Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

Salgótarján városrész Kemerovőban Együtt 1A€|€1í1 Iría: Hoff er István, a Nógrád megyei Tanács elnöke Munkáskerület Novokuznyeck­ben. adottságokhoz eléggé jól iga­zodó burgonyafajtájuk, ter­melnek egynyári szálas takar­mányokat és néhány zöldség­félét. Annak ellenére, hogy a termőföld minősége jó, hogy a tápanyag-visszapótlást az optimálishoz közel álló szin­ten tudják tartani, az időjá­rási tényezők mégis csak kor­látozott eredményű mezőgaz­dálkodást, mezőgazdasági ter­melést tesznek lehetővé. A Szovjetunió nagy gabo­na-, zöldség- és gyümölcster­mesztő területeitől való nagy távoilság mégis arra kénysze­ríti testvérmegyénk lakóit, hogy a lakosság élelmiszer- ellátásához minél nagyobb mértékben helyi erőből, sa­ját termeléssel járuljanak hozzá. * A megyében foglalkoztatot­tak döntő többsége az ipar­ban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban dolgozik. A lakosság magas szintű élelmi­a külső hőmérséklet még kö­zel járt a —40, —50 °C-hoz, és' annyi hó hullott, hogy a hajtatóházak között valóságos hóhegyek voltak. Látványnak is csodálatos a trópusi környezetből a beha­vazott szibériai táj. A húsellátás érdekében nagy sertés- és baromfite­nyésztő és -hizlaló kombiná­tokat építettek. Megmutattak egy olyan sertéstelepet Novo- kuznyeck városa mellett, amely évente több százezer hízott sertést ad a megye la­kosságának. Itt egyidőben történik a sertéstenyésztés, a -nevelés és a -hizlalás igen korszerű körülmények, nagyon jó tenyésztési, hizlalási és ta­karmányértékesítési muta­tók között, melyek egyes vo­natkozásaikban a hazai leg­korszerűbb telepeinktől is kedvezőbbek. Személyes tapasztalataink és a hallottak alapján mond­hatjuk, hogy a lakosság ellá­alapítő okmányát helyezzük el. Az ünnepséget szabadtéren tartották, melyen a város la­kói közül több mint kétezren vettek részt. A tervezett városrész (mik- rorajzon) nagyságára jellem­ző, hogy ott több mint 160 ezer négyzetméter lakást, 2 darab 200 férőhelyes óvodát, Petőfi Sándorról elnevezett általános iskolát, Salgótarján nevét viselő kávézót, Buda­pest Áruházat és Balaton ne­vű ifjúsági és úttörőházat épí­tenek 1985-ig. Felemelő érzés volt látni a városrész nagy tablón bemu­tatott beépítési tervét, alatta a magyar nyelvű felirattal. Az ünnepségen méltatták a két megye és a két város — Kemerovó és Salgótarján — lakosságának barátságát és lehetővé tették számunkra, hogy átadjuk Salgótarján vá­ros lakosságának üdvözletét, jókívánságát az ünnepségen résztvevőknek. A megye párt-, társadalmi és tömegszervezeteinek több mint egy évtizede kialakult baráti kapcsolata van a Szov­jetunió szibériai területén le­vő Kemerovo megyével. Az évek során többször ke­rült sor az említett szervek delegációinak cseréjére. Több kemerovói delegáció járt me­gyénkben. Tőlünk is hivata­los delegációk, népes turista- csoportok, úttörők jártak, lá­togattak, táboroztak testvér­megyénkben. Ez év áprilisában került sor arra, hogy első alkalom­mal a megyei tanács delegá­ciója — hivatalos kapcsolat- felvétel céljából — testvér­megyénkbe látogatott. A de­legáció kiutazásának alapve­tő célja, hogy — a kapcsolat felvételén túl — tanulmá­nyozza a testvérmegyénkben működő tanácsok munkáját; megismerje a tanácstagok te­vékenységének főbb területe­it; tapasztalatokat szerezzen arról, hogy a tanácstagok mi­lyen élő kapcsolatot tartanak választóikkal; milyen a ta­nácstagok és az üzemi kol­lektívák kapcsolatrendszere; hogyan dolgoznak a tanácsok mellett működő bizottságok; milyen a tanácsok és a nem tanácsi, gazdasági szervek kapcsolata; milyen eredmé­nyeket értek el az igazgatási munka egyszerűsítésében és korszerűsítésében. Á megyei tanács delegáció­ját testvérmegyénk első szá­mú vezetői fogadták, és rész­letes tájékoztatást adtak a ta­nácsok munkájáról, annak gazdasági, társadalmi és tár­sadalompolitikai eredményei­ről. Érdeklődésünknek meg­felelően nagy hangsúlyt ka­pott a tanácsi munka egy­szerűsítése és korszerűsítése. Részletesen bemutatták azt az „információs kabinet”-et, ahol a választott testületek tagjai kérdéseikre, problémáikra egyszerű módszerrel és esz­közzel választ kaphatnak. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy a testületi tagoknak élő, eleven kapcsolata legyen a választópolgárokkal, a lakos­sággal és az őket delegáló üzemi kollektívákkal. A ta­nácstagok évente két alka­lommal „hivatalosan” is be­számolnak választóiknak. Ez azonban csak egy része a napi munkával egyeztetett kapcso­latrendszernek, aminek alap­ján kölcsönösen tájékoztatják egymást. Kinttartózkodásunk során meglátogattunk oktatási, köz- művelődési és szociális in­tézményeket. Korábban is hallottuk, mégis meglepett bennünket, hogy alsó és kö­zépfokú oktatási intézménye­ik milyen korszerűen és jól vannak felszerelve. Rendel­keznek mindazokkal az esz­közökkel, amelyek a magas szintű oktatói tevékenység el­látásához szükségesek. Ügy érzékeltük, . hogy az oktatói tevékenység egyik fontos fel­adatát képezi az ifjúság ha­zafias nevelése, melynek ér­dekében jól használják fel a Nagy Honvédő Háború emlé­keit felidéző, hősies küzdel­met dokumentáló múzeumo­kat, emlékhelyeket és az egy­kori frontharcosok élményeit, tapasztalatait. Jártunk had­történeti múzeumban, ahol éppen iskolás csoport hall­gatta egy idősebb elvtárs él­ménybeszámolóját a második világháború eseményeiről. Be­mutatták a Szovjetunió, a szovjet nép hősies küzdelmét dokumentáló kiállítást, amely­ből jól érzékelhető volt, hogy a front által nem érintett te­rületek lakossága milyen ál­dozatokat hozott a szovjet hadsereg győzelme érdekében. Oktató-nevelő munkájuk másik fontos eleme a fiata­lok munkára nevelése, az életre — a munkáséletre — való felkészítése. Már az ál­talános iskola felső tagozato­sai számára jól felszerelt, a különböző szakmákat repre­zentáló műhelytermeik van­nak, ahol a gyerekek elsajá­títhatják mindazokat az alap­vető fogásokat, amelyek az belőle. Megmutattak egy kül­színi fejtést, amely 3 kilomé­ter hosszú és 1 kilométer szé­les, 34 óriási exkavátor ter­meli ki belőle a magas fűtő­értékű szenet, amit 40, illetve 75 tonnás dömperek szállíta­nak a közeli vasúti rakodó­hoz. Azt is tapasztaltuk, hogy nem kis gond számukra sem az ilyen nagy ütemben ki­termelt energiahordozók el­szállítása. Testvérmegyénk korszerű vegyipari feldolgozó üzemek­kel rendelkezik. A megye székhelye mellett egy óriási vegyikombinát működik, amely a levegő nitrogénjéből állít elő magas hatóanyag­tartalmú műtrágyát és közel 100-féle terméket — különbö­ző kémiai eljárásokkal — szénből és földgázból. Barátaink megmutatták a Nyugat-szibériai Kohászati Kombinátot, ahol a folyama­tosan dolgozó olvasztóműben évente több millió tonna acélt állítanak elő. Ebben az üzem­ben több mint 26 ezer em­ber dolgozik. Ennek ellenére hatalmas gyártócsarnokaiban, meleghengerművében szinte alig látni embereket. Termé­kei jelentős részét az építő­ipar használja fel, amely olyan ipari hátteret ad, hogy az építkezéseik a legkorsze­A Leninszk— Kuznyecki Textil­kombinátban sok száz leány, asz- szony dolgozik. A legjobbak között tartják számon Marija Gaaszt. szer-ellátása a viszonylag kis létszámú, de technikai eszkö­zökkel jól ellátott mezőgaz­daságban dolgozók feladata. A mezőgazdasági és az élel­miszer-termelésben jól igazod­nak a helyi adottságokhoz. A megyében működő villamos ! erőművek úgynevezett hulla­Kemerovóban a Május 1. Bányaüzemben dolgozik Szafronov bányász brigádja, évről évre kiemelkedő teljesítménnyel hívják fel magukra a figyelmet. akik adott szakmákhoz szüksége­sek. A felső tagozatos diákok iskolában készített munkada­rabjaiból kiállításokat rendez­nek, ahová mindig bekerül az a munkadarab, amelyet az osztály kollektívája szebbnek, jobbnak és korszerűbbnek ítél, mint a már kiállítottak. Jártunk két szénbányában: az egyik egy mélyművelésű akna, amely ma a világ leg­nagyobb ilyen jellegű bányá­ja. Ebben az évben 7,5 millió tonna antracitot termelnek ki rűbb technikával kívitelezhe­tők. Megtudtuk barátainktól, hogy a feltárt sok értékes ás­ványi anyag jelentős részének a kitermelését még el sem kezdték, mert távol esnek a jelenlegi feltáró utakhoz, il­letve szállítópályákhoz. Ezek kitermelése még a későbbi idők feladata. Szibéria időjárása a mező- gazdaság számára kedvezőt­len. Éppen ezért barátaink földjén rövid termőidejű, ta­vaszi vetésű kenyér- és ta­karmánygabonát lehet ter­meszteni. Van a természeti dékenergiáját — egyszerűb­ben szólva forró vizét — a hajtatóházak fűtésére hasz­nálják az erőművek közvet­len szomszédságában. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöldség- és gyümölcsüzletek­ben sok a primőráru. Jár­tunk egy 10 hektárnyi terüle­tet magában foglaló hajtató­ház-kombinátban, ahol na­gyon szépen díszlett az ubor­ka, szedték a zöldhagymát, a hónapos retket, és már javá­ban érett a paradicsom. Ez szakmai szempontból is elismerésre méltó eredmény, mert néhány hónappal ezelőtt tását húsból, tej- és tejtermé­kekből, baromfiból és tojás­ból önállóan oldják meg; megtermelik a zöldség jelen­tős részét, és a gyümölcsellá­tást az ország más területei­ről, illetve importból biztosít­ják. Ä megyei tanács delegáció­ja kinntartózkodása alatt ér­zékelte, hogy testvérmegyénk vezetői és lakossága mélyen átérzi a magyar—szovjet ba­rátságot, a két megye lakos­ságának barátságát. Nagy tisz­telet övezi a magyar nép minden ismert eredményét, amit a felszabadulásunk óta a szocializmus építésében el­értünk. A magyar—szovjet barát­ság ápolása, szélesítése és el­mélyítése jegyében és érde­kében ott-tartózkodásunk alatt két alkalommal nagygyűlésen vettünk részt. Mezsdure- csenszk városa mellett a Raszpadszkaja-bányaüzem- ben műszakváltáskor forró­hangulatú, több száz fős bá­nyászgyűlést rendeztek. A nagygyűlésen a munkások közül többen felszólaltak, le­hetővé tették számunkra is, hogy átadjuk megyénk lakos­ságának üdvözletét és szól­junk megyénk dolgozóinak munkájáról, azokról az ered­ményekről, amelyeket az V. ötéves terv során ipari és mezőgazdasági üzemeinkben, városainkban és falvainkban elértünk. A tanácsi delegáció első hi­vatalos látogatását használ­ták fel barátaink arra, hogy — a salgótarjáni Kemerovo- lakótelephez hasonlóan — a megye székhelyén egy Salgó­tarjánról elnevezett városrész Ilyen ünnepélyes keretek között került sor arra, hogy — az utókor számára is meg­örökítve — az alapkőbe he­lyezzük el a megyénk szék­helyéről elnevezett városrész alapító okmányát. Ügy érzé­keljük, nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a hazánktól mintegy 6 ezer kilométerre levő testvérmegyénk székhe­lyének lakossága, annak ap- raja-nagyja nap mint nap sa­ját munkájában is érzékeli, hogy a távoli Magyarország egyik megyéjében testvérvá­rosuk van. A megyei tanács delegáció­ja öt napot töltött testvérme­gyénkben. Ez idő alatt — a párt- és az állami vezetőkkel való találkozásokon túl — a munkásokkal, a mezőgazdasá­gi kombinátok dolgozóival való találkozások során lép- ten-nyomon érzékeltük, hogy barátaink nagy figyelmet for­dítanak életünkre és mun­kánkra. Azt tapasztaltuk, hogy testvérmegyénk lakossága — az időjárás okozta kemény körülmények között is — nap mint nap nagyon szívósan dolgozik a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXV. kong­resszusán meghatározott ffela­datok végrehajtásáért, a X. ötéves terv teljesítéséért. Nem sokat beszélnek, de annál többet tesznek a gaz­dasági feladatokat megvaló­sító emberért. Nagyon szép példáját láttuk az emberről való gondoskodás gyakorlatá­nak, ami az üzemi bölcsődék­től kezdve az iskolákon, a munkahelyeken, az üdülők­ben éS a szociális otthonok­ban szinte végigkíséri az em­berek életét. Meggyőződésűnk, hogy ba­rátaink elérik és teljesítik mindazokat a célokat, ame­lyek a kommunista társada­lom építésének jelenlegi sza­kaszában rájuk hárulnak. j NÓGRÁD - 1979. május 27., vasárnap r-

Next

/
Oldalképek
Tartalom