Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

\ Formálódó életmód — javuló eredmények „Magy szamár, nagy szamár mégis iskolába jár!.. ■” — a fülembe cseng ez a gyerekko­romban oly sokat hallott csú­folódó mondóka. Ezzel illet­ték a kis társai közül már ki­rívó, kamaszodó, többször bukott diákokat. A képlet ért­hető minden iskolát ismerő ember számára: ha egy gye­rek heteken, hónapokon át hiányzik, osztályozhatatlanná válik, jön az évismétlés — és ha a körülményei, a hiányzá­sok oka nem változnak, eb­ben az ördögi hírben forog tovább. Még nem érte el a tanköteles kor felső határát, de 12—14 évesen, nagy ka­masz fejjel az alsós osztályok valamelyikében rekedt — jön a felmentés, hiszen lehetet­len vele dolgozni, a sok év­vel túlkoros gyerek a leg­lelkiismeretesebb pedagógus számára is letagadhatatlanul teher, akadályozó az előreha­ladásban. Taron egyáltalán nem is­meretlen ez a problémakör. Sőt!... Hat-nyolc esztendővel ezelőtt a kétszáz fő körüli di- óklétszámú iskolában 16 fel­mentett is volt, emellett szá­mos osztályba jártak (avagy iskola mellé jártak...) né­hány évvel túlkoros gyerekek. — A régi helyzet és a mai szerencsére nagyban eltér, de ma sem szűntek meg ezek a gondok — kezdi Nagy Vilmos iskolaigazgató- — Az érintett tanulók zöme cigány szárma­zású- Hosszú ideig alig-alig jutottak fel a felső osztályok­ba ezek a gyerekek — kény­telenek voltunk pár osztály végzettséggel végül is felmen­teni őket. Ma csak négy fel­mentettünk van. Az egyik egészségügyi problémák mi­att az első osztály végzése alól kapott felmentést, ő nem cigány. Ketten hatodikból, egy tanuló hetedikből maradt ki bármennyire sajnáljuk, hogy nem sikerült tanköteles ko­rig elvégezniük az általános iskolát, nem tudtuk kötelez­ni őket: két kislány „férjhez- ment”, megszöktették, hiába tették le az osztályozó vizs­gát ketten a háromból, nem jelentkeztek utána. Aki is­meri a helyzetünket, elhiszi: ez is eredmény, hogy már ilyen sokáig eljutottak!-.. Egy kislány közülük kimondottan értelmes, jóeszű gyerek — na­gyon remélem, hogy dolgozók iskolájában, felnőttoktatási formában sikerül l_ fejeznie az iskolát. — A szülőkön keresztül mit próbáltak tenni a hi­ányzások megakadályozásá­ra, a tanulás segítésére?' — Korábban tartottunk kü­lön szülői értekezletet a ci­gányszülők számára, — most már nincs ilyen. A rendszeres iskolába járást csak egy, igen zilált körülmények között élő család gyerekei mulasztják el. Bállá Károly cigány szárma­zású tanácstag is segít ab­ban, hogy az iskolavégzés, a tanulás fontosságéra figyel­(meztesse a szülőket. Több ci­'gány kisgyerek jár óvodába és nem is csak az utolsó eszten­dőben — ez rengeteget je­lent az iskolaérettség kialaku­lásában, a későbbi előrehala­dás biztosításában! Vannak már olyan szülők, akik saját példájukon is érzik, tudják: az általános iskolai végzettség nagyobb perspektívát ad a munkavállalásban- De sajnos, az is előfordul, hogy azt a gyereket kellett 12 éves ko­rában, harmadikosként fel­menteni, akinek az apja az elsők között végzett nálunk... Családlátogatásokkal, eseten­ként szociális segítséggel is igyekszünk az otthoni körül­ményeket megismerni, javíta­ni. — És bent az iskolában? — Tudatosabb, szervezet­tebb pedagógiai munkát két­ségkívül a tankötelezettségi törvény megjelenése óta vég­zünk, bár a lemorzsolódás megakadályozása, a minél ma­gasabb iskolázottsági szint el­érése, a cigánytanulóknál ko­rábban is törel^vésünk volt- De azóta nagyobbak a lehe­tőségek, nagyobb a ráfigyelés. Heti hatórás korrepetálás van — vannak példamutató nevelők, akik rengeteget fog­lalkoznak külön is a tanulás­ban lemaradó gyerekekkel, a differenciált foglalkozást nem csak a kiemelkedő felkészí­tésnél alkalmazzák a tanórá­kon sem. — A hiányzás mellett van más oka is annak, hogy kép­telenek lépést tartani a töb­biekkel ezek a tanulók? — Néhány esetben a nem megfelelő iskolaérettségi vizs­gálatról tudósítanak az alsós nevelők. Kisegítő iskolában ta­lán sikerrel elsajátíthatnák az anyagot, itt a tömérdek plusz foglalkozás ellenére sem megy. •. Ez nem „labdapasz- szolgatás”, nem így akarunk „megszabadulni” a nehezeb­ben nevelhető, tanítható gye­rekektől!... Tavaly nem vol­tunk ott a vizsgálaton, idén feltétlenül el fórunk menni. Az óvodával igyekszünk együttműködni — ott folyik az iskola-előkészítés. Igaz, hogy két éve minden kis­gyermek iskolába járás előtt legalább egy esztendővel, tíz hónappal bekerül hozzájuk, de van olyan, aki két hóna- napot ha bent töltött való­jában. X Amíg a tizenhat felmentett­ből négy lett, amíg elérték, hogy a 25 cigánytanulóból tizenkettő már felsős (!), nem csekély utat kellett megten­ni a Tari Általános Iskolában. Még most is sokan túlkorosak a felsőbe eljutottak közül nem mindenki tudja a tanköteles kor határáig elvégezni a nyolc osztályt, de nagy a változás. És ebben az áldozatkész pe­dagógiai munka mellett a szülőknek is nagy részük van: formálódó életmódjuk, mun­kavállalásuk nélkül az isko­la nem jutott volna el idáig sem. Tennivaló persze, van még bőven — mindkét olda­lon. G. Kiss Magdolna Hét végi panoráma Hobbija orqonakészifés Tizennyolc hónap alatt 3500 szabad óráját használta fel egy mentmannsdorfi géplaka­tos arra, hogy magának or­gonát építsen. Siegfried Creuz csupa régi. olcsón beszerzett anyagot használt fel a munkához. Az orgonaépítésre nagy gond­dal készült, a faluja közelé­ben munkálkodó orgonaépítő­ket sokszor meglátogatta, ta­nulmányozta munkájukat. Az így szerzett tapasztalatok hasznosítása mellett számos munkafolyamatot a maga el­képzelései szerint alakított ki. A 700 sípból álló saját gyártmányú orgonában nem­csak maga gyönyörködik, már A képen Garas Dezső színművésszel beszélget llorváí János hangversenyt is adott a falu műsorvezető a „Hét iégl panoráma” című műsorban. közönségének. Látogatás a Magyar Rádió egyik stúdiójában. Gyermekeink egészsége Pontosan húsz év telt el azóta, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete határozatban nyilvánította ki a gyermekek jogait. És most, húsz év után, az 1979-es gyermekév számve­tés az elmúlt időről. Számve­tés és visszapillantás a világ­ban, hazánkban és megyénk­ben is: mit tettünk gyerme­keinkért és mi tartozik még feladataink közé? Tudjuk, hogy a fejlődő or­szágokban ma is mintegy 350 millióra tehető azon gyerme­kek száma, akik éheznek, és több milliónyian alultáplálták, egészségtelen körülmények kö­zött élnek, nincsenek meg jo­gaik, amelyeket 20 évvel ez­előtt részükre is deklaráltak. Sok tőkésországban sem úgy élnek, ahogyan azt megérde­melnék, ahogyan az 1959-es nyilatkozat kinyilvánítottta: vagyis minden gyermek jogát a boldogságra, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallási, poli­tikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi szár­mazásra, vagyonra tekintet nélkül. Jóleső érzéssel említhetjük meg azon eredményeket, ame­lyeket hazánkban e téren el­értünk. Büszkén hivatkozha­tunk azokra az intézkedésekre, amelyeket pártunk, kormá­nyunk hozott gyermekeink ér­dekében: a fizetett szülési szabadságot, & 3 éves gyermek- gondozási segélyt — amely egyedülálló a világon —, a gyermekápolási táppénz igény- bevételének lehetőségét, az állandóan gyarapodó, bölcsődei és óvodai férőhelyeket, az is­kolai és nyári napközis ellá­tást stb. Megyénkben — mint orszá­gosan — védőnők, körzeti or­vosok, körzeti gyermekorvo­sok, bölcsődei-óvodai gondo­zónők vigyázzák gyermekeink egészségét. Betegség esetén — ha indokolt — a megye kór­házainak gyermekosztályai szolgálják gyógyulásukat. És büszJkék lehetünk mindannyi­an arra is, hogy erőfeszítése­ink a csecsemőhalandóság csökkentésében nem voltak hiábavalók. Az elmúlt évben érte el megyénk eddigi leg­alacsonyabb csecsemőhalálo­zási arányszámát — 19 ezrelé­ket —, mintegy szimbolikus felajánlásképpen a nemzetkö­zi gyermekév tiszteletére. Dr. Turay Pál megyei gyermekgyógyász- szakfőorvos Névváltoztatás A kenyai Petero Hitler név­változtatási kérelemmel for­dult a hatóságokhoz. Azt nem tudta pontosan, hogy ki volt névrokona, de arra panasz­kodott, hogy vevői, miután megtudták nevét, gyakran le­mondták az üzletet. A hatósá­gok eleget tettek az afrikai paraszt kérésének, akit ezen­túl Mikhebi Szihulunak hív­nak. Csontfaragók — régen és ma Az egyik legrégibb anyag a ban) nagy mennyiségű emlős- it. A torralbai kézművesek könyvtáblák és dombormű- csont amelyet az ember kü- állatcsontra, köztük túlnyomó alapformái csontlapok voltak, vek, amelyek a középkorban lönféle használati és dísztár- többségben elefántok marad- ezeket hol kőként repesztet- egész Európában elterjedtek, gyak készítésére felhasznált, ványaira bukkantakték, hol faragták vagy vágó- Az elefántcsont-faragás utol­A szakemberek sokáig azt A csontok a megmunkálás szerszámmal dolgozták > meg, jára a XVII.—XVIII. század­hitték, hogy a történelem elüt- különböző szakaszait mutat- akár a fát. ban Németalföldön és Dél­ti kor embere csak a csiszolat- ják, sőt bizonyos szabványo- A csontfaragás minden nép Németországban virágzott lan kőkorszak vége felé kezdte sításra is utalnak: bizonyos népművészetében jelentős, el- (szobrocskák, érmek, ötvös- az állati csontokat eszközzé állatok, bizonyos fajta csont- sősorban a vadászattal és az munkákat és bútorokat díszí- feldolgozni. De Spanyolország- jait gyűjtötték és belőlük állattenyésztéssel foglalkozó tő faragványok). ban, a torralbai és az amb- meghatározott jellegű szerszá- népeknél. Szarvasmarhacsont- A csontot olykor mai ipar- ronai lelőhelyeken indított mókát készítettek. A legkere- bői, a szarvasmarha szarvá- művészek is felhasználják, ásatások bebizonyították, hogy settebbek az őselefánt csont- bál, lábszárcsontjából készí- Maimban, a drágakö-kiállítá- már az Austrálopitecus ősem- jai voltak, mégpedig sorrend- tettek sípokat, baltafejeket, son mutatták be azon csont- ber ídjén — 3000 évvel ez- ben: combcsont, singcsont, gombokat, ékszereket. órát, amelynek foglalata csont, előtt _ iparszerüen dolgoztak lábszárcsont, medencecsont Az elefántcsont-faragás a szerkezete arany, számos bri­, , csontokat F lelöhelveken ®s bordák. Kísérletek* szobrászat és az iparművészet liánssal. Mutatja az órákon, ‘ ' .. .. kel sikerült rekonstru- egyik legnagyobb múltra visz- negyedeken, perceken kívül a (Madrid és Saragossa között ^Ini az akkori kor emberének szavezethető technikája. Ne- naptárt és a holdfázisokat is. félúton, 1100 méter magasság- mindenféle típusú, szerszáma- vezetes termékei a kínai és „ ,. . . , , ., ,, ^ __________________________________________________________ japán művészet alkotásai, az genfi oras Készítette a­" e gyiptomiak elefántcsontbú- árát kézimunkával, amelynek torai, bizánci ereklyetartók, az értéke 1,1 millió márka. 4! NÓGRAD — 1979. április 7., szombat Pályázati felhívás a marxizmus—leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tósága felvételi pályázatot hirdet az 1979—99-as tanévre a marxizmus—leninizmus esti egyetem alábbi tagozataira és tanfolyamaira: — Hároméves általános tagozat, amely Salgótarjánban, Balassagyarmaton cs Pásztón indul. — Hároméves szakosított tagozat, amely Salgótarjánban indul és filozófiát, politikai gazdaságtant, illetve a nemzet­közi munkásmozgalom történetét tanulják a hallgatók. — Speciális továbbképző tagozatok, amelyeken kétéves tanfolyamok indulnak. Rétságon gazdaságpolitikai kérdések­kel, Salgótarjánban a pártirányítás kérdéseivel, és pártunk történetével, Balassagyarmaton pedig a politikai oktatás pe­dagógiai kérdéseivel ismerkedhetnek a hallgatók. A szocialis­ta állam fejlőfásé címmel Balassagyarmaton, A tömegpoli­tikai munka kérdései címmel pedig Salgótarjánban egyéves tanfolyam indul. Az esti egyetem hallgatója lehet az a párttag, vagy pár- tor kívüli. aki a pártszervezet, illetve a munkahely vezetője javaslatát hozza magával és sikeres felvételi vizsgát tesz. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a járási és a városi pártbizottságokon szerezhetik be a jelentkezők. A kitöltött kérdőívet, önéletrajzot és két darab saját névre megcímzett borítékot a munkahely szerint illetékes járási, illetve*városi pártbizottsághoz k,e!I eljuttatni 1979. április 30-ig. A felvételi vizsgák ideje 1979. május 14—31-ig tart. A vizsgák eredményéről a jelentkezők 1979. június 15-ig írásos értesítést kannak. A fölvételt nyert hallgatók a tanévet szeptember 1-én kezdik és az június 30-ig tart. Minden tagozaton hetenként egyszer kötelező foglalkozás van. S a hallgatók minden év­ben tandíjat fizetnek. MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága A hangszóró mellett ,, Gyalogjáték" a boldogságról Való igaz: a rádió tünékeny műfaj, tünékenyebb a szín­háznál is, ahonnan hosszabb-rövidebb ideig emlékeinkben megmaradó képet viszünk magunkkal. A rádió, a hangjáték, dokumentumjátók és valamennyi rádiós „közlés” azonban a szó szoros értelmében a legmegfoghatatlanabb közegen át kerül hozzánk. S ha mégis „látható” képeket közvetít, akkor ezt elsősorban annak köszönheti, hogy képes volt felkelteni hallgatóiban az értelem-érzelem tartomány mozgósítható energiáit. Nemzeti ünnepünkön, április negyedikén, a Kossuth adó kiemelkedő műsorszáma volt az a dokumentumjáték' ame­lyet Kubinyi Ferenc a rádió azonos műt aj pályázatára készí­tett. A pályázat díjnyertes alkotása a Boldogság címet kapta, s dokumentumjáték volt abban a nemes értelemben, hogy egy megtörtént esetet tárt elénk úgyszólván valamennyi ös­szefüggésével. Játék pedig olyképpen, hogy azokon a drama­turgiai pontokon, ahöl a drámai valóságanyag, a történet érzelmi nyomatékot kívánt, de a történet „tárgyilagos” el­mondásában erre egyszerűen nem volt lehetőség — szerve­sen illeszkedő ókori görög lírával dúsítottak az alkotók. Aligha téved az, aki azt/állítja, hogy Kubinyi Ferenc díjnyertes dokumentumjátéka alaposan próbára telte — ilyenformán mozgósította is — a hallgató „hiszékenységét”, és ilyen vagy olyan állásfoglalás kialakítására ösztökélte elő­ítéleteit. Kubinyi Ferenc azt vallja magáról és munkamód­szeréről: gyalogolni tényleg jó, a gyalogos embernek mód­ja van beszélgetni, és hogy minden témája ilyen nyugodt beszélgetésből született. Nos, ez a beszélgetés egy fiatal or­vosasszonnyal egy mal történetről szólt, s ezt a drámai törté­netet szakította me2 — sokkal inkább folytatta — egy-egy dokumentumrészlet felolvasása, olyan kiváló^ rádiószínészek tolmácsolásában, mint amilyen az éteri színházban mind­annyiunk örömére egyre többet szereplő Sinkovits Imre. Mi­ről szól Kubinyi Ferenc története? Az alcím szerint: dokumentumok egy asszony arcképé­hez. A dokumentumok magával a történettel együtt kezdőd­nek, s az ország közvéleménye előtt feltehetően ismertek. So­kan emlékeznek arra az esetre, amikor egy iskolai gázrob­banás következtében meghalt fiatal tanárnő öt kiskorú gyer­meket hagyott hátra. A gyerekeket nagy áldozattal, s nagyrészt saját erőből felépített házukban az egyedül maradt apa ne­velte tovább. Itt kapcsolódott a történethez a fiatal orvos­nő, aki egyszerűen ..csak” értékes, jól képzett orvos szeretett volna lenni, s azt is vallotta, hogy a harmonikus élethez több gyerek nevelése is hozzátartozik. Az orvosnő élete azonban úgy alakult, hogy nem ment férjhez. Keresni kezdte a környezetében levő gyerekeket, akikkel foglalkozhatna. A félárvákkal ilyenformán természetes következményként ke­rült kapcsolatba. A család befogadta, a boldogság itt kezdő­dött, s az sem szakíthatta el fonalát, hogy különféle bürokra­tikus okok miatt a fiatal özvegy és az orvosnő nem házasod­hatott össze. A férj rövidesen meghalt, ezután született meg közös gyermekük. A kör, bármilyen furcsán hangzik is — így teljes, így befejezett. A két tragikus haláleset helyébe két új élet lépett, megszületett a boldogság. A dokumentumjáték jó néhány pontján állásfoglalásra kényszeríti a hallgatót. Például a nagycsalád erejét illetően olyan korban, amikor a nagycsalád csak bizonyos körökben „divatos”. „Ebben a családban éppen ez az erősség, hogy ennyien vannak, ennyi gyerek van, ez egy közösség, egymást segítik, támogatják, szinte ebben van az erejük” — mondja a nyu­godt beszélgetés alatt az orvosasszony és a hallgató azonosít­hatja emlékeit a magányról, a jólétben széthúzó kis család­ról és a világrengéseket is átvészelni tudó nagycsaládról. A dokumentűmjátékNegyik nagy értéke éppen az, hogy a való­ságos eset nyomán megtapasztal lakat és nem valamiféle „csinált” népesedési propagandát hallunk. Tényeket, nem publicisztikai fejtegetéseket de nem is úgynevezett művészi parabolát, amely leplezetten akar nevelni. De állást kell foglalni a Boldogság főszereplőiét hallgat­va akkor is, amikor az anvagi előnyökről, a kocsiról, a kül­földi utazásokról legalábbis időlegesen lemondó orvosasz- szonvt figyeli. Az eset különlegességét, azonban aligha lehet vitatni. És ez egyben „felmentést” adhat azoknak, akik az éledről egészein más véleményen vannak, s azoknak is, akik eV "«sorban és kizárólagosan, minden helyzetben csak saját, főként anyagi érdekeiket nézik, s ezen keresztül néznek min­den mást is. Ez lehetne akár a dokumentum játékban ábrá­zolt szereplőnek olyan fokú extróm életvitele, amelyet nyu­godtan elvethet az ember. Ha a játékból nem világít ki szin­te vakítóan, hogy sokkal többet kanott ez az ember, mint amennvit feláldozott. S, hoev van olyan boldogság, amely másokért vállalt, tiayanakkor önmegvalósító életet feltételez. Kubinvi Ferenc dokumentum játékából elsősorban ez szólt hozzánk. (T. Pataki)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom