Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

I Nem félnek a nehézségtől Beszélgetés a megyei moziüzemi vállalat igazgatójával ÁPRILIS VÉGÉN bensősé­ges ünnepség keretében Tóth Dezső kulturális miniszter- helyettes adta át a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának Salgótarjánban a „Kiváló vállalat” címet. Az 550 személyt i foglalkoztató vállalat megérdemelten ré­szesült a kitüntetésben. A ki­váló cím elérésének vala­mennyi feltételét túlteljesí­tette, s filmforgalmazási, is­meretterjesztő és közművelő­dési tevékenységével már évek óta az országos élmezőnyben foglal helyet. A Nógrád megyei moziso­kat évtizedünk elejétől, mint­egy hat-nyolc éve emlegetik mind gyakrabban, az orszá­gos és helyi szakmai fóru­mokon szólnak rendszerint a legnagyobb elismeréssel mun­kájukról. Mindez korántsem véletlen. A miniszteri dicsé­retek mellett ebben az évti; zedben háromszor nyerte el a vállalat a kiváló címet. E kiemelkedő munka és a nyo­mában járó elismerések, sze­mélyi és tárgyi feltételeiről, tényezőiről, az. idei elképzelé­sekről, alapjairól és lehető­ségeiről faggatjuk Kiss Im­rét, a megyei moziüzemi vál­lalat igazgatóját. — Tevékenységük mutatói széles körben ismertek, a leg­jellemzőbbekkel olvasóinkat is megismertettük egy ko­rábbi írásunkban. Mégsem tartom hasznontalannak meg­ismételni: az elmúlt évben, 2 millió 20 038 nézője volt megyénk filmszínházainak, ami a lakosság 8,6 %-os mo­zibajárási gyakoriságát je­lenti. Mozijainknak ennyi látogatója csak a hatvanas évek közepén volt. Milyen tényezők magyarázzák ezt a hatalmas sikert? — Mindenekelőtt a fegye­lem megszilárdulását emel­ném ki. Az eltelt évek alatt, következetesen törekedtünk a munkafegyelem megszi­lárdítására, s ennek követ­keztében a fegyelmezetlenke- dőktől sikerült megszaba­dulnunk. Házunk táján rend van. Lényegesnek tartom azt a tényt is, hogy dolgozóink, főként üzemvezető-gépésze­inkre gondolok, többségében törzsgárdatagok, akik szív­ügyüknek tekintik a munkát, mondhatnám: élnek-halnak a vetítésért. Jó munkakapcso­latot alakítottunk ki a politi­kai állami és társadalmi szervekkel, MHSZ-szel, SZMT-vel, KISZ-szel, HNF- fel, üzemekkel, intézmények­kel, ily módon egyre több he­lyen valódi partnerekként fo­gadnak él bennünket, a kü­lönböző társadalmi megmoz­dulásokhoz egyedi, illetve so­rozatvetítésekkel kapcsoló­dunk. Vagyis: részt veszünk a községek politikai életében. Az idén több községen például már a falugyűlésekhez is kap­csolódtunk, s úgy tapasztal­tuk, hogy ott, ahol vetítet­tünk általában telt ház volt a gyűléseken. — Ezek szerint az idei év már eddig is újabb kezdemé­nyezést hívott életre, s úgy tűnik, hogy az eredményes­ség tényezőit erre az eszten­dőre sikerült „átmenteni”. Va­jon az első negyedév forgal­mazási tapasztalatai alátá­masztják-e ezt az ítéletet? — Teljes mértékben alátá­masztják. A kiváló vállalat követelményei szerint meg­fogalmazott tervet 25 száza­lék helyett 28,1 százalékra teljesítettük. A nézőszámon belül jók a minőségi .mutató­ink. — A Kiváló vállalat cí­mért az idén is csatasorban álltak. A követelmények kul­túrpolitikai és gazdasági szem­pontból egyaránt — érthetően —■ rendkívül magasak. A fo­lyamatos elismerések Után nem rettentek meg ezektől; nem vetődött fel, hogy lehet- e még és meddig: „újabb la­pátokkal rakni a tűzre”? — Véleményünk szerint el­értük a látogatottság optimá­lis szintjét. - Figyelembe vé­ve az emberek eltérő érdek­lődését, hobbiját, szabadidős­elfoglaltság, valamint kino- technikai parkunk állapotát. A Kiváló vállalat cím köve­telményei valóban magasak, s az, hogy az élvonalban tu­dunk-e maradni, lényegében egy dolgon áll, vagy bukik: a nézőszámot tudjuk-e fokoz­ni. Meggyőződésem, hogy igen. Ha, eddigi jó módsze­reink hatékonyabb alkalma­zásával^ további kezdeménye­zéssel, ‘ megtaláljuk az utat azokhoz is, akik valami ok­nál fogva nem, vagy elvétve jártak moziba. Bár a filmfor­galmazás országos szakembe­rei további nézőszámcsök­kenést jósolnak, mi úgy gon­doljuk, a megyében az évi 2 millió 100 ezer fős nézőszám az optimális. — A moziüzem sátusa — talán a film kettősségének, művészi és árucikk jellegé­nek tükröződéseként — ösz- szetett. A vállalatnak egyszer­re kell ellátnia gazdaság- és kultúrpolitikai feladatot. Nem teremt ez „tudathasadásos” helyzetet? — Ez a kettős feladat két­ségtelenül bonyolítja mun­kánkat. Olykor vannak, kik nem értik, hogy nekünk meny- nyiséget is kell produkálnunk, más szóval meg kell teremte­nünk működésünk gazdasá­gi alapjait ahhoz, hogy mi­nőséget tudjunk adni. Példá­ul filmankétot. A kettősség zavara mutatkozik meg ab­ban, hogy a községi egységes művelődési tervekben nem mindig fogalmazzák meg a mozival szemben támasztott kívánságokat, s ha mégis, a terv végrehajtását már fi­gyelmen kívül hagyják. Azt szeretnénk, ha a többi köz- művelődési intézménnyel együtt kezelnének bennün­ket, a közművelődési gondol­kodásban a mozi is elfoglal­ná az őt megillető helyet. Ezért a nagyobb rangért to­vábbi erőfeszítéseket teszünk. REMÉLJÜK SIKERREL. Mert a film, a mozi valóban, több figyelmet érdemel, s a megyei moáüzemi vállalat pedig — évek óta bizonyít — kiérdemli már, hogy a „fő­tisztek” sorába lépjen. Sulyok László Gyermekek a gyermekekért. A közelmúltban rendezték meg negyedik alkaíoir.maí Balas­sagyarmaton a „Szántós-napokat”, a Szántó Kovács János egészségügyi és óvónői Szakközépiskolában. Ebből az alka­lomból — több más rendezvény mellett — amatőr képző­művészeti kiállítás nyílt az iskola dísztermében. A képen a kiállítás egy részlete az első látogatókkal. Történelmi 1979. a gyermekek éve, nem-, zeíközi gyermekév. Termé­szetes, ha a gyermekekről több szó esik, mint máskor. Meg­különböztetett figyelemmel és gondoskodással fordulunk a tizenévesek és a tízen aluliak felé. Az emberek vele szüle­tett tulajdonsága, hogy gon­doskodnak utódjaik jobb éle­téről. Az idősebbek megkülön­böztetett figyelme a gyerme­kekhez, a róluk való gondosko­dás soha sem volt kampány és főleg nem az ma. Naponta hallunk, olvasunk hírt arról, hogy itt vagy ott új bölcsődét hoztak létre társadalmi mun­kával, új játszóteret építet­tek, vagy újabb kedvezmé­nyekben részesítik a gyerme­keket vagy többgyermekes családanyákat, családokat. Már már fel sem tűnik, hogy mennyi mindennel gondosko­dunk gyermekeinkről. Az idősebb generáció visszaem­lékezve* a szomorú, nyomorgó gyermekévekre, az ínséges, há­borús évekre, a „legyen jobb sorsa, mint nekem volt” jel­szóval valóban mindent el­követ, hogy gyermekeink éle­te gondtalan legyen. Gondol­tain, „Bazár a gyermekekért” jelszóval a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolában a szülők új ötlettel akarják anyagilag segíteni az úttörőcsapatot. Tévedtem és kellemesen. Nem a szülők, a gyermekek jöttek elő új ötlet­tel. Az elsp osztálytól a nyol­cadikig minden tanuló készí­tett valamilyen használati tár­gyat, amit a bazáron kiárusí­tanak. Volt ott filcmunka, hímzés, rézdomborítás, kü­lönféle saját készítésű játék és -dísztárgy, mint babák, bábok és colabontó. A több száz tárgyról azonnal felismerhető volt, hogy gyermeki kéz al­kotása, és hogy nagy gonddal, türelemmel és szeretettel ké­szítették. Őszintén szólva az első pil­lanattól kezdve tetszettek a kiárusításra szánt tárgyak, en­nek ellenére nem hittem, hogy azok egyhamar el is kelnek. Ismét tévedtem, mert a „nyi­tást” követő egy-másfél óra múlva már csak vásárolni akaró gyermeksereg volt a „bazárban”. A bevételt, 3713 forintot pe­dig a gyermekek a nemzetkö­zi szolidaritási alap számlájá­ra fizették be. Mondhatnánk: szép és nemes cselekedet. Azt is megfogal­mazhatnánk, hogy minek erre szót is vesztegetni, mivel ez nem is pénz. Csepp a tenger­ben. Igen. Csepp a tengerben, de értékes csepp, melyből igaz­gyöngy lesz? Ezek a gyerme­kek nem ismerik már a nél­külözést, a nyomort, de a sok­szor túlzott juttatások ellené­re is átérzik, hogy milyen ke­gyetlen lehet éhezni, szenvedni attól, hogy ' holnap nem lesz mit enniök, ha egyáltalán ma még van ennivalójuk. Ezek a szerencsére minden szüksé­gessel és attól sokkal többel is ellátott gyermekek még ha esetleg a felnőttek sugalmazá- sára is, de önként áldozták idejüket, hogy valamit tegye­nek a sok szenvedő hasonló korú társukért, akiket nem is ismernek. Nagyszerű úttörő- tett volt ez. Pénzben nem is fejezhető ki az értéke. Ha a befektetett energiát és időt váltjuk át pénzre, egy-egy saját készítésű tárgy óradíja a forintot sem éri el. Az esz­mei értéke azonban felbecsül­hetetlen. Az érzés, hogy vala­kiket segíthetnek, színre, nemzetiségre való tekintet nél­kül, az úttörőcsapat és az is­kola nevelő testületének haza­fias és internacionalista neve­lőmunkáját dicséri. Volt rossz is ebben a ba­zárban. Sajnos a több száz da­rabos készlet is kevés volt. Na­gyon sok tanuló nem vásárol­hatott elég tárgyat. Ez a hosszú ideig tartó fel­készülést igénylő és rövid lét­tel bíró, sok munkát tartalma­zó rendezvény cáfolat azoknak is, akik azt tartják, hogy a mai fiatalokban nincs .érzés, nincs fantázia és munkakedv. Ha tanulóink értik, hogy mit és miért csinálnak, akkor van érzés, fantázia és kitartás a munkában. Nagyon dicsére­tes az úttörőtanács munkája, mely nevelésünk célját meg­értve, értelemmel és nagy se­gítségadással tesz is a meg­valósulásért. Nekünk, fel­nőtteknek a feladata, hogy megértessük, mit, miért aka­runk csinálni. És amit csinál­tatunk, az ne strigula legyen, hanem értelmes, tartalmas, hasznos munka. így lehet szá­mítani a ma fiataljaira. így tettek a gyermekek a gyerme­kekért a 854. sz. TI. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatban. Lakatos Géza A győzelem napja, a ta­nácsköztársasági évforduló és a nemzetközi gyermekév je­gyében nagyszabású történel­mi harci játékot rendeznek Nógrád megyében a fiatalok. A május 6-án, a salgói vár környékén megrendezett ese­ményen mintegy kétezer kö­zép- és általános iskolás di­ák vesz részt. A számhábo­21.35: Az Androméda törzs A fantasztikus témájú ame­rikai színes film valahol a távoli jövő világában játszó­dik földi emberek részvételé­vel. Egy világűrbeni légitá­maszpont műszaki katonái Földünkön járva műhold után kutatnak, amikor váratlanul megdöbbentő felfedezést tesz­nek: halottakkal borított em­beri településre bukkannak. harci játék rúra máris készülődnek az iskolákban, . megalakították a századokat, minden századnak a Tanácsköztársaság valame­lyik híres nevezetessége „adott” nevet. A számháborút követően rövid ünnepi meg­emlékezésre, majd májusfa­ültetésre kerül sor. A harci játék végezetül vidám műsor­ral zárul. Rádión továbbítják a váratlan és megrázó felfedezés hírét, de néhány percen belül ők maguk is a halottak közé hul­lanak. A tudományos központ riadót rendel el és egy tudós- csoportot indít útnak, hogy felderítsék a tömeghalál okát. A film a továbbiakban en­nek a csoportnak kutatásáról és munkájáról számol be iz­galmas, fantasztikus fordula­tokkal, *4 NÓGRÁD - 1979. május 5., szombat Mai teve ajánlatunk Utazási tudnivalók Idegenforgalmi tanácsadó 1. Május ’ a tömeges turizmus kezdetének ideje. Útrakészülő- dés előtt mindenki szeret meg­győződni arról: mi kell a kül­földre utazáshoz, mit vigyen, mit ne vigyen magával, általá­ban mi mindent kell és érde­mes tennie, mielőtt nekivágna külföldi útiterveinek megvaló­sításához. Ehhez kívánunk a következőkben segítséget ad­ni: A múlt év novemberében az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, a Minisztertanács es a belügyminiszter ennek vég­rehajtáséról intézkedő rende­lete újból szabályozta a kül­földre utazást és az útlevelek kiadását. A Minisztertanács meghatározta, hogy külföldre utazást látogatás céljából két­évenként, egyéni és társas tu­risztika céljából hároméven­ként lehet engedélyezni. Egy­ben felhatalmazta a belügymi­nisztert, hogy meghatározott országokba ennél gyakrabban is engedélyezheti a kiutazást. 'Kezdjük a „kivételeknél”: három évnél gyakrabban, egy évben többször is utazhat ma­gyar állampolgár Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Romániába és a Szovjetunióba. Magánútlevél Akik munkájukat vagy an­nak egy részét külföldön vég­zik, különböző fajtájú szol­gálati útleveleket kapnak, eze­ket részletesen felsorolja a rendelet. Utánuk, sorrend­ben ötödikként említi azt, ami a legáltalánosabb: a ma­gánútlevelet. Ezt az a magyar állampolgár kaphat, aki ma­gáncélból, meghatározott idő­re utazik külföldre. Általában ■ négy csoportra lehet felosztani az úticélokat: látogatás, turisztika, csoportos utazás — tulajdonképpen ez a turistautaknak egyik, igen kedvelt fajtája — és gyógy­kezelés. Különbség elsősor­ban az anyagiak terén van. Látogató úticéllal kiutazónak igazolnia kell, hogy külföldön élő vagy tartós kiküldetésben ott tartózkodó családtagja, vagy barátja fedezi kinntpr- tózkodásának költségeit. Egyéni turistaútnál a kiuta­zónak az útlevélkérelem be­adásakor igazolnia kell, hogy a devizahatóság engedélyezte számára az utazáshoz szüksé­ges valuták megvásárlását. Ez gyákorlatilag úgy törté­nik, hogy az utazás tervezett időpontjánál jóval előbb be­nyújtja a kérvényét a Magyar Nemzeti Bankhoz. Ott nyil­vántartást vezetnek arról, hogy ki melyik évben igényelt turistaútra valutát, s ha letelt az előző utazás óta három év — megkapja a MNB úgyneve­zett ígérvényét. A zökkenő- mentesebb ügyintézés — és elsősorban az állampolgárok — érdekében az ígérvény és az útlevélkérelem *egy és ugyan­az a nyomtatvány, nem kell kétszer kitölteni űrlapokat, a bank devizaígéretének bir­tokában lehet kérni az útleve­let. Más az eset a csoportos tár­sasutazásoknál. Aki ilyenek­re jelentkezik, az utazást meg­hirdető irodánál (IBUSZ, Cooptourist, Express, Buda­pest-Tourist stb.j kitölti a megfelelő űrlapot, a többi az utazási irod^ dolga. Természe­tesen — mivel a társasutakhoz is külföldi valuta kell — a je­lentkezést aszerint fogadja vagy nem fogadja el az iroda, hogy a részt venni akaró mi­kor járt legutóbb nem rubel- elszámolási) valutájú ország­ban. A rendelet szerint a „vá­rakozási idő” itt is három év, ez alól azonban áz utazási iro­dák saját devizakeretük terhé­re kivételt tehetnek. Gyógykezelésre utazónak ugyancsak előzetesen igazol­nia kell, hogy számára a valutaellátás biztosított. Ugyanez áll azokra is, akik ha­gyatéki tárgyalásra, vagy egyéb fontos halasztást nem tűrő ügyben utaznak külföld­re. A felsorolt szocialista or­szágokba érvényes (piros) út­levelet (— mint eddig — a la­kóhely szerinti illetékes rend­őrkapitányságon kell kérni. Mivel ezekbe az országokba utaznak leggyakrabban és legtöbben a határt átlépő ma­gyar állampolgárok közül, az ide érvényes útlevelekbe mindjárt öt kilépési enge­délyt, úgynevezett ablakot is adnak. (A fentieket bizonyít­ja, hogy 1978-ban csaknem öt és fél millió magyar állampol­gár utazott külföldre, közülük 2 115 000 Csehszlovákiába, 609 000 Lengyelországba, több mint félmillió Romániába, ke­vés híján 400 000 az NDK-ba.) Egészen pontosan: a piros magánútleveleket a városi és járási, valamint a városok és a főváros kerületi rendőrka­pitányságai jogosultak kiad­ni. Ugyanide kell benyújtani az útlevél iránti kérlemet áz erre a ‘célra rendszeresített űrlapon. Más országokba szóló útle­velet a megyei, illetve fővárosi rendőr-főkapitányságokon in­tézik, az utazni akaró azonban az IBUSZ megyei irodájához adhatja ,be a kérelmet. Ez az útlevél is öt évig érvényes, aa országhatárt a beütött kilé­pési engedély birtokában le­het átlépni. Egyszerre általá­ban egy „ablakot” ütnek az útlevélbe. Űjabb utazás ese­tén — noha az útlevél érvé­nyes és tulajdonosánál marad — ismét be kell adni az út­levélkérelmet és mellékelni kell az útlevelet. Mielőtt az útlevélkérelmet benyújtanánk, előzetesen vé­leményeztetni kell. Munkavi­szonyban állók az útlevélkére­lem megfelelő rovatát a mun­káltatóval. vagyis a vállalat, hivatal stb. vezetőjével, illet­ve az erre felhatalmazottal (pl. személvzetis) töltessék ki: Szövetkezeti tagok útlevélké­relmét a szövetkezet elnöke véleményezi, önálló kisipa­rosnak, kereskedőnek az ér- dekkénviseleti szervvel, tehát a KIOS7:-szal. illetve KIKOSZ- szal kell véleményeztetni az útlevélkérelmet. Amit csatolni kell Szóltunk már arról, hogy az útlevélkérelemhez szükség van a devizahatóság valuta­kiutalási engedélyére, nép­szerű nevén ígérvényére. (A név onnan van, hogy a Magyar Nemzeti Bank megígéri az utazni akarónak: ad külföldi valutát az útra.) Üj útlevél kiállításához csatolni kell két darab, egy évnél nem régebben készült fényképet. Elsősorban a fia­talok figyelmét érdemes fel­hívni arra, hogy a fénykép élethű legyen: aki például idő­közben szakállat, bajuszt nö­vesztett, készíttessen újabb ké­pet önmagáról, mert előfordul­hat, hogy a határon nem fo­gadják el útlevelét, ha az ab­ban levő kép nem hasonlít tu­lajdonosához. Fiatalokról lévén szó, azok, akik még nem teljesítettek ka­tonai szolgálatot, az utazáshoz a megyei hadkiegészítő és te­rületvédelmi (közismert nevén kiegészítő) parancsnokság en­gedélyét is kérjék és csatol­ják az útlevélkérelemhez. Is­kolai tanulók — ideértve az egyetemi, főiskolai hallagató- kat is — tanintézetük vezető­jének véleményét is csatolják. .Társasutazásra jelentkezők­nek az utazási iroda által ki­adott részvételi igazolást kell csatolni az útlevélkérelemhez. (Az utazási iroda szokta intéz­ni egyébként általában az út­levél- és vízumkérelmeket az általa rendezett utak részvevői számára, s természetesen a részvételi igazolást ezzel együtt továbbítja.) Aki látogatóba megy kül­földre, útlevélkérelméhez csa­tolnia kell magyar külképvise­leti szerv, külföldi hatóság vagy közjegyző által kiállí­tott, illetve hitelesített meg-: hívólevelet. Ha ezt idegen nyelven írták, a hiteles ma­gyar fordítást kell beküldeni. A fordítást közjegyző, vagy bírósági fordítóiroda hitelesí­ti. Gyógykezelésre utazók mel­lékeljék az Egészségügyi Mi­nisztérium által kijelölt szerv javaslatát, vagyis kórház, sza­natórium, vagy más egészség- ügyi szerv bizonyítványát ar­ról, hogy a gyógyuláshoz kül­földi kezelés szükséges. Az egészségügyi intézmények ad­nak felvilágosítást arról, hogy ilyen írás kiadására kinek van felhatalmazása. (FolytatJuHt i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom