Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-02 / 51. szám

Nguyen Phu Soai nagykövet az országa ellen elkövetett kí­nai agresszióról tájékoztatta az újságírókat Vietnam kellő csapást mér az agresszorra Nguyen Phu Soai Vietnam budapesti nagy követének sa j tokun ferenciá ja Nguyen Phu Soai kiemelte, hogy senki sem tehet egyen­lőség! jelet Kína Vietnam el­leni agressziója és az egész emberiség által elítélt, ke­gyetlen, fasiszta Pol Pót— leng Sary rezsimet megdön­tött kambodzsai népnek nyújtott vietnami támogatás között. E két kérdés összeke­verése is azt bizonyítja, hogy Peking támogatói még inkább az agresszió« háború foko­zására és kiterjesztésére ösz­tönzik a kínai vezetést. Kérdésekre válaszolva a vietnami nagykövet elmondot. ta, hogy Délkelet-Ázsia orszá­gai nem értenek egyet a kí­nai agresszióval, de az emlí­tett államok kormányainak vezetői — a bonyolult érde­kek szövevényében — álta­lánosan az idegen csapatok kivonását követelik és ezzel burkoltan egyenlőségjelet tesznek az agresszor és áldo­zata között. A kínai vezetés mindent megtesz azért, hogy az ASEAN -országok és a Vietnami Szocialista Köz­társaság között ellenségeske­dést szítson. A mostani ag­resszió, s a háború kiszélesí­tése azonban visszájára for­dul, hiszen a pekingi veze­tésben meglevő amúgy is erő­södő szakadást a támadó csa­patokra mért vietnami csapá­sok minden bizonnyal tovább növelik. — A vietnami nép szilárd meggyőződése, hogy a min­den eddigi agresszió fölött győzedelmeskedett nemzet elszántságával és erejével, valamint a mind az öt kon­tinensen élő testvéreinek és barátainak együttérzéseivel, erőteljes támogatásával biz­tos és teljes győzelmet arat az agresszorok fölött — hang. súlyozta Nguyen Phu Soai. — A magyar párt, a kormány, a társadalmi és tömegszerveze­tek határozottan elítélték a kínai támadást, támogatják a vietnami nép igazságos harcát. Az elmúlt napokban a városoktól a legkisebb fal­vakig, a gazdaságoktól a gyá­rakig, az iskolákban és kór­házakban, szinte mindenütt széles körű tömegmozgalom bontakozott ki a népünk iránt vállalt szolidaritás kifejezé­sére és támogatására. A viet­nami nép és a Vietnami Szo­cialista Köztársaság kormá­nya nevében őszinte köszö- netemet fejezem ki együtt­érzésükért, erőteljes és ér­tékes támogatásukért — mon­dotta befejezésül a Vietna­mi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A legfrissebb külföldi je­lentések szerint Kína mint­egy félmillió katonát, több seáz repülőgépet összpontosí­tott a határmenti vietnami tartományok közvetlen kö­zelében — jelentette be Ngu­yen Phu Soai, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövete csütörtöki sajtókonferenciáján. A viet­nami nagykövetségen meg­tartott találkozón a nagykö­vet kiemelte, hogy számos jel utal a háborút kiszélesíte­ni. elmélyíteni kívánó kínai szándékra. Eddig 25 hadosztályból álló öt hadtest, harckocsizok, ne­héztüzérség és légierő táma­dott a több mint 1200 kilo­méteres vietnami határ teljes hosszában, hat tartomány ellen. A VSZK területére he­lyenként több mint 40 kilo­méternyi mélyre benyomul­va a kínaiak számos gazda­sági, kulturális, közigazgatá­si intézményt pusztítottak el. Felégetett házak, meg­gyilkolt öregek, gyermekek, nők vétlen áldozatai bizonyít­ják a barbár bűncselekmény­tengert. — A vietnami fegyveres erők, a vietnami nép kellő csapást mért az agressziók­ra, megtorpantva a támadó baidműveletéket — közölte az újságírókkal Nguyen Phu Soai. — Felkészültünk bár­milyen nagyszabású támadás­ra, minden további eshető­ségre. Minél lobban ki teljesí­ti agresszióját a kínai veze­tés. minői jobban belebonvo- lódik a fegyveres támadásba, annál nacvobb lesz a veresé­ge a lelk"smeretlen behato­lóknak. Tévednek azok, akik az erőviszonyokat a lakosság számára, a gazdaság lehetősé­geire szűkítik le. Vietnam budapesti nagykö­vete az agresszió nemzetkö­zi politikai hátterét ismer­tetve rámutatott: a támadás­sal a kínai vezetők teljesség­gel leleplezték délkelet-ázsi­ai nagyhatalmi, hegemonista és expanzionista törekvései­ket. Ezt a politikát bizonyít­ja az is, hogy 1974-ben a kí­naiak fegyveres támadással elfoglalták a vietnami Para­cel-szigeteket és jogtalan kö­vetelésekkel léptek fel más, ugyancsak a VSZK-hoz tar­tozó szigetek ügyében. Kína ma is jogtalanul tart meg­szállva indiai területeket, s terjeszkedő ambícióit bizo­nyították a múltban a Szov­jetunió ellen megkísérelt ha­tárincidensei is. — A kínai vezetők a „fehé­ret feketévé változtatva”, minden elképzelhető módon igyekeznek elkendőzni saját bűntetteiket — utalt az utób­bi időben szárnyra röpített híresztelésekre a nagykövet. — Egyebek között kijelen­tették, hogy a háború csak a határ térségére korlátozó­dik, holott már eddig több hadosztályt vetettek be a támadók, mint annak idején az amerikaiak. A háborúnak megvan a saját törvényszerű­sége és nem lehet azt mon­dani, hogy még csak „kis háború” folyik, amely nem ve­zet nagy összecsapáshoz. Az agresszorok kezét idejében kell lefogni! Elutasítjuk Kí­na Vietnam elleni agresszió­ját a kambodzsai kérdéssel való összekapcsolását célzó próbálkozásokat is. Nincs in­dokínai kérdés! Csak Vietnam elleni kínai agresszió van! Kádár János fogadta Herbert Wehnert, a Német Szociáldemokrata frakciójának elnökét. Párt parlamenti Bazargan drámai beszédben intett rendre, összefogásra A sahellenes forradalmat győzelemre vivő erők táborá­ban megindult erjedés megne­hezíti a politikai megszilárdu­lás folyamatát Iránban. Erre utalt Mehdi Bazargan az ide­iglenes forradalmi kormány elnöke szerda esti rádióbeszé­dében, amelyben egyformán élesen bírálta mind Khomeini „tanácsadó testületét”, — az „iszlám forradalmi tanácsot” — mind pedig az eddigieknél radikálisabb változásokat kö­vetelő különböző baloldali cso­portokat. Khomeini tanácsadóinak szemére a kormányfő azt ve­tette, hogy függetlenítik ma­gukat a kormánytól, annak lé­tét semmibe véve úgyszólván ellenkormányként működnek. „Embereket tartóztatnak le, fegyvereseik külföldi követsé­geket támadnak meg. Aláás­sák a kormánynak és magá­nak Khomeini ajatollahnak a tekintélyét” — hangoztatta Ba-. zargan. A baloldali csoportokat — feltehetően a fedajinok és a mudzsahidok szervezetére cé­lozva — a miniszterelnök az­zal vádolta, hogy a kormány felszólításai ellenére nem haj­landók beszolgáltatni fegyve­reiket, akadályozzák a kor mányzatot abban a törekvésé' ben, hogy mielőbb létrehozza az új iráni népi hadsereget. „Túlzottak a követeléseik — jelentette ki Bazargan —, a kormány nem tudja elvégezni száz év munkáját egy nap alatt.” A jelenlegi állapotok azzal fenyegetnek, hogy Irán máso­dik Libanonná válik. Ameny- nyiben az említett csoportok nem hajlandók együttműköd­ni a kormányzattal, a kor­mány kénytelen lesz lemonda­ni és ebben az esetben Irán­ra minden eddigieknél rosz- szabb idők várnak — hangoz­tatta a miniszterelnök., Bazargan beszédének ideje alatt Teherán különböző ré­szeiben szórványos lövöldözés hallatszott. Teheráni amerikai diplomá­ciai források szerint iráni fegyveresek több napig tartott ostrom után elfoglalták az or­szág északkeleti részén levő Kabcan város melletti ameri­kai támaszpontot. Az ottani elektronikus berendezéseket az amerikaiak a Szovjetunió elle­ni kémkedésre használták. A fenti források azt közölték, hogy a fegyveresek rövid idő­re foglyul ejtették a támasz­ponton szolgáló húsz amerikai technikust, majd szabadon bo­csátották őket, valamennyien már Teheránban vannak. Washingtonban sem kor­mánykörökben sem a Penta­gon részéről nem voltak haj­landók állástfoglalni az ügy­ben, arra hivatkozva, hogy egyelőre szinte semmiféle In­formációval nem rendelkeznek a történtekről. A teheráni rádió szerda éj­szaka azt jelentette, hogy a „forradalmi erők” elfoglaltak az iráni—szovjet határ egy másik szakaszán levő Klara- bad város körzetében létesített amerikai radarállomást. (MTI) Elnapolták a BT ülését ii. Az elbocsátott tergerész- tiszt heteken át visszaveri a rohamokat. Egyszerűen nem érdekli a politika — ismétel­geti — és a minapi császári tengerésztiszt, jó néhány ak­kori kaszttársához hasonló­an parvenünek tartja „azt a Hitler nevű osztrák káplárt”. Lina azonban ekkor már sokat hall a Schutzstaffelről (SS), Hitler testőrségéről. A lenézett SA-ba (Sturmabter- lung), amely hosszú eszten­dők óta az utcai csetepaték főszereplőjének számít, rá­adásul vezetőinek beszédei tele vannak szociális dema­gógiával „jobb ember” nem­igen lépett be. De az SS-ben lenni ebben az időben bizo­nyos körökben már sikknek számít:, számos főnemesi, sőt hercegi család sarja viseli az elegáns fekete-ezüst egyen­ruhát. Lina von Osten családjának rézi barátja a „kitűnő család­ból” származó von Eberstein lovag, aki ekkor már Himm­ler egyik törzstisztje. 1931. júniusában Lina vé­gül ráveszi Heydrichet, lép­jen be a náci pártba, ő ma­ga pedig ír Ebersteinnek. A válasz postafordultával meg. érkezik. Az SS-t nagyon is ér­deklik a tehetséges és elke­seredett tisztek. Himmler — írja a lovag — haladéktalanul kész fogadni Reinhard Heyd­richet. Harmat Endre: HÖHÉROK HEGEDŰVEL TÁVIRAT A LOVAGNAK Az állástalan tengerész- tiszt, aki ekkor Hamburgban él, már indulna is München­be, de Ebersteintől távirat érkezik: Himmler beteg, most ne jöjjön, majd később meg­állapodnak egy új időpont­ban, Heydrich megkönnyeb­bül, nem sok kedve van az egészhez. De Lina latba veti egész női ravaszságát. Táv­iratozik a lovagnak, hogy vőlegénye már elutazott. Charles Wighton szerint ez az apró trükk nemcsak Reinhard Heydrich, hanem egész Euró­pa sorsára is' kihatott. Miután Eberstein megkap­ja Lina táviratát, természe­tesen kimegy az érkező elé a müncheni pályaudvarra, és innen telefonál Wa.ldrude- ringbe, Himmler München melletti csirkefarmjára. Az SS birodalmi vezetőjének vá. lasza így hangzik: Jó, jöjjön a delikvens, ha már befutott, bár 5 kissé gyengélkedik, ami­ért előre is elnézést kér. 1931. június 14-én Heydrich életében először pillantja meg a jellegtelen szemüveges hi­vatalnokarcot. Himmler a maga csendes, udvarias mód­ü NÓGRÁD — 1979. március 2., péntek ján üdvözli vendégét és szinte azonnal a tárgyra tér. Szeretné megszervezni — mondja — az SS biztonsági szolgálatát. Megvallja őszin­tén, Heydrichen kívül van még egy figyelemre méltó je­lölt, a bajor politikai rendőr­ség egyik tagja, ö, Himmler, azonban úgy tudja, vendége a flottánál megismerkedett a hírszerző munkával és úgy gondolja, ez sokat segíthet annak a hálózatnak a megte­remtésében, amire ő gondol Mindenesetre azt javasolja, hogy Heydrich úr foglaljon helyet és vesse papírra el­képzeléseit, hogyan is képzel­né az SS titkosszolgálatának megteremtését, majd orszá­gos kiépítését. HIMMLERNÉL A CSIRKEFARMON A történészek nem mernek határozott választ adni ar­ra a kérdésre, vajon Ebers­tein lovag előkészítette-e Lina vőlegényét, vagy Hey­drich valóban improvizált, ahogy ő maga mindig állítot­ta. Az azonban biztos, hogy Himmler őszinte meglepeté­sére, a fiatalember mintegy húsz perc múlva felállt, és bejelentette, a tervezet elké­szült. Himmlert a vázlat stüusa és logikája éppúgy elbűvöl­te, mint a látogató, „tipikus északi külseje”. Azonnal döntött. Közölte Heydrichhel, hogy megkapja az állást. Egy sárgán szikrázó júniusi napon csirkecsipogás köze­pette így született meg a har­madik birodalom egyik rette­gett intézménye, és így indult el karrierje csúcsa felé az emberiség történetének két­ségtelenül egyik legszömyűbb hóhéra. 1931. augusztus 10-én Rein­hard Heydrich nevét hiva­talosan is bejegyzik a münche­ni SS tagnévsorába. Himm. ler védenceként é§ sajátos feladatára, az SD-re való te­kintettel, azonnal rangot is kap, igaz, alacsonyát. Sturm- führer lesz, afféle csoportve­zető. De előmenetele itt még gyorsabb, mint az eleinte visz- szasírt flottánál. 1931. decem­berében már eléri a nagyjá­ból tengerész hadnagyi rang­jának megfelelő SS-Haupt- sturmführer fokozatot és 1931. december 24-én, karácsony napján, alig egy hónappal második előléptetése után, az új munkatárstól elragadta­tott Heinrich Himmler Hey­drichet Sturmbannführerré nevezi ki. Ez a nagyjából őrnagyi rangnak megfelelő fokozat Himmler karácsonyi és egy­ben nászajándéka. Az ifjú pár ugyanis a „Stille Nacht” hangulatát kapcsolja össze a menyegzőével. i Az ENSZ Biztonsági Taná­csának a délkelet-ázsiai hely­zetről folytatott szerda esti ta­nácskozása sem járt ered­ménnyel. A kérdés megvitatá­sát újabb időpont kijelölése nélkül elnapolták, a BT egyes tagjai azonban lehetségesnek, tartják, hogy a megbeszélése­ket már pénteken folytatják. A vita során a tagállamok zöme hajlott egy olyán hatá­rozat elfogadására, amely bár­mely ország megbélyegzése nélkül a háborúskodás beszün­tetését követelné és ezzel egyidejűleg felajánlaná Wald­heim ENSZ-főtitkár közben­járását a viszály rendezésénél. Kína a Biztonsági Tanácstól a Kambodzsai Nemzeti Egység­frontnak nyújtott vietnami se­gítségnyújtás elítélését követel­te, a Vietnam ellen elkövetett agresszióját elítélő határoza­tokat pedig vétóval fenyeget­te. A Szovjetunió és Cseh­szlovákia képviselői leszögez­ték, hogy Kína agressziójának egyértelmű elítélésénél keve­sebbet nem fogadhatnak el. (MTI) A nőtanács ülése előtt (Folytatás az 1. oldalról) mok indítására is. Elsősorban az idősebb dolgozók igénylik ezt. Akik mögött több évti­zedes gyakorlat áll, s ezt jól hasznosíthatnák az új köve­telmények, elméleti ismere­tek megszerzésével. Országos tapasztalat: az általános és szakmai ismere­tek hiánya nehezíti a nők személyes jövedelmeinek gyorsabb ütemű emelkedését is. Szó esett arról is, hogy — 1977-ben — 24 500 mezőgaz­daságban dolgozó anya vette igénybe a gyest. Azt viszont már kritikai éllel jegyezte meg a Borsod megyei felszó­laló, hogy a kismamák nem használják kj továbbképzés­re, tanulásra az otthon töl­tött időt. Több felszólaló ki­tért arra, hogy amikor a fa­lusi lányok, asszonyok hely­zetének változásait vesszük nagyító alá, nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy óriási frontáttö­résnek lehetünk tanúi köz­életi aktivitásukat tekintve. Már rég a múlté a „bezárkó­zás”, a napi munkának, gon­doknak élés, s a lányok, asz- szonyok a falugyűléseken, a szövetkezeti és más közéleti fórumokon egyaránt hallat­ják szavukat, véleményüket. Az utóbbi négy évben tovább nőtt arányuk a szövetkezetek választott testületéiben. Ba­ranya megyében például 10 százalékról 25 százalékra, Fe­jér megyében 23-ról 35 szá­zalékra, Nógrád megyében 46-ról 55 százalékra. Sok szó esett az egyenlő te­herviselésről, arról a társa­dalmi gondoskodásról, amely a mezőgazdaságban dolgozó nők vál Iáiról is igyekszik le­venni a második, az otthoni műszak gondjait. Amikor a hozzászólók többsége a fa­lusi szolgáltatóhálózat gyor­sabb ütemű kiépítését sür­gette, megemlítette a tele­püléseken élők társadalmi összefogásának erejét is. Pest megyében például az utóbbi négy esztendőben 900 millió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek gyermekintéz­mények bővítéséért a hely­beliek. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom