Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-02 / 51. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES Á MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 51. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. MÁRCIUS 2., PÉNTEK A NEB vizsgálta Nem eléggé kihasználtak a közületi buszok Sok típus, sok állás r A Nógrádi megyei Népi Ellenőrzési Bizottság hosszan tartó, átfogó vizsgálatot zárt le a közelmúltban, amely során a közületi autóbusz-állomány alakulását és üzemeltetését vizsgálták. Tizennégy gazdálkodóegységnél — a többi között a balassagyarmati kábelgyárban, az őrhalmi és a varsányi termelőszövetkezetben, a Ganz-MÁVAG mátra- nováki gyáregységében, az ötvözetgyárban, a rétsági ÉP- SZÖV-nél — vontak le tapasztalatokat, tettek javaslatot, s világítottak rá néhány visszás helyzetre. A NEB munkacsoportja megállapította: a közületek autóbusz-állománya két év alatt huszonhéttel — hatvanhétre — emelkedett, s az új beszerzések során a mérleg nyelve inkább a kevesebb befogadóképességű, 5 így jobban kihasználható eszközök javára billen. Gond, hogy sokféle típust üzemeltetnek, bár az utóbbi esztendőkben főként Nysa mikrobuszok, Robur és közepes méretű Ikarus 211-es buszok szerepelnek a vásárlási listákon. E járműveket valamennyi helyen munkásszállításra használják. Tehergépkocsival mindösz- sze a kőbányáknál, az erdőgazdaságban és az őrhalmi termelőszövetkezetben fuvaroznak dolgozókat. Igaz, utóbbiaknál ez hamarosan megszűnik, az erdőmunkások és kőbányászok munkába juttatását viszont terepjáró buszok hiányában egyelőre nem tudják megoldani. A vizsgálat fényt derített arra, hogy a közületi buszok nem kellően kihasználtak; többsé-' guk napi nyolc órán át áll tétlenül. Mitöbb, havi teljesítményük is jelentősen csökkent. Különösen kirívó példa a balassagyarmati kábelgyáré, ahol például a múlt év októberében, a szép Ikarus, buszuk, a gépkocsivezető betegsége miatt, mindössze egyetlen napot üzemelt. A húszszemélyesnél nagyobb járművek, a kevés igénybevételtől eltekintve, csak munkásszállítást végeznek. A mikrobuszokat viszont „holtidőben” szívesen alkalmazzák tehergépkocsiként. Figyelemre méltó megállapítás az is, miszerint az autóbuszok igénybevételét elsősorban nem a gazdaságosság, hanem a munkaerő megtartása — megszerzése, a lehetőség szerinti legjobb szállítási feltételek biztosítása és esetenként — bár nem kis számban — a gazdasági feladatokból eredő véletlenszerűség szabja meg. Sok esetben a közületek munkásszállító járatai párhuzamosak, vagy fedik a Volánvállalat buszmeneteit. Javarésze abból is adódik, hogy a munkásszállítást a legrövidebb útvonalon bonyolítják le, míg a Volán — természetesen — nem vállalkozik háztól házig szállításra. Példaként: a kábelgyár Szandaváralja—BalasA nőtanács ülése elolt a tsz-ékben dolgozó nők helyzete Földünkön immár 69-szer ünnepük március 8-án, a nők egyenjogúságáért vívott harc napját, amely ezúttal elválaszthatatlanul összefonódik a gyermekek nemzetközi évének esieményeivel. Az ENSZ által meghirdetett nemzetközi akció mindannyiunk jövőjéért, gyermekeink boldogabb jelenéért és életéért szólítja tettekre — a világ népeit — mondotta elnöki megnyitójában Erdei Lászlómé, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke a nőtanács csütörtöki ülésén. A Parlament Vadásztermében a testület ezúttal a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó nők helyzietéről, élet- és munkakörülményeik alakulásáról tárgyalt. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, s az elnökségben foglalt helyet Szabó István, a TOT elnöke is. A mezőgazdaságban dolgozó több mint 300 ezer leány és asszony hétköznapjairól, örömeikről és gondjaikról, a róluk való társadalmi gondoskodásról a közelmúltban készített átfogó elemzést a TOT, Czimbalmos Béla főtitkár tehát naprakész helyzetet tükröző tájékoztatást adhatott, az országos tanács tagjainak. A többi között arról, hogy az utóbbi négy esztendőben további erőfeszítésekei tettek a nők kiegyensúlyozott foglalkoztatására, állandó munkalehetőségek megteremtésére. Hazánk 1370 tsz- ének tagjai között 40 százalékra tehető a „gyengébb” nem aránya. Foglalkoztatásuk a zöldség-gyümölcs termesztés, a kertészet más ágai, a baromfitenyésztés, a korszerű állattenyésztő telepek mellett az élelmiszeripari kiegészítő tevékenységek bővítésével fokozható. Számos hozzászóló ezzel kapcsolatban kiemelte: miközben lényeges szerkezeti változás, műszaki fejlesztés korát élik a szövetkezetek is, ma még kevés szövetkezetben mérik fel az ágazati igényekkel, a műszaki fejlesztéssel összhangban a női munkaerő-szükségletet. Tudatosabb, az igényekhez igazodó szakmai képzéssel kellene elérni, hogy a* nők könnyebb, s a jelenleginél kvalifikáltabb munkaterületeken hasznosítsák hozzáértésüket. Sajnos, napjainkban az ország „élelmezésében” dolgozó nők többsége betanított- és segédmunkás, vagy adminisztratív munkakört tölt be. A tanácskozáson elhangzott: a Zala megyei tsz-ekben —, ahol a dolgozók 60 százaléka nő — a lányok, asszonyok 10 százaléka szakmunkás. A korábbi évekhez viszonyítva ez nem kis eredmény, eléréséhez a tsz-ek kihelyezett tanfolyamok szervezésével járultak hozzá. A Borsod megyeiek tapasztalatai alapján hangzott el a javaslat: szükség lenne a hároméves, szakmunkás-bizonyítványt , ..szerző” iskola mellett rövidített tanfolya(Folytatás a 2. oldalon) sagyarmat viszonylatban közlekedtet saját, a Herencsény— Balassagyarmat útvonalon bérelt buszt. Mindkettő párhuzamos, a menetrend szerinti Volán-járatokkal, azonban a gyári buszok mindkét előbb említett feltételnek eleget tesznek. Néhány esetben azonban éppen a Volán zárkózott el eszközhiányra, a szállítási útvonal kiépítetlenségére hivatkozva, vagy gazdaságtalan- ság miatt a munkásszállítástól. Ami egyébként a vizsgált egységek gazdaságosságát rontja, hiszen ezek fentebbi célú vonalai négy esetben egyeznek a Volán menetrend szerinti járatainak útvonalaival és az esetek 60 százalékában fedik. Jelentős eltérés mutatkozik az állami iparban és a mező- gazdaságban foglalkoztatott buszvezetők munkaideje között is. Míg előbbiek havi átlagban 240—260 órán át foglalkoztatottak, addig utóbbiaknál e szám 260 és 300 óra között váltakozik, de gyakori a háromszáz órát meghaladó teljesítés is. Persze, hozzá kell tenni, hogy a fentebbi időnek csak 30—60 százalékát töltik vezetéssel. Az állami iparhoz tartozó vállalatoknál a buszvezetők csak szállítást és karbantartást végeznek. A kiállí- ási idő hasznosítását sehol sem oldották meg, bár jellemző ez a mezőgazdasági üzemek egy részére is. Az erdő- gazdaság húszszemélyes buszának vezetője — példaként — szinte egész műszakját vezetéssel tölti, míg a Nysa kisbuszt vezető (gyakorlatilag) a gazdaság hivatalsegédje. S, hogy másképp is lehet ezen változtatni, illusztrálja az Ipolyvidéki Vízgazdálkodási Társulat „esete”, ahol a gép- járművezetők a kiállítási időt munkahelyi kisgépek üzemeltetésére és javítására fordítják. Általános a megállapítás, hogy — a kövesdi kőbánya kivételével — csak kevés helyen fordít gondot a belső ellenőrzés a saját autóbusz teljesítményének elszámoltatására. A menetlevél ellenőrzésének hiánya pedig visszaélésekre is alapot adhat. A vizsgálat végkövetkeztetése pedig, amin okulni, elgondolkodni kell: a közületi autóbusz-állomány meglétét és gyarapítását a munkaerőgondok megoldása szabja meg, függetlenül attól, hogy gazdaságos, vagy gazdaságtalan ! A Tanácsköztársaság fennállása nemzeti múltunk dicső fejezete Dlógrád — 1919 címmel történeti dokumentációs kiállítás nyílt Salgótarjánban A megnyitó után a látogatók a kiállítás gazdag anyagával ismerkednek — kép: kulcsár — A Salgótarjáni Munkásmoz- gyénkben is politikai, kulturá- Szólt arról, hogy az impelis rendezvények, megemléke- rialista intervenció túlereje zések sorozatával készülünk az leverte a proletárdiktatúrát és évforduló méltó megünneplé- elkezdődött a fehérterror ne. sére. Hazánkban a párt fórra- gyedszázados rémuralma. Az dalomban született, és a for- ellenforradalmi rendszer meg- radalom vezetője lett.- 1919. gyalázta a Tanácsköztársaság március 21-én a kommunista emlékét, kíméletlenül elnyompárt irányításával — a Nagy Októberi Szocialista Forradata a népet, üldözte a kommunistákat és eltiporni igyekezett minden haladó törekvést. Nem tudta azonban megsem- • ke, Herczeg István, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára. Eljött az ünnepségre Nagy Béla, a Tanácsköztársaismeri a Magyar Tanácsköztársaság eseménytörténetét, jeles vívmányait, leverésének körülményeit. Tudatosodott, hogy a szocialista társadalom építésében elért eredményei a 60 évvel ezelőtti eseményekben gyökereznek, alapjait forradalmár elődeink teremtették a kiállítás jelentőségét. Mint mondotta: a világot formáló, átalakító ember, a forradalmárt állítja középpontba a „Nógrád — 1919.” című történeti dokumentációs kiállítás VB-ülés Pásztori Csütörtökön tartotta ülését Pásztón a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendként a március 22-re meghirdetett tanácsülés anyagát tárgyalták meg. Ez kiterjedt a tanács elmúlt évi fenntartási költségvetésének és fejlesztési alap tervének zárszámadására, a, tanácstagi beszámolók, falugyűlések és rétegtalálkozók tapasztalataira, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékének megállapítására kidolgozott javaslatra. Ezt követően Kelemen Károly, az Állami Biztosító járási fiókjának vezetője számolt be a fiók 1977—78-as galmi Múzeum — a megyei levéltár, a Magyar Munkás- mozgalmi- és Hadtörténeti Múzeum közreműködésével Nógrád — 1919 címmel történeti dokumentációs kiállítást rendezett Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában, a dicsőséges Magyar Tanács-' lóm után — másodikként a köztársaság 133 napjáról. A világon, Magyarországon is tegnapi ünnepélyes megnyitón győzött a proletárdiktatúra és misíteni a tanácshatalmat is részt vett Géczi János, az történelmünk során először a életrehívó forradalmi eszmét, MSZMP Központi Bízottságá- dolgozó nép került hatalomra, a tömegek jobb jövőbe vetett nak tagja, a megyei pártbi- Ünnepi beszédében kijelentet- hitét, meggyőződését, nem zottság első titkára, Hoff er te: tudta megtörni az illegalitás István, a megyei tanács elnö- — a Tanácsköztársaság 133 harcosainak bátorságát, áldonapos fennállása nemzeti múltunk dicső fejezete. A párt felismerte és politikai programmá fogalmazta a tömegek ság dicsőséges északi hadjá- érdekeit, a kizsákmányolástól rátának legendás hírű század- sokat szenvedett magyar nép parancsnoka- Ott voltak az szabadságvágyát képviselte- A ünnepi megnyitón a megye- munkáshatalom rövid fennál- székhely üzemeinek, intézmé- lása alatt évszázadok adóssá- nyeinek küldöttei, Salgótarján gait törlesztette. A rendkívüli társadalmi és kulturális életé- nehézségek közepette is bébi- meg‘ nek számos képviselője. zonyította a magyar munkás- Géczi’ János méltatta Dr. Horváth István, a mun- osztáiy államalkotó erejét, el- kásmozgalmi múzeum igazga- hivatottságát a társadalom tója üdvözlő szavai után Gé- megújítására, a vezető szerep czi János nyitotta meg a ki- gyakorlására. A Tanácsköztár- állítást. Megnyitójában emlé- saság a nemzet érdekeit szol- kezett arra, hogy néhány nap gálta, de hatással volt az és éppen hat évtizednyi távlat- egyetemes emberi haladásra is. is, amely sajátos formája* '"az bői emlékezik népünk a ma- Követendő példaként tartót- emlékezésnek E kiállítás hű gyár ^proletariátus történelmi ták számon, élvezte a fiatal krónikása az 1918—19-es me- jelentőségű győzelmére, a di- szovjethatalom és a nemzetkö-- gyei eseményeknek, tükrözi, csoseges Magyar Tanacskoz- proletariátus elismerését hogy a forradalmi lendület tarsasag kikiáltására. Szerte 71 Proletariátus eiismeieset, magával ragadta megyénk az országban, így a mi me- tamogatasat. munkásságát, a haladó törekvésekkel rokonszenvező lakosságát. A párt eszméi, programjának célkitűzései különösen termékeny talajra találtak a salgótarjáni iparmedencében s a munkásság legjobbjai, a Szovjet-Oroszországból hazatért internacionalisták országosan is elsők között csatlakoztak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A proletárdiktatúra időszakában a part helyi szerveinek irányításával elismerésre méltó eredmények születtek Salgótarjánban és megyénk más helységeiben is. Amikor pedig veszélybe kerültek a Tanácsköztársaság vívmányai, a nógrádi munkások, a dicsőséges északi hadjárat hősi harcaiban bizonyították helytállásukat. Az ünnepi megnyitó után a résztvevők a kiállítás gazdag anyagából meggyőződhettek mindezekről. A kiállítás Salgótarjánban március 26-ig tekinthető meg. Két év a biztosításban tevékenységéről. Ebből az alkalomból tanulságos írásos beszámoló készült, mely bizonyítja, mily nagy szerepe van a biztosítónak a járás gazdasági életében. Különösen az 1977-es esztendő mezőgazdasági kárai — jég, vihar, villámcsapás — okoztak igen nagy kárt, többek között a káliéi, palotási, bujáki és a szurdokpüspöki termelő- szövetkezetnek, de a Mátraaljai Állami Gazdaságnak is. A hét közösnek, illetve az állami gazdaságnak több mint 20 millió forint kártérítést fizetett ki a biztosító, míg 1978-ban ez az összeg megközelítette a 12 és fél milliót. Volt olyan gazdaság, amelyik több kártérítést kapott az általa befizetett biztosítási díjnál. A lakossági biztosítások a fiók díjbevételének mintegy egy- harmadát jelentik. Ezen beiül az új típusú lakásbiztosításra vár jelentős szerep, hogy sokoldalú biztonságot nyújtva segítse a' lakókat. A járás lakásainak több mint 60 százaléka biztosított, de a korszerűbb szerződést csak a tulajdonosok 20 százaléka kötötte meg. A beszámoló a továbbiakban kitért az üzemi személy- biztosítás eredményeire, illetve a lakosságnak, kifizetett nagyobb összegű kártérítések értékelésére. A fiók tevékenységét összességében jónak ítélték meg.
