Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-06 / 80. szám
I Túlzóit mérfáhben GomJo’nfnk mmtlia közben A címben tett megállapítás a kommunista műszakok szervezésére vonatkozik megyénk üzemeiben, azzal a kiegészítéssel, hogy csak néhány vállalatról van szó. Még ez a szerencse! Az Itt jelentkező túlzások olyan vadhajtásai ennek a nemes, emberbaráti érzéseket tápláló, közösséget összefogó mozgalomnak, amelynek elburjánzását időben feltétlenül meg kell akadályozni, kinövéseit lenyesegetni. így foglalt állást ebben a kérdésben legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége is. A felsőbb párt- és SZOT- haíározalok szerint, országosan, évenként két esetben, helyileg pedig egyszer illő, illetve szabad csak a munkások. műszakiak, alkalmazottak szabad idejét a kommunista műszakokra igénybe venni. Sajnos ezt az állásfoglalást megyénk néhány üzemében, gyárában figyelmen kívül hagyják és majdnem úgy gondolkodnak, hogy akkor és annyi kommunista műszakot szerveznek, amennyivel va Iamelyest egyenesbe tudják hozni a szervezetlenségből, a kooperáció ütemlel enségéből, a fegyelem hiányosságaiból az irányítás mulasztásaiból adódó termeléskiesést. Ilyenkor nem átallanak a népgazdasági és közösségi érdekek re hivatkozni. De ez a takaró rossz célt szolgál, mert inkább rontja a kommunista műszakok szükségessége iránt érzett társadalmi felelősségérzetet,. az internacionalizmus embert és jellemet formáló érzésének erősödését, és nem kismértékben az egészséges tettrekészsegbő! és segítőkész- ségből táplálkozó lokálpatriotizmust. Mert elveszti eredeti célját, szerepét, megkérdőjelezhetik 1 fontosságát. Ugyanakkor zavarólag hat a dolgozókra, mert olyankor is igénybe veszik szabad idejük egy részét, amikor nem magasztos társadalmi célok érdekében hívják, kérik az egyébként értelmes és hasznos közösségi célokért szabad idejüket. vagy pénzüket szívesen áldozó dolgozókat. Mivel a kommunista szombatok az emberbaráti tevékenységnek nagyszerű példáiét mutatják, ezért nem a lejáratására. hanem ellenkezőleg. tisztaságának megóvására, fontosságára és társadalmi jelentőségének hang- súlvozására van szükség. Ez pedig csak akkor következik be. ha.. Az előbbiek érdekében az R7MT elnöksége a SZOT titkárságának szánt írásában jelzi. hogy a SZOT szerezzen érvényt az ezzel kapcsolatos állásfoglalásának. V. K. A felső kapcsolat Kevés a kisgép * * ár a gyáralapításnál is [VJ ott volt, azon negyven bányász között, akik immáron ízig-vérig vasasok. 1969-től művezető, hatodik évg pedig főművezető. A gyáregység élért megért már négy vezetőt, jómagának ez a mostani a második főnőké. — ön harminchét éves, üzemvezetője — említette — huszonhat. E korkülönbség nem okoz munka közben feszültséget? — l^y is jól megvagyunk, mondhatni. — főleg a kezdet kezdetén érzékletesebb volt ez, — kiegészítjük egymást. Ö, — minden egyetemről frissen kikerültre jellemző ez. — még inkább csak az elméletet ismerte, én pedig a hátam mögött tudhattam már sok-sok.év gyakorlatát. — Nem vette sértésnek az. esetleges ..kioktatást”? — Sosem oktattam; ő kérdezett. én magyaráztam. Az embernek nagyon kell figyelni a hangszínne. — S ez viszont is így van? — ... Normalizálódott már a helyzet. A kezdet, kezdetén még velem is kábáit egyikmásik főnök, á két legfőbb vezető meg nem értésének gyakran én ittam meg a levét. Ezt mondta áz egyik, ellentétes utasítással tromfolt rá a másik. Csak kapkodtam a fejeim és — nyelteim a békát. — Múlt időben beszél... — Igen, szerencsére. Ma- napságra már megszületett az á bizonyos parlamentáris út, megfelelő önállósággal bírunk mi is, s a légkör is masabb. — Milyen viszonyban van a felső vezetőkkel? — Nézze! Nekem közvetlenül két főnököm van, akikkel munkánk során kénytelenek vagyunk szoros kapcsolatban állni: az üzemvezető és a főmérnök. Az igazgató csak közvetve juttat el hozzám utasításokat. A felső vezetőkkel meg...? Tudja, a mi gyáregységünknek Pesten van az igazgatósága, onnan járnak le a „vezérek” néhanapján. Hát velük aztán soha semmi bajom nem volt, lévén ennyi idő alatt az a bizonyos igazgató, még annyit sem szólt hozzám, hogy mukk. Lehet, talán nem is ismer, azt sem tudja, ki vagyok. — A munka heve azonban óhatatlanul is szül súrlódásokat. Vagy önnél nem? — Ebbe belejátszik az ember maga is. Nézze, én tudom magamról, néha kissé keményebb vagyok. De csak azért, mert szeretem a kertelés nélküli, egyenes utat. Ügy vagyok vele, hogy belegázolok a pocsolyába is az ügy érdekében, s nem nézem, sáros lesz-e a cipőm...' Aatán néha, egy vezetővel történt vita után, van olyan érzésem is, hogy -megsértettek, nem így kellett volna velem beszélni. De aztán lehiggad, megnyugszik az ember, s hideg fejje] már másképp mérlegel. — Nem önmaga megfuta- modása ez? Hiszen mindenbe beleegyezni, „vesztesként otthagyni a csatateret...” — ... Szó sincs róla! Nem a vélt: a valós igazam mellett akkor is kitartok, ha vitapartnerem éppenséggel az igazgató. No, meg volt már olyan a főmérnök jött oda hozzám, beismerve: most ő tévedett. Szóval, az a lényeg, hogy majd mindig sikerül közös nevezőre jutni. — S még mindig állítja: ez nem a „jobb a békesség” útja? — Igen! Fejlődtünk már emberileg annyit, hogy férfiasán be tudjuk ismerni hibáinkat. Persze, más lapra tartozik, hogy valaki ezt nagyon árnyaltan, szinte észrevétlen csinálja. — Egy vitának, amit ön „nyer”, nincsenek utózöngéi ? — ... Ezért még sem a prémiumból, sem a fizetés- emelésből nem maradtam ki. S allai ' Jánossal, a Ganz- MÁVAG mátranováki gyáregysége főművezetőjével , beszélgetett: , Karácsony György Idei tervek, célkitűzések Az idei esztendő tervei Jugoszláviában — a tavalyihoz hasonló — dinamikus növekedést irányoznak elő. A terv szerinti növekedési ütem — a népgazdaság egészét tekintve — 7 százalék. A cél a hazai piac igényeinek jó kielégítése és az export növelése: az árucikkek kivitelét 7, behozatalát pedig 2 százalékkal tervezik növelni. E célok elérése érdekében bizonyos szerkezetváltozásra és különféle ösztönzésekre is szükség lesz az iparban, hogy a korábbi importcikkek egy részét hazai termelésből fedezzék. Ennek a gazdaságpolitikának az érvényesülését a Szövetségi Végrehajtó Tanács — az ország kormánya — negyedévenkénti ellenőrzések során kíséri figyelemmel. Amíg az ipari termelésnek 7—8 százalékos növelését írja elő a terv, a mezőgazdasági termelésben 6—7 százalékos emelkedés a cél. Fejlesztik az agrár-ipari egyesüléseket, az élelmiszeripart. A tervcélok között szerepel még ,— többek között — a foglalkoztatottság 3,5 százalékos növelése és a munka termelékenységének 4 százalékos emelése. Tavaszi tárlat — háztájinak Mezőgép^yártósi együttműködés A 101 éves csehszlovák mezőgazdasági gépgyár, az AGROSTROJ PROSTEJOV termékei az országhatárokon túl is keresettek. A középcsehországi városka, Proste- jov gépgyára valaha inkább gépjavítóműhely volt, ma termelése fontos része a KGST fejlesztési koncepció valóra váltásának. Itt készül — a hazai és KGST-szükségletre — áz LCCH—1 . típusú komlóbetakarító gépsor. Ennek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, amelynek leendő komlóbetakarító szakembereit a pros- tejovi gyárban képezik ki. Kiváló terméke az AGROST- ROJ-nak a két-, négy- és hat- soros burgomyaültető gép. Ezenkívül kistraktorokat, vető- és talajművelő eszközöket, gépalkatrészeket szállítanak, szovjet, magyar, lengyel, NDK-beli, román, viet- narrti megrendelőiknek. Űj géptípusok kifejlesztésénél. gyártásánál élnek a gyár szakemberei a többi KGST- oirszággal kialakított együttműködés lehetőségeivel is. Többek között csehszlovák— magyar kooperációban tervezték meg az SPS—420-as önjáró silókombájnt, amely nek a gyártásánál js érvényesül az együttműködés: a kiegészítő géprészeket — így a kaszálóművet, a rend- és szalmagyűjtőt — Magyarországiról szállítják Prosfcejo'vba. Hogy ne legyen írott malaszt... (Mozgalmi év után és előtt a KISZ-esek) r 'Az elmúlt hetekben csaknem két és fél száz K1SZ- alapszervezetben zajlottak le azok a taggyűlések, melyeknél az 1978/79. évi mozgalmi időszak zárása, valamint az új vezetőség megválasztása volt napirenden. Márton Józseffel, a KISZ Salgótarján városi bizottságának titkárával, az elmúlt akcióév tapasztalatairól beszélgettünk■ — A beszámoló taggyűlések mondanivalóját meghatározta az a tény, hogy két és fél év telt el a KISZ IX. kongresszusa óta és időszerűvé vált felmérnünk, hol tartunk a határozatok megvalósításában, ebből adódóan milyen teendők állnak előttünk. Elmondhatom, hogy általában eredményesen munkálkodunk a határbzat végrehajtásán, amit az 1978/79-es mozgalmi. év sikeressége is bizonyított — mondotta bevezetőül Márton József— Középpontban ismét a gazdasági . építőmunka helyi feladatai szerepeltek. Beszélgetésünk témáját is e területre szűkítsük le: melyek voltak a legfontosabb kezdeményezések és milyen tapasztalatokkal? — Védnökségi mozgalmunkat említem elsőnek, amely az utóbbi évben jelentősen terebélyesedett. Egyre több üzemben, gyárban ismerték fel szükségességét a gazdasági vezetők és a KISZ-esek, nem akadékoskodnak,’ szívesen vednek részt ilyenféle nagyobb, s hosszabb időtartamú akcióban is. Határidőre befejeztük a kisterenyei csőgyár és görgőspá.lyaüzem építését, ahol a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat ifjúkommunistái segédkeztek- Több éven át tart a síküveggyári védnökség, amely az új feldolgozóüzem szakember-utánpótlását segíti majd. A BRG salgótarjáni gyáregységében pedig a magnómotorgyártás fölött vállaltak védnökséget a KISZ-esek és egy újabb kezdeményezés van készülőben. — Ezek a mozgalmak nem vették el a figyelmet más, szintén lényeges feladatokról? — Szerencsére nem, hiszen színvonalában is tovább javult a munka, például az ifjúsági brigádoknál, a társadalmi munkafelajánlásoknál. Az elmúlt évben határozottan fellendült a brigádok és a KlSZ-alapszerveze- tek közötti kapcsolatból eredő vállalások, felajánlások száma. Viszont ma is gond, hogy míg az alapszefvezetek márciustól márciusig terveznek, addig az ifjúsági brigádok a naptári év szerint teszik meg vállalásaikat, ami ily formán, időbeli „fáziseltolódást” okoz— Nemrég került a kezembe egy összegzés a megyeszékhely lakóinak a város érdekében tett társadalmi munkavégzéséről. Ebben szerepel, hogy 1973-ban egy főre 62 forint értékű társadalmi munka jutott, 1978-ban viszont ennek csaknem a hétszeresét sikerült teljesíteni. Köztudott, hogy e területen sokat tettek és tesznek a város KISZ-esei is. — És hozzáteszem: szívesen vállalnak munkát Salgótarján szépítéséért, az utak, a parkok rendben tartásáért. Ez évben először, a társszervekkel közösen, felmérést készítettünk, hol, milyen munkálatokra van szükség- Az erről szóló kimutatást többek között elküldtük a KlSZ-szerve- zeteknek is, hogy már most, az akcióév kezdetén eldönt- hessék, hói és mit akarnak tenni. Három kiemelt programunk van, mégpedig az ifjúsági és diáksportcéntrum, a Magyar—Szovjet Barátság Park és az ifjúsági, úttörőváltótábor építése, illetve továbbfejlesztése. — A mozgalmi év vége felé zajlottak az ifjúsági parlamentek a városban több mint kétszáz helyszínen. Az ott elfogadott intézkedési tervek az elkövetkező két év legfontosabb ifjúságpolitikai teendőit tartalmazzák. Milyen színvonalúak voltak a tervek és a KISZ mit tesz annak megvalósításáért? — Tudvalevő, hogy a fórumok egyben az V- ötéves terv munkahelyi, intézményi, megismertetését és a megoldásra váró feladatokat is ismertették. Az intézkedési terveket a ZIM, az öblösüveggyár és a nyomda kivételével mindenütt elfogadták a jelenlevők, s általában tartalmazták Is a lényeges tennivalókat. De, hogy mindez ne legyen írott malaszt, hanem a mindennapi munka szerves részévé váljon, lehetőségeinkhez és jogainkhoz mérten is figyelemmel kísérjük a megvalósítást, illetve kérjük az illetékeseket . teendőik végrehajtására. / — Végezetül, milyen feladatok állnak ,a városi K1SZszérvezetek előtt? — Alighogy véget értek a múlt évet záró-értékelő taggyűlések és megválasztották az új vezetőségi tagokat, nem sokkal később már az 1979/80. évi mozgalmi programot vitatják meg a fiatalok, valamint egyéni feladatvállalásaikat emelik közösségi megbízatássá. Azt várjuk, hogy minél többen mondják el véleményeiket, ötleteikkel, kezdeményezéseikkel bővítsék a programot, és képességeiknek, erejüknek megfelelő részt vállaljanak a kij- zös feladatokból. T. L. Naponta több százan tekintik meg a kiállítást és vásárt ízelítő a kerti kisgépekből. A vásárcsarnokban is nyílt tavaszi tárlat. A salgótarjáni ÁFÉSZ, s a kereskedelmi létesítmény, karöltve az AGRO- KER-, VASÉRT-vállalatokkal, másodszor állított fóliasátrakat, hogy a kistermelőknek kóstolót nyújtson: miféle eszközök, készítmények, szerszámok segíthetik munkájukat. A szövetkezet régi mecénása a háztáji gazdaságoknak, s így már nem is meglepő, hogy néhány cikket húszszázalékos árengedménnyé! kínálnak. — A kisgépek iránt hallatlan nagy az érdeklődés. Jöttek Romhányból, Ipolyvecé- ről, Abasárról, Egerből is. Az RK—01-es típusú rotációs kapából már mind az öt elfogyott, s nekünk az utánpótlás jelenti a legnagyobb gendot. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy legyen elegendő, még az éves keretünk terhére is próbálunk előbbre ütemeztetni a szállítókkal — mondja Vámos János, az ÁFÉSZ kereskedelmi csoport- vezetője. A dán motoros kapák is kapósak, csak hát a kínálat nagyon is szűkös, már a kiállítás megnyitásán néhányon ott állt a tábla: eladva! Ott, ahol a kiállítás, renT geteg a látnivaló. Kistraktor — igaz csak mutatóba —, fűnyíró gépek, önetetők, kézj szerszámok. A szomszéd sátorban a vásárlóik. — A miskolci kapa a „sláger” — újságolja Balázs Zol’(bábel felv.—) tánnő eladó, aki mögött a rekeszekben magvak, mellette a hétvégi telkeken használatos dolgok. Kedden 100 ezer forint értékű árut forgalmazott. Persze itt is akad hiánycikk, mint a bimbóskel, a tökfélék, amelyekből a vetőmagértékesítő vállalat nem tudta az igényeket kielégíteni. Ugyanitt kapott helyet a növényvédő szerek kiállítása. Andrási Mihály, a salgótarjáni járás növényvédelmi főfelügyelője mindennap — április 12-ig — reggel 8—10 óra között ott rostokol a dobozok előtt, s készségesen ad felvilágosítást a kistermelőknek, hogy melyik szer, mire a leghatékonyabb. Főként a különböző gyomirtószerek iránt nagy az érdeklődés. — A Buvinal, Tenoran, Hungazin nincs itt, de az ÁFÉSZ boltjában találni — magyarázza az egyik érdeklődőnek. S a kiállítás mennyire gazdag — a hiánycikkek ellenőre is —, bizonyítja, hogy népszerű volt az első szakmai nap, amelynek résztvevői a kártevők elleni védekezésről, a kistermelőket megillető hi- ’ telekről kaphattak tájékoztatást. ■ t * A fóliák alatti tavaszi tárlatot jókor rendezték. Bizonyára hagyománnyá válik. M. Sz. Gy. v r NÓGRÁD — 1979. április 6., péntek
