Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-31 / 125. szám
Aktív pi he it és némi bosszúsággal Salgótarján város környékén a városi tanács jóvoltából egyre Inkább lehetővé válik a városi ember hétvégi kiruccanása, vagy divatosan mondva: ,,aktív pihenése”. Sokasodnak már a hétvégi telkek Som- lyóbánya környékén is, ahová festői környezetben utazhat az ember a Volán jóvoltából. Igaz, hogy a Volán jóvoltát sokan megkérdőjelezzük, mert a 2/A-s helyijáratú autóbuszon hétről hétre egyre elviselhetetlenebb a zsúfoltság. A minap jólesett szemlélni a NÓGRAD hátoldalán az újabb csuklós autóbuszokról bemutatott képet, de nekem ez is a somlyóbányaiak és a hétvégi telkesek bosszúságát idézte fel. Sokan mondják: az már igazán a Volán szégyene, hogy a bányatelepre még ma is gyakran az a régi, roskatag kis buszocska jár, mely gyakran elakad az első, vagy második emelkedőnél. De még ettől Is rosszabb az a helyzetkép, amit a kifelé és befelé menet zsúfoltsága jelent. Tetézi ezt még az Is, hogy csak óránként van oda járat a reggeli és az esti órákban, s azt már ne is mondjam, hogy a kettes jelzésű autóbusz, mely csak a Forgács-telepig jár, vasárnap és ünnepnapokon egyáltalán nem közlekedik. Nem tudom elképzelni, hogy a Volán dolgozói ne vették volna már észre ezt a problémát, s hogy ezen ne lehessen segíteni. A bányatelepig megoldódott az út korszerűsítése, így a „jó Skodák” is ki tudnak Járni, de ilyen „ritkítással” azok sem sokat segítenek. Olvastam már arról is, hogy városunkban tervezi a Volán a helyijáratú autóbuszok táv- irányítását. De kérdezem, hogy van-e már a Volánnak olyan számítóberendezése, mellyel könnyen kiszámítja, hogy a somlyóbányai hétvégi telkesek és a telep lakói ügyében mikor kell sűríteni a járatokat? — d — LEVELEZŐINK JELENTIK Megéri éti ék és áférezték a felhívás jelentőségét Drága • kötő rése k. vagif drágakő-törések ? Mind a kétféleképpen vehetjük, mert nekünk, illetve a városnak igen sokba került míg az új mozi előtti széles műkőlépcsőt megépítették. Ha annak kellene a helyreállítását megfizetni, aki tönkretette, akkor bizony drága lenne. Megbotránkozva látja az ember: alig hogy megépítették. felelőtlen emberek máris törik-zúzzák a közvagyont. Ha valaki esetleg szél érte, köny- nyen megkapja a magáét „Mi köze hozzá!” Ajánlatos lenne, ha az szólna érte, akinek igenis van köze hozzá, és Utólag köszöntőm A balassagyarmati ÁFÉSZ Vöröskereszt-vezetősége és szakszervezeti bizottsága az elmúlt napokban mozgósította aktivistáit a földrengés sújtotta jugoszláv dolgozók és a fejlődő országokbeli munkástestvérek anyagi megsegíté. sére. A dolgozók megértették és átérezték a nemzetközi munkásszolidaritás politikai jelentőségét és anyagi helyzetükhöz mérten hozzájárultak illetve járulnak a szolidaritási akció eredményes befejezéséhez —, mivel többségük egynapi keresetük erejéig vagy egy meghatározott összeget fizettek be, illetve ajánlottak fel a szolidaritási alapra. Ez ideig 17 ezer forint befizetése történt meg, ezen túlmenően 5 ezer forint összegű illetve értékű szolidaritási bélyeget vettek meg a dolgozók. A fentieken kívül a nőtanács kezdeményezésére az ÁFÉSZ nőbizottsága szintén felhívással fordult a női dolgozókhoz valamint a szövetkezet választott vezetőség női tagjaihoz a nemzetközi gyermekév alkalmával ajándéktárgyak készítésére. A felhívás eredményesnek mondható, mivel eddig 26 kézimunka készült el és bocsátották a nőbizottság rendelkezésére. E hónap 21-én rendezték meg ezen és hasonló tárgyakból a kiállítást, ahol mindenki számára lehetővé tették, hogy a neki legjobban tetsző tárgyat megvásárolja. A befolyt összeget a nemzetközi gyermekalapra fizetik be. Elmondható, hogy a segíteni akarás elsősorban a szövetkezeti dolgozók részéről talált megértésre és ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy az akció szervezői és irányítói nem lehetne ilyen könnyen elküldeni. Mivel nemcsak, hogy rossz képet mutat a város közepén az eltördelt lépcsősor, de egyben balesetveszélyes is. Ajánlatos lenne az illetékeseknek intézkedni, hogy az árut szól- a/t . - m . m - . Utó gépjárművek ne törjenek- KolÓS VCnCtCQ, ttCitt VCtUiCCt fi zúzzanak, s a helyreállítás- & ról is gondoskodni. Hogy kinek a terhére? Aki tönkretette felelőtlenül, fizesse is meg a kárt! Ezt kívánja meg a közvagyon védelme. Bocsó Pál, S.-tarján, Garzon ház Közel három éve együtt voltunk a szülészeti osztályon. Az arca sápadt, megtört volt, pedig alig múlt 30 éves. ö mór régóta bent volt, állandó infúziót, injekciót kapott, hogy ki tudja hordani a terhességét, ami kb. már a tizedik lehetett. Sokan csodálták a bátorságát, önfeláldozását azért, hogy az életét kockáztatja egy gyermekért. Sokat voltam mellette. Amíg infúziót vagy vért kapott mindig a meg nem született gyermekről beszélt, aki kislány le3z, és Edinának hívják majd. Nem volt elkeseredve, örült mindennapnak, ami meghosz- szabbította a terhességét. A szülés sajnos, előbb bekövetkezett, ráadásul komplikáció lépett fel. A kislány agyvérzést kapott, neki pedig újabo infúziókat és vért adtak. Sorsukról sokáig nem tudtam, mert közbei) én eljöttem az osztályról. Később egy alkalommal „tanácsadáson” találkoztunk. Anyák napján láttam őket. A kislány egészséges és eleven. Az anyuka megfiataladott a boldogságtól. Amit róluk tudok, xa kislány neve: Edina. Gondolom ő még nem tudott köszönetét mondani. ezért helyette en kívánom az anyukának, hogy annyi szeretetet kapjon a gyermekétől, mint amennyit ő ad neki. Gondolom ez elég!? B. J.-né Salgótarján •• •• •• Köszönöm Eddig csak a véradás önzetlen örömét ismertem. Most hogy vissza is kaptam, szeretném lapunkon keresztül megköszönni nekik, mert az üvegen csak a nevük volt: Mészáros L ászióné, Boros László, Pintér István és Bunk Mihályné. Kívánok nekik jó egészséget hogy, másokon is segíthessenek. K. G-né / Balassagyarmat Cmlékezeies marad Gyönyörű, napsütötte májusi napon, a közel 28 fokos melegben a lágyan lengedező szél a nógrádi hegyekből akácillattal árasztotta el a gyermekek népes seregével megtelt ipolytamóci sportpályát. Az ifjúsági klub és a Vöröskereszt együttes szervezésében gyermeknapra hívták meg a község apróságait. Az ünnepség kora délután kezdődött, melynek keretében részben kötetlen, részben kötött ügyességi akadályversenyzést, vidám játékokat adtak elő a tamóci gyermekek. Az ünnepség késő délután a művelődési házban gyermek - discóva] zárult. Kocsis Ferenc, Ipolytamóc Május 27-én, vasárnap este fél tízkor mozi után barátnőmmel bementünk a Karancs Szálló köztudottan II. osztályú éttermébe. Mivel anyagi helyzetünk nem éppen „rózsás", vagyis olyan, amilyen általában egy diáké — hát kólát rendeltünk. Azaz csak szerettünk volna. A pincér ugyanis nem volt hajlandó kiszolgálni, mivel (idézem): „A kólás vendég nem vendég, ha kólát akarnak inni, menjünk a padlásra”. Hivatkozott még a zárórára is, ez úgy tudom, 22 óra 30 perckor van, és érdekes módon a többi pincér sorra szolgálta ki az újonnan érkező vendégeket. Mi úgy éreztük, hogy ezek az érvek nem valami meggyőzőek. Mit tud csinálni ilyenkor az ember? Mély lélegzetet vettünk és tizenkilenc éves fejjel volt bátorságunk kérni a panaszkönyvet. Ezen nemcsak a körülöttünk ülők (mert mindenki élénken figyelt), hanem a pincér is megbotránkozott. Minden tőle telhetőt elkövetett, hogy tettünket megbánjuk. Nem éppen udvariasan és halkan tájékoztatott bennünket, hogy ehhez nincs jogunk, menjünk a szegényházba, no meg bizonyos melegebb helyre... Ezek után a szó szoros értelmében kizavart az étteremből. Az ottlevók derültsége és a pincér károm, kodása közepette döbbenten távoztunk a helyiségből.'Amikor levegőhöz jutottunk, a portások segítségével megkerestük az üzletvezetőt, megkaptuk a panaszkönyvet (bizalmasan közölték velünk, hogy a pin. cérnek úgy sem lesz semmi baja). Még néhány kérdés motoszkált bennem. Ugyan ki fogja megunni előbb-utóbb az ide- oda mászkálóst, hogy történ, jen valami? Miért általános ez a viselkedés ma? Miért va. gyünk ennyire közömbösek egymással ? Miért megbotránkoztató és nevetséges az, ha egy 19 éves fiatal éppen kólát szeretne inni? S mi lett volna, ha paradicsomlét kérünk ket- lőharmlncért...? Etesi Zsuzsanna fáradságot nem ismerve látták el a feladatot a mindennapi gazdasági munka mellett Itt lehet elsősorban megemlíteni Káposzta Piroskát a nőbizottság elnökét, egyben a szakszervezet aktivistáját, dr. Papp Lászlónét, a Vöröskereszt vezetőségi tagját. Mind a szakszervezet, mind a Vöröskereszt és a nőbizottság álláspontja az, hogy a szolidaritási akció nem lehet meghatározott időre korlátozott kampány, hanem folyamatossá kell tenni és év közben társadalmi munkavégzésekkel vagy egyéb hasonlókkal növelni a szolidaritási alapot. Bízva abban, hogy a dolgozók de ugyanúgy a szövetkezeti tagság egyetértésével találkoznak. Benedek László, szb.-titkár Örömteli találkozás A rétsági járási úttörőelnökség meghívása alapján járásunkban járt besztercebányai középiskolások küldöttsége Felsőpeténybe is ellátogatott. Fogadásukra az iskola már jő időben felkészült, magyar- szlovák nyelvű köszöntőket helyeztek el az iskolában és környékén. Amikor a CSAD feliratú kék-fehér autóbusz, begördült az iskola épülete elé, népviseletbe öltözött lányok álltak készen fogadásuk* ra. Eddig még sohasem találkoztak, sohasem látták egymást, s pillanatok alatt a béke és barátság jegyében megtalálták a közös szót. Vidám beszélgetés közepette vonultak az osztálytermekbe, ahol a 3445. sz. Kilián György úttörőcsapat adott műsort. A község helytörténetét dióhéjban Vldovszky András uttö- rőelnökségi tag ismertette, majd színes műsor következett. A vendégek ezután megismerkedtek az iskola kornyékével, s a szomszédos nő- tincsi általános iskolába látogattak, itt ugyancsak baráti fogadtatásban volt részük. Végül a rétsági Asztalos János Művelődési Központba látogattak el a szlovák vendégek, ahol színvonalas műsorukkal felejthetetlen élményt szereztek magyar pajtásaiknak. A két nép barátsága gyermekeink életében , is örömteli élményt nvújtott. V. A. Felsőpetény Nyugdíjascsoportok taggyűlése A kisterenyei MÁV önálló nyugdíjas-szakszervezeti csoportja, valamint a salgótarjáni vasútállomás szakszervezeti bizottsága mellett működő nyugdíjascsoport megtartották első féléves taggyűlésüket. Kisterenyén Nyerges József, a csoport elnöke. Salgótarjánban pedig Fazekas József, a csoport főbizalmija ismertette az elmúlt évi munkát, valamint az 1979. évi feladatokat. Mindkét csoportnál jellemző volt, hogy a beszámoló feletti vitában résztvevők többsége az alacsony összegű nyugdíjasok helyzetével foglalkozott. Kistere- nvén két özvegyet és három alacsony rvugdíjast 500—500 forint segélyben, négy nyugdíjast pedig egyhónapos in- gvenes üdülésben részesítettek. — sz. — Szerkesztői üzenetek K. O. (Kisterenye): Kérdésére válaszolunk, azonos a május 10-én küldött üzenetünkkel; ha ennek nem túrinak érvényt szerezni, úgy teljes névvel írott levelükkel forduljanak a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalathoz. Kérjük a szíves tudomásulvételt. Bizalmukat köszönjük. * H. K. (Kisterenye): A tankötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltését követő szeptember 1. napjával kezdődik és nyolc tanéven keresztül tart. Az általános ' iskolába a gyermeknek a 8. osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járnia, amelyen a 16. életévét betöltötte. Ha tehát a gyermek, még nincs 16 éves, valóban köteles őt beíratni. Az a gyermek, aki az általános iskolát 16. életévének betöltése előtt sikeresen elvégzi, és nem középfokú oktatásban, sem szakmunkásképzésben nem vesz részt, s nincs napi 'négy órát meghaladó elfoglaltsággal járó munkaviszonya sem, továbbképző Iskolába köteles járni, mégpedig annak a tanévnek a végéig, amelyben a 16. életévét betölti. * A. L. (Salgótarján): Á szociális otthonba való beutaláshoz a megindokolt kérelmet a tanács vb egészség- ügyi osztályához kell eljuttatni. A kérelemhez csatolni kell a beutalandó személy egészségi állapotáról készített orvosi bizonyítványt. A szociális otthonban való elhelyezést a beutalandó személy hozzátartozója is kérheti. Ebben az esetben a környezet- tanulmány elkészítése alkalmával a tanácsi szervek az érdekelt személyt Is megkérdezik, hogy egyetért-e a beutalással. Ha a szükséges egyetértés hiányzik, a tanácsi szervek nem foglalkoznak az ügy érdemi intézésével. Megkérdez tők Kétszer annyian készülnek iskolába az őrhalml óvodából az idén, mint az elmúlt esztendőben. Jövő szeptemberben pedig a mostani 13 helyett már 24-cn kezdik el tanulmányaikat, akik megelőzően az óvoda iskoiaelökészitö foglalkozásain vesznek részt. Az 58 férőhelyes gyermekintézményben a csitári, gárdonyi és ilinyi gyerekek is helyet kaptak, így megoldódott valamennyiük elhelyezése. _____= kj — A Salgótarján főtéri vasútállomás utasellátó automata gépsorai az év folyamán alig-alig szolgáltattak az utasoknak örömet, ugyanis a helyiség különböző okok miatt többet volt zárva, mintsem az utazóközönség rendeltetés- szerű ellátását biztosítani. Hosszabb ideje gyűjtött megfigyeléseimet, tapasztalataimat csokorba szedve a napokban megkerestem Berend Istvánt, az Utasellátó Vállalat területi igazgatóját. Budapesten, aki a főtéri állomás utasellátó gépsorainak jövőbeni sorsáról az alábbi tájékoztatást adta: — Valóban igaz, hogy ebben az évben a vasútállomáson hosszabb ideje személyzet hiányában a helyiség lezárása mellett az automatagépek jelenleg sem üzemelnek. Most a helyiség átalakításával a nyolc automatából négyet elszállítottak, négyet nedi g megjavítanak. A felszabadult területen a pavilon (hírlap- és bazáráru) helyisége és az utastér is nagyobb lesz, valamint a pult- rendszer bővítésére is lehetőség nyílik. A munkálatok már folyamatban vannak. A gépek, berendezések a helyiségben közel egymillió forint értéket képviselnek, melyek jó kihasználásával a fogyasztók igényeit szeretnénk megfelelő szinten biztosítani. Ennek feltételeit a vállalat területi igazgatósága Igyekszik megteremteni, hisz ez hozzátartozik a kulturált utazás feltételeihez. Arról nem is szólva, hogy megyeszékhelyről lévén szó. s az innen a fővárosba közlekedő vonatokon semmi lehetőséi nincs utasainknak arra. hogy akár egv üdítőt, akár mást megvásárolhassanak. — sz — NÓGRÁD - 1979. május 31., csütörtök /
