Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

V'-W. Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁ AZ MSÍ* P NOGRÁU MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS' LA HJA' XXXV , FVF., 104- SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1979. MÁJUS 6., VASÁRNAP Anyám szépsége ' Ne kérdenétek, szép volt-e enyém? Nem tudom... Csak azt mond­hatom, megismételhetetlen. Visz- sza nem térő belső ragyogás, mely egy-egy mosolyban, simo- gatásban, féltő-szerető tekintet­ben süt a gyermekre. Az anyák szépsége nem hasonlítható sem a virágok színéhez, sem mezők szőkeségéhez, mert nem külső­ségeiben pompázó; inkább be­lül, az anyai emberség legmé­lyén rejtőző sugárzás. Különös fényű. Éltető. Otthont adó. Biz­tató. Dorgálva is szerető. A nők lehetnek külsejükben ilyenek-amolyanok, mondhatunk rájuk különböző jelzőket. Az anyák szépsége egészen más, rendkívüli; olyan, melyet nem fakit, nem csorbít az arc meg­annyi ránca, fáradtsága, a test görnyedtsége. Inkább hangsú­lyozza az anyai szépséget. Mert legfőbb jellemzője ép­pen az önfeláldozás, a maga testi-lelki életerejének önzetlen elhasználása - csakhogy a fiák felserdüljenek. Az anyák tűnő szépsége így lesz örökéletű: a gyermekek újjászülető szülői szépségében. De minek bizonygassam anyá­ink szépségét. Mindannyian érez­tük és érezzük naponta, akik gyermekként éltünk és élünk mindmáig. Anyák napja van, köszönte­nünk kéne az édesanyákat, Van-e, lehet-e méltó szavunk ehhez? Vagy talán úgy járunk, mint a hazatérő Petőfi,. aki „számtalan szebbnél szebb gon­dola". .. közül a legszebbet vá­lasztotta: a hallgatást. Emlék­szünk talán a sorokra: „Csügg- tem ajkán szótlanul, mint a gyü­mölcs a fán." Olykor a legszebb köszöntő a szavakon túl kezdődik. Olyan társadalomban élünk, mely az anyai tiszteletet sok­féleképpen kifejezi: az anyai jo­gok védelmében, a gyermekne­veléshez szükséges fizetett sza­badságban, segélyjuttatásokban, gyermekvigyázó intézmények, bölcsődék, óvodák megteremté­sében. A szocialista társadalom sokat tett az anyákért. Boldogu­lásuk azonban elsősorban a gyermeki „fizetségben” keresen­dő. Az anya ezért szül, azért nevel gyermeket, mert kimondat­lanul is reméli: „Nekem nősz nagyra, szentem”. Az anyáknapi öröm tehát nem a virágcsokrok nagyságától, nem a szóvirágok illatától lesz teljes, hanem el­sősorban attól: Mivé lettünk, mi gyermekeik? Felnőtt-e bennünk, a fiákban, az anyai álom? Büsz­keségükre, avagy szégyenükre cseperedtünk-e felnőtté? Nos, ne kérdezzétek, szép volt- e anyám... Míg van, nagyon szép, és mikor nincs, kimondha­tatlanul szép. Úgy emlékszünk az anyai arcra, mint a napba néző gyermek, ki szemét behunyva észleli-érzékeli a ragyogást, a sugaras simogatást. Anyák napja van, köszöntsük — szóval, virággal, hallgatással, mosollyal. De főképpen azzal, hogy örömükre élünk. B. D. Országszerte kommunista műszakok Szombaton országszerte sok gyárban, üzemben tartot­tak kommunista műszakot. Ezrek töltötték pihenőnapju­kat önként vállalt, népgazda­sági célokat szolgáló termelő- munkával, a munkahelyek karbantartásával, csinosítá­sával. Munkájuk ellenérté­ké: részben a nemzetközi gyermekév alkalmából létesí­tett szolidaritási alap javára, részben pedig a helyi gyer­mekintézmények fejlesztési céljaira ajánlották fel. Így volt ez Ózdon, a Lenin Kohá­szati Művekben, Győrben a Rába Vagon- és Gépgyárban, a martfűi Tisza Cipőgyárban, a BHG szekszárdi gyárában, és a főváros több kerületében is. A XIII. kerületben példá­ul a Magyar Hajó- és Daru­gyárban, a Kohászati Gyár­építő Vállalatnál, a XIX. ke­rületben az MVG Vörös Csil­lag Gépgyárban, valamint a FIM Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyárában is sokan dolgoztak szabad szombatju­kon. A kommunista műszak­ban részt vevő műszakiak, „irodisták”, ez alkalommal a fizikai munkásokkal egysor- ban szorgoskodtak időszerű tervfeladatok végrehajtásán, segédkeztek exportszállítmá­nyok előkészítésén, illetve vettek részt az üzemépületek és környezetük felújításá­ban. Tanácsi költségvetési üzemek Valamennyi nyereséggel gazdálkodott A Nógrád megyei Tanács legutóbbi ülésén tűzték napi­rendre az elmúlt évi tanácsi fejlesztési terv és fenntartási költségvetés teljesítését. Ebben szerepelt egyebek között a ta­nácsi irányítás alá tartozó költségvetési üzemek munká­jának értékelése is. Megálla­pítható, hogy tanácsaink a költségvetésből gazdálkodó szervezetek, üzemek munká­jának racionalizálásában elő­re léptek. Az ésszerű, takaré­kos gazdálkodás tavalyi ered­ményei jótékonyan éreztették hatásukat a költségvetési üze­mek tevékenységében is. Ennek köszönhető nagyrészt, hogy a lakosságot közvetle­nül érintő tevékenység színvo­nala javult; az üzemek árbe­vétele mintegy 7,4 százalékkal növekedett, s emögött több­letmunka, takarékos gazdál­kodás húzódik meg. A megyé­ben működő tanácsi irányí­tású költségvetési üzemek ár­bevétele megközelítette a 158 milliót. A nyereség is ennek arányában növekedett; túl­lépte a kilencmilliót, ami a korábbi időszakhoz képest 19 százalékos növekedést mutat. Általában érvényes, hogy valamennyi költségvetési üzem nyereséggel gazdálko­dott a megyében. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a termelékenység átla­gos növekedése ezekben az üzemekben — természetesen helyenként eltérő mérték­ben — mintegy kilencszázalé­kos volt. Mindez a foglalkoz­tatottak számának csökkené­sével teljesült. Kedvezően — a lakosság szempontjából elő­nyösen — változott a tanácsi irányítású költségvetési üze­mek tevékenységének össze­tétele is. Növekedett például a szolgáltatásjellegű munkák részaránya, ugyanakkor csök­kent a beruházási építőmun­kák aránya. Különösen lénye­ges szempont, hogy a kommu­nális tevékenység, amely köz­vetlenül érinti a lakosságot, tavaly majdnem negyven szá­zalékkal volt magasabb! A köztisztasági és parkfenntartá­si feladatokból származó ár­bevétel növekedésének üte­me is megközelítette azt, ami­re a tervezéskor számítani le­hetett. A költségvetési üzemeket alapító tanácsok mintegy há­rommillió forintot áldoztak a fejlesztésre, az üzemek gépe­sítésének, szállítási kapaci­tásának továbbjavítására, ugyanakkor az üzemek saját bevételük egy részét — ösz- szesen négymillió forintot for­díthattak azonos célra. Mind­ez a kommunális feladatok jobb elvégzését segítette. Köszöntelek, édesanyám! (Bábel László felvétele) Sok közhasznú munka, jelentős termelés Jól sikeredett a tegnapi kommunista műszak Tegnap Salgótarján válla­latai, üzemei, intézményei, va­lamint a kányási, a ménkesi, a szorospataki és a tiribesi bá­nyászok kommunista műsza­kokat tartottak. Céljuk gyer­mekintézmények segítése, je­lentős mennyiségű produk­tum előállítása, a széntermelé­si eredmények javítása, s egyéb közhasznú munkák vol­tak. A Nógrád Szénbányák dol­gozói közül majdnem hétszá- zan álltak munkába tegnap reggel. Az aknaüzemekben a „szenelés” valamennyi fon­tos fronton ment, s a fő elő- vájási munkahelyekre is „te­lepítették” a szokásos létszá­mot. A szorospataki akna­üzemben változatlan lendü­lettel végezték a hatos siklói új front indításához nélkülöz­hetetlen szerelési munkála­tokat, s jelentős erőkkel se­gítették a szén osztályozását és feladását a nagybátonyi gépüzem dolgozói. A föld alat­ti egy műszakos termeléstől eltérően, szombaton tizenkét órán át ontotta a szenet a A tegnapi kommunista műszakon is azon fáradoztak az SKÜ nemrégiben átadott süly- lyesztékcs kovácsoló gyárának dolgozói, hogy a gyártmányszerkezet bővítésével, korsze­rűsítésével hozzájáruljanak a jobb árfekvésű termékek tőkéspiacra történő előállításá­hoz. kazár-pólyosi külszíni fejtés, s tevékenységük révén — a becslések szerint — ezerötszáz tonnányi szenet adtak fel az aknaüzemek. Ezzel jelentős mértékben hozzájárultak az idei, egymillió-hetvenezer ton­nás elvárás teljesítéséhez. , A vállalat műszakiai és az iro­dák dolgozói szépítő, karban­tartó munkát végeztek. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben reggel úgy érkez­tek a dolgozók, mint rendes munkanapokon. Az adatok szerint néhány híján három­ezren jelentek meg a kommu­nista szombat három műszak­jában. Reggel 2400-an, délután négyszázan, éjszaka pedig majdnem kétszázan tevé­kenykedtek különféle felada­tok megoldásán. A termelő- egységek — az előzetes becs­lések szerint hatszázöt tonná­nyi új terméket állítottak elő. Különösen jelentős eredmé­nyek születtek a szalagedző­ben, ahol 16 tonnányi redőny- rugót állítottak elő — nyugati exportra és pántolószalagot gyártottak Csehszlovákia ré­szére. A vasöntödében, ahol a megjelenés csaknem 100 százalékos volt, a kooperációs kötelezettségek egy részének tettek eleget. A huzalműben szintén exportra dolgoztak, s tegnap elvégezték azokat a gépátállítási és -korszerűsíté­si munkáikat is a karbantar­tók, a szerszámkészítők köz­reműködésével, akik más na­pokon ily irányú munkát nem tudnak végezni. Jelentős „erők”: több mint négyszáz irodai, műszaki dolgozó vonult le Kisterenyére, az új gyár­egység befejező munkáinak segítésére. A KPM közúti igazgatósá­gának háromszáz dolgozója közül tegnap csaknem száz- hatvanan vettek részt — kö­zöttük huszonöt nyugdíjas — a tarjáni központi telep ren­dezési munkáiban. A többiek 19-én vesznek részt kommu­nista műszakon. A Salgótarjáni Ruhagyár dolgozóinak is a fele végzett termelést, parko­sítást, sportpályaépítést, a fennmaradó hányad 12-én tel­jesíti effajta kötelezettségeit. A salgótarjáni öblösüveggyár­ban, az első műszakban öt­száztízen, a másodikban több mint százötvenen végezték ön­ként vállalt munkájukat, s több mint hatszázezer forint­nyi értéket állítottak elő. Kü­lönösen a termelést segítették, de a nem fizikai dolgozók ex­portárut csomagoltak, s más kétkezi munkában vettek részt. A salgótarjáni síküveggyár­ban tegnap 960-an jelentkeztek a kommunista műszakra; fő­képp a termelést, a vágóüze­mek munkáját és a szállítást segítették. Púja Frigyes Suhartönäl Szombaton délelőtt Suhar­to indonéz elnök fogadta Pú­ja Frigyes külügyminisztert. A szívélyes légkörben lezaj­lott megbeszélésen jelen volt Üranovicz Imre, a Magyar Népköztársaság djakartai nagykövete. Ezt követően a magyar dip­lomácia vezetője Suhud ipar­ügyi miniszterrel, majd a dél­utáni órákban Sumarli ál­lamminiszterrel, a nemzeti tervbizottság elnökhelyettesé­vel folytatott tárgyalásokat. Vasárnap Púja Frigyes és kísérete elutazik Djakartá- ból. Sztanko Todorov hazánkba látogat Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívására Sztanko Todorov, a Bol­gár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hétfőn ba* i ráti látogatásra hazánkba érkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom