Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-07 / 81. szám
\ Formálódó életmód — javuló eredmények „Magy szamár, nagy szamár mégis iskolába jár!.. ■” — a fülembe cseng ez a gyerekkoromban oly sokat hallott csúfolódó mondóka. Ezzel illették a kis társai közül már kirívó, kamaszodó, többször bukott diákokat. A képlet érthető minden iskolát ismerő ember számára: ha egy gyerek heteken, hónapokon át hiányzik, osztályozhatatlanná válik, jön az évismétlés — és ha a körülményei, a hiányzások oka nem változnak, ebben az ördögi hírben forog tovább. Még nem érte el a tanköteles kor felső határát, de 12—14 évesen, nagy kamasz fejjel az alsós osztályok valamelyikében rekedt — jön a felmentés, hiszen lehetetlen vele dolgozni, a sok évvel túlkoros gyerek a leglelkiismeretesebb pedagógus számára is letagadhatatlanul teher, akadályozó az előrehaladásban. Taron egyáltalán nem ismeretlen ez a problémakör. Sőt!... Hat-nyolc esztendővel ezelőtt a kétszáz fő körüli di- óklétszámú iskolában 16 felmentett is volt, emellett számos osztályba jártak (avagy iskola mellé jártak...) néhány évvel túlkoros gyerekek. — A régi helyzet és a mai szerencsére nagyban eltér, de ma sem szűntek meg ezek a gondok — kezdi Nagy Vilmos iskolaigazgató- — Az érintett tanulók zöme cigány származású- Hosszú ideig alig-alig jutottak fel a felső osztályokba ezek a gyerekek — kénytelenek voltunk pár osztály végzettséggel végül is felmenteni őket. Ma csak négy felmentettünk van. Az egyik egészségügyi problémák miatt az első osztály végzése alól kapott felmentést, ő nem cigány. Ketten hatodikból, egy tanuló hetedikből maradt ki bármennyire sajnáljuk, hogy nem sikerült tanköteles korig elvégezniük az általános iskolát, nem tudtuk kötelezni őket: két kislány „férjhez- ment”, megszöktették, hiába tették le az osztályozó vizsgát ketten a háromból, nem jelentkeztek utána. Aki ismeri a helyzetünket, elhiszi: ez is eredmény, hogy már ilyen sokáig eljutottak!-.. Egy kislány közülük kimondottan értelmes, jóeszű gyerek — nagyon remélem, hogy dolgozók iskolájában, felnőttoktatási formában sikerül l_ fejeznie az iskolát. — A szülőkön keresztül mit próbáltak tenni a hiányzások megakadályozására, a tanulás segítésére?' — Korábban tartottunk külön szülői értekezletet a cigányszülők számára, — most már nincs ilyen. A rendszeres iskolába járást csak egy, igen zilált körülmények között élő család gyerekei mulasztják el. Bállá Károly cigány származású tanácstag is segít abban, hogy az iskolavégzés, a tanulás fontosságéra figyel(meztesse a szülőket. Több ci'gány kisgyerek jár óvodába és nem is csak az utolsó esztendőben — ez rengeteget jelent az iskolaérettség kialakulásában, a későbbi előrehaladás biztosításában! Vannak már olyan szülők, akik saját példájukon is érzik, tudják: az általános iskolai végzettség nagyobb perspektívát ad a munkavállalásban- De sajnos, az is előfordul, hogy azt a gyereket kellett 12 éves korában, harmadikosként felmenteni, akinek az apja az elsők között végzett nálunk... Családlátogatásokkal, esetenként szociális segítséggel is igyekszünk az otthoni körülményeket megismerni, javítani. — És bent az iskolában? — Tudatosabb, szervezettebb pedagógiai munkát kétségkívül a tankötelezettségi törvény megjelenése óta végzünk, bár a lemorzsolódás megakadályozása, a minél magasabb iskolázottsági szint elérése, a cigánytanulóknál korábban is törel^vésünk volt- De azóta nagyobbak a lehetőségek, nagyobb a ráfigyelés. Heti hatórás korrepetálás van — vannak példamutató nevelők, akik rengeteget foglalkoznak külön is a tanulásban lemaradó gyerekekkel, a differenciált foglalkozást nem csak a kiemelkedő felkészítésnél alkalmazzák a tanórákon sem. — A hiányzás mellett van más oka is annak, hogy képtelenek lépést tartani a többiekkel ezek a tanulók? — Néhány esetben a nem megfelelő iskolaérettségi vizsgálatról tudósítanak az alsós nevelők. Kisegítő iskolában talán sikerrel elsajátíthatnák az anyagot, itt a tömérdek plusz foglalkozás ellenére sem megy. •. Ez nem „labdapasz- szolgatás”, nem így akarunk „megszabadulni” a nehezebben nevelhető, tanítható gyerekektől!... Tavaly nem voltunk ott a vizsgálaton, idén feltétlenül el fórunk menni. Az óvodával igyekszünk együttműködni — ott folyik az iskola-előkészítés. Igaz, hogy két éve minden kisgyermek iskolába járás előtt legalább egy esztendővel, tíz hónappal bekerül hozzájuk, de van olyan, aki két hóna- napot ha bent töltött valójában. X Amíg a tizenhat felmentettből négy lett, amíg elérték, hogy a 25 cigánytanulóból tizenkettő már felsős (!), nem csekély utat kellett megtenni a Tari Általános Iskolában. Még most is sokan túlkorosak a felsőbe eljutottak közül nem mindenki tudja a tanköteles kor határáig elvégezni a nyolc osztályt, de nagy a változás. És ebben az áldozatkész pedagógiai munka mellett a szülőknek is nagy részük van: formálódó életmódjuk, munkavállalásuk nélkül az iskola nem jutott volna el idáig sem. Tennivaló persze, van még bőven — mindkét oldalon. G. Kiss Magdolna Hét végi panoráma Hobbija orqonakészifés Tizennyolc hónap alatt 3500 szabad óráját használta fel egy mentmannsdorfi géplakatos arra, hogy magának orgonát építsen. Siegfried Creuz csupa régi. olcsón beszerzett anyagot használt fel a munkához. Az orgonaépítésre nagy gonddal készült, a faluja közelében munkálkodó orgonaépítőket sokszor meglátogatta, tanulmányozta munkájukat. Az így szerzett tapasztalatok hasznosítása mellett számos munkafolyamatot a maga elképzelései szerint alakított ki. A 700 sípból álló saját gyártmányú orgonában nemcsak maga gyönyörködik, már A képen Garas Dezső színművésszel beszélget llorváí János hangversenyt is adott a falu műsorvezető a „Hét iégl panoráma” című műsorban. közönségének. Látogatás a Magyar Rádió egyik stúdiójában. Gyermekeink egészsége Pontosan húsz év telt el azóta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatban nyilvánította ki a gyermekek jogait. És most, húsz év után, az 1979-es gyermekév számvetés az elmúlt időről. Számvetés és visszapillantás a világban, hazánkban és megyénkben is: mit tettünk gyermekeinkért és mi tartozik még feladataink közé? Tudjuk, hogy a fejlődő országokban ma is mintegy 350 millióra tehető azon gyermekek száma, akik éheznek, és több milliónyian alultáplálták, egészségtelen körülmények között élnek, nincsenek meg jogaik, amelyeket 20 évvel ezelőtt részükre is deklaráltak. Sok tőkésországban sem úgy élnek, ahogyan azt megérdemelnék, ahogyan az 1959-es nyilatkozat kinyilvánítottta: vagyis minden gyermek jogát a boldogságra, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallási, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyonra tekintet nélkül. Jóleső érzéssel említhetjük meg azon eredményeket, amelyeket hazánkban e téren elértünk. Büszkén hivatkozhatunk azokra az intézkedésekre, amelyeket pártunk, kormányunk hozott gyermekeink érdekében: a fizetett szülési szabadságot, & 3 éves gyermek- gondozási segélyt — amely egyedülálló a világon —, a gyermekápolási táppénz igény- bevételének lehetőségét, az állandóan gyarapodó, bölcsődei és óvodai férőhelyeket, az iskolai és nyári napközis ellátást stb. Megyénkben — mint országosan — védőnők, körzeti orvosok, körzeti gyermekorvosok, bölcsődei-óvodai gondozónők vigyázzák gyermekeink egészségét. Betegség esetén — ha indokolt — a megye kórházainak gyermekosztályai szolgálják gyógyulásukat. És büszJkék lehetünk mindannyian arra is, hogy erőfeszítéseink a csecsemőhalandóság csökkentésében nem voltak hiábavalók. Az elmúlt évben érte el megyénk eddigi legalacsonyabb csecsemőhalálozási arányszámát — 19 ezreléket —, mintegy szimbolikus felajánlásképpen a nemzetközi gyermekév tiszteletére. Dr. Turay Pál megyei gyermekgyógyász- szakfőorvos Névváltoztatás A kenyai Petero Hitler névváltoztatási kérelemmel fordult a hatóságokhoz. Azt nem tudta pontosan, hogy ki volt névrokona, de arra panaszkodott, hogy vevői, miután megtudták nevét, gyakran lemondták az üzletet. A hatóságok eleget tettek az afrikai paraszt kérésének, akit ezentúl Mikhebi Szihulunak hívnak. Csontfaragók — régen és ma Az egyik legrégibb anyag a ban) nagy mennyiségű emlős- it. A torralbai kézművesek könyvtáblák és dombormű- csont amelyet az ember kü- állatcsontra, köztük túlnyomó alapformái csontlapok voltak, vek, amelyek a középkorban lönféle használati és dísztár- többségben elefántok marad- ezeket hol kőként repesztet- egész Európában elterjedtek, gyak készítésére felhasznált, ványaira bukkantakték, hol faragták vagy vágó- Az elefántcsont-faragás utolA szakemberek sokáig azt A csontok a megmunkálás szerszámmal dolgozták > meg, jára a XVII.—XVIII. századhitték, hogy a történelem elüt- különböző szakaszait mutat- akár a fát. ban Németalföldön és Délti kor embere csak a csiszolat- ják, sőt bizonyos szabványo- A csontfaragás minden nép Németországban virágzott lan kőkorszak vége felé kezdte sításra is utalnak: bizonyos népművészetében jelentős, el- (szobrocskák, érmek, ötvös- az állati csontokat eszközzé állatok, bizonyos fajta csont- sősorban a vadászattal és az munkákat és bútorokat díszí- feldolgozni. De Spanyolország- jait gyűjtötték és belőlük állattenyésztéssel foglalkozó tő faragványok). ban, a torralbai és az amb- meghatározott jellegű szerszá- népeknél. Szarvasmarhacsont- A csontot olykor mai ipar- ronai lelőhelyeken indított mókát készítettek. A legkere- bői, a szarvasmarha szarvá- művészek is felhasználják, ásatások bebizonyították, hogy settebbek az őselefánt csont- bál, lábszárcsontjából készí- Maimban, a drágakö-kiállítá- már az Austrálopitecus ősem- jai voltak, mégpedig sorrend- tettek sípokat, baltafejeket, son mutatták be azon csont- ber ídjén — 3000 évvel ez- ben: combcsont, singcsont, gombokat, ékszereket. órát, amelynek foglalata csont, előtt _ iparszerüen dolgoztak lábszárcsont, medencecsont Az elefántcsont-faragás a szerkezete arany, számos bri, , csontokat F lelöhelveken ®s bordák. Kísérletek* szobrászat és az iparművészet liánssal. Mutatja az órákon, ‘ ' .. .. kel sikerült rekonstru- egyik legnagyobb múltra visz- negyedeken, perceken kívül a (Madrid és Saragossa között ^Ini az akkori kor emberének szavezethető technikája. Ne- naptárt és a holdfázisokat is. félúton, 1100 méter magasság- mindenféle típusú, szerszáma- vezetes termékei a kínai és „ ,. . . , , ., ,, ^ __________________________________________________________ japán művészet alkotásai, az genfi oras Készítette a" e gyiptomiak elefántcsontbú- árát kézimunkával, amelynek torai, bizánci ereklyetartók, az értéke 1,1 millió márka. 4! NÓGRAD — 1979. április 7., szombat Pályázati felhívás a marxizmus—leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1979—99-as tanévre a marxizmus—leninizmus esti egyetem alábbi tagozataira és tanfolyamaira: — Hároméves általános tagozat, amely Salgótarjánban, Balassagyarmaton cs Pásztón indul. — Hároméves szakosított tagozat, amely Salgótarjánban indul és filozófiát, politikai gazdaságtant, illetve a nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulják a hallgatók. — Speciális továbbképző tagozatok, amelyeken kétéves tanfolyamok indulnak. Rétságon gazdaságpolitikai kérdésekkel, Salgótarjánban a pártirányítás kérdéseivel, és pártunk történetével, Balassagyarmaton pedig a politikai oktatás pedagógiai kérdéseivel ismerkedhetnek a hallgatók. A szocialista állam fejlőfásé címmel Balassagyarmaton, A tömegpolitikai munka kérdései címmel pedig Salgótarjánban egyéves tanfolyam indul. Az esti egyetem hallgatója lehet az a párttag, vagy pár- tor kívüli. aki a pártszervezet, illetve a munkahely vezetője javaslatát hozza magával és sikeres felvételi vizsgát tesz. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a járási és a városi pártbizottságokon szerezhetik be a jelentkezők. A kitöltött kérdőívet, önéletrajzot és két darab saját névre megcímzett borítékot a munkahely szerint illetékes járási, illetve*városi pártbizottsághoz k,e!I eljuttatni 1979. április 30-ig. A felvételi vizsgák ideje 1979. május 14—31-ig tart. A vizsgák eredményéről a jelentkezők 1979. június 15-ig írásos értesítést kannak. A fölvételt nyert hallgatók a tanévet szeptember 1-én kezdik és az június 30-ig tart. Minden tagozaton hetenként egyszer kötelező foglalkozás van. S a hallgatók minden évben tandíjat fizetnek. MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága A hangszóró mellett ,, Gyalogjáték" a boldogságról Való igaz: a rádió tünékeny műfaj, tünékenyebb a színháznál is, ahonnan hosszabb-rövidebb ideig emlékeinkben megmaradó képet viszünk magunkkal. A rádió, a hangjáték, dokumentumjátók és valamennyi rádiós „közlés” azonban a szó szoros értelmében a legmegfoghatatlanabb közegen át kerül hozzánk. S ha mégis „látható” képeket közvetít, akkor ezt elsősorban annak köszönheti, hogy képes volt felkelteni hallgatóiban az értelem-érzelem tartomány mozgósítható energiáit. Nemzeti ünnepünkön, április negyedikén, a Kossuth adó kiemelkedő műsorszáma volt az a dokumentumjáték' amelyet Kubinyi Ferenc a rádió azonos műt aj pályázatára készített. A pályázat díjnyertes alkotása a Boldogság címet kapta, s dokumentumjáték volt abban a nemes értelemben, hogy egy megtörtént esetet tárt elénk úgyszólván valamennyi összefüggésével. Játék pedig olyképpen, hogy azokon a dramaturgiai pontokon, ahöl a drámai valóságanyag, a történet érzelmi nyomatékot kívánt, de a történet „tárgyilagos” elmondásában erre egyszerűen nem volt lehetőség — szervesen illeszkedő ókori görög lírával dúsítottak az alkotók. Aligha téved az, aki azt/állítja, hogy Kubinyi Ferenc díjnyertes dokumentumjátéka alaposan próbára telte — ilyenformán mozgósította is — a hallgató „hiszékenységét”, és ilyen vagy olyan állásfoglalás kialakítására ösztökélte előítéleteit. Kubinyi Ferenc azt vallja magáról és munkamódszeréről: gyalogolni tényleg jó, a gyalogos embernek módja van beszélgetni, és hogy minden témája ilyen nyugodt beszélgetésből született. Nos, ez a beszélgetés egy fiatal orvosasszonnyal egy mal történetről szólt, s ezt a drámai történetet szakította me2 — sokkal inkább folytatta — egy-egy dokumentumrészlet felolvasása, olyan kiváló^ rádiószínészek tolmácsolásában, mint amilyen az éteri színházban mindannyiunk örömére egyre többet szereplő Sinkovits Imre. Miről szól Kubinyi Ferenc története? Az alcím szerint: dokumentumok egy asszony arcképéhez. A dokumentumok magával a történettel együtt kezdődnek, s az ország közvéleménye előtt feltehetően ismertek. Sokan emlékeznek arra az esetre, amikor egy iskolai gázrobbanás következtében meghalt fiatal tanárnő öt kiskorú gyermeket hagyott hátra. A gyerekeket nagy áldozattal, s nagyrészt saját erőből felépített házukban az egyedül maradt apa nevelte tovább. Itt kapcsolódott a történethez a fiatal orvosnő, aki egyszerűen ..csak” értékes, jól képzett orvos szeretett volna lenni, s azt is vallotta, hogy a harmonikus élethez több gyerek nevelése is hozzátartozik. Az orvosnő élete azonban úgy alakult, hogy nem ment férjhez. Keresni kezdte a környezetében levő gyerekeket, akikkel foglalkozhatna. A félárvákkal ilyenformán természetes következményként került kapcsolatba. A család befogadta, a boldogság itt kezdődött, s az sem szakíthatta el fonalát, hogy különféle bürokratikus okok miatt a fiatal özvegy és az orvosnő nem házasodhatott össze. A férj rövidesen meghalt, ezután született meg közös gyermekük. A kör, bármilyen furcsán hangzik is — így teljes, így befejezett. A két tragikus haláleset helyébe két új élet lépett, megszületett a boldogság. A dokumentumjáték jó néhány pontján állásfoglalásra kényszeríti a hallgatót. Például a nagycsalád erejét illetően olyan korban, amikor a nagycsalád csak bizonyos körökben „divatos”. „Ebben a családban éppen ez az erősség, hogy ennyien vannak, ennyi gyerek van, ez egy közösség, egymást segítik, támogatják, szinte ebben van az erejük” — mondja a nyugodt beszélgetés alatt az orvosasszony és a hallgató azonosíthatja emlékeit a magányról, a jólétben széthúzó kis családról és a világrengéseket is átvészelni tudó nagycsaládról. A dokumentűmjátékNegyik nagy értéke éppen az, hogy a valóságos eset nyomán megtapasztal lakat és nem valamiféle „csinált” népesedési propagandát hallunk. Tényeket, nem publicisztikai fejtegetéseket de nem is úgynevezett művészi parabolát, amely leplezetten akar nevelni. De állást kell foglalni a Boldogság főszereplőiét hallgatva akkor is, amikor az anvagi előnyökről, a kocsiról, a külföldi utazásokról legalábbis időlegesen lemondó orvosasz- szonvt figyeli. Az eset különlegességét, azonban aligha lehet vitatni. És ez egyben „felmentést” adhat azoknak, akik az éledről egészein más véleményen vannak, s azoknak is, akik eV "«sorban és kizárólagosan, minden helyzetben csak saját, főként anyagi érdekeiket nézik, s ezen keresztül néznek minden mást is. Ez lehetne akár a dokumentum játékban ábrázolt szereplőnek olyan fokú extróm életvitele, amelyet nyugodtan elvethet az ember. Ha a játékból nem világít ki szinte vakítóan, hogy sokkal többet kanott ez az ember, mint amennvit feláldozott. S, hoev van olyan boldogság, amely másokért vállalt, tiayanakkor önmegvalósító életet feltételez. Kubinvi Ferenc dokumentum játékából elsősorban ez szólt hozzánk. (T. Pataki)