Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
Különleges múzeum Mednyánszlfy László-emléhltióllítás nyílt q Magyar Nemzeti Galériában r Aligha van a világon még égy olyan múzeum, amelynek gyűjteménye oly szédítő ütemben gyarapszik, mint a gabro- vói Humor és Szatíra Házának anyaga. Mindössze öt éve alapították, de már azon tanakodnak hogy egy új, 13 emeletes házat kellene a jelenlegi épület helyén felépíteni. A szerzők kézjegyével ellátott humoros és szatirikus írások köteteinek száma meghaladja a kétezret. Igen sok humoros kisplasztika is található a múzeumban. Azoknak a karikatúráknak a mennyisége. amelyeket az elmúlt két- három hónapban küldtek a világ minden tájáról a soron- következő „Humor és Szatíra” fesztiválra, szinte megszámlálhatatlan. Van a háznak egy külön kiállítása is, amelynek bővülését a gabrovóiak — mint mondják — nem minden keserűség nélkül szemlélik: a nemzetközi giccsek tárlata. Különböző országokból érkeznek a díszpéldányok: fértél - mes reklámplakátok, nemzeti hősöket ábrázoló bonbonos dobozok, különféle műanyag táblácskák „lőve” felirattal a hátukon stb. Mellesleg, vannak. akik úgy vélik, kár bánkódni a dolgon, mert szerintük a giccs is neveli az embereket. .. A lengyel szókincs r 'A lengyel talán a legke- menyebb szláv nyelvek egyike. Valószínűleg emiatt mondta a XIX. század egyik holland utazója: „A lengyel nem az ügyvéd nyelve, hanem a katonáé!” De nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy ezen a nyelven világirodalmi értékű alkotások születtek, prózában és költészetben egyaránt. A ma beszélt nyelv alapjában egységes. Nem tekinthető nyelvjárásnak a Tátra-vidéki és a felső-sziléziai kiejtésmód sem, kivéve a kasu- bák lakta területen, a Keleti-tenger partján elterjedt dialektust, amely azonban nem sokban tér el az irodalmi nyelvtől. A lengyel nyelv szókincse rendkívül gazdag. A mai lengyel nyelv nagyszótára, amelyet Witold Doroszewski, a már elhunyt nagy nyelvész vezette tudóskollektíva szerkesztett, 120 ezer szócikket tartalmaz az 1822 óta általánosan használt szavakból. Ha a szótár a XI. századtól előforduló szavakat, a modern kifejezéseket és a zsargont is tartalmazná, akkor szóállománya meghaladná a 350 ezret. Szerbiában Mit tehet a leszerelési bizottság? Interjú lolnay Lászlóval, a Magyar Külügyi Intézet főmunkalársával Korábbi lapszámainkban már beszámoltunk arról, hogy a közeli napokban Salgótarjánban rendezte meg a leszerelési fórumot és aktívát az Országos Béketanács leszerelési bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos központja. Korunk legégetőbb problémáival, a leszereléssel, enyhüléssel és a békemozgalommal foglalkozó bizottság munkájáról kérdeztük Tolnay Lászlót, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársát, az Országos Béketanács elnökségének tagját, a leszerelési bizottság elnökét. — Kérem, ismertesse meg olvasóinkkal a bizottság munkáját, hogy miként illeszkedik a békemozgalomba. Mit tehet, mit tesz a bizottság a leszerelésért? — A Béketanács leszerelési bizottsága az Országos Béketanács keretében fejti ki tevékenységét és elsődleges feladatának a leszereléssel ösz- szefüggő, felvilágosító munkát és a közvéleményt mozgósító tevékenységet tekinti Munkánkban alkalmazzuk a salgótarjánihoz hasonló fórumok megrendezését, ezenkívül előadások megszervezésével és megtartásával a fel- világosító munkát próbáljuk tovább szélesíteni. Ugyanakkor bizonyos írásbeli tevékenységet is kifejtünk. Tavaly ősszel például kiadtuk a szovjet állásfoglalást a leszerelésről, korábban is kiadtunk e témával összefüggő dokumentumokat, két kötetet jelentet meg, a harmadik rendezés alatt, ez kézikönyv jellegű, inkább a kutatóknak, a leszereléssel szakma szerint is foglalkozó szakembereknek az igényét elégíti ki. Az idén is tervezünk ilyeneket. A közeli jövőben a leszerelésről és ennek gazdasági összefüggéseiről jelentetünk meg egy kiadványt, előkészítés alatt áll a leszerelés általános kérdéseivel foglalkozó könyvecske, ezen kívül előadóink tájékoztatására a TIT-tel közösen jelentetünk meg munkákat. — Milyen nemzetközi kapcsolatai vannak a magyar leszerelési bizottságnak, más országok békemozgalmában megtalálhatók-e ugyanezek, vagy hasonló bizottságok? Milyen összehangoltság jellemzi a munkát? — Általában elmondható, hogy a magyar Béketanács rendkívül széles tevékenységet fejt ki. Igen sok ország hasonló feladatot ellátó szervezetével tartunk kapcscáatot. Ennek keretében van sajátos feladata a magyar leszerelési bizottságának. A Világ-Béke- tanács, amelynek tagszervezete az Országos Béketanács is, jó kerete a miénkhez hasonló szervezetekkel létesíthető kapcsolatoknak. így például a Szovjetunió Béketanácsának is van egy leszerelési bizottsága, amellyel igen jók a kapcsolataink. Hasonlóképpen közös rendezvényeken találkozunk más ilyen jellegű bizottságokkal. Ami a tőkésországokat illeti, gyakorta az ott kibontakozott békemozgalom keretében spontán összejövő csoportot vagy bizottságot kell látnunk ezek tevékenységében. Nagyon jó példája ennek az, ami két évvel ezelőtt éppen a neutron- bombával kapcsolatosan szinte egész Európában föllelhető volt. Ezekkel, ha célkitűzésük megegyezik a miénkkel és progresszívnek minősíthető, keressük és meg is találjuk a kapcsolatot. összehangoljuk alkalmanként a munkánkat, véleményt cserélünk, segítjük egymás munkáját. Mi a szocialista országokban lényegesen jobb helyzetben vagyunk a tőkésországokban spontán működő szervezetekhez mérten, hiszen nálunk a kormányprogram megegyezik a mi céljainkkal. — A salgótarjáni leszerelési fórum és aktíva megnyitó ülésén szó esett a leszerelési bizottság és a TIT kapcsolatáról. — Valóban rendkívül szoros a kapcsolat, amely négy vagy öt évvel ezelőtt együttműködési szerződésben is megnyilvánult. A TIT szakmai tudományos ismeretterjesztő munkáján belül találhatók olyan területek, amelyek tartalmi szempontból is megfelelnek annak a célkitűzésnek, ami az Országos Béketanács munkáját jellemzi. Ez lehetőséget ad a közös munkára, közös föllépésre, a munka összehangolására. A szocialista emberré nevelésben- a TIT komoly munkát végez. A szocialista tartalmú gondolkodással pedig együtt jár mindaz, amit az Országos Béketanács, a leszerelési bizottság a magyar békemozgalom képvisel. Ez biztosítja alapját a közös tevékenységnek. — Évente rendezi-e a salgótarjánihoz hasonló fórumait a leszerelési bizottság, s miért esett az idén éppen Salgótarjánra a választás? — Valóban korábban is rendeztünk ilyen fórumot, de a TIT-tel közösen ez az első nagyobb lélegzetvételű, azt mondhatnánk konferenciajel- legű, kétnapos rendezvényünk. Amiért Salgótarjánra esett a választás, mindenekelőtt az, hogy Salgótarján maga is egész légkörével, az itt korábban tapasztalt ilyen témák iránti érdeklődésével, tette lehetővé, hogy itt hajtsuk végre a TIT-tel közös első ilyen jellegű vállalkozást. Emellett pedig előnyös volt, hogy a TIT-tel való együttműködés ily módon újólag kézzelfoghatóvá vált. De mégis azt szeretném hangsúlyozni, hogy személy szerint több alkalommal tapasztaltam az itteni érdeklődést, különösképpen ha azt is figyelembe vesszük, hogy módot nyújtottak üzemi fórum megrendezésére is, amely alkalmat adott arra, hogy a város közvéleményét képviselő csoportokkal személyes kapcsolatba kerüljünk. Hangsúlyozom, hogy a TIT- tel eddig is szoros volt a kapcsolat, de a közösen végzett munkát a salgótarjáni fórum és aktíva tette egészen nyilvánvalóvá. — Kérjük, mondjon véleményt az üzemekben: a Lamport salgótarjáni gyárában, és a kohászati üzemekben, valamint az értelmiségi csoporttal megrendezett leszerelési fórumok tapasztalatairól! — Magában véve az hogy egy rövid referátum után, vitára alkalmas kérdések hangzottak el — eleve mutatja, hogy itt valóban egy politikailag rendkívül érzékeny közegben sikerült megvalósítanunk a fórummal kapcsolatos elképteeléseinket, megadni a választ az olyan kérdésekre, amelyek a salgótarjániakat különösen foglalkoztatják. — Tapasztaltak-e nagyfokú tájékozatlanságot egyes kérdésekben vagy éppen ellenkezőleg, a kérdezők tájékozottsága jellemezte a fórumokat? — Rendkívül jól tájékozottak az emberek. Látszik, hogy nem csupán a tömegkommunikációs eszközök, néha bizony csak „háttérzörejként” hallott hírösszefoglalói alapján tájékozottak, hanem a halottakat önmagukban is értékelik, foglalkoznak velük, és az ennek során felmerült problémáikra választ várnak. A kérdések igen naagas szinten kerültek elénk, s ezt azért hangsúlyozom, mert nem egy elemi fokon álló közvéleményben kellett állást foglalnunk sajátos munkánkkal, s ennek különböző vetületei- vel kapcsolatban, hanem éppen a kérdések mutatták meg, hogy napi élő kapcsolatban állnak a politikai változásokkal, és ennek megfelelően, rendkívül sokrétűen és rendkívül színesen tudják feltenni a különböző kérdéseket. Ezekre a kérdésekre többségükben az objektív szemlélet és a személyesség egyként jellemző volt. Sokan foglalkoztak például a közel- keleti kérdéssel és a leszerelés ellenőrzésének kérdésével, összefoglalva a fórumok elének céljukat és jó tapasztalatokkal szolgáltak. — Köszönjük a beszélgetést. T. Pataki László A zt mondta, mindig szívesen emlékezik azokra az évekre, amikor mint fiatal legény a gyárba került. Embert formáló esztendők voltak azok. Olyan gyári élet, mint a salgótarjáni kohászatban van, ahol acélként edzi, gyúrja a gyár keménységére, pontosságára az embert. A szobában, ahol bontogatnánk a gondolatot, mintha szűrőn át hallatszana a gyár lélegzése. De így is kitűnik micsoda erő zakatol, tombol ott bent a falak között. Felnézettt, biztosan áthallotta az épületbe betörő hangokat. Az arca megélénkült, szemében az őszinte érzése csillant. — Én ezt szeretem a gyárban... Múló évtizedek mögötte, mégis milyen frissek az emlékei. Idézi a szegedi érettségi ballagást, aztán kezében a bizonyítvánnyal az útkeresést, amely lentről a Tisza vidékéről ide fel, a hegyek közé, a gyárszagú világba vezetett. Farkas Lacit az osztálytársát említi, aki értesítést küldött, hogy jöjjön mert az acélgyár keresi a vegyészeket. Fogadták is szíves szóval, jó ellátással. hogy azóta is szolgálja a gyárat. Ahogyan mestere az idősebb Krajcsi József tanította "«H, tisztességgel: — Dobosai csak így. ér der Messze mes... — fordul gondolata halk szóba. Mondják a gyárban — kivált Dankó Miklós, a meósok pártalapszervezetének titkára —, hogy Éberhardt Béla, a gyár minőségi ellenőrzésének vezetője, aki egyben a pártcso. port élén is tevékenykedik, sok jó adottsággal megáldott ember. Nálánál hitelesebben kevesen tudhatják ezt, hiszen mint párttitkárnak hivatása, mélyen megismerni az embereket. Éberhardt Bélát pedig még ennél is jobban ismeri, mert maga mondta, hogy baráti’ kapcsolat is ösz- szeköti őket, s a mindennapi munka. Élénk természetű ember a párttitkár, de rövid szavakba sűríti a gondolatát. — Szereti az embereket, meg a gyárat... Az már biztos, aki maga jó érzéseket táplál embertársai iránt, megbecsüli munkahelyét, nagyra nő a tisztessége mások szemében. Éberhardt Bélának még a természetében is ott lakozik a tiszta szándékú élet. Hozta ezt már a családi otthonból, táplálta magába apja életéből, aztán erősítették, fejlesztették benne a hallatszik a gyár zúgása... gyári munkások. A mindenna- visszatartja a mozgalmi élet- volt ez. A fiatalok már szép pi munkája, amely jó isme- tői. Ez a párttitkár érezte ki számmal ott voltak, mivel a rőjének tudják őt a gyárban, Éberhardt Béla minden meg- kezdés időpontja még nem minden részletecskéjét végigjárta. Ismeri a mechanikai vizsgálatok kemény gyötrő- másra dését, a kémiái kutatások fe- egyszer, szült várakozását, a felelősség súlyos terhének éjszakát nappallá változtató fáradtságait, nyilvánulásából, a mozgalom- érkezett el. Beszélgettek min- hoz való tartozását. És egyre- dennapi politikáról, esemé- megbízta munkával nyékről. Kezdetben lassú, ki- hogy nézzen be az mért folyással, de egyre job- MHSZ-hez, menjen el fiata- ban belemelegedve, már vitaihoz, bekkel beszéljen az időseb- és így sorba adta a és azt a megkönnyebbülést is, megbízatásokat. A munkából amit az anyag vallatásának egy olyan nagy gyárban, mint sikere hoz a kutatónak. De az acélgyár, mindig bőven ismeri a legszebbet is, az akad. Éberhardt Béla ezekemberi elismerést. Azt szokta re az időkre emlékezve szin- mondani erről szót ejtvén. — Ez az erőt adó, a biztató, de a megnyugtató is... Nem igaz, hogy élete töretlenül zajlott, mert voltak évek, amikor kapcsolata a mozgalommal megszakadt. Az ötvenes évek közepétől a hatvanas harszerű hevülettel. Felizzott a hangulat, csillogtak a tekintetek, amikor az egyik fiú órájára pillantva szólt. — Elmúlt az idő, és nincs előadó, akkor gyerünk... — Várjatqk, én vagyok — szólt Éberhardt és hivatalos arccal az emelvényre lépett. Kialudt a vita tüze, elhal- A párttitkár jól számított, kult a hang, megfeszült a hiszen Éberhardt, mint pár- hangulat. Ez volt az igazi nagy tonkívüli is neves ember volt iskola számára. Azt szokta te boldog sóhajjal emlékezik. — De jólesett a bizalom... megbízatást. Azóta is ellátja a tisztséget, és ahogyan őszinte hangjából kicseng: — Nagy tisztességnek tartom és szívesen csinálom... Szó került arról, hogy tulajdonképpen mit is csinál, mint pártcsoportvezető? Hogyan egyezteti mindennapi munkájával a mozgalmi munkát? Csodálkozott, még egy kis elnéző mosoly is volt az arcán, amikor kimondta az ő igazságát.. Nem választható el a mindennapi munka és a pártmunka. Mindkettőt jól kell végezni. Aztán az emberekkel megértőén kell beszélni. Ott, ahol éppen szükség van rá. De mindig... Nem könnyű élet ez, de igazán emberi. unka után, kint a város ÍVJ felett, a Rokkanton, egy takaros családi otthon csendjében aztán újra erőt gyűjteni pihen a pártcsoportaz emberek körében. Bizalmat mondani, hogy azóta sem lép vezető, a kohászati üzemek migerjesztő a magatartása, a munkája. Az egyszerű tettek évek elejéig nem volt a párt emberé, akinek a jelenléte tagja. De nem tudott elsza- elég volt ahhoz, hogy jobb leadni a mozgalomtól. Az em- belátásra forduljanak az emberektől, akik mindig szíve- berek. Amikor kedve jóra késén fordultak hozzá, és akik- rekedik, meséli, hogy az élet tői ő is mindig szívesen ta- tanította meg az emberi kap- Éberhardt Béla, arra kérte a fel hivatalos ábrázattal az emberek elé. — Nem a közvetlen kapcsolatot tartó emberek dolga ez — mondta. A hatvanas években, amikor újból a párt tagja lett nult. Korábban volt annak az alapszervezetnek, amelynek sodrásában élt, egy titkára, akit Jakabos Lajosnak hív- ' nak. Kiváló pártmunkásnak ismerik, csolat jelentőségére. Ügy tör- párttagság az évek óta tartó tént, hogy egy ifjúsági csoport- ismeretség révén, hogy fogadtai való beszélgetéssel bízták/ja el a pártcsoportvezetői meg. de korábban érkezett a' kijelölt nőségi ellenőrzési főosztályának meósa. Megpihenteti a kert illata, a tavaszba fordult zöld, az itt végzett mozgás, és a család melege. Oda fel, a dombra is kihallat- szik a gyár zúgása, a hajnal csendjében megszólaló gyári kürt, ami mind az életéhez tartozik... Bobál Gyula ló pártmunkásnak kijelölt helyre. A gyár régi 1 ' ~ Sajnos, a betegsége utcai irodájának egyik terme ( NOGRAD —1979. május 20., vasárnap _ 4