezt hiva­elégszik a rendszámrhal és a H felségjellel. A cascob i ztos ítás érvé­nyessége külföldön ugyanaz, mint itthon, azaz a saját ko­csiban keletkezett karambo­los vagy egyéb töréskárok megtérítésére szolgál. A szo­cialista országokba érvényes az itthoni casco, kiterjeszté­séhez az "úgynevezett kék kártya díjmentes kiváltása szükséges. (Jugoszláviába tör­ténő utazáskor is.) Akinek nincs cascója, 15 naponként 165 forintért a szocialista or­szágokba, 330 forintért a tő­késországokba kiválthatja azt az Állami Biztosítónál, vagy a Magyar Autóklub irodáiban. S végül a tőkés­országokba utazó, cascóval rendelkező autós kétheten­ként 165 forintért kiterjeszt­heti utazási területére e biz­tosítási formát. Hasznos segítséget adhat mind a szocialista, mind pe­dig a tőkésországokba uta­zók részére a hitellevél is. Csak autóklubtagok válthat­ják ki. és kitétel az is. hogy csak turistaútra érvényes. A szocialista országok közül Csehszlovákiában, Lenovel- országban, Romániában és Bulgáriában 90 forint ellené­ben 2000 forint értékben nyújt hitelt. Maximum egy évig érvényes, ha nem fogv ki belőle az értékszelvény. Az AIT tőkés hitellevél ki­váltása 100 forintba kerül, kiváltásakor 500 forint leté­tet kell fizetni. A kiutazás időtartamára érvényes. (Az AIT-hitellevél szükséges Ju­goszláviába való utazáskor is.) 300 svájci frank értékű utalványt tartalmaz. Ha az autós nem használ fel belőle semmit, a letét teljes össze­gét hazautazás után vissza­kapja. A hitellevélben levő értékszelvények fizetőeszkö­zül használhatók fel baleset­ből, vagy meghibásodásból adódó javítási, vagy vontatá­si költség, orvosi költség és közlekedési bírság megtérí­tésére. Mind a szocialista, mind pedig a tőkés hitelle­vélhez csatolva van egy MA- LÉV-szelvény, amellyel a gépkocsi utasai szükség ese­tén hazautazhatnak. A repü­lőút árát itthon forintban kell kifizetni. (A Magyar Autóklubba be­lépéskor első alkalommal 250, a továbbiakban 200 forintot kell. fizetni évenként.) Jó tv’ni azt is, hogy ez év május 1-től új szolgáltatást vezet be az autóklub, a tőkés-: országokban bajba jutott ma­gyar autósok megsegítésére gyorsított devizahatósági en­gedélyeztetési eljárással ki­juttat kisebb alkatrészeket, maximum 5 ezer forintos egységáron belül. Gyakran kényszerül arra külföldön az autós, hogy se­gítséget kérjen a Magyar Autóklub társklubjaitól. Ha a kocsi javíthatatlan, haza kell szállíttatni. Ennek érdekében a tulajdonos fordulhat a Masoedhoz, a Volánhoz és a Volántouristhoz. Tarifáik némileg eltérnek egymástól, körülbelül 5 forintba kerül kilométerenként és 50 forint­ba óránként a hazaszállítás! A törés miatt közlekedéskén- telen szamélygépkocsit a biz­tosító a casco alapján haza­hozatja Tanuló gyár A FIM Építési Kerámia- szükséges felszerelések meg-' gyárban, Romhányban is nagy vásárlását. A műszakokból az gondot fordítanak a dolgo- iskolai oktatás idejére sza- zók hiányos iskolai végzettsé- bad időt biztosítanak, amely­gének pótlására. Az elmúlt re átlagbért fizetnek. A sike- évben felmérték az általános rés felkészüléshez 6 nap fa­iskolát el nem végzettek szá- nulmányi szabadságot, egy- mát, amely közel húsz száza- egy osztály eredményes el­lékos volt. ........ végzése után 5 nap jutalom­E zért úgy határoztak, . hogy..szabadságot és ötszáz forint a dolgozók általános iskolai jutalmat fizetnek, végzettségének megszerzését Évente az üzemből egy-egy ösztönzik. A gyár vállalja a „felnőttosztály” tanul így tankönyvek és a tanuláshoz tovább. tál osan már csak öt ország­ban követelik meg (Görög­ország, Törökország, Spanyol- ország, Portugália, Izlandi. (Érdemes kitérni arra, hogy bár a nemzetközi megálla­podások szerint Olaszország sem kéri a zöld kártyát, gyakran az ottani határátke­lőhelyeken mégis megkövete­lik.) Aiánlatos tehát a fel­sorolt hat országba utazva előzetesen kiváltani 30 fo­rintért a zöld kártyát az Ál­lami Biztosítónál, vagy pedig áz autóklubnál, mert ellen­kező esetben ezen országok­ba beutazáskor az autó tel­jesítményének függvényében elég borsos összeget kémek, amit természetesen az ottani fizetőeszközben kell kiegyen­líteni. A többi tőkés- vagy szocia­lista ország a kötelező biz­tosítás igazolásaként meg­Zongoraconcertójának előadá­sával készül a zenekari talál­kozóra. A Weiner-mű szólis­tája a salgótarjáni hangver­senylátogató közönségnek ré­gi ismerőse, Szelecsényi Nor­bert zongoraművész lesz. * A salgótarjáni általános is­kolák első osztályaiban ezek­ben a napokban felmérést, tehetségkutatást tartanak a zeneiskola tanárai. Igyekez­nek megkeresni azokat a gye­rekeket, akik zeneiskolai ok­tatásra alkalmasnak bizo­nyulnak, hogy felhívják szü­leik figyelmét a zeneoktatás időben történő elkezdésére. A zeneiskola sok éves helyi­séggondjai megszűntek, így bizonyára több tanuló része­sülhet zeneoktatásban, mint korábban, ______ n TROMBITÁS Üj színes magyar film Irta: KARDOS ISTVÁN Fényképezte: Zenét szerezte: RAGÁLYI ELEMÉR SZÖRÉNYI LEVENTE —FONOGRÁF Rendezte: RÓZSA JÁNOS Főszereplők: Csorna Zoltán, Fábián Ferenc, Bencze Ferenc és Koltai Róbert A történet az 1697-es hegyaljai felkelés előtt játszódik, a török kiűzésének és a Rákóczi-szabadságharc kitörése előtti időszaknak jellemző történelmi pillanatában. A végvári vi­tézek, elszegényedett köznemesek, prédikátorok, földjeikről elűzött jobbágyok az országra rátelepülő német elnyomás­ban nem találják helyüket. Kurucként, a bujdosás közös kenyerén élve, a német katonaság és a vármegyei hajdúk üldözésétől szevednek. A forradalmi harcra készülnek, re­ménykednek a „kuruckirály” Thököly visszatérésében. De sokan vannak azok is, akik megtörnek, és bujdosókból rab­lókká válnak... MEGYEI BEMUTATÓ: MÁJUS 10—12, A BALASSAGYAR­MATI MADÁCH FILMSZÍNHÁZBAN. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom