Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-06 / 80. szám

Hatvan éve történt Tanácsválasztások Még a Berinkey-kormány február 28-án néptörvényt fo­gadott el a nemzetgyűlési választásokról, amelyeket később április 13-ra tűzött ki. A pro letárdiktatúra * kikiáltása ter­mészetesen feleslegessé tette a polgári demokratikus jellegű parlamenti választásokat és helyette — a március 31-i ide­iglenes alkotmány választójogi paragrafusai alapján — áp­rilis 1-én a kormányzótanács kiírta a tanácsválasztásokat, a magyar közigazgatási területen. Az ideiglenes alkotmány kimondta: „Választók és ta­nácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mind­azok, akik 18-ik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy alkalma­zottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók to­vábbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztár­saságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és kato­nái, akik munkaképességüket egészen vagy részben elvesz­tették.” „Nem választók és nem választhatók azok: a) akik nye­reségszerzés céljából bérmunkásokat alkalmaznak, b) akik munkanélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők, d) lelké­szek és szerzetesek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, f) akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve...” A választási agitáció nem ment incidensek nélkül. Min­denesetre az április első felében tartott választások rendben lezajlottak. Persze a részvétel körülbelül ötvenszázalékos volt. (Budapesten 60—70 százalék, a városokban 30—40 szá­zalék, a falvakban átlag 20 százalék.) Főleg a nők tartóz­kodtak jelentős számban a számukra szokatlan politikai szerepléstől. A tanácstagok főleg munkások és szegénypa­rasztok soraiból kerültek ki, de több helyen meg kellett ismételni a választásokat, mivel a régi reakciós vezetőréteg képviselői is bekerültek a tanácsokba. A vidéki feszült, osztályharcos légkörben, a földosztás elmaradása miatt is nehéz körülmények között lezajlott szavazással összehason­lítva Budapesten inkább a kommunista, szociáldemokrata rivalizálás volt megfigyelhető. Április 11-én Budapesten az újonnan megválasztott ke­rületi tanácsok megalakították a budapesti munkás- és ka­tonatanácsot, az úgynevezett 500-as tanácsot, amely április 15-én tartotta meg az első ülését. Ezen az ülésen jelentette be Kun Béla: „A mai napon átveszi az uralkodó osztállyá szerveződött budapesti prpletariátus a hatalmat az egész főváros területére”. Egyben figyelmeztetett a bürokratizáló- dás jelentkező veszélyeire és arra, hogy: „saját akaratunkat sohase exponáljuk úgy, mint a tömegek akaratát”. A tanácsrendszer teljes kiépülését a júliusban megtar­tott országos tanácskongresszus fejezte be. D. M. Szovjet kormánynyilatkozat Katim Szan nyilatkozata Pietsch Lajos, az MTI ki- A külügyminiszter ezt köve- küldött tudósítója jelenti: tőén az amerikai—iráni, il­letve a kínai—iráni kapcso­Az iszlám köztársaság latokról szólt. Hangoztatta, külpolitikájáról nyilatkozott hogy az Egyesült Államok a csütörtökön az MTI kiküldött múltban Irán „megismerésé­tudósítójának Karim Szánd- ben” nemzeti önérzetének tisz- zsabi, az ideiglenes kormány teleiben tartásában rendkívü- külügyminisztere. A miniszter H „rövidlátásról” tett tanú­hangsúlyozta, a jövőbeni kül- bizonyságot- Az elnyomó és politika „függetlenségen és azóta megbuktatott császári demokrácián” alapul, s meg- rezsimnek nyújtott hatalmas erősítette, hogy Irán a köl- amerikai segítség miatt az csönös tisztelet és a kölcsö- Egyesült Államok elvesztette nős megértés alapján baráti tekintélyét az iráni nép kö- kapcsolatokra törekszik a vi- rében, s ez — mint mondot- lág valamennyi országával, ta — a forradalom alatt „kü- így a nagyhatalmakkal is. lönböző formákban” nyilvá­Szandzsabi rámutatott, hogy nult meg. Szandzsabi remé- az iszlám köztársaság kül-x nyét fejezte ki, hogy Wa- politikájának egyik fő meg- shington tisztában van ko- határozója az ország föld- rábbi „hibáival”, s a jövő­rajzi elhelyezkedése, Irán ér- ben <— úgymond „kijavítja dekelt abban, hogy „őszinte és azokat”. baráti” kapcsolatokat építsen Az isziám köztársaság „jó” ki északi szomszédjával a kapcsolatokra, „politikai és Szovjetunióval, és soha nem gazdasági együttműködésre” fogja megengedni, hogy az törekszik Kínával is, anélkül, ország területet támaszpont- hQgV állást foglalna a szovjet kent használjak fel a Szovjet- _kínai kapcsolatok alakulá- unió ellen. Hasonlóképpen jo s^nak kérdésében —, Hangoz- kapcsolatokat akar a nyugati tatta Karim Szandzsabi- demokráciákkal is, mind po- A továbbiakban az iráni litikai, mind gazdasági éskul- külügyminiszter annak a né- turalis térén. zetének adott hangot, hogy Középkeleti, mohamedán az iszlám köztársaság „lé- ország lévén, erősíteni akar- nyegében már most el nem juk kapcsolatainkat az isz- kötelezett országnak számít”, lám országokkal, különöskép- bár a „forradalom által elő- pen arab testvéreinkkel” — idézett helyzet, a forradalom szögezte le Karim Szandzsa- nyomán ' fellépő teendők kö- bi, majd hozzátette: Irán a vetkeztében még néni döntött jövőben minden erejével se- az el nem kötelezettek moz- gíteni fogja a jogaitól meg- galmában való hivatalos rész­fosztott Palesztinái nép igaz- vétel kérdésében”, ságos ügyét- A miniszter ez- Az ideiglenes kormány kül- zel összefüggésben élesen el- ügyminisztere külön foglalko- ítélte az egyiptomi—izraeli zott Irán és Magyarország „békeszerződést”. amely — kapcsolataival. Hangsúlyoz- mint hangsúlyozta — nagy- ta: „Magyarország olyan ál­mértékben fokozza a feszült- lám, amelyhez országunkat ha­séget a térségben, még jobban gyományos baráti szálak fű­elszigeteli Egyiptomot a többi zik” — kiemelte, hogy a két arab országtól, és erősíti íz- ország közötti kereskedelmi nael pozícióját. Szandzsabi az kapcsolatok rendkívül jók, és iráni kormány nevében tel- — mint mondotta — Irán ar- jes támogatásáról biztosítót- ra törekszik, hogy a jövőben ta az arab államok külügy- továbbfejlessze ezeket­és gazdasági minisztereinek „Ugyanez vonatkozik a poii- legutóbbi bagdadi konferen- tikai és a kulturális kapcso- ciáján hozott Egyiptom-ellenes latokra is” —, jelentette ki az határozatokat. iráni külügyminiszter, Kína a felelős IPU-tanácskozás Prágában r A szovjet kormány szerdán nyilatkozatot tett közzé: A Kínai Népköztársaság kormánya 1979. április 3-án, bejelentette, hogy nem szán­dékozik megújítani a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság között 1950-ben megkötött barátsági, szövetségi és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dést, amelynek 30 éves ér­vényességi ideje 1980. áprili­sában'jár le — noha a szer­ződés előirányozza, hogy azt a felek egyetértésével meg le- he* hosszabbítani. A kínai fél, igazolni próbálva ezt az ellenséges lépést, durva ha­misításokhoz folyamodik és ez szükségessé teszi, hogy emlé­keztessünk a tényleges hely­zetre. sen arra, hogy szembekerül­jenek egymással­A szovjet fél kijelenti, hogy a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság közötti barátsági, szövetségi és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés érvényé­nek megszüntetéséért a tel­jes felelősség a kínai felet ter­heli. A szovjet fél magától értetődően levonja a szüksé­ges kövekeztetéseket a kínai fél említett tevékenységéből.. Az Interparlamentáris Unió (IPU) vezető testületéinek kö­zelgő prágai tanácskozásairól csütörtökön előzetes sajtótá­jékoztatót tartottak a cseh­szlovák fővárosban. A világ parlamenti képvise­lőinek ez a jelentős nemzet­közi szervezete április 16. és 25. között rendezi meg Prá­gában az IPU tanácsának és végrehajtó bizottságának ese­dékes ülésszakát, valamint ta­nulmányi bizottságainak érte­kezleteit. A sajtótájékoztatón Ján Marko, a csehszlovák parla­ment alelnöke, a nemzeti IPU- csoport elnöke elmondotta: az Interparlamentáris Unió az­zal, hogy — most először — Prágát választotta fontos megbeszéléseinek színhelyéül, elismerte azt a tevékenységet, amelyet Csehszlovákia és a többi szocialista ország IPU- csoportja fejt ki a parlamen­tek nemzetközi együttműkö­déséért, az államok békés együttéléséért és a leszerelés­ért. Napi külpolitikai kommentár Egypolitiku halála A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Kínai Népköztársaság barát­sági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződését olyan időszakban írták alá, amikor a kínai népnek rend­kívül nagy szüksége volt se­gítségre és támogatásra for­radalmi vívmányai megvédé­séhez, a gazdasági és kultu­rális építés előtt álló fel­adatainak megoldásához' * Az 1950. évi szovjet—kínai szerződés ereje és lényege az volt, hogy kifejezésre jutott benne a két nagy nép meg­ingathatatlan akarata: béké­ben és barátságban akarnak élni. Nem lehet kétséges, hogy Peking lépése a szerződés érvényének megszüntetésére ellentétes a kínai nép akaratá­val és érdekeivel. A Szovjetunióban változat­lanul fennmarad az a mély •.megbecsülés, amelyet a kínai nép, e nép történelme és kul­túrája iránt érez. Nincsenek objektív okok arra, hogy or­szágaink népei elidegenkedje­nek egymástól, vagy különö­Pakisztánban bekövetkezett, amit az ország — s nem kü­lönben a világ — közvéle­ménye az utolsó percig nem hitt volna: kivégezték Zulfikar Ali Bhutto volt kormányfőt. Hiábavalónak bizonyultak a tiltakozó tömegmegmozdulá­sok, az ENSZ főtitkárának és a világ szinte valamennyi ve­zető államférfiának a pakisz­táni katonai kormányzathoz intézett felhívásai, hogy kí­méljék meg Bhutto életét. Ziaul Hak tábornok, Pakisztán elnöke úgy ítélte meg, fonto­sabb számára a börtönben is félelmetes politikai ellenfele fizikai megsemmisítése, minta hazai és a nemzetközi közvé­lemény tiltakozásának a fi­gyelembevétele. Erős a valószí­nűsége azonban annak, hogy e drasztikus lépésével végzetes hibát követett el. A gazdag földbirtokos csa­ládból származó Bhutto 1953- ban 30 éves korában robbant be országa politikai életébe, s több miniszteri tárca birtoko­sa volt. 1’967-ben megalapítot­ta a Pakisztáni Néppártot, a nemzeti burzsoázia és az ér­telmiség mérsékelt társadalmi reformokat követelő, naciona­lista színezetű pártját. Az or­szág történetében először, 1970-ben megtartott parlamen­ti választásokon az akkor még két országrészből álló Pakisz­tán nyugati felében megsze­rezte a mandátumok többsé­gét. Egy évre rá a vereség­gel végződött indiai—pakisztá­ni háború utón a keleti or­szágrész elszakadt és Bang­lades néven független állam­má alakult. Jahja Khan, Pa­kisztán akkori elnöke Bhutto javára mondott le az államfői tisztségről. Az új államfő hozzáfogott reformprogramja megvalósításához: államosítot­ták a nehézipart, korlátozott földreformot hajtottak végrz, s állami ellenőrzés alá helyez­ték a bankokat. Nagy érdeme, hogy 1972- ben rendezte országának In­diával fennálló vitás kérdései­nek nagy részét, s kivezette Pakisztánt a katonai vereség és a Banglades kiválása nyo­mán keletkezett politikai sokk állapotából. Külpolitikájában Bhutto kacérkodott az el nem kötelezettséggel, (kiléptette Pakisztánt a SEATO-paktum- ból), igyekezett jó viszonyt fenntartani Washingtonnal, Moszkvával és Pekinggel is. Az 1977-es parlamenti válasz­tásokon pártja ismét elsöprő győzelmet aratott, de az el­lenzéki pártok — az iszlám vallási reakcióval szövetkezve — a szavazási eredmények meghamisításával vádolták, s nagy tömegeket mozgósítottak ellene. A zavargások és tün­tetések nyomán bekövetkezett zűrzavarra a Ziaul Hak tá­bornok vezette katonai hata­lomátvétel volt a válasz. Bhuttót börtönbe vetették, s egy éve halálra ítélték. A vád öt évvel korábban pa­rancsot adott a titkosszolgá­latnak egyik politikai ellen­felének a meggyilkolására, s más hatalmi visszaéléseket is elkövetett. Bhutto nem ismerte el bű­nösségét és megfellebezte az ítéletet, amelyet több fokon megerősített a legfelsőbb bíróság. Végül már csak az elnöki kegyelem menthette volna meg életét, de a politi­kus nem volt hajlandó kérni azt. A rendszer a jogi formák­nak eleget téve ítéltette halálra a népszerű államférfit. A po­litikai bölcsesség egyik alap­elve viszont, hogy óvakodni kell a mártírok teremtésétől Könnyen lehetséges, hogy a pakisztáni rendszer nagy árat fizet majd azért, hogy ezt fi­gyelmen kívül hagyta. rálfi Viktor 2 NÓGRAD - 1979. április 6., péntek Ártíz Heti gyei országban Változatlanul - súlyos az árvízhelyzet Lengyelország­ban. A legnagyobbak a károk ' 'stroleka vajdaságban, ame- '"ert a magyarok Petőfi-költe- *• lényéből Osztrolenkának - is­lernek. A megyében mintegy két­százezer hektárt, a termőterü­let egynegyedét és a Narwa menti 88 faluból 84-et öntött el az árvíz, amely betört amerf gyeszékhelyre is és elárasztót* ta Ostroleka három lakótele­pét. Eddig több mint 7 ezer embert evakuáltak, és további mintegy kétezren várják el­szállításukat. Az árvízsújtotta területe­ken látogatást tett Piotr Ja- roszewícz miniszterelnök és a kormány több minisztere. ÉRTESÍTÉS ! Ezúton értesítjük SALGÓTARJÁN LAKOSSÁGÁT, hogy vállalatunk 1979. II. negyedévi esedékes kéményseprést 1979. április, május hónapban végzi a város területén az alábbiak szerint; IV. 11—12—13.: Rákóczi úton (BRG—Acélgyári sorompóig) Damjanich út, Vöröshadsereg út, Felszabadulás út, Május 1. út, Dimitrov út, József Attila út, Néphadsereg út, Zója kr. út. IV. 14—17—18.: Csizmadia út, Forgács-telep, Mikó-völgy, Somlyó-telep, Űjakna, Ybl Miklós út. Ifjú Gárda út, Micsurin út, Schönherz út, Móricz Zsigmond út, Gi­zella út, Vásártér, IV. 19—25.: Karancs út, Idegér, Kővár út, Ságvári út,_ Hu­nyadi út, Uona-telep, Hegyi út, Akácos út, Fécskő-köz, Malinovszkij út, Erdész út, Kemerovo krt. Vásártér. IV. 26—30. Beszterce-lakótelep, Bereczki Máté út, Korvin Ottó, Marx—Engels út, Kun Béla út, Bartók Béla út, Bajcsy-Zs. út, Bem út, Fürdő út, Határ út, Alpári út. V. 2—5.: Bercsényi út, Kazinci út, Arany János út, Tán­csics út, Zalka Máté út, Béke út, Rózsa Ferenc út, Somogyi Béla út, Tározó út, Művész-kök, Derkovics út, Izsó út, Salgó út, Baglyasalja. Kérjük ügyfeleinket, a fenti időpontokban biztosítsák, hogy a szolgáltatást végző szakembereink a kéményekhez bejut- hassanak. Nógrád megyei Kéményseprő Vallalat Húsvéti bútorvásár a pétervásárai ÁFÉSZ bútorboltjában! Bútorbolt ajánlata: Kanizsa, Nógrád, Melódia, Piccolo lakószobák, Nógrád, Gránát, Belén, Helga szekrénysorok, Hargitta étkező, Manka sarokpad Gyermekszoba- és konyhagarnitúra Nóra, Júlia rekamié és ülőgarnitúrák, heverők, szekrények, ülőkék, székek és egyéb szóló darabbútorok. A megvásárolt bútorokat az ÁFÉSZ kedvezményes fuvardíj felszámolása mellett 4 napon belül házhoz szállítja. A bútor­bolt a malomudvarban könnyen megtalálható. KERESSE FEL PÉTERVÁSÁRÁN ÁRUHÁZUNK TEXTIL­ES VASOSZTÁLYÁT IS! Mát most adja fel húsvéti jókívánságait és kiildemémfcite • M/GyAR posta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom