Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-12 / 85. szám
A Vöröskereszt a gyermekekért Beszélgetés Ortutay Zsuzsával, a Magyar Vöröskereszt alelnökével Milyen a nógrádi szén? (II.) /Vem csak afóa vágya A nemzetközi gyermekév nemes céljainak valóra váltásában a Magyar Vöröskereszt is munkálkodik: a tömegszervezet jelentős szociálpolitikai, egészségnevelési feladatokat vállalt a társadalom széles rétegeire támaszkodó akcióból. Mit tesz a Vöröskereszt a gyermekek védelméért, [ jogaik érvényesüléséért? ezzel a kérdéssel kerestük fel Ortutay Zsuzsát, a Magyar Vöröskereszt alelnö- két, a nemzetközi gyermekév nemzeti bizottságának tagját. — A nemzetközi segítségnyújtás, a béke, a közösség szolgálata és még számos humanista cél mellett a Vöröskereszt az ifjúsági és családvédelemben is kifejti mindennapos munkáját. A szervezet mindig a maga ügyének tartotta a. gyermekekkel való törődést. A 23. nemzetközi konferencia határozatba foglalta a gyermekek nemzetközi évére vonatkozó tennivalókat, melyeket a Magyar Vöröskereszt idei munkaterve is tartalmaz. 1979, elsősorban a felelősség újraélesztésének éve azokért a gyermekekért, akik nélkülözik a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Jogaik érvényesüléséért fog most ösz- sze a világ, az ENSZ felhívására. A szomorú tények ismertek. Az UNICEF adatai alapján: a világon jelenleg mintegy másfél milliárd 0—15 éves gyermek él. Ezek kétharmada a fejlődő országokban, közülük több mint 800 millió elmaradott falusi környezetben, ahol a gyermekhalandóság, az írástudatlanság és az alultápláltság igen magas, öt- százmillió gyermek életkörülményei rendkívül bizonytalanok, hazájuk rossz gazdasági helyzete miatt. Több mint 200 millió gyermek rosszul táplált, az öt éven aluli gyermekek közül mintegy 10 milliót fenyeget éhhalál. A világ sok országában törvény tiltja a gyermekmunkát, mégis mintegy 43 millió gyermek dolgozik megélhetéséért, közülük sok 6—14 éves naponta nyolc, . sőt tizennégy órát. Olaszországban egymillió gyermek dolgozik, 1976- ban 1100 halt meg közülük munkahelyi baleset következtében! „A Vöröskereszt enyhíti a szenvedést” — a szervezet idei világnapi jelszava is a gyermekévvel kapcsolatos nemzetközi szolidaritást fejezi ki. A Magyar Vöröskereszt mit tesz a világon élő éhezők és bajbajutottak érdekében? — A mozgalom alapvető szerepe a humanista misszió: segítünk a természeti „sapás és más katasztrófák miatt szenvedő emberiségen, elsősorban, a gyermekeken. Tavaly például 30 millió forint értékű segélyt küldtünk 19 országba. Most, a gyermekév szolidaritási alapján is több millió forint gyűlt már eddig össze, melyhez jelentősen hozzájárult a több mint egymillió tagot számláló tömegszervezetünk. — A gyermekek jogainak érvényesülése, nem független szülőhazájuk társadalmi rendszerétől, gazdasági fejlettségétől. A szocialista országokban, így hazáikban is jól gondoskodnak a gyermekekről. Milyen szerepet vállal ebből a Vöröskereszt? — A népességpolitikai, családvédelmi határozatok megvalósítását a . maga sajátos eszközeivel segíti a Vöröskereszt. A gyermek ellátásának, nevelésének gazdasági feltételei — korszerű gyermekintézmények, szociális juttatások, stb. — egymagukban nem elegendőek. Többet kell tenni azért, hogy egészséges gyermekek szülessenek, s nevelkedjenek fel. Foglalkozunk az anyák és csecsemők védelmével, a serdülök egészségügyi ellátásával, korszerű táplálásával. Feltárjuk fizikai és lelki edzésük lehetőségeit. Azon munkálkodunk, hogy a hazánkban tapasztalható gyermekkultuszt mindenütt okos és kulturált gyermekszeretet váltsa fel. Szeretnénk, ha a Százezer vásárló Cél: a kiegyensúlyozott áruellátás Az élelmiszer-ellátás helyzetéről, idei feladatairól, terveiről tartott a napokban sajtótájékoztatót Gecse István, a Nógrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Mint elmondta, a vállalat 46 település, mintegy százezer lakosát látja el —, 202 bolton keresztül — élelmiszerrel és napi cikkekkel. Ezzel a megye kiskereskedelmi forgalmából 41 százalékot mondhat magáénak. A lakosság ellátásáról szólva az igazgató megállapította, hogy jelentős problémák nincsenek e téren, annak ellenére, hogy az üzlethálózat rendkívül elaprózott, korszerűtlen. Az áruellátást időnként zavarja, hogy jó néhány bolt vezetője nem méri fel reálisan a napi, de különösen a több napos ünnepek fogyasztói igényét. Ezt tükrözi az a tény. hogy a vállalatnak az elmúlt esztendőben félmillió forint vesztesége volt — úgynevezett leírás miatt — tejből és kenyérből. 'Hogy ez a jövőben elkerülhető legyen, megfelelő propagandával a lakosságot is helyes irányba lehetne befolyásolni. Gecse István szólt a beszerzés gondjairól is. Ez a tevékenységük az elmúlt tíz év alatt jelentősen módosult, a közvetlen beszerzés előnyére, különösen a zöldség- és gyümölcsféléknél. Ennek ellené- .re e terület legfőbb gondjaik közé tartozik. Az igazgató beszélt a dolgozók szociális helyzetének, jövedelmének alakulásáról. A kereskedelemben dolgozók jövedelme, a népgazdaság más ágazataihoz képest, még mindig alacsony, ezért 1979- re 5,8 százalékos béremelést irányoztak elő. A korszerű ABC-áruházak révén az alkalmazottak szociális helyzete javult, de még mindig sok a pótolnivaló, különösen, az egyszemélyes kis boltokban. 'Köztudott, hogy a kereskedelem nem tartózik a legvonzóbb szakmák körébe. Ezt próbálják ellensúlyozni a különböző szociális juttatásokkal is. Évente egymillió forintot fordítanak többek között üdültetésre, segélyekre, étkezésre és jutalmazásra. Szorgalmazzák a vállalatnál a szakmai és politikai ismeretek gyarapítását. Az idei esztendőről szólva Gecse István Csőként említette a vállalat ellátása iránt érzett felelősséget. A követelmények között szerepel, hogy az áruk mennyisége és minősége, valamint választéka minél jobban igazodjék a kereslethez. Á vállalat múlt évi nyeresége 10,8 millió forint volt, alacsonyabb a tervezettnél. Az idén ezt 27 százalékkal, míg a forgalmat 9 százalékkal kívánják növelni. A vállalat legfőbb célja továbbra is a lakosság kiegyensúlyozott áruellátása. szülők munkájuk, elfoglaltságuk mellett több törődést, szqretetet és harmonikus szerető légkört nyújthatnának gyermekeiknek. Korszerű, hatékony egészségnevelés, családi életre nevelés — ezek az alapvető törekvéseink, melyek a gyermekek érdekeit szolgálják. A Vöröskereszt csaknem 13 ezer alapszervezete kapcsolatban álUa tanácsokkal, a népfronttal, a gyámhatósággal. Felmérő, patronáló, jelző tevékenységet folytatnak, ismerik a területükön élő gyermekek helyzetét. Felvilágosító munkájuk sokrétű; a csecsemőgondozástól az iskoláskori egészséges életmódig különböző előadásokon, családlátogatásokon adnak tanácsokat, segítséget a szülőknek. Különösen sokat tesznek a veszélyeztetett gyermekekért például ott, ahol . az apa alkoholista. Foglalkoznak a cigánylakosság életviszonyainak javításával, különösen a gyermekek élet- körülményeinek megváltoztatásával. — A tömegszervezet hatalmas táborában ifjú aktivisták is vannak . . . — Nem is kevesen. Az ifjú vöröskeresztesek száma csaknem eléri a . negyedmilliót, legtöbb köztük az általános iskolás. Most nyáron a nemzetközi gyermekév alkalmából a Magyar Vöröskereszt táborozást szervez az úttörő- egészségőrök részére. ahová az európai szocialista országokból 5—5 tagú delegációkat várnak. Az ifjú vöröskeresztesek pedig nemzetközi tapasztalatcserén vesznek részt. Két kiadványunk is megjelent ez évben: Vöröskereszt az ifjúságért és Ifjúság a Vöröskeresztben címmel. Bulgáriában kiállításokat, vöröskeresztes filmfesztivált rendeznek, melyekre mi is elküldjük a pályamunkákat, és ez alkalomból készült: A gyermekért, a mosolyáért című filmünket. — Véleménye szerint min múlik a nemzeti bizottság felhívásába foglalt célok megvalósulása? — A felnőtt nemzedék felelősségén. Szülőkén, nevelőkén, mindenkién. Gyermekeinket a jövőbe vetett hittel és az alkotó munka szeretetével kell felkészíteni: a nemzetközi szolidaritás és a béke szellemében kell őket felnevelnünk, hogy képesek legyenek megőrizni az alkotó élet biztonságát, megvédeni az emberiség jövőjét. H. A. A nagybátonvl szénoszlályzó, ahol — sok meddőt is osztályoznak.... (Krekács Miklós felvétele) Sétálunk a főaknásszal az új front felé, s mellettünk jó ideig surrog a széntől súlyosodó szállítószalag. Ráirányítom lámpám fénysugarát, s mondom: De szépen csillog. „Nemcsak fénye: fűtőértéke is van. Hogy szerettem volna tavaly ősszel én is ebből »betermelni« jó néhány mázsát a pincémbe. Biztos, hogy kevesebb lett volna a kiadásom.” — Kányási bányász, és nem juthat kányási szénhez? — Előbb kapok lengyelt..'. Tudja, a TÜZÉP-ber nem nézik, ki, kicsoda... Amikor meg volt „placcon” a mi szenünkből, hát az olyan is volt. Csak káromkodhattam volna amiatt, hogy hidegek a szobák, s tropára megy a nagy pénzért felszerelt központi fűtésem kazánja. — Becsmérli a magúk által jövesztett szenet? — ..! Ezt serki sem teszi. Viszont el kell ismerni, hogy néha a gépek gyalázatosán „kikészítik” a minőséget. Nézem a fronton a „hibátlan”, majd százméteres homlokot, s belegondolok: mivé lesz a bunker vegyítésében, mire meglátja a rapvilágot... * — Ha már Kányásnál tartunk — néz fel szemüvege mögül Medvesi István, a szénbányák széntermelési osztályának főelőadója, a minőség „főatyaüristene” —, akkor hadd szolgáljak néhány star tisztikai adattal. Mondom neki: szolgáljon! — Hát akkor írja! Itt «ran — példaként, tekintsük ezt viszonyítási alapnak, mert egyben jellemző is — a márciusi hónap! Kányási kocka- szénből elszállítottunk a megrendelőknek 5217,2 tonnát úgy. hogy közben kiszedtünk belőle 368 tonnányi meddőt. A megengedett meddőszázalék kettő, de mi ezt jelentősen „túlteljesítettük:” rátettünk még 5,3 százaléknyit. Így nemcsak a vevők szidják az istenünket, de emígyen kiestünk az irányárból is. ötszáznyolc forint per tonna helyett mindössze 469 forint- tot ért a szenünk, ebből a fajtából. Ez szerényen számolva :i kétszázezer forintnyi árbevételi kiesés. De menjünk tovább! A darabos szénből kiválogattak a bátonvi osztályozón 588 tonna palát, s ez még hagvján. De emellett a forgalomba került szénben a meddő 1,8 százalékkal volt nagyobb a megengedettnél, s ez további ötven torna szén árának: harmincezer forintnak felel meg. S, hogy teljes legyen a kép: a 13 ezer 600 tonna erőművi porszénre tonnaként! eladási árkért beterveztünk 284 forintot, s csak — a rosz- szabb minőség miatt — 250 sikeredett belőle. Ha beszorozza a tonnát a különbséggel, megkapja az árbevételi lemaradás nagyságát. Nem vagyok fejszámolóművész, így papíron botladozók a számítással: mínusz 462 ezer forint. Mondom a végösszeget a főelőadónak, aki a további, olvasót, s írót urtató adatok helyett közli: — Csupán a fentebb említett hónapban a kányási aknaüzem majdnem egymillió forinttal maradt el árbevételi tervétől, ami. ha hozzászámítjuk a dotációt is, megközelíti ennek dupláját. — S hiába — teszi hozzá kissé rezignáltar Szőke Barna, a szénbányák gazdasági igazgatóhelyettese —, hogy a negyedéves tonnatervüket 5 ezer 488-cal túlteljesítették az aknaüzemek, ha a szénárbevételünk meg 3,7 milióval lemaradt. S ha ehhez még hozzászámítom a tröszti dotációt is, az első negyedévi ebbéli veszteségünk csaknem 7,1 millió forint. — Így mi lesz az idei tervvel? — Ha nagyobb minőségi javulást nem tudunk elérni... Redőzött, töprengő homlokról olvasható le a mondat ki nem mondott, második fele. — Éppen ezért igen-igen fontos hangsúlyozni az erre való törekvést, s végre megszabadulni a „csak a tonna számít” elmélettől. Nem mindegy: jó, vagy rossz szénből termelünk-e többet! De nem ám. Hiszen a Nógrádi Szénbányák erre az évre minden száz forint szénárbevételre 93,52 forint veszteségtérítést kap, tehát minél magasabb az árbevétel, annál nagyobb annak összege. A rossz szén — kevesebb forinttal jár. No,‘ meg sok gonddal és tervezgetéssel. Hiszen a jelenlegi állapoton mielőbb változtatni kellene. (Folytatjuk) Karácsony György ,,/mc, itt vagyok l” Csomagolás, esztétikum, kereslet BÁRMERRE NÉZEK A TENYÉRNYI IRODÁBAN, mindenütt üvegpoharat, bóléstá- lat, pezsgős-, likőrös-, boroskészletet, karcsú vázát látok. De tekintetem mégis a sarokban szomorkodó asztalon állapodik meg legtovább: ízléses dobozokba kettesével csomagolt poharak kelletik magukat rajta. — Magában az üvegárunak csak használati értéke van és ehhez még hozzá kell valamit adni ,■— csomagolás, reklám —, azért, hogy a vásárló figyelmét felhívja magára! S akkor már szinte magához vonzza a tekintetet; „íme, itt vagyok!” módon jelenik meg a kirakatokban, vagy a polcokon. A kereskedelemnek ekkor már nyert ügye van. Ha viszont az áru rosszul van „adjusztálva”, ízléstelen a csomagolása, akkor lehet a termék akármilyen szép, mégis veszít az értékéből. — mondja Fodor Miklós, a salgótarjáni öblösüveggyár 'dobozüzemének vezetője. — Hogyan fognak hozzá a poharak „ruhájának” megtervezéséhez? — Nézze, előttem van ez az öt pohár. Mondjuk ezekhez keli á csomagolást tervezni. Olyat, aminek szép a száné, esztétikus, ízléses rajzok, grafikák díszítik, de legyen olyan tartós is, hogy megvédje az árut minden sérüléstől. És még egy fontos szempont: a előállítási költsége között ne termék és a csomagolóanyag legyen disszonancia, azaz ne kerüljön többe a leves, mint a hús. A tervek elkészítése mindig több szakember feladata. összeülünk, megbeszéljük az elképzeléseinket és ha javaslatunkat elfogadja a vállalat vezetése, akkor már nyert ügyünk van. A Kner Nyomda grafikusával megterveztetjük a rajzokat és a nyomda elkészíti számunkra a dobozokat is. Jelenleg csak hazai értékesítésre tervezünk, mert külföldi partnereink csak a szállító csomagolást igénylik. — Mennyivel drágítja meg ezt a két poharat, az utazótáskára emlékeztető doboz? — kérdezem Tarján Györgyné- től, aki üzemmérnöki képesítéssel diszpécserként dolgozik a vállalatnál. Diplomáját tavaly szerezte meg Budapesten a, Könnyűipari Műszaki Főiskolán, ahol levelezőként végzett. — Egy ilyen pohár 3—4 forintba kerül, a doboz pedig 15.—20 százalékkal drágítja meg. De semmi esetre sem emeli olyan magasra az árát. hogy a fogyasztónak ne legyen kedve megvenni. A kereskedelem és a fogyasztók részétől is egyre nagyobb igény jelentkezik az ilyen mikrohullámú papírba, vagy fehér fóliás, grafikás dobozokban szállított termékeink iránt. —, ön diplomamunkájának témájául a csomagolás technológiáját választotta. Miért? — Nem kimondottan ez volt a szakdolgozatom témája, hanem az, hogy épül az új dobozüzemünk, ahol modernebb technológiával, nagy teljesítményű gépekkel, megtervezett létszámmal kell majd dolgozni. Ezzel az öszszefoglalóval kezdtem a 78 gépelt oldalnyi anyagomnak a megírását és szinte észrevétlenül jutottam el a technológiai kérdésekhez. Mert új, modern gépekkel nem csak lehet, hanem kell is ízlésesebb, szebb csomagolóanyagokat tervezni és gyártani. Ha majd elkészül a új üzem — 1980-ra vagy ’81-re —, akkor minden dobozt itt fogunk készíteni. Reméler.., sikerül majd hasznosítani az elképzeléseimet. — A vállalat vezetősége hogyan reagált diplomamunkájára? — A FŐISKOLA ELVÉGZÉSE UTÁN MEGKAPTAM a szokásos béremelést. S még valamit elmondanék... tavaly tartották meg Aggteleken a magyar szakemberek számára meghirdetett csomagolási konferenciát, ahol harmadik díjat kapott a szakdolgozatom. Nagyon büszke voltam. Tőcsér Julianna | NÓGRÁD — 1979. április 12., csütörtök 3 (tuzáné)
