Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-13 / 60. szám

\! j Aí FölcSi szerelmek re Monori Lilinek, kevés esz­közzel, / egyszerűen személye­sít meg egy meglehetősen ál­talános mai férfitípust. Légiesebb, képzeletet és valóságot, múltat és jelent ügyesen vegyítő alkotás a Napjaink Júliája című NDK- beli tévéfilm. Ennek ellenére kimondottan földi szerelmet _______, — pontosabban földi szerei­ről^ a férfi és nő együttélésé- meket — tár elénk. Rómeó­ról!____________________________nak és Júliának még meg A kik jó két évvel ezelőtt, az kellett hallnia ahhoz, hogy a első salgótarjáni munkás kul- sok úri viszállyal terhes kö- turális hetek egyik kezdő zépkorban egymásé lehesse- programjaként, az országos nek. Napjaink Rómeója és Remélhetőleg sokan osztják véleményemet, amely szerint a nemzetközi nőnapi hét két legjelentősebb eseménye a Kilenc hónap és a Napjaink Júliája című film sugárzása volt. Mindkettő alkotóinak művészi képességeit dicséri, mindkettő méltó módon szól egy örök és mindenkor bo­nyolult kérdésről, a szerelem­Adam Karl­Külö­premiert megelőzően, vagy azt követően a mozikban lát­ták Mészáros Márta Kilenc hónapját, azok számára nem okozott meglepetést, hogy ezt a filmet éppen a nőnap esté­jén láthatták a televízióné­zők. Főhőse, Kovács Juli a minden vonatkozásban eman­cipált, széles körben azonban Júliája már nem esik a téve­dések és félreértések áldoza­tává. Igaz, ők sem egyköny- nyen jutnak el a boldog be­teljesülésig, de racionális és civilizáltabb korunkban ösz- szehasonlíthatatlanul nagyobb rá a lehetőségük, mint legen­dás elődeiknek. Rainer Bär író és rendező még nem található nő típusa, jjraj hangulatú, mértéktartó­aki önmaga személyiségének megvalósítását tartja legfőbb életcéljának, s ezért tetteinek még hátrányos következmé­nyeit is vállalja. Juli küzdel­me környezetével, szerelmé­vel, mely egy letűnt kor er­kölcsi normáit valósítja meg mindennapi berendezkedésé­ben — bármennyire is ber­zenkedik ellene a férfiúi büsz­keség, feudális gőg, az önál­lóságról leszoktatott, s a saját felelősséghez még való­jában hozzá nem szokott női kényelmesség — egészé­ben rokonszenves, érthető. Végső döntésének kivételével, amely nem hogy erősítené az alkotói szándékot, vagyis Juli példaképül való állítását, épp ellenkezőleg, összekuszálja a néző kialakult egyértelmű íté­letét, érzelmi viszonyulását. Nem biztos, hogy a látott áron erkölcsös a személyiség megvalósítása. Két gyerek — házasságon kívül, vajon nem felelőtlenség-e? Természete­sen e kérdésre mindenki ma­ga adja meg a választ erköl­csi karaktere, szokásai, gon­dolkodása szerint, de a vá­lasz milyenségétől függetlenül, a második gyerek vállalása inkább elítélendő konokságot, mintsem dicsérendő erőt su­gall. Remek színészi alakítások­kal találkozik a néző ebben a Mészáros Márta-filmben. Mindenekelőtt Monori Lili já­téka kiemelkedő: a színésznő maximálisan magáévá tette a figurát, s a teljes egyenjogú­ságot kereső Juli helyzeteit nem játssza, hanem átéli, amit a film végén látható va­lóságos szülés jelenetei is alátámasztanak- Jan Nowicki lengyel színész kitűnő partne­an ízléses filmet készített, s bizonyára joggal nyerte el vele 1977-ben az Arany Prá- ga-díjat. Bámulatos magabiz­tossággal ugrándozik jelenet­ről jelenetre — oda-vissza — múltba és jelenbe, a képzelet­be. A kamera évszázadokat ugrik át anélkül, hogy meg­törne a film stílusa, elerőtle- nedne- sajátos atmoszférája, döccenéseivel felborzolná a néző idegeit. Ennek az egysé­ges élményteremtésnek része­se, a rendező mellett, Poppert operatőr és Errist Sasse zeneszerző, nősen az utóbbi munkája hagy erőteljes nyomokat az emlékezetben­A mindvégig magas színvo­nalú rendezés egyetlen gyen­ge pontjának az uszodai gond­nok és a mozdonyvezető film­végi beszélgetését tartom. Eb­ben a szereplők fölöslegesen mondják ki a film tanulsága­it, hiszen a gondolkodó néző­nek azokat ismernie kell. Másrészt a film egyébként is elmondja — képekben és sok­kal szebben, mint a szavak. Mert kimondva óhatatlan és viszolyogtató közhely: férfi­nak és nőnek alkalmazkodás nélkül lehetetlenség együtt élni; kényelmességünkért ál­tatni is képesek vagyunk ma­gunkat . . .és így tovább. A két főszereplő, Marika Krogull és Juraj Djurdiak il­lúziót keltettek játékukkal, elhitették egymáshoz való erőteljes vonzódásukat. Több kiváló epizódalakításnak is tanúi lehetünk. Kár, hogy nem ismerjük megvalósítói­kat, Annekathrin Bürger ki­vételével, aki az egyik házas­ságból mindig a másikba igyekvő pénztárosnőt szemé­lyesítette meg. összegezve írjuk: a nőnapi hét jól sikerült a televízió­ban­(ok) Filmjegyzet > Angi „A MÚLTAT BE KELL VALLANI” — mondja a költő. Nemcsak a múltat kell be­vallani, hanem a közelmúl­tat is — mondják a magyar filmművészek, akik az utób­bi időben egyre gyakrabban vállalkoznak arra, hogy e fe­lelősségteljes misszió jegyé­ben szóljanak történelmünk meghatározó fontosságú konf­liktusairól, s felelevenítsék a sorsformáló harcok króniká­ját. Gábor Pál Angi Vera című alkotása —, melyet Vészi Endre kisregénye ihletett — az említett program jegyé­ben készült. Cselekménye 1948-ban játszódik, „üzene­te” pedig a politikai cselek­véssel, a személyiség kibon­takozásával, a társadalmi lét és a belső fejlődés össz­hangjával (illetve asszinkron- jával) kapcsolatos. A történet hőse Angi Vera ápolónő egy kórházban. „Ki­emelt káderként” pártiskolá­ra küldik, ahol a legkülönbö­zőbb emberekkel találkozik. Ez a pár hónap érleli felnőt­té az egyenes, rokonszenves teremtést, akinek nem sike­rül maradéktalanul tisztán kikerülnie a jellemformáló kohóból. Ugyanis beleszeret szemináriumvezetőjébe, a nős André Istvánba, amikor azon­ban színt kell vallania, meg­tagadja a férfit. így a párt­iskola üdvöskéje maradhat, s „karrierje” sem törik ketté, de eljárása nem mondható dicséretesnek. ♦Az Angi Vera természete­sen, nemcsak erről a szerel­mi viharról szól, sőt: az epi­zód csupán kis részét alkotja Diákok, szocialista brigádok tagjai, a múlt értékelvei Ismerkedni szeretők keresik fel Salgótarjánban, a megyei művelődési központban megrendezett Tanácsköztársaság-em­lékkiállítást, ahol nagyméretű fotók, eredeti dokumentumok, tárgyak, plakátok szemlél­tetik az egykori forradalmi időket. — kulcsár-felv. — a mesének. A mozzanat en­nek ellenére hangsúlyos, hi­szen a kor, a figura, a morál lényege tükröződik benne. A rendező a következő sza­vakkal kommentálta elkép­zeléseit: „Vészi kisregényének egyik fő művészi erénye a rendkívül pontos, árnyalt, bonyolult és nagyon mély lé­lektani ábrázolás; s számom­ra az volt a vezérfonal a színészvezetésben, hogy a lé­lektani folyamatok ne vegy­tisztán, s dramaturgiai kép­letekbe lefordítva jelentkez­zenek. Általában se szeretem az átlátszó dramaturgiát, s különösen nem akartam ezt a rendkívül bonyolult helyzetet leegyszerűsíteni. Az eddigi kö­zönségtalálkozókon egyébként éppen ebben kaptam a leg­érdekesebb visszaigazolást. Főként az idősebb generáció­hoz tartozó nézők szerették volna a figurát olyanformán leegyszerűsíteni, hogy »karri­erista volt-e Angi Vera, vagy tiszta jellem, akit a történe­lem sodra elragadott és be­szennyezett«. A fiatal nézők pontosan érezték és értet­ték, hogy az érvényesülés, az előrehaladás — nem egysze­rűen a társadalomba való beilleszkedés, hanem a jó cé­lok és az önmegvalósítás — érdekében gyakran olyan alkalmazkodókészség, si­mulékonyság szükséges, hogy olykor már önmagunk morá­lis megítélésében is zavarba kerülünk. Nehéz eldönteni, főleg egy jelenidejű folyamat­ban, hogy meddig kívána­tos az egészséges életösztön diktálta alkalmazkodás; — mert az ellenkezője könnyen átcsaphat deviáns, társadal­milag haszontalan,és 'tűrhetet­len magatartásba —; és hogy az alkalmazkodókészség mi­kor válik karrierizmussá. A probléma általában nem vegy­tisztán, »vagy-vagy« helyze­tekben jelentkezik.” AZÉRT IDÉZTEM ILYEN HOSSZASAN Gábor Pál val­lomásából, mert a mondatok a film eszmei mondaniva­lójának lényegére világíta­nak. Vagyis a következőket hangsúlyozzák: Angi Vera nagyon bonyolult korban tanulta az élet és az ideológia, valamint az érzel­mek és a kapcsolatok „lec­kéjét”. Nem szabad sémákra bon­tani és primitív kategóriák szerint osztályozni a szituá­ciókat, melyekben az emberi karakter feltárulkozik. A „nagykönyv” szabályai szerint lehetetlen cselekedni —, s különösen az egy olyan miliőben, akikor a tevékeny­ség határai korlátozottak és aggasztóan sok az ilyen-olyan- amolyan „szempont”. A rendező sok finom rész­letmegfigyelésből, életszerű helyzetből építette fel a drámát. A középpontban mindvégig Angi Vera képlé­keny jelleme áll, s ezzel a dinamikus mozgással párhu­zamosan feltárul nagy tör­ténelmi átalakulásunk sok ok­okozati összefüggése is. Az akkori gondolkozás. Az akko­ri társadalmi akusztika. Az akkori ideálok. Az akkori hő­sök. Gábor Pál nem szépíti meg és nem rántja sárba 1948- at: igyekszik objektív látlele­tet adni. Főképpen az at­moszféra feltámasztása sike­rült — a szívet melengető él­mények és a hallatlanul bo­nyolult helyzetek ábrázolása. Néhány jelenet különösen emlékezetes: ilyen a pártis­kola világának érzékeltetése, a „kritika-önkritika” jegyé­ben folytatott gyűlés mozgal­massága, a súlyos szimbólu­mokat hordozó befejezés köl- tőisége. Az Angi Vera szín­képéből nem hiányzik az iró­nia sem. Az egész filmre mindemellett a tiszta humá­num hangvétele jellemző. Az „aggályos realizmus” — író­rendező maga határozta meg így alkotó módszerének lé­nyegét — lehetőséget terem­tett arra, hogy a film rész és egész, egyén és közösség vonatkozásában egyaránt tár­gyilagos körképpel szolgál­jon. Talán csak az expozíció lehetne érdekesebb, „sűrűbb” lendületesebb —, amikor azonban kirajzolódnak az emberi frontok, felforrósodik a levegő és ettől kezdve már nem nehéz a mű értelmi- érzelmi hullámhosszaira han­golódnunk. Az Angi Vera sikerében je­lentős szerep jutott Koltai La­josnak (felvételei stílusosan érzékletesek), valamint a szí­nészeknek. Pap Veronika hi­telesen formálja meg a nagy események fókuszába került lány felhőtlen örömeit és megrendítő viharait. JELENTŐS MAGYAR FILM SZÜLETETT, örüljünk a teljesítménynek, s bizakod­junk abban, hogy közelmúl­tunkat — sőt, jelenünket — hasonlóan jó színvonalú al­kotások fogják elénk tárni a vásznon. —s —f Vigyázállásban Colorado államban négy há­zaspár azt a kívánságát fejez­te ki, hogy szeretnék, ha ha­láluk után álló helyzetben te­metnék el őket a hegyi teme­tőben, ami egy festői környe­zetben fekvő mesterséges te felett emelkedik. Nem lehe tudni, hogy ezt a kívánságu kát teljesítik-e, mivel a te mető sziklás területen fék szik, ahol nem lehet ilyei mély sírokat ásni. Egy guru birodalmai (I.) „Repülés’’ — féláron Amikor 1967-ben a Beatles csoport felfedezte magának a transzcendentális meditációt, 800 újságíró kíséretében Indiába utazott, Maharishi jógihoz, hogy vele a meditációs gya­korlatokat elsajátítsa. Ezzel a meditációt „popjelenséggé” tették. Maharishi azóta befu­tott ember a nyugati földte­kén. A jógiról csak annyit tudni, hogy valahol a Himalája vidé­kén tanítványa volt Jagadgu- ru Shankarachyra jóginak, akinek tanát Maharishi átvet­te és Los Angelesben megala­pította a „szellemi megújho­dás” mozgalmát. Ott kezdte el a transzcendentális meditáció — a TM — oktatását is. Ma­harishi. korát sem lehet pon­tosan tudni, valószínű, hogv 1311. . és 1915. között született egv észak-indiai adófelü^yelő fiaként. Az elmúlt két évtized­ben kercsztül-kasul beutazta a világot, ünnepelteti magát hí­veivel, s egész birodalmat ala­kított ki maga körül. VALÓSÁG, VAGY LÁTSZAT? A nagy nyugati magazinok­ban megjelentek bizonyos ké­pek az úgynevezett transz­ot NÓGRAD - 1979. cendentális „repülésről”. Tu­lajdonképpen mi tis rejlik a „repülés mögött”, a Stern magazin fotóriportere rejtett kamerája készítette el az el­ső képeket a seelsbergi TM- központról és a transzcenden­tális „repülésről”. A képen négy fiatal látható, amint té­tován próbál felállni egy ken­dővel letakart habszivacs mat­racról, amelyen ülnek. Az elsötétített szobában négy fiatalember ül keresztbe rakott lábain. Szemük csuk­va, sóhajtanak, nyöszörögnek. Hirtelen rángások járják át testüket: rángások, amelyek jelzik, hogy a csoda rövide­sen bekövetkezik. Mert ebben a pillanatban, — így jósolja Maharishi Mahesh jógi, — a férfitestek a transzcendentális meditáció segítségével elsza­kadnak a talajtól és átlebeg­nek a szobán. A TM-hívők által terjesztett ilyen propa­gandaképek azt sugallják, hogy a meditáló minden kü­március 13., kedd lönösebb nehézség nélkül a levegőbe tud emelkedni és ott lebegni. Maharishi ezzel a „reklámgeggel” erős kételye­ket támasztott magával Szem­ben. Bebizonyosodott, hogy tréningben levő sportolók bo­nyolult ülésekből a levegőbe tudnak ugrani. Csakhogy az, amit a fotós végül is lefényképezett, sem­miben sem hasonlított űrpiló­ták holmi földi mutatványá­hoz. Az emberiség álma — a gravitáció legyőzése — nem vált valóra: a négy ember — mint a nyulak — ugrándoz­tak a műanyag matracon. 20—30 centiméter magasra felrángatva magukat és azt többször is ismételve. Az ilyen ülésből való fel- ugrándozás egyetlen sportoló számára sem probléma. En­nek ellenére a TM propagan­distái, egy másodpercig sem haboztak, hogy ú mutatványt őszentsége, a jógi által ins­pirált repülési próbának ne­vezzék, és — sidhitanfolyam- ként ajánlják. TELEFON AZ „ARANY TEREMBŐL" Svájcban történt meg, pon­tosabban a Sonnenberg Palo­ta Szállóban, amely Seels- bergben a Vierwaldstatti-tó partján fekszik. Maharishi Mahesh jógi a kastélyszál­lodát azért szerezte meg, hogy „világkormányának” székhelyévé átépíttesse. „Par­lamenti üléstermében” fogad­ja 89 államban levő TM-szer- vezet küldöttségeit. Az „Arany Teremből” telefonon szerez meg telkeket Ameri­kában, kastélyokat Európá­ban. Itt naponta három óra hosszat tanácskozik. Minisz­terei térdepelve hallgatják utasításait. Maharishi mosolya azon­ban, amely mindig készen várja a vendégeket, nemcsak a befelé fordult embert jel­zi, hanem azt is mutatja, hogy ő — a sajátmaga által kinevezett — „világkormány” első embere. Ez a legfelső ve­zető szerv tíz tagból áll, van közöttük miniszter „a jog­rend” számára, és van „min­den eshetőségek” minisztere, továbbá „egészségügyi és hal­hatatlansági mifiiszter”. Van egy „világparlament” is — ezt a jógi alakította meg, — a „világkormány” és a „vi­lágparlament”. együttesen munkálkodik, hogy a transz­cendentális meditáció segítsé­gével egy „világtervet” dol­gozzon ki a „világbéke” létre­hozására. A TM-technikának kevés köze van a klasszikus jóga- meaitációhoz. Hogy a dolgok milyen irányban íejloaneK majd, azt a mester egy bá­mulatba ejtő számítással ma­gyarázza meg. Ebben össze­kapcsolódik a bűnözési ráta csoKkenése hívei számának növekedésével, s ami ezen adatok összehasonlításából ki­jön, azt nevezi ő „Maharishi- efíektusnak”. Plasztikusabban kifejezve: Amerikában csök­kent a gyilkosságok száma, 1978-ban méghozzá 20 száza­lékkal! — Ugyanezen idő aiatt az USA lakosságának .három ezreléke gyakorolta a transzcendentális meditációt. A guru teljesen önkényesen veti egybe a két adatot, s le­vonja azt a követekeztetést, hogy nem is (kell más, csak az, hogy Amerikában 1,5 szá­zalékra emelkedjen követői­nek száma, s ezáltal megszű­nik a gyiiKosság és az em­berölés is. HÁZIASSZONYOKNAK, DIAKOKNAK FELÁRON A jógi egy elmélyült bölcs- : igazán nem jellemző mó­don kormányoz jelenleg egy­fajta soknemzetiségű kon- szert, amely kereken 1100 „Világterv Központból” álló láncot jelent. Ezekben a köz­pontokban 10 000 oktató kb 2 millió embert vezet be a me­ditáció alapismereteibe. A klasszikus jógameditácíóhoz a TM-nek nem sok köze van. A Maharishi megkönnyíti a nyugati ember feladatát, mert a meditáció igen igényes és bonyolult útját egyetlen lazi- tási gyakorlatra rövidíti le. Elegendő, ha a meditáló két­szer naponta 20 percen át gyakorolja magát a kötetlen, elmélyült lazításban. Sokkal értékesebb tehát a jógi rek­lámképessége és eladói ügyes­sége, mint a TM technikája. A guru — többségükben depressziós és stresszhatás alatt álló követőit azzal is csábítja, jobb lesz a teljesít­ményük a foglalkozásukban, a sportban. Ennek persze ára van. A 80 német „Világterv Központban” hét „lépésben” tanulja meg a jelölt a TM technikáját. Az oktatás dolgo­zóknak 400 márkába kerül, háziasszonyok és diákok a felét fizetik. —sb— Következik: II. Tízszeres tandíj ä r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom