Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-06 / 104. szám
Utazási tudnivalók Találkozás Stanislaw Lemmel Művei eddig a világ huszonöt nyelvén jelentek meg, ösz- szesen 7 millió példányban, öt regénye — „Asztronauták”, „Nyomozás”, „Solaris”, „A fabrikált ember”, „Prix pilóta története” — filmforgatókönyvek alapjául szolgált. Stanislav Lem 1946-ban jelentkezett először — alig múlt akkor 25 éves — a „Marslakó” című regénnyel, melynek alapján mint rendkívül tehetséges irodalmi fikciót létrehozni képes szerzőt ismerhették meg az olvasók, aki egyaránt biztos kézzel bánik a tudományos valóság és a tudományos feltevések szolgáltatta anyaggal. Hosszú évek múltán, a feltett kérdésre: segít-e és ha igen, mily módon, a tudományos irodalom a regényírásban, Lem sajátos humorral válaszolt. „Mint ahogy a tehénnek füvet kell legelnie ahhoz, hogy tejet adhasson, nekem is figyelemmel kell kísérnem a tudományos irodalmat ahhoz, hogy írni tudjak. De mint ismeretes, sem a tej, sem a túró — egyáltalán semmiben sem emlékeztetnek a fűre”. Következő műveiben Lem az irodalmi fikcióból már olyan helyzetmodelleket alakított ki, melyek lélektani és filozófiai analíziseket is lehetővé tettek. Írói munkásságára jellemző, hogy a kaland- jellegű művekről áttért az erkölcsi és filozófiai mérlegelésekre. Egy interjúban így vall: „Egyáltalán nem gondolok az olvasókra írás közben, mivel azon kívül, amiről éppen írok, másnak már nem jut hely a fejemben. Tudatosan nem akarom boldoggá tenni az emberiséget, kioktatni, megfelelő irányba terelni vagy akár figyelmeztetni is bármire. Egyszerűen arról írok, ami érdekel. S snivel általában mindig több ötletem volt, mint azoknak a megvalósítási lehetősége, szigorú szelekciót kellett bevezetnem. Természetesen, igyekszem mindig valami olyasmit csinálni, amit még senki sem csinált előttem vagy olyat, amit én nem csináltam még eddig”. Meglehet, hogy az idézett nyilatkozat első bekezdése némileg megdöbbenti az olvasót, viszont a befejezésével egyet kell értenünk. Lem, az úgynevezett „science-fiction irodalom” nyersanyagát kézben tartva, a legkülönbözőbb, ritkán előforduló formákat alkotja belőlük: — krimiket („Nátha” című regénye), groteszket („Csillagnaplók”), meséket („Ciberiáda”), filozófiai elmefuttatásokat („Tökéletes légüres tér”), tudományos esz- széket („Summa technológiáé”). A lemi alkotómunkásságnak ez a sokfélesége teszi, hogy műveit nemcsak a tudományos-fantasztikus irodalom rajongói olvassák. Az író-olvasó találkozókon a megjelentek nemegyszer arra kérik, hogy olvasson fel valamit fiatalkori verseiből, orvosi tanácsot adjon (a krakkói Jagelló egyetem orvosi tanszékét végezte el), mondja el, mi a véleménye a kozmosz lakóival létesítendő kapcsolat lehetőségeiről. „Néhány évvel ezelőtt” — mesélte egy alkalommal Lem — „Magyarországon keresztül utaztunk, a feleségem meg én, autóval. Letértünk a főútvonalról és eltévedtünk. Egy faluban találtuk magunkat, ahol a helybeliek siettek segítségünkre. Mivel nem tudunk magyarul, a homokba rajzolva próbáltuk megértetni velük a helyzetünket. Azonban nem akadt senki, aki megértett volna minket. Végre nagy örömünkre, kézzel lábbal megmagyarázták, hogy mindjárt jön valaki, akivel tudunk beszélni. Meg is jelent egy férfi és így szólt: Zdrasztvujtye. Zdrasztvujtye, válaszoltam és elölről kezdtem mesélni a kalandunkat. Figyelmesen hallgatta az elbeszélésemet, majd mikor a végére értem, így szólt „zdrasztvujtye” és kezet nyújtott. Kiderült, hogy csak ezt az egy szót ismeri. Egyszóval, azt is mondhatnám, hogy bizonyos értelemben valamiféle megértés létrejött közöttünk, mivel üdvözöltük egymást. De a köszöntésen túl már nem tudtunk lépni. Ha az idegen világűrlakókkal mondjuk meg tudnánk egyezni abban, hogy 2x2 az négy, nem lenne éppen rossz, de kevés lenne”. Ginger Rogers még mindig táncol Ginger Rogers régi fénykorában Ügy látszik, hogy Fred Astaire legendás partnerén, Ginger Rogersen nem fog az idő. A most hatvanhét éves színésznő hallatlan vitalitással vetette bele magát hosz- szú szünet után a zenés műfajba. „Valahányszor zenét hallok, azonnal ritmusra jár a lábam. Nagy formában vagyok. ..” És ami legalább eny- nyire jó, nemcsak a színésznő megállapítása ez, hanem a nagyközönségét is. Las Vegasban bemutatott több mint egyórás showműsorát nagy sikerű londoni turné követte, ahol egy másik ugyancsak örökifjú sztepptáncos oldalán léphetett fel. Donald O’Connorral együtt á kritika a legfelsőbb jelzőkkel emlegette, mint a tánc és a muzsika hosszú távú bajnokait. A rendező szerencséje Szabó Attila portréja Egy sor kitűnő gyermek- műsor rendezője Szabó Attila. Alig néhány nappal ezelőtt sugározta a televízió egy újabb, szép sikert aratott mű: sorát a „Szervusz Szergejt”. Egy rendező életút j ára voltunk ezúttal kíváncsiak. Honnan indult és hová érkezett? — Húsz évvel ezelőtt jöttem a Magyar Televízióhoz — mondja Szabó Attila. — Az az igazság, hogy gyermekkoromban zongoraművész akartam lenni. A zene bennem élt, és nagyon sokat jeleneit számomra. Azt is állíthatnám, hogy túlságosan is erősen hatott rám, talán ezért is hagytam abba, amikor a televízióhoz kerültem. Gimnazista korszakomban éveken át, — mivel apám halála után a családot el kellett tartanom, — igazgatói engedéllyel, haknizenész voltam. Akkoriban a dzsessz nagyon mélyen magához láncolt. A zenerajongás mellett azért jó tanuló is voltam. — Felnőtt fejjel mi akart lenni? Hogy került a televízióhoz? — Eredetileg az építészkarra jelentkeztem. Mivel azonban átirányítottak egy másik egyetemre, inkább sehová sem mentem. Segédmunkás lettem egy építkezésen. De voltam ezenkívül anyagmozgató, műszaki rajzoló, gépkezelő, és... Sok tapasztalatot szereztem. Nem hiszem, hogy kizárólag peches ember lettem volna. Későn érő alkat voltam. Néhány év persze kiesett az életemből. Szabó Attila rendez Abban az időben diszpécserként dolgoztam a gázkészülékek gyárában és közben esti technikumban tanultam, amikor az egyik barátom felvetette a televíziózás lehetőségét. így kerültem a televízióhoz! Egyelőre csak külső munkatársnak. Hosszú időn át, a napi munkám mellett, ügyelő voltam a tévében. Csak később jutottam asszisztensi státushoz. — Milyen elképzelésekkel ment a televízióhoz dolgozni? — Nagyon lent kezdtem ezt a munkát; eleinte hartnad, vagy éppen hatod ügyelő voltam. Akartam valamit elérni. A szakmát szenencsém- re Kende Mártától tanulhattam. Valójában autódidakta vagyok. Nem jártam hivatalos főiskolát. Az én nemzedékem mindig mint kísérleti nyúl szerepelt, de mindig mindenben elöljárl. — Hogyan került az ifjúsági, illetve a gyerektémákhoz? HUMOR ! Esküvő után A fiatal skót pár egy kisvárosba utazik, hogy ott töltse a mézesheteket. Amikor becsukódik mögöttük a szállodai szoba ajtaja, a skót ma- gához öleli a feleségét: — Végre magunk vagyunk. Te meg én — egyek vagyunk. — Igen, szerelmem — válaszolja a feleség —, de azért ebédet talán kettőnknek rendelhetnél. Álmatlanság Éjjel háromkor egy idősebb nő telefonál az orvosnak: — Doktor úr, már négy órája forgolódom egyik oldalamról a másikra és sehogy sem tudok élaludni! — Miért csodálkozik ezen? — kérdezi az orvos. — Ha aludni akar, akkor feküdjék nyugodtan! NÓGRÁD —1979. május 6., vasárnap Amikor 1963-ban megkérdeztek, hogy mit szeretnék csinálni, már eleve az ifjúsági területekre gondoltam. Megérintett ez a világ. A gyermekirodalomból nagyon jó dolgok készültek. így kaptam egy sor jó műsorlehetőséget; a Palettát, a Kukkantót, a Futrinka utcát, a Száz kérdést stb. Hagytak dolgozni. Egy két év után már nem is asszisztensként, de önálló rendezőként működhettem. Akkor elkezdtem a Zsebtévét. A televíziózás mindvégig izgalmas pálya volt számomra. Jó dolog az újra való törekvés állandósága! Igaz, hogy a televízió ugyan technikai műfaj. de a technika végül is csak eszköz. — Milyen munkákat remél a jövőben? — Ma nagyon sokfajta műsort készítek. Ez előnyös is, hátrányos is. Az ember gyakran kényszerpályán fut, vinnie kell a kötelező terheket. Nekem azonban szerencsém is volt, mert rendszerint olyan témákat találok vagy találnak meg a témák engem, amelyeket örömmel forgatok. Az egyszerű magazin- műsoroktól a tv-játékokig. A televíziózás azonban nem egyfajta nyelvet jelent. Ha ezt nem vesszük tudomásul vesztett ügyünk van és csak ártani tudunk. A sokféle tevékenységben azért mindig van valami közös. Mostanában a bábműfaj izgat leginkább. „Süsü a sárkány”-t, szép sikere után, sokfelé ehitték. A bábozás tehát tovább» a is napirenden lesz nálam. Folytatom a Futrinkát, és a Süsüt is. És hozzá jön még min- ehhez Szergej is. Valameny- nyit sorozatban szeretném csinálni... Ennyi jó műsor! Ezért mondom, hogy szerencsére is szükség van ebben a szakmában. Szémann Béla Ginger Rogers magyarázata nagyon egyszerű. A csodának egyetlen egy magyarázata van: a szerelem. A közönség, a színpad, a tánc szerelme. A táncosnő bevalja, hogy sohasem fog visszavonulni, hiszen az ének és a zene fiatalít. Márpedig mindkettő a vérében van. Az új filmekről szólva Ginger Rogers szomorúan állapította meg, a régi idők nagy zenés produkcióiból semmi sem maradt. A mai mozinak nincs varázsa, nincs szépsége, egyáltalán semmije sincs. Minden fantázia nélkül születik, a botrány, az üres szenzáció, és főleg a pornográfia jegyében. Az erotika és az erőszak előtérbe kerülése a nézőt minden fantáziától megfosztotta. Mert, hogyan is volt régen? Amikor Mirna Loy és William Power szenvedélyesen átkarolták egymást — emlékszik vissza a színésznő. Ezt inkább sejteni, mint látni lehetett, hiszen a kamera egy kiskutyát mutatott, amelyik szemérmesen mellső lábával eltakarta szemét... De hát hol vagyunk már ettől... Milyen megható gyöngédség ! Vajon láthatunk még valaha is ilyen jeleneteket? A régi időkre 'visszaemlékezve elmondta, hogy Fred Astaire-nek az volt a rossz szokása, hogy állandóan a lábára lépett, sőt olykor a tánc közben össze is ütközött vele, de sohasem haragudott meg érte. Clark Gable a nyugodtságról volt híres, sohasem kiabált és olyan belső erő sugárzott belőle, mint egy egész hadseregből. James Cagney „imádnivalóan el- lenálhatatlan volt és minden egyes szavára vigyázott”. Gary Cooper pedig ártatlan naivsággal mindent elhitt, amit neki mondtak, az volt a partner érzése, hogy háromig sem tud számolni. De a saját hibái beismerésében is legalább ennyire őszinte volt. És azt hiszem, ez volt az igazi ereje. N. Gy. Mai févéajánlafunlc 13.20: A HUGENOTTÁK KINCSE George Sand, a híres francia írónő szenvedélyes hangvételű regénye nyomán készült ez az ötrészes francia tv-filmsorozat. A francia történelem kegyetlen és | igen bonyolult korszakát mutatják be a filmesek, a XVII. századi vallásháborúk idejét, amikor XIII. Lajos király ül a trónon és az osztályellentétek a vallás mezében bukkannak felszínre.. A regény végletes indulatait a gyűlöletet, az odaadást, a szerelmet az ármányt remekül visszaadja ez a Idegenforgalmi Mindez a kék színű útlevélre vonatkozik. A piros, szocialista országokba érvényes útlevél kérésekor egyéni utasnak a fentiek közül csupán a tanácsadó (2.) katonai igazolást kell csatolnia és csak egy fényképet kell beadnia. A társasutazásokra, gyógykezelésre vonatkozó előírások viszont ugyanazok, mint az előzőekben felsoroltak. Vízum. Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak évek óta az európai szocialista országokba, továbbá Finnországba, 1979. január 1 óta pedig Ausztriába is. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a szárazföldön bármelyik irányban lépjük át az országhatárt, egyetlen szomszédos ország határőrizeti közegei sem kérik a vízum felmutatását. Európa többi országába és más földrészekre azonban csak úgy lehet utazni, ha az illető ország Budapesten működő konzulátusánál előzőleg vízumot kérünk. A vízum (magyar jelentése körülbelül: lát- tamozás) jelenti az engedélyt a meglátogatni kívánt ország területére, s ezért országonként különböző összeget kell fizetni, természetesen forintban. Ennek kifizetése után ütik be az érvényes útlevélbe a vízumot, amely az illető ország területén meghatározott ideig való tartózkodásra jogosít. Hosszabb útra — például nyugat-, vagy észak-európai körutazásra, Spanyolországba, stb. — a vízumokat mindig fordított sorrendben ajánlatos kérni. Először tehát annak az országnak a konzulátusánál, amit úticélként tűztünk ki. Ha ez megvan, folytassuk tovább visszafelé a sorrendet. Ajánlatos jóelőre összeállítani az útitervet azért is, mert a legtöbb ország lényegesen olcsóbban ad tranzit- (átutazó), mint tartózkodási vízumot. A tranzitvízum általában 48 órára szól, a belépéstől számítva ennyi időn belül kell elhagyni az illető ország területét. Idők, időpontok A rendelet szerint európai országokba általában 30, más földrészekre 90 napos kinttartózkodást engedélyeznek. Ebbe bőségesen belefér többezer kilométeres autós Euró- pa-túra csakúgy, mint kényelmes üdülés két-három hétig valamelyik hegytetőn, vagy tengerparton. (Természetesen: vagy-vagy.) Előírja a rendelet azt is, hogy a szocialista országokba utazáshoz szükséges útlevél elbírálásának 14 napon, a kék útlevélnél ugyanennek 30 napon belül kell megtörténnie. Ez egyformán vonatkozik az egyéni és a társasútlevélre. Ezt megelőzően — kék útlevélnél — legalább ennyi időt kell számítani az ígérvény megérkezésére. Amikor pedig kézben van az útlevél, újabb napokat, esetleg heteket kell számítani a vízumokra. Ma már a legtöbb ország budapesti konzulátusa 24—48 óra alatt kiadja ugyan a vízumot, de kivételek vannak, olyan ország is, amelynek vízumára egy hétig vagy még tovább kell várni. Akkor már csak a devizát kell megvásárolni, és összekészíteni mindent gondosan az útra. Mégegyszer nézzük át: útlevél, devizakiviteli engedély, statisztikai lap meglegyen! Személyi igazolványt; katonakönyvet, fontos személyi okmányokat, tagsági könyveket viszont ne vigyünk magunkkal ! Valutavásárlás — külföldre vihető forintösszeg Mindenki tudja, hogy az utazáshoz pénz kell, méghozzá nem is kevés, hiszen a legtöbben egész évben takarékos- kodnak, hogy majd a nyáron minél szebb utat bonyolíthassanak le. Világszerte egyre drágább minden, az úticélul választott országok között azonban nagy különbségek vannak abban a tekintetben, hogy hol mekkora arányú az infláció. Elsősorban a tőkésországokra vonatkozik ez, noha az európai szocialista országokban is — csakúgy mint nálunk — emelkedtek egyes cikkek, szolgáltatások árai az utóbbi években. Ajánlatos tehát minderről indulás előtt tájékozódni, és nem hagyatkozni saját memóriánkra a legutóbbi utazás idejéből. Éppen a külföldön tapasztalható drágulások miatt emelték fel ez év február 15-től a magyar állampolgárok által utazáshoz megvásárolható valutaösszeg határát az eddigi személyenkénti 4000 forintról 4500 forintra. Ezen kívül további 1500 forint értékű valutát vásárolhat az útnak induló turista a Magyar Nemzeti Banknál, az Országos Takarékpénztár fiókjainál, vagy az utazási irodákban, tehát ugyanott, ahol a 4500 forintért járó valutát megveszi. Szocialista országokba utazók (Jugoszlávia kivételével) évenként 10 000 forint értékben vásárolhatnak az úticéljuknak választott, illetve tranzitország valutájából. Ott- tartózkodásuk idejének megfelelően, külön engedély nélkül napi 400 forintnak megfelelő csehszlovák koronát, román leit, bolgár levát, lengyel zlotyt, NDK márkát, vagy szovjet rubelt vehetnek. A Lengyelországba utazók — egy újabb, kormányközi megállapodás értelmében — legalább 800 zlotyt kell, hogy vigyenek magukkal. Ha négy napnál tovább kívánnak lengyel területen maradni, minden további napra újabb 200 zlotyt kell számítani. Ennek a rendelkezésnek megtartását szigorúan ellenőrzik mind a magyar, mind a lengyel vámügyi szervek. Változott a külföldre kivihető forintösszeg felső határa is. Korábban személyenként 400 forintot lehetett átvinni a határon, most már csak 200 forintot szabad, s azt is legfeljebb 50 forintos címletekben. Tehát 100 és 500 forintos bankjegyek kivitele tilos! A 200 forint csak a szociaiista országok pénzintézeteiben és utazási irodáiban váltható be, az útlevél felmutatása mellett. Gyakorlati tapasztalat azonban, hogy ezt sem érdemes, hiszen a hazatérő turistának az' országhatár és lakóhelye között szüksége van forintra: ha gépkocsival jön, tankolnia kell, vonaton esetleg étkeznie. Az idén már felemelt áron vásároljuk a nem kereskedelmi árfolyamú valutát, s ebbe tartozik a turisztikai célokra igénybe vett pénz is. Nem emelkedett viszont a korábban meghirdetett társasutazások ára. A társasutazáson résztvevők a zsebpénzt már az új árfolyamon kapják, viszont kiegészíthetik az így kapott összeget további 300 forint értékű valutával. Látogató-útlevéllel utazók 500 forintért, 10 százalékos illetékkel ezután 24 dollárt kapnak, s ehhez további 300 forintért vásárolhatnak konvertibilis valutát. A 14 éven aluli gyermekek pedig, ha szüleik útlevelében szerepel a nevük, s velük együtt utaznak, 1000 forintnak megfelelő valutát kapnak. Változatlan az útlevél illetéke: a piros, európai szocialista országokba érvényes útlevélért 150 forintot kell befizetni. Ha az öt kilépési engedélyt felhasználtuk és újabbakra van szükség, ezt 100 forint lefizetése ellenében lehet megkapni, Jugoszláviába és a nem szocialista országokba, valamint Európán kívülre érvényes útlevél illetéke 600 forint. Végül, de nem utolsósorban: gondosan ügyeljünk az útlevél-, vám- és devizarendelkezések megtartására! Megszegésük nemcsak büntetést von maga után, hanem az utazásból hosszabb-rövidebb időre való kizárást is. Márpedig utazni drága mu-. latság ugyan — de kellemes és mindig élmény. íFolytatjuk) J (
