Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-18 / 90. szám
« Szovjet jegyzék Kínához Tart a mentés Jugoszláviában A Szovjetunió külügyminisztériuma válaszolt a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztériumának április 3-i jegyzékére. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere kedden nyújtotta át a szovjet jegyzéket Vang Ju-pingnek, a KNK moszkvai nagykövetének. Ami a két országnak a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának jegyzékében érintett tárgyalásait illeti, a szovjet fél azt várja, hogy a kínai fél közölje álláspontját e tárgyalások tárgyáról és céljairól. „Amennyiben sikerül megállapodást elérni ezzel kapcsolatban, akkor meg lehetne vitatni, hogy hol és miiven szinten kerüljön sor a tárgyalásokra” — mutat rá a szovjet jegyzék. A szovjet jegyzék — többek között — megállapítja, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tavaly február 24-én azzal a javaslattal fordult a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságához, hogy a két fél fogadjon el közös nyilatkozatot a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyának alapelvei- rőí, beleértve ezekbe az egyenjogúság elvét, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség kölcsönös tiszteletben tartását, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást és az erőszak alkalmazásáról való lemondást. A Szovjetunió meggyőződése. hogy ha a felek kidolgoznák és elfogadnák a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyának alapelveiről szóló okmányt, akkor az megfelelő kiindulópont volna a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatainak megjavításához, ami megfelelne a szovjet és a kínai nép alapvető érdekeinek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek . — hangsúlyozza a szovjet jegyzék. A szovjet külügyminisztérium jegyzéke megállapítja, hogy a szovjet kormány április 4-i nyilatkozata már tartalmazta a Szovjetunió álláspont- I ját a kínai félnek azzal a | döntésével kapcsolatban, hogy nem hosszabbítja meg a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság 1950. február 14-én aláírt barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási egyezményének érvényességét. A magyar—csehszlovák egy üti működés három évtizede Ünnepi megemlékezés a Csepel Vas-és Fémművekben ' A magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából barátsági gyűlést tartottak szerdán a Csepel Vas- és Fémművekben. Az ünnepi eseményen a csepeli kommunisták, a munkáskollektívák küldöttei, ösz- szesen mintegy 200-an vettek részt. Ernszt Antal, a Csepel Művek pártbizottságának első titkára és Garai Vilmos vezér- igazgató köszöntötte a gyűlés résztvevőit, köztük Václav Moravecet, Csehszlovákia budapesti nagykövetét, a barátsági gyűlés szónokát. Václav Moravec bevezetőben a két nép barátságának haladó hagyományairól szólt, majd azt hangsúlyozta, hogy a felszabadulást követően a szocialista rendszer igazi internacionalista barátsággá és együttműködéssé alakította a két szomszédos ország népének viszonyát. Az azóta eltelt három évtized alatt — hosszú távú szerződés alapján — lendületesen fejlődött és fejlődik ma is a két ország politikai, gazdasági, kulturális kapcsolata. A árucsere-forgalom értéke ebben az ötéves tervidőszakban meghaladja a 4,3 milliárd rubelt, ami 40 százalékkal több mint az előző öt évben. Űjabb és újabb területeken alakul ki termelési együttműködés, szakosítás és kooperáció, egyedül a gépiparban 16 ilyen megállapodás vön érvényben, a magyar és a csehszlovák vállalatok között. A gépipari termékek kölcsönös szállításában, a termelési együttműködésen alapuló gyártmányok aránya ma már 29—30 százalékos. A barátsági gyűlésen Ernszt Antal „Béke, barátság, internacionalizmus” emlékplakettet és emléklapot adott át Václav Moravec nagykövetnek. A nagykövetség több dolgozója pedig „Szocialista együttműködésért” plakettet kapott. Csehszlovákia budapesti nagykövetségének vezetői a barátsági gyűlést megelőzően felkeresték a Csepel Művek több üzemét, és meglátogatták a nagyvállalat • munkás- mozgalmi múzeumát. A Cs M politikai, gazdasági és társadalmi vezetői ismertették velük a csepeli üzemek és a csehszlovák iparvállalatok közötti gyümölcsöző kapcsolatok eredményeit és távlatait. A Legfelsőbb Tanács ülése r (Folytatás az 1. oldalról) ményeket támaszt a gazdaságirányítás mechanizmusával szemben, feltételezi a mechanizmus további tökéletesítését, nagy és célratörő szervező munkát igényel. Arra van szükségünk, hogy az egész irányító apparátus pontosan és összehangoltan tevékenykedjék, mindenki felelős legyen a rábízott ügyért, következetesen harcoljon az állami fegyelem megsértése, mindenfajta pazarlás, hanyag gazdálkodás és visszaélés ellen. — A most megválasztott Legfelsőbb Tanácsnak át kell tekintenie mindazokat a kérdéseket, amelyek jelenlegi ötéves tervünk megvalósításával függnek össze, ki kell dolgoznia és valóra kell váitania országunk következő ötéves tervét. A pártkongresszusok és a Központi Bizottság plénumainak határozataitól vezettetve foglalkozunk majd a gazdaság és a kultúra, a tervezés s a termelés anyagi ösztönzésének kérdéseivel. Állandóan figyelmünk központjában állnak majd a szovjet emberek életszínvonala fejlesztésének kérdései, országunk további előrehaladása a kommunista építés útján. — A Legfelsőbb Tanács tevékenységének a korábbiakhoz hasonlóan fontos része a törvényhozás korszerűsítése. E téren nagy munka áll előttünk, amely valóban alkotó megközelítést, nagyfokú felelősségtudatot követel a megfelelő szervektől. — Az új alkotmány elfogadásával érezhetően megnövekedett a Legfelsőbb Tanács ellenőrzése a törvények, a tervfeladatok megtartása, az irányító szervek munkája fölött. Hasznos tapasztalatokat szereztünk a téren, hogy a legfelsőbb Tanács ülésszakain, a tanács elnökségében, állandó bizottságaiban tekintsük ót a kormány, az egyes minisztériumok és főhatóságok beszámolóit. Ezt a gyakorlatot a jövőben U meg kell tartanunk, s nemcsak megtartanunk kell, hanem még céltudatosabban kell alkalmaznunk. — E téren különösen fontos az állandó bizottságok munkája. A bizottságoknak még energikusabban kell működniük a leglényegesebb, a legidőszerűbb kérdéseket kell napirendre tűzniük, következetesen el kell émiök, hogy javaslataik megvalósuljanak, jobban kell ellenőrizniük határozataik végrehajtását. Beszéde befejező részében Brezsnyev hangsúlyozta: — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának következetesen meg kell valósítania a gazdasági és szociális fejlesztés pártunk XXV. kongresszusa által kidolgozott programját. A tanács feladata ezzel kapcsolatban az, hogy állandóan biztosítsa a legjobb nemzetközi feltételeket az országunkban folyó kommunista építéshez, növelje az ország védelmi erejét. A Legfelsőbb Tanács hivatott arra, hogy pártunk külpolitikájának lenini elveitől vezettetve a jövőben is következetesen biztosítsa a béke fenntartását földünkön. — E célból még intenzívebben kell együttműködnünk a testvéri szocialista államok képviseleti szerveivel, parlamentjeivel, a világ minden országa békeszerető közvéleményével, tevékenyen támogatnunk kell azokat a népeket, amelyek harcolnak nemzeti és társadalmi felszabadulásukért. — Nagy munka áll előttünk mind belpolitikai, mind külpolitikai téren. Dolgozzunk ügy, hogy igazoljuk a szovjet nép, a kommunista párt lenini zászlaja alatt haladó dolgozó és harcoló nép megtisztelő bizalmát. * Ezt követően az elnök bejelentette, hogy a szovjet alkotmány rendelkezéseinek megfelelően a Szovjetunió kormánya az újonnan megválasztott Legfelsőbb Tanács megalakulásával korábban kapott megbízását befejezettnek tekinti, s visszaadja azt Leonyid Brezsnyev javasolta, hogy a Legfelsőbb Tanács ismét Alekszej Koszigint bízza meg a kormány megalakításával. A tanács két háza a javaslatot egyhangúlag elfogadta és elismerését fejezte ki a Szovjetunió Minisztertanácsának eddigi tevékenységéért. Alekszej Koszigin az-új kormány összetételét a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé terjeszti majd. A tanács határozata alapján az új kormánylista elfogadásáig a jelenlegi kormány hivatalban marad. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka csütörtökön folytatja munkáját. Kevés ország akad Nyugaton, amelynek Moszkvához fűződő kapcsolatait olyan hosszú ideje az enyhülésre és a béke erősítésére való törekvés jellemezné, mint Franciaországé. Ezt bizonyította a két ország vezetőinek számos magas szintű tárgyalása, és erre érdemes emlékeztetni most, amikor ismét küszöbön áll a francia államfő hivatalos moszkvai látogatása. Az a tény, hogy a nemzetközi élet sok eseményéről mindkét ország azonos, vagy közelálló nézeteket vall, több okkal is magyarázható. Nagy szerepet játszik ebben az a De Gaulle által meghirdetett francia nemzeti érdek- védelmi politika, az enyhülés szempontjából jóval kedvezőbbnek bizonyult, mint más nyugatai hatalmak ezzel kapcsolatos álláspontja. Az is rendkívül fontos, hogy a szovjet és a francia fél kezdettől fogva nagyra értékelté a gazdasági' kapcsolatok jelentőségét: a két ország kereskedelmi forgalma alig tíz év alatt tizenháromszorosára növekedett! E kapcsolatok az árucserén kívül a kompenzációs üzletkötéseket, valamint a 2 NÓGRÁD - 1979. április 19., csütörtök mutatja. tisztító berendezéseket Crna Gorába. A természeti csapás érte városokban és falvakban egyre több tábori konyha .működik. Így két-három nap után a lakosság újból meleg ételhez jut. A rögtönzött elárusító helyeken tejet, konzervet, kenyeret, ásványvizet árulnak. A legszükségesebb élelmiszer elegendő mennyiségben rendelkezésre áll. Április 27-ére összehívták a szövetségi parlament rendkívüli ülését, amely a katasztrófa következményeinek felszámolására foganatosítandó intézkedésekről tárgyal és dönt majd. Elutazott az (Folytatás az 1. oldalról) kísérte Péter János, az ország- gyűlés alelnöke és Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Az április 16—18. között Magyarországon járt delegációt fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Púja Frigyes külügyminiszter, véleményt cserélve a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A parlamenti tárgyalásokon, valamint Apró Antalnak és Thomas P. O’Neii'nek a küldöttség tiszteletére adott díszebéden elhangzott poUS4 parlamenti hárköszöntőjében a kétoldalú kapcsolatoknak szenteltek megkülönböztetett figyelmet. Az Egyesült Államok képviselőházának elnöke ország- gyűlési küldöttség hivatalos látogatására szóló meghívást nyújtott át Apró Antalnak. A látogatás tapasztalatait az amerikai küldöttség vezetője az elutazása előtt adott rövid nyilatkozatban foglalta össze. Nagyra értékelte a budapesti megbeszéléseket, amelyek hozzásegítettek egymás álláspontjának még jobb megértéséhez. Kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikája a békét szolgálja, s küldöttsége erről a magyar vezetőkkel folytatott eszmecseréken személyesen is meggyőződhettek. A kétoldalú kapcsolatokat érintve hangsúlyozta az utóbbi években bekövetkezett pozitív lépések jelentőségét. Hivatalos magyarországi látogatását befejezve délután elutazott Budapestről, a Thomas, P. O’Neill vezette amerikai parlamenti küldöttség. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Péter János, valamint a magyar törvényhozó testület több más tisztségviselője és országgyűlési képviselők búcsúztatták. Jelen volt Philip M. Kaiser. Az AP hírügynökség térképe a földrengés epicentrumát A katasztrófa sújtotta Crna Gora-i tengermelléken kedd- reggel óta szüntelenül esik az eső és a földkéreg sem nyugodott meg. Az elmúlt 24 órában szinte szakadatlanul mozgott a talaj. A műszerek vasárnap reggel óta összesen 350 rengést jeleztek. Közülük kedden, majd szerdán reggel is, néhánynak az erősségié a Richter-skála szerint elérte a 4 fokot, s így újabb károkat okozott. Az éjjel-nappal dolgozó romeltakarító, valamint a helyreállító brigádoknak szerda reggelre pár kivételével sikerült helyreállítani a villanyhálózatot és az áramszolgáltatást biztosítani. A sátorhiány miatt azonban a szerdára virradó éjszakát is sokan még a szabad ég alatt töltötték. Az ország egész lakosságának szolidaritási akcióiról újabb és újabb jelentések számolnak be. Több száz üzem kollektívája egynapi bérét ajánlotta fel gyorssegélyként a földrengés áldozatainak. Külföldről is érkezik a segítség. A jugoszláv rádióállomások beszámoltak arról, hogy Magyarország 1 millió forint értékben küld élelmiszert, sátrakat, takarót, vízSzovjet—francia kapcsolatok Kereskedelem az enyhülés szolgálatában széles körű tudományos és műszaki együttműködést is magukba foglalják. Az 1971-ben elfogadott tízéves program után, nemsokára elkészül egy másik, hasonló megállapodás, amely még jobban elmélyíti majd a gazdasági, ipari, tudományos és műszaki kooperációt. Megfigyelők érdekesnek tartják a francia külügyminiszter kijelentését, miszerint Giscard elnök moszkvai látogatása mind gazdasági, mind pedig politikai szempontból rendkívül fontos lesz. A francia sajtó, a francia politikusok és államférfiak, ipari és üzleti körök képviselői számtalanszor kijelentették: érdekeltek a kölcsönös üzleti kapcsolatok továbbfejlesztésében. Ez érthető, hiszen a Szovjetunióval való kereskedelem egyre fontosabbá válik Franciaország számára. Mind nyilvánvalóbb a szov-1 jet piac stabilizáló szerepe, főleg a jelenlegi ingatag gazdasági helyzet körülményei között. A Matin című párizsi lap a minap^ beismerte, hogy a francia szerszámgép- gyártást a kelet-európai megrendelések mentették meg, e megrendelések többsége pedig szovjet volt. Ezek mellesleg jótékonyan hatottak á francia foglalkoztatottságra is, biztosítva minden tizedik francia gépgyári munkás munkalehetőségét! Január végén, február elején két francia lap, a Nouveau Journal és a Figaro is azt írta: a Szovjetunióval kötött új szerződések hozzájárultak a munkanélküliség csökkentéséhez. S még egy lényeges dolog: a francia ipar nagyon érdekelt a szovjet földgáz, kő; szén, azbeszt és más ásványi kincsek szállításában. Természetesen, a szovjet fél Is kellő jelentőséget tulajdonít a Franciaországgal való együttműködésnek, a közösen végzett tudományos és műszaki munkának. A Szovjetunió értékeli a francia kormány azon elhatározását is, hogy az fejleszti gazdasági kapcsolatait a szocialista világgal. Emlékezzünk csak vissza, hogy a múlt év nyarán Washington pusztán politikai meggondolásokból a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozására szerette volna rábírni a nyugateurópai államokat. Francia- ország ekkor egyértelműen kijelentette, hogy gazdasági döntéseit nem akarja politikai feltételekhez kötni. A Szovjetunió — akárcsak! Franciaország — a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat az európai egyensúly és stabilitás fontos tényezőjének tartja, s mindent megtesz azok javításáért. Remélhető, hogy a most sorra kerülő francia államfői látogatás is hozzá fog járulni e tervek valóra) váltásához. 0
