Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-31 / 125. szám

Egy szolgáltatás előzményei, következményei Híradás Homokterenyéről ' Tizennégy éve vezeti tiszte­letdíjasként Pál Gyula a ho- mokterenyei művelődési há­zat. Egy ideje a megyei mű­velődési osztály munkatársa­ként, azaz eljáróként. Ha nem izgatja annyira, miként ala­kul az ötezres tanácsi körziet közművelődése (a közös köz­ségi tanácshoz tartozik a szék­helyközségen, Hamokterenyén kívül Mátranovák, Mátramo- v ék-bányatelep, Nádújfalu, János-akna, összesen egy füg­getlenített és négy tiszteletdí­jas művelődési irányítóval) — valószínűleg rég búcsút mondott volna ennek az el­foglaltságnak, hiszen a test­nevelés ügyében is sokféle munkát végez. De érdekli a téma, örülni tud minden ki­csi előrelépésnek is. Az el­múlt négy-öt • esztendőben történt néhány ilyen... — Azt hiszem, azért kerül­tünk be a megyei művelődési intézmények által hét falunak nyújtott szolgáltatási kísérlet-, be, mert egyrészt több közös­ség nyújthat nálunk alapot a rendezvények sikeréhez, (mennek kiscsoportok, hagyo­mánya van már a dolgozók gimnáziumának — tavalyelőtt két osztályban 63 fő érettsé­gizett, most 32 másodikosunk van) — másrészt nagy szük­ség van arra, hogy újabb for­máikkal. lehetőségekkel ismer­kedjünk. Mert nem az évi 10—12 nagyobb programban, hanem a módszertani segít­ségben látom az új kezdemé­nyezés lényegét. Persze, a rendezvényeknek is örülünk — vannak köztük olyanok, amelyeket csak nagy utána­járással, komoly anyagiakkal tudnánk magunk biztosítani. A megyei művelődési köz­pont, a múzeum, a megyei könyvtár és a moziüzemi vál­lalat közös szolgáltatása min­den hónapban egy-egy ki­emelt programot is nyújt, elő­zetes terv szerint. Egy-két csúszás előfordult, de általá­ban jól mentek a rendezvé­nyek. Volt Palócföld-ankét, amelyen a helyi iskolások rö­vid műsort adtak, majd tar­talmas, érdekes beszélgetés folyt. Kár, hogy nagyon ke­vesen jönnek el még az ilyen­féle ankétra... A kiállítások közül elsőként Somoskői Ödön képeivel ismerkedtek meg a látogatóink — a megnyitón a művész és Pál József tárlat­vezető is részt vett. Nagy je­lentőségét abban látom: fel­hívta a figyelmet a képzőmű­vészetre, a jelenkori alkotók­kal való megismerkedés fon­tosságára. Szerencsések va­gyunk a kiállítótermünkkel: ott rendezünk sok más, köze­pes létszámú közönséget fel­tételező összejövetelt is, így a gyűlések, tanfolyamok résztvevői egyben tárlatláto­gatók lehetnek. A tanulók kí­sérettel jöttek el a kiállítá­sokra. Legutóbb Czinke Fe­renc könyvillusztrációit állí­totta ki a megyei könyvtár — ennek váratlan nagy sike­re volt, a megnyitóra' már 100 ember eljött és később is so­kan ellátogattak. Május vé­géig tart nyitva, akkor Fe- ledy Gyula karancslejtősi gra­fikai sorozatával cseréljük le. Újszerű a szolgáltatásban a gyermekeknek szóló táncház, várjuk a jövő hónán elején a Szigligeti Színházat az Én és a kisöcsém című darabbal. — Kellenek még az ilyen színházi előadások? — A tévé, az üzemek által szervezett budapesti és sal­gótarjáni színházlátogatások ellenére igen is kellenek: ma is vannak, akik itt a faluban jutnak el először „élő szín­házba”, alapozás kell. A lát­ványos. nagyrendezvények kora lejárt — jómagam emi­att sosem búslakodtam, mert úgy tartom, ma tartalmasabb, a művelődést, szórakozást jobban szolgáló formákat le­het működtetni, számot vet­ve a változásokkal, a szabad idő alakulásával. — Hogyan fogadták az em­berek a közművelődés új' tö­rekvéseit? Kik a papperei Homokterenyén a tiszteletdí­jas népművelőnek? — A jól működő HNF- klub és a dolgozók középis­kolája, emellett egy-két jobb kiscsoport ad alapot, közön­séget a munkához. Az utóbbi években — négv-öt esztendőt számítanék ide — pozitív irányban mozdult el a szem­lélet, egyre többen tudják, mi is az a közművelődés, mit szeretnénk megvalósítani. Jó az egvüttműködésünk a Ganz-MÁVAG-gal, minden fontosabb dologban a helyi tanácsi és pártvezetőktől se­gítséget kapok. A szolgálta­tásra visszakanyarodva: arra is rádöbbentett bennünket, milyen nagy szükség van a közös munkára, összefogásra, hogy azt tudjuk adni az em­bereknek. ami a valós igé­nyük, ami igényességüket to­vább növeli. Még felénél sem tartunk, de azt már lá­tom : a szervezettebbé váló közművelődés, a megismert új formák mellett ez a szol­gáltatás legnagyobb haszna! G. Kiss Magdolna KÖNVVBARÁTOK Ä legnemesebb szenvedé­lyek egyike a könyvszeretet, könyvgyűjtés. A könyvbarát, a bibliofil sok fáradsággal anyagi áldozatokat nem saj­nálva, meghatározott szem­pontok szerint és többnyire hozzáértéssel gyűjti azokat a műveket, amelyeket szép kül­sejük, díszes kötésük, művé­szi illusztrációik, tartalmuk vagy egyéb szempontok miatt sokra becsül. Gondolkozásukat jól jellem­zi Kondar Gesner zürichi tu­dós, aki élete végén, 1565- ben is csak szeretett könyvei­re tudott gondolni. Közvetle­nül halála előtt könyvtárszo­bájába vitette magát, hogy utolsó pillantását kedves gyűjteményére vethesse. VILÁGHÍRŰ KÖNYVGYÜJTŐK A bibliofilek megbecsülhe­tetlen kulturális szolgálatokat tettek az emberiségnek. Ali ez a megállapítás már a leg­régibb, név szerint ismert gyűjtőre, Asszurbanipál asz- szír királyra, aki i. e. 7. szá­zadban lemásoltatott minden, a birodalmában fellelhető iro­dalmi, jogi történelmi, teoló­giai művet. Palotájának rom­jai alól sikerült kiásni 60 000 agyagtáblából álló könyvtárát, számtalan olyan művet, amelynek korunk mégcsak a létét sem ismerte. Asszurbanipált a gyűjtők hosszú sora követte, köztük olyan ismert nevek, mint Pla­tón, Arisztotelész, Ciceró, Cas- siodorus (470—562), Nagy Teo- dorik kancellárja Vivariumnak nevezett könyvtára számára pergamenkódexekre íratta át a gyorsan pusztuló papíruszte- kercseken levő irodalmat. Ezek a kódexek és a róluk később készült másolatok őrizték meg számunkra a Rö- rög—római klasszikusok alko­tásainak jelentékeny részét. A középkor eleje nem ked­vezett a könyvkultúrának, nagyon megfogyatkozott a könyvtárak száma. Fellendü­lést csak a humanizmus ho­zott, amely divattá tette a bibliofilját. A fejedelmi, fő­papi, főúri udvarokban paza­rul díszített kódexekből álló gyűjtemények keletkeztek. Köztük — nemzetközi vi­szonylatban is — a legjelen­tősebbek egyike Mátyás kirá­lyé volt, melyet a kötéseket díszítő hollós Hunyadi-címer- * ről (holló latinul corvus) kor­vinának neveztek. Számos kö­tete külföldön készült, egye­dül Firenzében öt másolómű­hely dolgozott számára, de a nagy király Budán is felállí­tott másoló-, festő- és könyv­kötőműhelyt. A bibliofilek a tartalom mellett a külső szépségét is fontosnak tartják. Nem csak a korvinákat lehetett felismer­ni külsejükről, hanem más híres gyűjtők tulajdonát is. Jean Grolier (1479—1566) fran­cia kincstartó például 3000 kö­tetét szalagdíszítésekkel, ara- beszkekkel díszített bőr­be köttette, és minden darabon „Jo. Grolierii et ami- corum” felirat hirdette, hogy Grolier és barátai használatá­ra szolgál. Polgári gyűjtők is akadtak szép számmal. Például Johann Michael Dilherr nevű lelkész könyveinek súlya 104 mázsá­ra rúgott. Mikor 1660-ban Jénából Münchenbe költözött, ezt a terhet csak 14 erős sze­kér tudta elszállítani. MAGYAR BIBLIOFILEK Hazánkban a folytonos há­borúk miatt a bibliofillá a XVIII. század közepén tudott csak felvirágozni. A barokk kor pompaszeretete megköve­telte. hogy az újonnan épített kastélyokban díszes könyvtár- termeket rendezzenek be és a polcokat gazdagon aranyozott, könyvekkel töltsék meg. A felvilágosodás elterjedése után a könyvkultúra elmélyült, bár külsőségeiben szerényebbé vált. A könyvtárakat nem mu­togatás, hivalkodás miatt ren­dezték be, hanem olvasási szükséglettől hajtva. Bél Má­tyás, Pray György, Schmeizel Márton, Batsányi János, Pé- czeli József és a többi iró könyvtára, tulajdonosa érdek­lődési körét tükrözte. A főuraknak és később a jómódú polgári bibliofileknek sokat köszönhetnek közgyűj­teményeink. Az Országos Szé­chenyi Könyvtár törzsanyagát Szécsényi B'erenc sok ritkasá­got» tartalmazó 21 000 kötete alkotja, ősnyomtatványainál: majdnem felét Jankovich Miklós, régi magyar könyvei­nek jelentős hánvadát Todo- reszku Gyula gyűjtötte össze. Az Akadémiai Könyvtár leg­féltettebb ritkaságai közé tar­toznak Ráth György régi ma­gyar könyvei, Vigyázó Ferenc ősnyomtatványai, Kaufmann David arab—héber kéziratai. Bibliofiljeink sorában — példaképp gyanánt — említ­sük meg Apponyi Sándor (1844—1925) nevét. Életének a könyvgyűjtői szenvedéllyel pá­rosult patriotizmus adott tar­talmat. Kora Ifjúságától kezd­ve élete végéig gyűjtötte a külföldön megjelent magyar vonatkozású műveket, a hun- garikákat. Sok unikumot tar­talmazó gyűjteményének gaz­dagságára jellemző, hogy Bu­da 1686-ban történt visszafog­lalásáról kb. száz dicshim­nuszt, prózai és verses tudó­sítást találunk benne, köztük egy négyfelvonásos színmű­vet. Gyűjteményéről négykö­tetes annotált katalógust adott ki, ez mindmáig a legteljesebb hungarika-bihliográfia. Sok utánjárással megszerzett köny­veit az Országos Széchenyi Könyvtárra hagyta. MIT GYÚJTSUNK MA? A régi kor bibliofiljeit el­sősorban az ősnyomtatványok, kódexek, régi könyvek érde­kelték. Ezek gyűjtésére ma kevés a lehetőség, mert nem sok ilyen könyvet találunk az antikváriumokban, de nagyvagyonú főurak sincsenek. De szerény pénztárcával is lehet valaki gyűjtő. Gyűjthet! tartalom szerint egy-egy iró (Krúdy Gyula), írócsoport (Nyugatosok) műveit, egyes városokra (Eger), tájakra (Rá­baköz), történelmi korszakok­ra (Dózsa-felkelés ideje) vo­natkozó irodalmat, különleges műfajokat (önéletrajz) vagy az őt különösen érdeklő tudo­mányág (biofizika), sport (at­létika), vagy egyéb tárgykör (boszorkánypörök) műveit. De specializálhatja magát a gyé­mántkiadásokra, a rézmetsze­teket tartalmazó könyvekre, a festészeti albumokra vagy egyszerűen a szép kiállítású és nemes tartalmi! könyvekre. Vértesy Miklós I« ellő kísérlet Hangosítják a diafilmeket A gyermekfantáziát bené­pesítő mesefigurák a képze­letből valósággá válnak a diavetítők fényében, az iro­dalmi alkotások képi megfo­galmazása fejleszti a vizuális készséget és az esztétikai ér­zéket. A diafilm szórakoztat otthon, szemléltető segédesz­köz az iskolákban, és élmény­szerűvé teszi az ismeretter­jesztő előadásokat. Sok irá­nyú igényt és érdeklődést elégít ki tehát a huszonötévé alakult Magyar Diafilm Vál­lalat, ahol az elmúlt eszten­dőben százharmincegy filmet készítettek. Sok ez vagy kevés? Csak akkor mondhatunk erről vé­leményt, ha közelebbről meg­ismerjük a diafilmkészités aprólékos és sokrétű munká­ját. Kiadványtervüket külön­böző információk beszerzése után, szociológusok, pszicho­lógusok, esztéták és kritiku­sok véleménye alapján ala­kítják ki. S aztán elkezdik a tervezett filmek gyártását. Először a megbízott író vagy költő elkészíti a húsz, har­minc, ötven vagy hatvan ké­pes forgatókönyvet, s ez ele­ve meghatározza a képi fel­dolgozást. Az elfogadott for­gatókönyvet rajzolóknak ad­ják ki, s amelyik munkája legjobban meg tudja fogal­mazni képileg a szöveget, az a rajzoló kap megbízást elő­ször ceruzavázlat készítésé­re. Ezeken még lehet változ­tatni, lehet formálni az ala­kokat. a szituációk megjele­nítését. Csak ezután követke­zik a végleges kivitelezés, de ebben a munkaszakaszban is állandó kapcsolatban van a rajzoló és a szerkesztő, bár a művész alkotófantáziáját, kompozíció» készségét és for­mavilágát mindenkor tiszte­letben tartják. Egy-egy film képi feldol­gozása 20—30 kocka esetén általában három-négy hóna­pot vesz igénybe. A képsorok megkomponálásának ideje ugyanis nem a művészek el­foglaltságától vagy képessé­gétől, hanem inkább a témá­tól, a műfaj technikai köve­telményeitől függ, hiszen egy- egy kosztümös, történelmi képsor megrajzolása például sokkal aprólékosabb és több előzetes tanulmányt igényel, mint történetesen egy modern téma feldolgozása. A képeknek és a szövegeknek, a színeknek és a kontúroknak bonyolult találkozása egy-egy diafilm- rajz, mely ha végleges for­mát kapott, celluloidra dol­gozzák. A diafilm népszerűségét a következő adatok is bizonyít­ják. Az elmúlt esztendőben 1 800 000 méter színes és 200 000 méter fekete film­anyagot használtak fel, s 2 315 000 szalagos példány ke­rült forgalomba. Ebből 2 144 000 volt a mesefilm, 148 000 az ismeretterjesztő és 23 000 az iskolai oktatófilm. Az elmúlt év árbevétele a vállalat negyedszázados fenn­állásának csúcseredménye volt. ötvenmillió forint ér­tékű filmet vásárolt 1978- bgn a lakosság. A gyerekek számára az irodalom, a tudomány és a képzőművészet megismeré­sét jelenti a diafilm. A köl­tészet szines képekben eleve­nedik meg az elsötétített szo­bák falán, a népmesék tarka világa csakúgy magával ra­gadja a kicsiket, mint a Marco Polo, Huckleberry Finn. Robinson vagy Münchhausen báró kalandjai. A filmek életkora általában a géptípusoktól és a tárolási körülményektől függ. Fűtött lakásban, szekrénybe zárva például hamarabb kopik a film. A gyerekeknek többnyi­re fel sem tűnnek a karcolá­sok — mivel kedvenc film­jeiket a végkimerülésig vetí­tik — pedig ha idejében ész­revesszük, vízben időnként regenerálhatjuk a fáradt, száraz kópiákat, melyek már alig élvezhetők. Az idén tavasszal, a nem­zetközi gyermekévet köszönt­ve meglepetéssel szolgál a Magyar Diafilmgyártó Válla­lat. Üzletekbe kerül az első hangosított diafilmsorozat, melynek meséi között szere­pel többek között a „Heted­hét ország”, a „Pincérfrakk utcai cicák”, a „Tengerecki”, a „Csipkerózsika”, a „Zengő ABC”, „A két bors ökröcs- ke”, valamint „A török és a tehenek”. A sorozathoz mag­nókazetta kapható minden mese hangulatához megfelelő aláfestőzenével, teljes illúziót keltő hangkulisszákkal és kí­sérőszöveggel, melyet a sze­repek karakterének megfele­lően neves színészek — Kál- di Nóra, Detre Annamária, Bencze Ilona, Képessy József} Benkő Péter és Szokolay Ot­tó — tolmácsolnak. Így, ezzel a megoldással a diafilm minden bizonnyal még él- ményszerűbbé és hatásosabbá válik. Ágh Tihamér Harmincezer ifjú népképviselő A Német Demokratikus Köz­társaságban jelenleg 3 millió 14—25 év közötti fiatal él. A közéletben való részvételüket elősegítette a választási és vá­laszthatósági korhatár leszál­lítása 18 évre. Ma csaknem 30 000 a 18—25 éves választott népképviselők száma. Az NDK Népi Kamarájának 61 ifjú tag­ja van. Szavuk van a fiataloknak a munkahelyen is. 29 800 ifjú­sági brigád több mint 320 000 tagja dolgozik a nagyüzemek­ben. Gondos munkájuk ered­ményeként 1977-ben 1,1 milli­árd márka értékű nyersanya­got és energiát takarítottak meg. A munkához és a tanu­láshoz való jog reális valóság ma az NDK-ban mindenki szá­mára. Az aktív pihenésnek számos lehetősége várja a fiatalokat. Kétszázötvenhat ifjúsági szál­ló és turistahotel és több mint 34 000 sportlétesítmény áll a rendelkezésükre. Az ifjúsági klubházak száma meghalad­ja a 200-at, a kluboké a 700- at. Ezenkívül csaknem 5000 if­júsági szoba van a járási kul- túrházakban, ahol kellemesen tölthetik el együtt ?^abad ide­jüket a fiatalok. NÓGRÁD - 1979. május 31., csütörtök Mai fávóajánlatuMk 21.30: ANNA KARENINA Szovjet balettfilmet láthat­nak Maja Pliszeckaja fősze­replésével, — mondja a tele­vízió filmfőosztályának ve­zetője, Rétéi István. — A pa­rádés szereposztásban készült balettjátékot a Moszkvai Nagy Színház balettkarának közre­működésével forgatták a tv számára, Margerita Fiiina ren­dezésében. Ugyanabban a szereposztásban láthatják a tragikus sorsú Karenina asz- szony szerelmi drámájának, egy gyötrelmes házasság fel­bomlásának, a magára maradt érző szívű asszony drámájának balettfeldolgozását, mint ahogy azt 1974-ben Moszkva, ban is bemutatták. A dzsungel könyve Rudyard Kipling regénye alapján készült színes amerikai ‘ajzfilm, május 31 -tői a Nógrád megyei mozik műsorán. Rendezte: WOLFGANG REITHERMAN Sir Kán, a Tigris, 3alu, a Medve, Bogira, a Fekete Párduc, Ká, az Óriáskígyó, Háti, az Elefánt és az őserdő többi lakói... Melyik gyerek ne izgulta volna már végig fordulatos történetü­ket? Melyik felnőtt ne emlékezne vissza nosztalgiával Mauglira, az apró Emberkölyökre aki a dzsungel vad' törvényei között em­berséget tanult a vadállatoktól. Kipling páratlan érdekességű történetének hősei — könyvben, dián vagy a nagy sikerű játékfilmen egyaránt kedvencei voltak a mindenkori gyermektársadalomnak, és ezek lesznek most a legújabb színes rajzfilmen is. A l'Humanité írta a filmről: „A dzsungel könyve Walt Disney végrendelete - az utolsó film, amit halála elölt felügyelete alatt készítettek elő, s ez a film pályája betetőzése." f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom