Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-17 / 89. szám
9 tengeri halászat gápesitáse r A tengeri halászat a vietnami népgazdaság egyik jelentős ágazata. A termelési folyamatok korszerűsítése és a termelékenység növelése céljából egyre több gondot fordítanak a halászat gépesítésére. Az-ország halászati ‘szövetkezeteiben a korábbi 8 százalékos gépesítettséggel szemben a munkafolyamatok jelenlegi gépesítésének foka eléri a 37 százalékot. Egy sor szövetkezet a hagyományos vitorlás dzsunkákról áttért a korszerű motoroshajók használatára. A vietnami halászat fejlesztésében jelentős szerepet Játszik a Szovjetunió. Így például nemrég állt üzembe két, nagy teljesítményű halászhajó. A szovjet gyártmányú hajók radar segítségével keresik meg a halrajokat. Az Idei év első napjaitól kezdve a yietnamt - halászok jelentős erőfeszítéseket tesznek a termelési terv teljesítésére — ebben az évben 600 ezer tonna halat és halkészítményt adnak a népgazdaságnak. Jogi tanöcsadö FIZETETT SZABADSÁG ELÉVÜLÉSE K. Pál salgótarjáni olvasónk és több munkatársa fizetett pótszabadságának egy része jogossága vállalata és közöttük évek óta vita tárgyát képezte, amelyet végül is az elmúlt év egyik pénteki jogi fogadónapunkon adott jogi magyarázatunk és a hatályos jogszabályok értelmezésének segítségével javukra döntöttek el. Ennek megfelelően ez évtől már elismerik eddigi követelésüket, de olvasóink által az öt évre visszamenőleges követelést elutasították azzal, hogy az már elévült. Valóban elévülhet a vállalat hibájából elmaradt szabadság kiadása — kérdezik olvasóink. Az idő múlása, az emlékezet elhalványulása és a bizonyítékok megszerzésének a lehetősége indokolják, hogy hatályos munkaügyi szabályaink elévülési időhöz kötik a munkaügyi jogok és követelések érvényesítését. Az Mt. a munkaügyi viták általános elévülési idejét három évben állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy egyes esetekben az elévülési idő rövidebb is lehet. Többek között, ha a dolgozó a fizetett szabadságát az esedékesség évében valamilyen akadályoztatás, pld. betegség, gyes stb. miatt nem tudta kivenni, azt az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni. Ha azonban ilyen akadály nem volt, hanem annak letöltéséről a dolgozó és kiadásáról a vállalat elfelejtkezett, ez esetben már a hároméves elévülési határidő szabályai érvényesülnek. Olvasóink nem feledkeztek meg szabadságuk letöltéséről, hiszen azt évek óta követelik, míg követelésüknek érvényt tudtak szerezni. Olvasóink szabadságának kiadása kérdésében tehát az általános elévülési idő vagyis a három év érvényesül. Ez a szabály önmagában értelmezve azt Jelentené, hogy 1978, 1977 és 1976 évekre jogosan kérhetik az elmaradt szabadság kiadását. Jogszabályaink azonban azt is előírják, hogy az elévülési időn belül tett intézkedés, a kérelem megismétlése, elutasítás stb. az elévülési időt megszakítják, vagyis a hároméves elévülési idő a tett intézkedéstől újra kezdődik. Amennyiben tehát olvasóink bizonyítani tudják, hogy a vita olvasóink és a vállalat között folyamatosan fennállott, és a kérelmüket többször is megismételték, de arra írásbeli elutasítást nem kaptak, az ötéves kérelmük is jogosnak látszik. A látszik kifejezés ez esetben azt jelenti, hogy amennyiben az elutasítást írásban kapták és az ellen nem fordultak panasszal a munkaügyi döntőbizottsághoz az elutasítás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, ez esetben csak a hároméves elévülési idő érvényesülhet. NAGYKORÚSÁG ÉS A HÁZASSÁGKÖTÉSI ÉLETKOR Úttörővezetök VII. országos konferenciája (II.) Egy ffelei«Hetetlen estéről — és a hozzászólásokról A második napi kiegészítő ra gondoltunk: így is lehet éves ütemtervet. Ez megfelel program emlékezetes esé- politikai programot „talál- céljainknak, s napra kész, ménye volt a Körtánc ’79 mű* ni”, magam hozzáfűztem: előzetes elképzeléseinket sor. melyet a város diákifjú- csak így lehet! S örömmel akár úgy is forgathatjuk, mint sága, valamint a Katona Jó- hallgattam másnap az egyik a csapatvezetők kéziköny- zsef Színház művészei szolgál- hozzászólótól, aki debreceni vét. tattak. Rajzoló, zenélő gyere- tapasztalatairól szólva meg- A társadalmi kapcsolatok kék fogadták a vendégeket, említette, úgy érzi, sikerült fontosságáról, illetve ennek majd megtudhattuk, hogy né- kilábalniuk az ünnepségek, előnyeiről szólt Tolnai Bé- hány léggömb, egy áttét- megemlékezések „aktaszagú” la: sző függöny, s egy diavetítő kátyújából, mivel e progra- — A társadalmi kapcsola- segítségével milyen varázsla- mok rendezői szerepét hivatá- toknak két oldaluk van, ezért tos díszletek állíthatók elő. sósakra, népművelőkre, ta- a „külvilágot” be kell hozni Az énekkarok műsora, a rö- nárokra, a helyi színház ren- az iskolába. A kapcsolat ak- vid jelenetek, epizódok, mo- dezőire bízták. kor válik igazán tartalmasnológok, népi Játékok és tán- (Egy s más a hozzászólá- sá, ha a gyerekek érzik, mit cok után egyszercsak bené- sokról.) Mint korábban emlí- jelent számukra a társadalom, pesült a színházterem daloló tettem, csaknem kétszázan Egyszer talán arra is sor ke- gyerekekkel, durranó lég- kértek szót a plenáris és rül, hogy a legtöbb úttörőnek gömbökkel, szegfűesővel, majd szekcióüléseken. A felszólalók lesz patronálója. Ez olyan cél, percekig zúgott az ütemes többsége valóban tágabb kör- amit ha elérünk, sok min- vastaps, az ováció. Néhányan nyezetének gondjait-bajait denre megoldást találhatunk, örömkönnyeiket hullajtották mondta el, illetve igyekezett Egyebek között könnyítheti a egykori, meg-nem-idézhető lavaslatokat megfogalmazni. szabadidős-tevékenységi gyermekkoruk emlékeire Azonban akadtak olyanok, rendszer megtervezését, ezen gondolva, mások pedig elis- akik .alulméretezve az or- belül a kirándulások szerve- merően bólogattak e valóban szágos konferenciát, a helyi, zését és a szakkörök vezeté- nagyszerű és rendezésében szűkkörű, gyakran kicsinyes sőt is. egyszerű műsor színvonalára, gondjaikat, de inkább ered- („Egy szerencsés” elem ki- Viszont valamennyien ar- ményeiket emlegették. Vagy küszöböléséről) dr. Pozsgai _________________________olyan kérdéseket, fogalmakat Imre kulturális miniszter közfeszegettek, amelyek nem vetlen hangú felszólalásával ilyenféle fórum elé kívánkoz- az egyik legnagyobb sikert nak. Szilasi András, a megyei aratta. ta náCS m.Xvn!rvpenH^elyeÍ; ~ Nincs-e valamiféle sza. ® az” kadék a nevelésben — montese, rős0er6TalIló1nm dotta egyebek között -'amioo,, «oiinothooi rSV™8 kor- mondjuk felmagasztaljuk hogy afevidenciáktörüH vri a munkát- a gyerekek ♦át „• j- Körüli vi mindennapjaikban, a szüleik !lL^UPao?oÄaZarSk’cbi: munkájában, a társadalom zonyos alapokat, kát, fogalmakat kell nem juthatunk előbbre. Szerencsére a nógrádi küldötteket nem ez jellemezte: mindannyian szót kértek és .. . munkatevékenységével talál....,., e'?„,.nsaeK koznak? Képes-e képzeletük, tekintenünk, különben tapasztalatuk, gyakorlati tetteik áthidalni ezt a szakadékot? Az a szárnyalás, ahogyan a munkáról szó esik — a hivatalos formákat és ne kaptak, hasznos, konstruktív mákat hirdető programokban véleményeikkel segítették a — az igaz. De kérdés, milyen konferencia eredményessé- mértékben vág egybe a gye- gét. Hantos Sándorné a ko- rekek mindennapi tapasztala rábban előterjesztett doku- taival? Azt hiszem, ami a leg mentumokról beszélt. fontosabb és legelévalóbb a — Jónak és célszerűnek ér- munkára való nevelésben: zem mindazt, amit a doku- megértetni a gyerekkel és mentumokban olvashattunk felnőttel egyaránt, hogy a — mondotta. ,— Rendkívül munka elkerülhetetlen és fontos megbeszélnünk az írá- szükségszerű, és közben tanul- sos anyagot, hiszen hosszabb ja majd meg, hogy szeretni távú tervezést végzünk. Ügy iS lehet, hogy saját képessé- gondolom, valamennyiünk geihez alkalmazhatja azt a nevében kijelenthetem, hogy munkát, amit végez. Ehhez a dokumentumok a csapatok- hozzátartozik, hogy olyan nak nagy biztonságérzetet ad- munkavégzési feltételeket is nak. Eddig is terveztünk, ér- kell teremteni, ahol a gyer- tékeltük a munkát, mégis na- mekek előbb-utóbb érzik, eb- gyon sok volt az átfedés. Az ben a hazában nem véletlen iskolák hosszú távra készítet- dolga, kinek keli keményen ték el programjaikat, de mi megküzdenie a ^aindennapi csak akkor láthattunk mun- kenyérért, vagy éivér.ycsUlé- kához, amikor megjeleni a sóért, és kinzk iie.n. Ez ma, programfüzet. A hosszú távú véletlen és szeifc-ne-.se dolga, tervezés azért is sokat jelent Ezt a szerencsés elemet jó a csapatok életében, mert lenne — szerencsésen kikü- koordinálni lehet a KISZ-szel, szöbölni. S akkor a nevelés is a szülői munkaközösséggel, a eredményesebb lenne, pártalapszervezettel. Ebből lehet majd lebontani az egy- Tanka László B. Julianna kisterenyel olvasónk és több munkatársa között vita folyik arról, hogy a fiatalok milyen életkortól számítva köthetnek szabadon házasságot. Az egyik álláspont szerint ez az életkor 16 év, a másik szerint paciig a nagykorúság elérése. Jogi vitájukhoz jogi tanácsadónk véleményét kérik, amely végül is eldönti kinek van Igaza. Olvasóink vitáját családjogi törvényünk dönti el, amelyet 1974-ben módosítottak. A módosított új szabály szerint házasságot köthet az a félti aki a 18. életévét, és az a nő, aki a 16. életévét betöltötte. Mint látható, jogszabályunk nem használja a „szabadon” szót, mint ahogy azt olvasóink kérdezik. Ez a szabály azt jelenti, hogy az említett életkorban- sem gyámhatósági engedély, sem szülői beleegyezés nem kell a házasságkötéshez. Az is egyértelmű, hogy ebben az életkorban a férfi már nagykorú, a nő viszont kora szerint csak két év múlva érné el nagykorúságát, amelyet azonban a házasságkötéssel megszerez. A törvény azt is kimondja, hogy a 13. életévét be nem töltött férfi és a 16. életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. A gyámhatóság a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az említett életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb. Házasságkötésre tehát nem kaphat engedélyt az a fiú, aki a 16. és az a leány aki a 14. életévét még nem töltötte be. CSALÁDI PÓTLÉK SZAKMUNKÁSTANULÓNAK S. Jánosné balassagyarmati olvasónk gyermeke érettségi után szakmunkástanuló lett. A gyermek után december végéig kapta a családi pótlékot, azóta viszont nem fizetik. Tudomása szerint a szakmunkástanulók csak a harmadik évben nem jogosultak a családi pótlékra, vagy újabb rendelet jelent meg ebben a kérdésben, — kérdezi olvasónk. Nincs új rendelet. A régi rendelet is előírja azonban, hogy családi pótlék általában a gyermek 16. életévének a betöltéséig jár. Középiskolai tanulmányok esetén a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek 19. életévének a betöltéséig jár. Olvasónk gyermeke az elmúlt év nyarán érettségizett, jogszerint tehát családi pótlék már azóta nem járt volna még akkor sem, ha egyetemen tovább folytatta volna tanulmányait. Tekintettel azonban arra, hogy gyermeke az érettségi után nem egyetemen, hanem szakmunkástanulóként folytatja tanulmányait, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy élete 19. évének betöltéséig a családi pótlékot megkapja. Bár nem írja, de feltételezhető, hogy a gyermek decemberben töltötte be 19. életévét, így a továbbiakban még szakmunkástanulóként sem jogosult családi pótlékra. Dr. J. S. Szabad-e a szabad idő? Első hallásra talán szónokinak tűnik a kérdés, ám ha alaposabban belevesézünk, akkor bizony csakugyan támadhatnak kétségeink. Hiszen fájront után, műszak végeztével legtöbbünknek távolról sem veszi kezdetét ama bizonyos kikapcsolódás. A nőknek rendületlenül ott a második műszak: bevásárlás, főzés, meg ami éppen akad a ház körül. A férfiak — tisztelet a kivételnek — keveset vállalnak magukra, legfeljebb a gyerekért hajlandók — „elveik fenntartásával” — elmenni olykor-olykor. „Tartózkodásuk” oka nem feltétlenül a hagyományos férfigőg, a családfőnek kijáró előjog, hanem javarészt valós elfoglaltság: túlóra, fusizás, s egyéb „a család érdekében” végzett foglalatoskodás. Az indokolatlanul sokat hajrázó munkahelyek is biztosítják ehhez a lehetőséget. A vállalatok igyekeznek olyan színben feltüntetni a szervezési, bonyolítási, vezetési fogyatékosságaikat, hogy a túlórák révén nagylelkűen többletjövedelemhez juttatják dolgozóikat. Akik a vastagabb borítékkal azonban fáradtságukat is hazaviszik a családjukhoz. Nem foglalkoznak úgy a gyerekkel, mint kellene, vagy ha igen, akkor ingerülten. Nem’ jut idő beszélgetésre, emberi kapcsolatokra, egyszóval az életre... A tényleges szabad idő hétköznap úgy a tv-híradó táján kezdődik. Vitathatatlan, hogy a televízión számos információ érkezik még a legkimerultebb ember tudatának küszöbére, amelyek véleményalkotásra késztethetik befogadójukat, mégis azt kell mondani: az esti televíziózás ma már állandó elfoglaltságaink kategóriájába tartozik, s mint ilyen, nem sorolható az annyit emlegetett szabad idő fogalmába! Akkor hát mi sorolható oda? Nyilván a hét vége, no meg a rendkívüli alkalmak, események: valamilyen vállalati rendezvény, esetleg kiállítás, mozi, színház. Hangsúlyozni kell azonban ezek esetlegességét, hozzátéve, hogy jó lenne, ha ebből mindenki rendszert csinálna. Ha nem tudnánk gátat szabni, kikapcsolódni vágyakozásunknak. Ha sok helyütt nem lenne olyan erős a kötődés a múlt rossz hagyományaihoz, az „apám, nagyapám is így élt” kezdetű konok adomákhoz. Ha nem gúnyolnák ki azt a munkást, aki a dugipénzén könyvet vásárol, mint azt egyik vállalatnál a múltkoriban megdöbbenve tapasztaltam, hanem éppen ellenkezőleg: követnék példáját. A szabad időt a tevékeny ember éppen a munkájával érdemli ki nap-nap után. Ha nem él vele, nem hasznosítja, saját magának okoz jóvátehetetlen kárt! Torzsgárdások — vastag borítékkal Az új üzemcsarnok avatásának hatodik évfordulóját köszöntötték a napokban Balassagyarmaton, a Budapesti Fi- riomkötöttárugyár gyáregységében. A korszerű üzemben az akkori alapító tagok még mindig meghatározói a jó, megbízható munkának. Közülük a törzsgárdatagokból kívánunk négyet bemutatni. Bozány Ferencné azok közé tartozik, akik a gyáregységnek még a régi üzemében ültek a varrógép mellé. Akkor betanított munkásként, három éve pedig már szakmunkásként látja el feladatait. Munka mellett szerezte meg képesítését. Szűcs Ferencné jövőre már jubileumi évét tölti a gyárban. Tizedik eve lesz, hogy először átlépte az üzem kapuját. Nőiszabó-szakmáját eredményesen hasznosítja. Minőségi munkát végez a ráosztott térületen. Licskó Mária „még csak” hatodik esztendeje kapcsolódott a korszerű üzem munkájába, a törzsgárdatagok között a legfiatalabbakat képviseli. Itt tanulta szakmáját is, s nem kívánkozik más munkahelyre. „A boríték máshol sem lenne vastagabb, általában 3600 forintot kapok havonta!” Horváth Ferencné Ilinyből jár már 14 esztendeje az üzembe. Munkaköre változó, nemrégen a vasalóknál számíthattak rá, most a blúzok készítésénél segít. „Megéri két műszakra is eljárnom hazulról, 3800—4000 forint van havonta.” Kulcsár József képbeszámolója J NÓGRÁD - 1979. április 18., szerda 5 c
