Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

Gondol', niltorek

Balas5tígyarmat,

WBMlf-felep,

gözmozdonyjauitő

Összeszokott brigádok

Sok jót hallani Balassagyarmaton á gőzmozdonyja- vítóról, meg az ott dolgozókról. Azt tartják róluk, nagyon nehéz a munkájuk. Főleg a Petőfi ifjúsági brigádot emlegetik elismeréssel, útan- ,útfélen.

Rendes Isrtr/án művezetővel vergődünk a síneken, hepehupán, gödrökön át a javítóműhelyig. Közben nézelődöm a MÁV-telepen. Rozoga, elavult, füstös épületek. A javítószín nyitott. Hideg van bent. Kormos, olajos minden, az emberek arca, kézé is.'

— Hány éves a javítóműhely? — kérdezem.

— Legalább száz, ha nem több —, hangzik a válasz. És nem valami rózsásak a körülmények. Ez a szín tizenegy mozdony javítására épült. Jelenleg huszonnyolc, gőz- mozdonyunk van. A 424-esek két kisebb mozdony helyét foglalják el. Mindehhez vegyük még hozzá a két Dieselt, az összesen harminc masina. Hát ennyi mozdonyt kell „ellátunk” ezen az aránylag szűkös, kis helyen.

— Gyakori a meghibásodás?

— Régi masinák ezek, hát gyakori. Aztán itt van a megelőző karbantartás is. Alkatrész — nincs. Segítünk magunkon, ahogy tudunk. A mozdonytemetőből mentjük, ami menthető; az alkatrészek nagy részét leszereljük, kijavítjuk, újra beépítjük.

kozöt-t az ipari ■ termelés a 14-szeresére nőtt, a nemzeti jövedelem 6.7-szer lett magasabb, a külkereskedelmi for- t galom pedig a 17-szeresére

bővült

A Lengyel Népköztársaság az ipari termelés volumene alapján a világ első tíz országa közé tartozik. A KGST- országok közül ebben a vonatkozásbán csak a Szovjetunió előzi meg. és egy szinten van az NDK-val. A hábo— Több Dieselt nem kapnak?

— Tervezték, de azitán elmaradt. Mikor lesz itt a vonal dieselesítve? — nem tudjuk. .. Pedig már az emberek javát is átképezték, huszonheten vettek részt hathónapos tanfolyamon...

— A városi KISZ-bizottság kéréséire védnökséget vállaltunk a dieselesítésd program felett — mondja az időközben megérkező Ocsovai István, az ifibrigád vezetője. — Első lépés az új szín megépítése lesz. Ebben a javítóműhely három szocialista brigádja nagy részt vállalt.

— Mikor lesz kész az új szín?

— Talán még ebben az évben. Nagyon kellene már; ott javítjuk majd a Dieseleket...

Zorván Pál, a telep párttit- kára:

— A városi pártbizottság cselekvési programjában is szerepel a javítószín rekonstrukciója. Ki is szálltak a minap, s az volt a vélemény, hogy nagyon sürgős feladat az itteni munkakörülmények javítása.

— Milyen a brigádmozga- lom?

— Három szocialista brigádunk van. A Madách nyolc, a Május 1. tíz. főből áll. No és a harmadik, az ő brigádja —, mutat Ocsovai Istvánra a művezető.

fejlesztésében, a tudományos kutatások terén. A Szovjetunió és Lengyelország elégíti ki a szocialista országok exkavátorszükségletének 95 százalékát. Varsóban és Odesszában közös tervezőirodák ' működnek, ezek munkatársai együtt dolgoznak e gépek továbbfejlesztésén. Lengyel tervek alapján épült a Szovjetunióban egy sor kénsavgyár, amelyek berendezését szintén a lengyel fél szállította.

— A két felnőttbrigád nélkül bizony, fele annyit sem tudnánk felmutatni — vélek- szik az ifik vezetője.

— Nézze, arról van szó, hogy itt, á javítóban nagyon keményen kell dolgozni. A munka pedig összehozta az embereket. Ami fiataljainkat, a Ocsovai-brigádot illeti: azt hiszem, ők vállalják a legtöbb társadalmi, mozgalmi munkát. Nem kell félnünk, hogy a nyugdíjba vonulóknak nem lesz utánpótlása. Fiataljaink a honvédségnél is helytállnak, egyne- másra kapjuk onnan is a dicsérő, elismerő sorokat — magyarázza Rendes István művezető.

— Milyen itt a KlSZ-édet? — teszem fel a kérdést Ocsovai Istvánnak, akiről közben kiderült, hogy ő a telep KISZ- titkára.

— Dolgozunk, amennyit tudunk. Elég nehéz itt mozgósítani az embereket. Rengeteg a túlóra, sokszor 250—300 órát húznák le egy hónapban. Igaz, megvan a pénzük, de milyen áron ? Se karácsony, se ünnep, se vasárnap. Nem jut valami sok idő a KISZ- re, a klubra. .. Azért mégis mennek a dolgok. Közös színház-, moziláitogatások. Minden rendezvényre elmegyünk, ha tudunk. Igyekszünk az évfordulókra is jól felkészülni. KISZ-élet? — Ezek a gyerekek főleg a munkájukkal politizálnak —. s nem is akármilyen munkával...!

— A dieselesítés terveket jelent — mondja Zorván Pál párttitkár. A gőzmozdonyon kilenc ember teljesít javítószolgálatot, a Dieselre elég három. Így hát elég sok embert lehetne átképezni, s csökkena túlóra is. . .

— Beszélnének a sokat emlegetett, városszerte elismert Petőfi ifjúsági brigádról?

Ocsovai István, brigádvezető:

— Hét évé alakultunk. Én '73-tól vezetem a fiúkat. Tizenegyen vagyunk. öten párttagok, három alapszervi KISZ-titkár. Van egy alapszervi párttilkár is közöttünk. Még a megalakulás évében szocialista brigád lettünk. 1974: zöldkoszorú, 1975. és ’76: aranykoszorú. Patronáljuk a helyi Petőfi Általános Iskolát is. Van egy nyolcadikos „osztályunk”. Eljárunk osztályfőnöki órákra, vetélkedőkre, iskolai ünnepélyekre. A ballagás után kis búcsúestet, rendezünk „gyermekeinknek”. Az anyagiakat mi álljuk, kommunista műszakból.

Kifelé jövök a telepről. Még a kapuban is hallom a javítóműhelyből kiáramló kala- pács^ajt. Dolgoznak a gőz- mozdonyjavító brigádjai.

W. Szirmai Éva

Az együttműködés gyümölcsei

A szovjet—lengyel gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok több mint három évtizedes múltra tekintenek vissza. A második világháború befejezése után a független Lengyelország népe a szocializmus útját választotta. Helyreállítva a háború által szétzilált népgazdaságot és szorosan együttműködve a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal, Lengyelország hatalmas lendülettel fogott hozzá a fejlett szocialista társadalom főépítéséhez. A lengyel népgazdaság óriási fejlődése jól tükröződik a következő adatokban: 1950. és 1978.

rú óta eltelt idő alatt a lengyel hajóépítők több mint 1700 hajót bocsátottak vízre, amelyek jelenleg 30 ország zászlója alatt járják a tengereket. Ebből 700 hajó a szovjet flotta keretébe tartozik. Ami a halászati hajógyártást illeti, itt Lengyelország világviszonylatban is rendkívül jelentős helyet foglal el.

A szüntelenül bővülő és fejlődő szovjet—lengyel

együttműködés alapján épül a „Szövetség” gázvezeték, létesült a katowicei kohászati kombinát. Szoros kooperáció alakult ki a gépkocsi- és repülőgépgyártásban, az elektronikus számítógép-rendszerek

Vízben, iszapban, gázban

Fentről nem szivárog: ömlik, locsog a bányavíz, amit a lentre látogató hajlamos lenne azonosítani a langy- meleg nyári esővel. Csak hát mégsem az, hiszen itt, háromszázharmincnyolc méternyire a napvilágtól — veszedelem már. Bár említik — nem kis derültség közepette —, hogy gyógyító hatása is van, lúgos kémhatása végett „helyrehozza” a másnapos gyomrokat. De jobb lenne, ha nem lenne.

Fenes .József és Erki János is hiába bugyolálja be magát valamiféle nylonabroszba.

— Tízpercnyi ittlét után a gatyánkból is csavarni lehet a vizet. Vállunkat, derekunkat védjük csak, mert hiába nem hideg, de ha sichta után végigballagunk a behúzó légvágatban, ami tíz-tizenöt fokkal is alacsonyabb hőmérsékletű, mint a munkahelyünk, kész megbetegedés. Meg „hozza” a reumát, isiászt, mindenféle ízületi nyavaját.

Térdig állva vízben, iszapban. Koós Zoltán főaknásszal, mi is osztjuk véleményüket, ,hisz’ ha csak rövid idejű semmittevésre áll meg csupán az ember, máris didereg.

— No, nekünk ilyen gondunk nincs! — mondja Fenes József, a bányásznak is,

bányamentőnek is régebbi! — Hatalmas mennyiségű iszap tört be március kilencedikén erre a munkahelyre, s azóta megállás nélkül itt vagyunk. S, ha még nem próbálta, akkor is elhiheti: iszapot csillébe rakni sokszorta olyan kemény munkát követel, mintha szenet vennénk a lapátunkra.

Recseg-ropog a fa bányatám, itt'is, ott is, s kapkodja fejét az ember. Erki János meg csak nevet:

— Lett volna bárcsak itt másfél órával ezelőtt... Akkor már mi is nézegettük, merre kifelé a legrövidebb út. Látja, ezt a derékba tört ácsola- tot? No, akkor jött ránk a nagy nyomás.

— Nagy baj ez! — komolyodik még tovább a főaknász, — mert néhány méterre előttünk, ahol most több mint százcsillényi iszap van még, s most is csak jön, jön lefelé, igazán jó szén van. .Mindenképpen meg kell menteni ezt

a munkahelyet, a legnagyobb erőfeszítések révén is.

ömlik felülről a víz, roppan a főte, de ők hárman csak rajtam mosolyognak.

— Legközelebb, ha idejön, vízhatlan papírú noteszt hozzon magával,' s valamiféle különleges ceruzát. Mit sem ér itt nálunk golyóstollal, — látják bosszankodásom.

Félvállról beszélnek csak, úgy hátrafordulva, mert a szemnek állandóan ott kell lenni fent, lent, oldalt. Dohos szalmával tömködik az ácso- lat között lévő apró lyukakat, mert az iszapnál nincs alattomosabb: parányi nyílásokat is ha talál, rá percnyire már ömlik.

— Mi pedig ezt nem akarjuk, mert sosem jutunk akkor a végére! — mondják mindketten, — s közben beszélik a „főnökkel”: mit, hogyan, tovább.

Rákérdezek aztán Koós Zoltánra :

— Miért bányamentőket fogtak itt szolgálatba?

A brigád minősége

NEMRÉGEIÍí a brigád vezetők klubjában beszélgettek arról, milyen új vonások jellemzik a brigádmozgalom mostani feladatait. Az előadó hangoztatta, hogy „a szocialista brigádok legfontosabb feladata a minőség irányában haladni”. Értette ezt mind a termelésre, mind a brigádéűetre. A tennivalókat így fogalmazta meg: A brigádok kezdeményezéseiben, magatartásukban, ‘munkájukban erősödjön az a felismerés, hogy egész társadalmunk előrehaladása, s ebben saját boldogulásuk is összefügg a munka termelékenységének, a gazdálkodás hatékonyságának- növekedésével. Szorgalmazta az olyan kezdeményezéseket, mint a brigádmárka, a garancia- levél, a „munkád mellé add a neved”, a „vedd észre, tedd szóvá”, és hasonlók.

Mindez persze jámbor óhaj marad, ha az üzemi érdekviszonyok nem serkentik jobb, igényesebb munkára a brigádokat. Szociológusok — vizsgálatokra alapozva — hangoztatják, hogy a termelési magatartások fő indítéka az érdek. Az anyagi érdekeltség. „A vállalatvezetésnek ismernie kell az emberi magatartásokat és cselekvéseket meghatározó indítékokat” — állapítja meg Makó Csaba kandidátus az Életmód ég munkásmagatar- tások című tanulmányában. Hozzátenném: nem csak ismernie kell, de ösztönzőként alkalmaznia is! Néhány brigádvezető-tslálkozón éles vita volt e témában: a brigád vezetők úgy érezték, az Ösztönzőkből „visszacsipegetnek”, miközben jobb és fegyelmezettebb munkát vár a vállalatvezeités.

A munkások termelési magatartásának van még egy indítéka, mely nem közvetlenül érdekjellegű. Ez,t nevezik a szociológusok és közgazdászok ,,órték”-kategóriának’

Nos, áz érték —, mint magatartásindíték — tényének ismeretében eljutottunk a tudathoz, a szakmai becsülethez. Végső fokon: az emberi minőséghez. A brigád minőségéhez.

Az említett briigádvezetőli találkozón erre utalt az előadó, mondván: a tanulás, a képzés, a művelődés lehetőleg belső meggyőződésből fakadjon, továbbá — a „szocialista módon élni” jegyében — fokozottabban érvényesüljön az egymásért és a nagyobb közösségért érzett felelősség.

Kétségtelen, a munkaérkölcs jobbítására utalt az előadó. Végül is miről van szó? Arról, hogy a termelőtevékenység fokozott minőségi követelménye szükségessé teszi a munkáséletmód (minden életmód!) minőségének javítását is. Hogyan jutunk el- á munká- .tól, a termelési érdekeltségtől a munkásélet egészének minőségéig? Milyen a kölcsönhatás köztük ?

Érdemes talán arra az összefüggésre figyelnünk, melyet a tudomány (a szociológia, az ideológia) szakemberei mondanak. ,.A munka az ember elemi és döntő életmegnyilvánulása. Ha pedig áz életmódot — Marx nyomán —, mint az emberi élet megnyilvá- mtásának egy meghatározott mikéntjét (módját, minőségét) fogjuk fel, akkpr kézenfekvő a következtetés: hogy a munka (a munka módja, minősége, jellege) .. .az életmódnak leglényegesebb, legdöntőbb eleme” — írja dr. Tuba Imre egyetemi adjunktus.

Tisztességes munka, tisztességes szaktudás, tisztességes ember — ezen a nyomon köny- nye'n eljutunk a szocialista életmódot igenlő brigádokig. S onnan a munkásművelődés szakmai-emberi vonatkozásáig. Mi az új a brigádmoagalomban?... Többek között az is, hogy a kulturális vállalásokban a személyiség belső szükségletére, érdeklődésére szabott egyéni vál 1 al kozások at szorgalmazzák

idén több üzemben és vállalatnál. Van olyan brigád, amelyik évtizede eszerint művelődik, ám van olyan is, amely ezt „felesleges adminisztrációnak”, a „brigádvezetői szabadság korlátozásának” véli. Pedig gyakorlati tapasztalat és tudományos vizsgálat, szól amellett, hogy a szocialista jellegű életmód kialakításában — a közösségi jelleg mellett — elengedhetetlen az egyén, a személyiség önálló arculatának kibontakoztatása.

Munka, munkaerkölcs, életmód,- művelődés összefüggésében jól kitűnik, milyen fontos az üzemi teríneiés számára az emberi teljesség minőisége. A mindennapi teendők nyelvére fordítva: milyen fontos az ember értelmes, egészségesen Szórakozó és művelődő szabad idő töltése a gyárkapukon meg a vállalatokon belül folyó termelés számára is. Nem mellékes egyáltalán. Mert nincsenek az életnek tartalmilag elkülönült, szférái, az ember lényegében nem más személyiség a munkaidőben meg a szabad időben, az üzemben meg otthon, vagy a közéletben.

NEM ELÉG a termelésben minőségjavításra törekedni —, a mindennapi élet, az életmód minősége épp oly fontos. Mind az egyén, mind a brigád, mind a társadalom számára.

Balogh Ödön

Egy évvel a határidő előtt

A Jelenlegi hétéves terv <1978— 1984) végére a népi Koreában a vasúti szállítások mennyisége a terv szerint 1,7-szeresére bővül. Ezért továbbfejlesztik és korszerűsítik a vasúti közlekedést. A legutóbbi években' 1,5-szörösére növelték a vasútfejlesztésre szánt összegeket.

A Phenjant az ország északi és keleti ipari körzeteivel összeköti vasúti fővonalak' jelentős részét villamosították. Nemrég haladt végig az első villanyvonat a Kil- csun—Hjeszan közti, 14« kilométer hosszúságú vonalon. Ezt at építők az eredetileg tervbe veti határidőnél egy évvel hamarabb adták át. Ez nemcsak sok ezer tonna üzemanyag megtakarítását teszi lehetővé, hanem a teherszállítások volumenét is kétszeresére növeli. 1984 végéig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban további 1600 kilométernyi vasútvonalat villamosítanak.

— :;. Az egyszerű munkát bárki meg tudja csinálni.

Ránézek Fenes Józsefre és Erki Jánosra; bólintanak.

— Minket mindig ott fognak be, ahol a legnehezebb, így vagyunk hát most itt a déli kettes számú ereszkében.

Előbbi negyvenkilenc éves. és hatvannégytől bányamentő, Fenes pedig mindkét „viszonylatban” alulmarad: bányász is csak 1956. június 21. óta. Nézzük ' munkájukat, s megint Koós Zoltán ismételgeti a fentebb már leírtakat:

— Nagyon fontos ez a munkahely nekünk, nem szabad itt hagyni!

Az iszappal együtt buborékolva, aztán sípolva tör be a

gáz.

— Nem .veszélyes még — mondják. — Míg mi nem félünk, senkinek sém kell!

Nehezen moccantjuk lábunkat a finom szemcsék marasztaló öleléséből.

— Őrölni sem lehetne apróbb^ szeműre— mondom. — Olyan szép, bársonyos tapintású.

Nem néznek rám, szót sem szólnak, csak beleköpnek a szürke ragyogásba. Fentről ömlik a bányavíz.. .

Karácsony György

Javában folyik a ZIM salgótarjáni gyára öntödéjének rekonstrukciója. A régi — ma'már — korszerűtlen masinákat új, teljesen automata gépsorokra cserélik- A DISAMATIC megnevezésű modern „utód” első egysége — a homokkeverő mű — rövidesen kész lesz és április végén -már a DISAMATIC beállítását és szerelését végzik maid a Kohászati Gyárépítő Vállalat munkásai, külföldi szakemberek irányításával. A majdnem 200 millió forintba kerülő felújítás után nagyban javul a dolgozók munkakörülménye, s megszűnik a nehéz fizikai munka. A képen Sarkadi László, Karmos Attila, Handó István és Kovács Tibor a homokkevero ♦ mű szerelését végzi. — bábel-felv. —

| NÖGRÄD — 1979. március 31., szombat 3