Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

A magyar tudomány arcképcsarnokából... A WEB vizsgálta Bemutatjuk Kulcsár Kálmán akadémikust alapján tervszerűbbé, tudato- sabbá és eredményesebbé vált a munkásművelődés üzemi irányítása (tervezése, szerve­zése, értékelése) — összefüg­gésben a gazdasági eredmé­nyekkel, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek Iavítá- sára tett intézkedésekkel. Legjelentősebbek az ered­mények oktatási területen, az általános alap- és szakmű­veltség fejlesztésében, a szer­vezett politikai képzésben. Ez­zel együtt növekedett a dol­gozóknak a környezetükkel szemben támasztott igényessé­ge, aktivitása a munkahelyi demokrácia fórumain, eszté­tikai érzéke és mindez lassú, de kedvező életforma-változást is eredményez. A KÖZMŰVELŐDÉSBEN eredményesen építenek a szo­cialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségekre. Leghaté­konyabb közművelődési for­maként a vetélkedők említhe­tők, ezzel összefüggésben az> olvasási kultúrában, művésze­ti területen a színház, mozi és képzőművészeti kiállítások látogatottságában a legjelen­tősebb a fejlődés. A szerszám- és készülékgyár össztevékeny­ilyen szempontból a vizsgált egységek közül. Pásztón jelentősen javult az üzemek és közművelődési intézmények együttműködése (kihelyezett felnőttoktatási tanfolyamok, üzemi műsorok, kiállítások. író-olvasó találko­zó. az intézmények segítő munkája a szocialista brigá­dok. művelődési bizottságok, ifjúsági klubok vezetőinek képzésében, vetélkedők elő­készítésében és megrendezé­sében, bérletakció stb.). Eb­ben további lehetőségek, je­lentős tartalékok vannak mind tartalmi, mind anyagi szempontból — intézményi — társadalmi vezetőségek, üzemi aktívahálózat, műszaki értel­miség bekapcsolódása, az üze­mi ismeretterjesztés javítása, anyagi eszközök célszerűbb és közös felhasználása terén. Az elért eredmények azon­ban csupgn kezdetnek tekint­hetők. A helyes törekvések és erőfeszítések ellenére sok még az egyoldalúság. a formális megoldás, jellemző a mennyi­ségi szemlélet. az ingázó munkások művelődésének fej­lesztése érdekében még a meglevő lehetőségek is ki­használatlanok. kóhelyi művelődésének fej­lesztése. a feltételek közös ja­vítása érdekében eddig a2 erre vonatkozó ösztönzések ellenére sem történt érdemi kezdeményezés a vizsgált üze­mek részéről (Tar, Szurdok- püspöki. Jobbágyi). Az általános fejlődés elle­nére nem sikerült biztosítani a konkrét feladatelhatárolást a tervezésben, szervezésben, ebből következően az értéke­lésben, ellenőrzőben, szá­monkérésben. A fizikai mun­kások között a rétegek szerin­ti differenciálás, a szocialista brigádmozgalomban az egyéni vállalások és teljesítések ér­vényesítése jelenthet minősé­gi előbbrelépést. Csökkenthe­ti a mennyiségi szemléletet, a még meglevő formalitáso­kat. A TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI feltételek javítása érdekében nagyobb megfontoltság szük­séges a művelődésre fordít­ható pénzalapok tervezésében, feladat szerinti elosztásában és nagyobb következetesség a felhasználás ellenőrzésében. Molnár István járási NEB-elnök Tanácskoznak a gyerekek A magyar marxista szoci­ológia az elmúlt évtizedben szép eredményeket ért el, több kutatásra külföldön is felfigyeltek. A szociológia szaktudománnyá vált. A Ma­gyar Szociológiai Társaság megalakulása a közelmúltban e hazai szociológiai kutatások elismerését és terebélyesedését jelenti. Ma már egyre jobban hasznosítjuk a szociológiai ku­tatásokat a társadalmi, politi­kai és gazdasági élet minden szintjén. A hazai szociológia azonban nem olyan fiatal, mint sokan gondolják; elég régi haladó hagyományai van. nak. Művelése már a század- forduló után megkezdődött. Dr. Kulcsár Kálmán akadé­mikus, az MTA szociológiai kutatóintézetének igazgatója egyik legismertebb, nemzetkö­zi tekintélyű szociológusunk. — ötven éve Erdőtelken született. Szülei pedagógusok. A gimnáziumot Egerben vé­gezte (akkor és ott hallott először a szociológiáról), majd ugyanott kezdte meg jogi ta­nulmányait is, melyeket Bu­dapesten fejezett be. — Jogász vagyok tehát el­sősorban — mondja Kulcsár Kálmán. — Az egyetem el­végzése után hat évig ügyész­ként, bíróként dolgoztam; utoljára mint a Legfelsőbb Bíróság bírája. Az igazságügyi szervezetben való működé­sem hasznos volt számomra. Közel vitt a társadalmi prob­lémákhoz, ezek megoldásának kérdéséhez, a jog társadalmi szerepéhez. Ezeknek az évek­nek a tapasztalatai meggyőz­tek arról, hogy a társadalom olyan jelenségek, folyamatok bonyolult összefüggése, me­lyekben a legjobb szándékú beavatkozás is megtörik, el­torzul, nem kívánatos követ­kezményekkel jár, ha nem is­merik eléggé azt a bonyolult közeget, ha nem veszik figye­lembe törvényszerűségeit, sa­játos vonásait. — 1956-ban védtem meg kandidátusi disszertációmat a jogszociológia témaköréből. Az 1960-ban megjelent első köny­vem is erről, a világszer­te kevesek által művelt terü­letről szól. Egyébként azóta is ez a fő kutatási területem. A későbbiek során aztán be kel­lett látnom, hogy kritikailag túl kell jútni a polgári szoci­ológia egészének fontosabb eredményein, értékelni kell elméleti és fogalmi teljesít­ményét ahhoz, hogy akár spe­ciális területemen is tovább haladhassak. Mivel ezt a munkát nem végezte el senki, vállalkoztam rá, s jó néhány év kutatómunkájának ered­ményeként jelent meg 1966- ban „A szociológiai gondolko­dás fejlődése” című munkám, mely két év múlva a tudo­mányok doktora fokozatot is biztosította számomra, öt éve a Magyar Tudományos Aka­démia tagjai közé választott, és megbíztak a tudományos minősítő bizottság titkári te­endőinek ellátásával is. 1969. január 1-vel neveztek ki az MTA szociológiai kutatóin­tézete igazgatójának, 1970- ben pedig egyetemi tanárnak. Mindkét funkciómat azóta is ellátom. Az egyetemen a jog­szociológia problémaköréből tartok előadásokat. — Bár az intézet elsősor­ban alapkutatásokat folytat, mégis társadalmunk sokrétű, konkrét, gyakorlati feladatai­nak a megoldásában is segít. Ügy hiszem a szociológiai ku­tatásokban három alapelv van. Egyrészt sem kizárólag empi­rikus, sem kizárólag elméleti kutatásokkal nem érthetjük meg a társadalom jelenségeit. Ennek jegyében; minden eset­ben történelmi konkrétsággal kell megközelíteni azokat, az empirikus adatokat történel­mi összefüggésben kell ér­telmezni. A szociológiát tör­ténelmi szemlélettel kell mű­velni. Másrészt a szociológiai kutatásokat minden esetben úgy kell folytatni, hogy azok a társadalom tudatos tervezé­sében, alakításában felhasz­nálhatók legyenek. Harmad­részt pedig: nem szabad a sa­ját kutatási felfogásom má­sokra ráerőszakolni. A szoci­ológia még elég fiatal tudo­mány ahhoz, hogy sokféle ku­tatási módszerrel végezzék. Ma a szociológia szerepe társadalmunk konkrét, sajátos folyamatainak, jelenségeinek megismerése, bizonyos tör­vényszerűségek feltárása. Ezt csak itt, nálunk kutathatjuk, ezeket helyettünk senki sem vizsgálhatja. És remélem, hogy a hazai szociológia jö­vője töretlenebb lesz, mint a múltja volt. BIZOTTSÁGUNK arra keresett választ, hogy a vál­lalatok és szövetkezetek mi­lyen intézkedéseket tettek a közművelődésről szóló 1976. évi 5. törvényben foglalt fel­adatok végrehajtása érde­kében. Ez irányú tevékenysé­gükben megfelelően érvénye­sül-e a tervszerűség és követ­kezetesség, a feladatok meg­valósítása során milyen ered­ményeket értek el, illetve mi­lyen fejlődés tapasztalható a munkásművelődés alakulásá­ban. A vizsgált gazdasági egysé­gekben szerzett tapasztalatok összességében megegyeznek aázal az értékeléssel, melyet a járási pártbizottság 1978. április 27-i ülésén fogadott el a közművelődésről szóló MSZMP KB megyei és járási pártbizottsági határozatok végrehajtásával — konkrétan a munkásművelődés helyzeté­vel és feladataival — kapcso­latban. A mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepe mellett az utóbbi években megnőtt az iparban foglalkoztatottak szá­ma a járásban. A közel 40 ezer fős összlakosságból 20 210 az aktív kereső, ennek 60—65 százaléka a munkássághoz tartozik, melynek zöme Pász­tón dolgozik. Politikai, szak­mai felkészültségük döntően befolyásolja a járási gazdasá­gi, társadalmi fejlődést, a közgondolkozás és magatartás alakítását, a szocialista de­mokrácia fórumainak műkö­dését. Ipari üzemeink túlnyomó többsége rövid múltra tekint vissza. Ezért a különböző szintű párt-, állami és társa­dalmi vezetés fokozott figyel­met fordított a munkásműve­lődésre — összekapcsolva azokkal a politikai, gazdasági, munka- és életkörülmények­kel összefüggő feladatokkal, melyek befolyásolják a mun­kásság körében végzett neve­lő munkát. A párt járási és nagyközségi vezető testületé mellett a nagyközségi közös tanács is rendszeresein foglal­kozott a munkásság helyzeté­vel. Mindezek hatására nagy­fokú szemléletváltozás követ­kezett be a munkásművelődés fejlesztésének politikai jelen­tőségét illetően. Eredménye­sebbé vált az üzemek és in­tézmények együttműködése, a szocialista brigádokban ked­vező irányú a fejlődés a hár­mas követelmény érvényre ju­tásában. összességében megállapít­ható, hogy a felsőbb szintű és helyi párt-, tanácsi döntések A gyermekév alkalmából ült össze hazánkban először az Országos Gyermektanács. Az elnökségben helyet fog­lalt Három Pityuka, a Gyöm­bérsör utcai óvoda nagycso­portosa, Kiss Valika, a Vicc Ignác utcai Általános Isko­la alsó tagozatának tisztaság­felelőse, Nagy Benci, a nagy- bátonyi zenei iskola Medve- bocs őrsének hetedik osz­tályos tanulója és egy negy­venéves úttörő, aki korhatá­ron túl is saját gyermekko­rát képviselte. Az expozét ifj. Krekk Etel- ke gyermekügyi miniszter tartotta, miközben hol a mik­rofont, hol a cucliját rágta. Többek közt elmondta, hogy odakint, de főleg a harma­dik világban odalent. Az­tán az interpellációkra ke­rült sor. Demeter Vendelke, a lakótelepi játszóterek képvise­lője interpellált a honvédel­mi miniszterhez a háborús gyermekjátékok gyártásának beszüntetése érdekében. Java­solta az építésügyi és város- fejlesztési miniszternek, hogy a nógrádi lakótelepek környé­kén ne csak törmelék, lyukas fazék, szemét, hanem játszó­tér is legyen, a meglevő ját­nagyéposznak lényegét te­kintve ez az első teljes ma­gyar fordítása. E fordítói vál­lalkozás értékeinek mélta­tására szerénytelenség volna vállalkoznom. Azt azonban bizton állítom, hogy mo­dem olvasmányként is a legnagyobb hatású művek közé tartozik. A Bibliával, a homéroszi eposzokkal, a Ka­levalával. a Mahábháratával, stb. együtt az, emberiség fél­tett kincse. Nemcsak mese­szerű gazdagságban vonz, hanem a Menny és a Pokol, a jó és a rossz örök küzdel­mét is példázza, általános er­kölcsi tanulságok hordozója. Lázad az ember megalázásá­nak, elpusztításának oly vál­tozatos formái ellen. Ugyan­akkor — mint minden nagy mű — az emberi nem törté­netének lényeges darabját is őrzi, messze sugárzó szépség­gel, s leggyakrabban csodák­kal teli mesébe ágyazva. Szentmihályi Szabó Péter sze­rint, aki Előszót írt a könyv­höz, a Rámáiana a Mahabhá- rataval együtt „mítoszgyűjte­mény, mese, éposz és Biblia egyszersmind.’’. Keletkezésük az időszámítás előtti IV. szá­zadba nyúlik vissza, körülbe­lül a második-harmadik szá­zadban nyerték el jelen for­májukat. Kívánok Jánosy Istvánnak — mindannyiunknak — továb­bi csendes és termékeny időt. (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1978.) Tóth Elcmcr szótereken pedig ne betonra, hanem fűtéglára essen fejre a mászókáról a gyermek, majd felhívta figyelmét a könnyűipari miniszternek az olcsó gyermekruhákra melyek­ben nem hét-nyolcszázért csúszik-mászik a kölyök, s szólt a szülői értekezlethez, a belügyminiszterhez, meg a közlekedés- és postaügyi mi­niszterhez is, hogy ne az ok­talan gyermeket okolják azért, ha a gépkocsivezetői tanfolyamon pótvizsgázott és többszörösen okított úrvezetők kocsija alá kerülnek. Halmi Bogyóké, háromszo­rosan elvált szülők gyermeke arról beszélt, hogy ő nem te­het arról, hogy megszületett, de ha már így adódott, ak­kor miért cincálja szét az ő hétvégét az első apja, annak a második felesége, meg az első anyja nagyanyja. Ami­kor neki a második apja ne­gyedik felesége a legkedve­sebb. Izidor Kelevérke félig kis­korú, félig nagykorú, a Ma­gyar Televízió elnökétől kér­dezte, hogy miért adnak gyer­meteg műsorokat, a felnőttek­nek, amikor ő már lefekszik, s miért halt meg Peer Gynt édesanyja kapuzárás után a gyermekév alkalmából sugár­zott gálaesten, amikor ő, már kapuzárás előtt sem ér­tette volna az egészet. Azt viszont megértette volna, ha a Bilicsi bácsi még az esti mese előtt Csimbumcirkuszt csinált volna egy másik bo­hóc bácsival, a cirkusz po­rondján. Vagy a négyes stú­dióban. Dörög Etuska viszont a bel­kereskedelmi minisztert kér­te, hogy az ő apukájának ki­A bolgár főváros kulturális élete igen gazdag: Szófiá­ban évente több mint 80 ki­állítás nyitja meg kapuit. A fővárosban 37 múzeum, 873 közkönyvtár 44 filmszínház, 9 prózai színház, operaház és operéttszínház várja az ér­deklődőket. Az Ivan Vazovról elneve­zett Nemzeti Színház leg­utóbb Shakespeare Lear ki­rályát újította fel. A Nemze­ti Színház kamaraszínházá­ban 16, főleg mai tárgyú da­rabot adnak elő ez évben. A zenés színházak kiváló bolgár énekeseikkel nagy vonzerőt gyakorolnak a kül­földiekre is. A legutóbbi be­mutatók között szerepel Of­fenbach Hoffmann meséi cí­mű műve és Verdi Falstaff­lenc óra után se szolgáljanak ki szeszes italt a nemzetközi gyermekév alkalmából, mert Dörög Béla, az ő apja, még az ENSZ gyermekeket védő határozata ellenére is garáz­dálkodik részegen otthon. Sír­va mondta, hogy talán a Biz­tonsági Tanács is összeülhet­ne a részeg apja ügyében. Pichy Pistike, a magyar óvodák ifjúsági parlamente­re az oktatási miniszterhez intézett interpellációt, mely-' ben közölte, hogy a mai óvo­dák és iskolák annyi túlter­heltséget és műveltséget ad­nak a gyermekek számára, hogy sok családban már ré­gen nem a szülő neveli a cse­metéit, hanem a gyermek a szüleit. Ezért kérte a szülők pedagógai nevelésével foglal­kozó gyermekek fizetésének soron kívüli megállapítását. Csöpögős Aranka nyolc bés tanuló csak arról szólt, hogy a gyermekév alkalmából ta­lán ki lehetne venni a szü­lők kezéből a pályaválasztást, mert az még mindig jobb, ha egy ötéves gyermek pilóta akar lenni, mintha a benőtt fejelágyú apuci akarja, hogy azt a foglalkozást űzze, mint ő, és az anyuci mindennap azt mondja az apucinak, hogy: „Te tök hülye vagy Jenő, nem vitted semmire!” Az interpellációk után az Országos Gyermektanács ha­tározatokba iktatta a felszó­lalásokat majd felhívást in­tézett a felnőttekhez, hogy se a gyermeknap, se a gyermekév alkalmából ne próbálják mé­zesmadzaggal csalogatni őket, hanem nőjenek fel ahhoz, hogy amióta a világ világ, azóta örökké felnőttév van.. Tormai László jának felújítása. A muzsika bolgár követei az idén Cseh­szlovákia, Hollandia és az NSZK városaiban turnéznak. Ez év végén ünnepelik meg a szófiai operaházban a bol­gár balett 50 éves jubileumát. Ez alkalommal Delibes Cop- pelia című balettjét tűzik mű­sorra Ászén Gavrilov érde­mes művész koreográfiájával. Ebben az évben — június 3. és 28. között — rendezik meg Szófiában a fiatal operaéne­kesek 7. nemzetközi verse­nyét, amely sok kiváló opera- előadásra nyújt majd alkal­mat. A legutóbbi — 1973­ban megrendezett — verseny nagydíját Sass Sylvia nyerte: előtte mindössze egyszer ítél­ték oda ezt a díjat... Jánosy István költő, műfor- tó hatvanéves. Bár zajos ineplések nem kísérték a agyar és a világirodalom ne- es hagyományait őrző és lytató költészetét, méretei­én is hatalmas műfordítói ljesítményét, a hazai kor- rs irodalom nagy alakjai- tk kijáró illő tisztelettel és erénységgel köszöntjük. A művész testvéreket út­ra bocsátó család — György, : egyik testvér neves épí- sz. Ferenc, a másik ismert stő, aki Balassagyarmaton — atyai nagyapai ágon $menesalja, Berzsenyi Dá- el földje értékőrző szelle- iségével, anyai nagyapai Ián (Hugyecz György híres u'tész volt a század elején) ;sztercebánya gazdag szelle- i örökségével vértezte fel lit, amint arról Vekerdi íszló is beszámolt 3 salgó- rjáni Palócföld 1972. évi, irmadik számában közölt ta- ilmányában. Jánosy István 19-ben Besztercebányán ’át- meg a napvilágot. Életé- ;k későbbi folyása — egye- mi tanulmányai, irodalmi unkássága — Budapesthez iti. A nyarak pedig hosz- ú ideje a pannon tóhoz, a alatonhoz. A festő testvér ta minap: „Szállnak vissza fecskék Pannóniánkba.” Jánosy István költői indu- isa a második világháború zo'nyú idejére esik, első ver­R á m á j a n a seskötete, a Prometheus 1948- ban jelenik meg, s az 1944— 1948. között írt verseket tar­talmazza. Az ember önmeg­semmisítő pusztító ereje el­szabadulásának megszenve­dett élményétől azóta sem tud és nem is kiván megsza­badulni. Meghatározó erejű, intellektuális, pszichológiai, filozófiai és történelmi érdek­lődése talán innen is gyöke­redzik. Abból a felismerésből, hogy a pusztítás démonaival szemben az emberi történe­lem során mindenkor szem- beállíthatók és állítandók az embert megtartó erők, ame­lyek a nemes önfegyelem, a gondolat, a költői gondolko­dás és látomás, a történelem­ből levonandó tanulság ere­jével szállnak szembe az ön­magát és ringató földi bölcső­jét romboló s oly nagy kedv­vel irtó gyakorlatával. Az em­ber megalázásának minden formájával szembeáll ez a költészet, amely az emberiség a NÓGRÁD — 1979. május 20., vasárnap nagy mitológiáit, mítoszait is ezzel az igénnyel foglalja össze, mutatja fel bennük a mának is szóló időszerű mondandókat. Az ember, aki mitológiáit, hőskölteményeit, történelmét elfelejti, a jövő­jéről is lemond. A kővendég című 1977-ben megjelent verseskötetében, Hviezdos- lavhoz című versében írja: „Embert többé ne bántson, öljön emberi" — ezt sikoltják Véres szonetteid; harminc éve, öntépő gyötrelemben zúgták Prometheus­szonetteim." Műfordítói teljesítményei a klasszikus görög tragédiatol­mácsolásoktól, Miltonon, Je­szenyinen, Dylan Thomason, az amerikai beatirodalmon át immár a Rámájanaig ter­jednek s ezzel csak a Jánosy fordította világirodalom tö­redékéről szóltunk. A Rámájana, a szanszkrit irodalom e halhatatlan műve, az ősi India enciklopédiája. A Szófiai színházi esték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom