Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
Amikor elhangzik a szó: iskolakörzetesítés — egy nagy «óhajtás szakad fel, No, nem a megkönnyebbülésé!... Nem csak a Sziráki .községi közös Tanácson, máshol sem tartozik ez a könnyed társalgási témák közé — ezernyi személyes és közösségi érdek és lálszatérdek, kívánság, törekvés kapcsolódik Össze. Tegyük hozzá: gyermekeket érint a téma, hattól tízéves kordákat, ami fokozza a figyelmet, érdeklődést, érzékenységet. Mi is a helyzet a béri alsós kisiskolával? Jelenleg két tanító dolgozik itt huszonöt gyerekkel. Hegedűs Gáborné marad csali ősztől, továbbtanító _ yugdíjas kollégája már a pihenést választja — tehát húsz gyermekkel egy tanító. A tervek között szerepel, hogy a közeljövőben. Szirákra kell bekör- zetesíteni a béri alsó tagozatot. A gazdaságosság erre ösztönöz — fogalmazódott meg — hiszen hamarosan húsz alá csökken a létszám, a pedagőgttsnő nyugdííha megy és egyre többen viszik be alsós gyerekeiket is a kör— zeti iskolába. Szeptemberben csak két elsős kezdene — 20.05: LENNI VAGY NEM LENNI „Ezt áz amerikai filmet 1942-ben rendezte Ernst Lu- bitsc a forgatókönyvet pedig a magyar, akkor Hollywoodban élő Lengyel Menyhért írta — mondja a tv filmosztályán Simó Veronika. — A film szatíra vagy paródia. A hitegyikük egészségi állapota miatt egy év halasztást kapott, másikukat szülei behordják a körzeti központba. Marad tehát három osztály (2.—3.— 4.) húsz fővel. — Meg kell nézni a másik oldalt is ,— hiába tűnik észszerűnek, gazdaságosnak a be- körzetesítés — mondja Podo- bén Mihály tanácselnök. — Csak akkor kerül rá sor, ha minden feltételt teljesíteni tudunk, ha valóban a gyerekeknek Is jobb ez, nem „károsodnak”. Mire gondolok? Először is külön iskolabusz kell — Ilyen kisgyermekek, nem utazhatnak a zsúfolt „polgári” járaton.. Biztosítani kell a várakozás feltételeit és a kísérést. Nem látom valószínűnek,, hogy ez már az elkövetkező tanévre tökéletesen megoldható. — Hogyan fogadták a szülők a híiü. • •• — Hát. nem örültek neki, elmondták' aggályaikat, ellenvetéseiket. Nem új a téma a faluban, tudnak arról is, hogv a megyében több helyen került sor hasonlóra —- de még idegenkednek tőle. ígéretet tettünk rá, hogv csak akkor hajtjuk végre, ha minden feltétel biztosított. leri fasiszta megszállás alatt élő Lengyelországban játszódik. Mivel a lengyel színházakat bezárták, a színészek is az ellenállási- mozgalomban harcolnak. A szellemes kémtörténet Varsóban zajlik nem sokkal a háború kirobbanása után. Angliából egy profesz- szor érkezik a lengyel; fővárosba, akiről hamarosan kídeSzűcs József körzeti iskola- igazgató az év elején számolt be a tankötelezettségi törvény végrehajtásáról — ekkor is szóba került a béri iskola Ügye. A járási pártbizottságnak a közoktatás-politikai határozat megvalósulásáról szóló elemzésében a feladatok között szerepel a bekörzetesí- tés előkészítése. Hogyan áll ez? — En elmondtam az aggályaimat és a siettető tényezőket egyaránt. Tudomásunk szerint egy év múlva nem is lesz elsőskorú gyermek. He- gedűsné kartársnővel beszélgettünk — elmondta, hogy ha bekörzetesítik a tagiskolát. 6 bejár a gyerekekkel hozzánk — amennyiben anyagi károsodás nem éri ezzel, hiszen év végén nyugdíjkorba kerül, nagyon számít neki, • milyen bérrel dolgozik az utolsó években. A törzsbéresítés megoldható. Az előkészítés párttaggvűlésen. a szülőkkel való találkozáskor indult el. Elmondtuk. • hogy a tanulói létszám csökkenése miatt luxus eav teljes iskolaépületet fenntartani esy Összevont alsós csoportnak, amikor jtz oktatásügy fejlesztésében sok feladatunk van. A bejárást rül, hogy a Gestapo embere és fontos adatok Vannak a birtokában az ellenállási mozgalom embereiről. Ekkor lépnek közbe a varsói színészek a tarsolyukban található merész, kockázatos trükkök egész estére szóló látványos tűzijátékával. Képünk: a Vadvízországból. 14.25 h. minden eszközzel könyebbé, jobbá fogjuk majd tenni, hogy ne veszítsenek a kisiskolások azzal, hogy elszakadtak, a falutól. ☆ Béren az öregecske iskola- épület belül jól berendezett, barátságos hangulatú. Hegedűs Gáborné mutatja felszereltségüket semmiben nem marad el a nagyobb^ iskolákétól, sőt, bővebben van minden, hiszen az egységcsomagok nem ilyen kis létszámú d-iákcsoportnak készültek. A tanteremben — ahol a falakat körben az erdei séták, termések gyűjtögetésének, rajzóráknak az eredményei díszítik — tizenhárom elsős és harmadikos nebuló koptatja a padokat, a másik „osztályban” tizenkettőn vannak második, illetve negyedik osztályosok. Itt-ott barna arcocskákat látni. —- Két tanév múlva újra lesznek elsősök — tízen, közülük öt hátrányos helyzetű cigánygyermek. Őszintén megmondom, jobban örülnék, ha még nem kerülne sor a körzetesítésre — de ha szükség van rá, valóban elvállalom a bekísérést, benti tanítást, de csak változatlan anyagi feltételekkel! Ne higgyék hogy Ilyen kis helyen, kis iskolában nem teszünk meg mindent a gyerekekért — még nagyobb lehetőség van az egyéni, differenciált foglalkozásra, a szokások kíalakí- tájára. A hallottakon morfondíroz- va, búcsút mondunk Bérnek —, de még pár percre belátogatunk az óvodába is. Sztre- hárszky GyÖrgyné óvónő mint szülő is érintett a témában — gyermeke ötéves, ő is az 1980-ban kezdő elsősök közé fog tartozni. Vajon hol kezdi az iskolát ez a tíz gyerek? “ A szülők — már akikkel en beszélgettem erről t— szeretnék, ha egy ideig maradna még az álsó tagozat itt Béren. A tanévnyitó sá'tekez- leten, ahol ez szóba került, nem volt mód -elmondani a véleményüket, azóta még komolyabb szinten nem hívták össze az érintetteket, fr A szülők aggályairól mind a tanácson, mind az iskolában tudnak. Minden tényezőt mérlegre téve, lehet csak dönteni — az elsietett Intéztedé8 ártana az ügynek, a valóban „kopogtató”, a jövő igényelt beteljesítő korszerűsítésnek. Mert meg kell szűnni Itt az iskolának — csak nem mindegy, hogyan, mikor...G. Kiss Magdolna Mai févéajjáMlatMxik Rozgonyi István dél-csehországi riportsorozata (II.) Halastavak hazájában Bőséges hal-, illetve halsalá- tn-vélttszték — szembetűnő az idegennek Csehszlováklóban, akár a közeli Losoncon az önkiszolgáló étteremben, vagy a prágai Vencel téren a híres halverdéglőben táplálkozik. Honnan e sok hal — e fogas kérdésre sokáig nem leltem magyarázatot. A rejtély nyitja Dél-Csehországban található. Csapadékban gazdag e vidék. Ezt észrevették a XVI. században az itt élt Rosenberg grófok is. Törték a fejüket, miként hasznosíthatnák az égi áldást. Az ötletet — építsenek halastavakat — tett követte és a Rosenberg grófok két jószágigazgatója — Stepan Netollczky és Jakab Krcin — több ezer kétkezi munkással medencéket ásatott, folyókat rekesztett és mocsarakat csapoltatott le. Okos ötlet volt, hiszen a sok csapadék vagy elfolyik, vagy mocsár keletkezett volna. így viszont kialakult az ötezer tóból huszonötezer hektáron elterülő dél-csehországi halastavak hálózata. A csehszlovák, haltenyésztés központja a ma hatezer lakosú Tre- bon lett. Rybnik (halastó) bőven található Ceské Budejo- vice kerületben. Ezek egyikébe — a hlubokal állami halászati Üzembe — látogattunk el, Zöld egyenruhás, jól megtermett, középkorú férfi fogadott bennünket. Csak arról lehetett felfedezni, hogy halászati szakember: egyenruhája gallérján fémhalak díszelegnek. — A magyar szakemberekkel jók a kapcsolataink — hangsúlyozta Ladislav Basta, az üzem igazgatója. — A prágai magyar nagykövetséggel Is kitűnő kapcsolatokat építettünk ki. Ezek után a halastavak történetét ecsetelte. A XIX. században dr. V. Schusta biológus kezdte kutatni ezen a környéken, hogy miből is él a ponty. Az első európai halászati iskola a közelben, Vodjaniban nyílt meg 1922- ben. A Schwarczenberg gró-, fok tulajdonába került halastavakat 1925-ben államosították. A kisüzemeket 1945—48 között összevonták. így a hlubokai állami halászati üzem jelenleg nyolcszáz ki- sebb-nagyobb tóból (5000 hektár vízfelülettel) áll, ahonnan évente húszezer mázsa különböző halat halásznak le és tizenkétezer mázsa baromfit (házikacsát), vadkacsát, halytyút értékesítenek. Mindezt teszik háromszáz dolgozóval. — Már apám Is halászati szakember volt — veszi át a szót az igazgató — de régen sokkal alacsonyabb volt a termelékenység, mint manapság. Míg 1945-ben 150—200 kilő halat fogtak egy hektárról, addig ma már 450 kilónál tartunk. Akad olyan tavunk is, ahol 1500 kilós átlagot értünk el. Mindezt nem kevés tudással, szorgalommal, és anyagi befektetéssel. Májustól szeptember végéig hizlalják a halakat. Sok múlik az időjáráson, a víz hőfokán. Ha hűvös a nyár, savanyú a szőlő, de hal sincs elegendő. E halászati üzemben a halak a táplálék kétharmadát a természettől kapják, egyharmadát az emberi beavatkozás nyomán. — Trágyázzuk a vizet — magyarázza az igazgató. — A tó aljnövényzete mindezt meghálálja és így a halak is jobban tudnak táplálkozni. A különböző tavakban másmás méretű halakat nevelnek. Ezek ötven százaléka ponty. — Ma még élve vagy félig feldolgozva helyben értékesítjük a halat. Tervezzük a to- vábbfeldolgozás megoldását és a közkedvelt füstölt hal árusítását — hangsúlyozta végezetül barátságos vendéglátónk, fr A termőföld minősége Dél- Csehországban ugyanúgy gyenge, mint Nógrád megyében. Embernek, gépnek alaposan meg kell dolgozni a jó termésért. Hogyan gazdálkodnak a mostoha természeti körülmények között — érdeklődtünk a Ceské Krumlov-i állami gazdaság Malonty kerületében, néhány kilométerre az osztrák határtól. Emil Svo- boda párttitkár elmondotta, hogy a gazdaságnak hetvenezer hektár földje van. Három járásban, nyolc kerületben található. Az ágazati irányítást 1979 elején vezették be. A gyenge földeken főleg gabonát és burgonyát termesztenek. Az állattenyésztésben a tejtermelés, a hi- zómarha-benyésztés és a sertéstartás dominál. Tavaly gabonából 32 mázsás átlagtermést értek el hektáronként, burgonyából kétszáz mázsát. Egy tehénre évente háromezer liter tej jut. Nagy súlyt fektetünk a gépesítésre. A komplex gépesítést csak a burgonyatermesztésben nem tudtuk megvalósítani, de már hetven százaléknál tartunk. A kerület 750 dolgozójából huszonötén felsőfokú végzettségűek, százan technikusok — sorolta a tényeket a párttitkór. Malonty soknemzetiségű, ezer lakosú kis település. Csehek, szlovákok, németek, románok és magyarok művelik errefelé a földet, keresik egyre eredményesebben a boldogulásukat. 4 NÓGRÁD — 1979. március 31., szombat Pályázati felhívás a marxizmus—Jeninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága lel vételi pályázatot hirdet az 1979—80-aa tanévre a marxizmus—lenlnlzmus esti egyetem alábbi tagozataira és tanfolyamaira: — Hároméves általános tagozat, amely Salgótarjánban. Balassagyarmaton és Posztón indul. — Hároméves szakosított tagozat, amely Salgótarjánban indul cs filozófiát, politikai gazdaságtant, illetve a nemzetközi munkásmozgalom történetet tanulják a hallgatók. — Speciális továbbképző tagozatok, amelyeken kétéves tanfolyamok indulnak. Rétságon gazdaságpolitikai kérdésekkel, Salgótarjánban a pártirányítás kérdéseivel, és pártunk történetével, Balassagyarmaton pedig a politikai oktatás pedagógiai kérdéseivel ismerkedhetnek a hallgatók. A szocialista állam fejlői ése címmel Balassagyarmaton, A tömegpolitikai munka kérdései címmel pedig Salgótarjánban egyéves tanfolyam indul. Az esti egyetem hallgatója lehet az a párttag, vagy pár- fonkívttli. aki a pártszervezet, illetve a munkahely vezetője javaslatát hozza magával és sikeres felvételi vizsgát tesz. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a járási és a városi nártbirotts'igokon szerezhetik be a jelentkezők. A kitöltőit kérdőívet, önéletraizot és két darab saját névre megcímzett borítékot a munkáhelv szerint illetékes járási, illetve városi pártbizottsághoz kell eliuttatni 1979. április 30-ig. A felvételi virs-ák ideje 1970. málns 14—31-ig tart. A vizsgák eredményéről a Jelentkezők 1979. június 15-ig írásos értesítést kannak. A fMvételt «vert hallgatók a tanévet szeptember 1-én kezdik és az június 30-ig tart. Minden tagozaton hetenként egvszer kötelező foglalkozás van. S a hallgatók minden évben tandíjat fizetnek. MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága HUMORAUSTA— SZÜNETBEN Ugye hallják is? Nemcsak — enélkül- Még, ha filozofikus olvassák. Mert mire megy egy hajlamú is. Semmire. Ö pedig bohóc — egy „modem clown” ment valamire. Sőt, megy. „En eddig tanultam színészi mozgást, balettet, pantomimet. Óriási energiával és szívós, kitartó munkával elértem, hogy nem értem el semmit. De ebben következetes maradtam. Mert a semmit, ha bátran csinálja az ember: az már valamit Mert mindenki más valamit tud, ' Viszont azt is tudják, milyen messze vannak a tökéletestől. Es ettől a valami is bizonytalanná válik. Semmivé lesz. En viszont a semmit jobban csinálom, mint a többiek, valamivel. Mert ők ebbe csak visszazuhantak, én pedig benne vagyok Ezt pedig 1975-ben megjelent könyve elején mondta magáról Sándor György, akinek a minap megint tapsoltak Salgótarjánban. Azon a napon, amikor a rádióban, a PetŐfí- adón a Társalgó című műsorban elhangzott az est jellé Sándor György humoralis- tával beszélgetek, baráti társaságban. Tényleg, hogyan lesz az ember humorallsta? — Ez a könyvem címe Is. Azt gondolom, nem kell mindenkinek humoristának lennie. Egyrészt, mert nincs mindenkinek humorérzéke, másrészt, akkor mi, humoristák éhen- halnánk. De moralistának mindenkinek kell lennie, valamilyen szinten- Pontosabban, nem is moralistának, hanem egyszerűen morális lénynek. Párizsba készül. — Párizsba megyek vissza április végén egy hónapra egyetemi tanár barátom — vendégprofesszor a Sorbonne- on — meghívására. Azok után a gyors és rohanó, lihegő, kipipálandó nyugati turistautak után életemben először ez egy Visszatérés és elidőzés. És az elldőzés — itt visszakapcsolódik a moralista —, az elidőzés szeretet. Meg kell tudnunk állni időnként, és szemlélődni, és a cseppben meglátni a tengert- Itthon is, a közvetlen környezetünkben. Nehogy úgy járjunk, mint a viccbeli Kohn bácsi, akinek sem itt nem jó, sem ott nem jó, hanem csak az úton. — Túlságosan elsietjük a dolgokat és már lelkilsmeret- furdalásunk sincs. Például, ahogy zuhogó esőben kocsival ázni hagyjuk az autóbusz- megállóban várakozó anyát is kisgyermekével. Sok veszélyt jelent ez a motorizált, techni- cizált világ. Nem érezzük felelősnek magunkat semmiért- Versenyzünk az érzéketlenségben. Eszünkbe se jut. hogy az irritáló autóstopposok helyett, akik kultuszt csinálnak ebből, felvegyük az anyát a gyermekével. Pedig nem lehet megspórolni a dolgokat, s bűntudat nélkül letudni. Mert, amit elkövettünk, az nélkülünk is él tovább. Nem oszolhat szét, enyészhet el a kollektív felelőtlenségben. Gazdáknak kell érezni magunkat szűkebb környezetünkben, egészen Hegyeshalomig- Hinnünk kell, hogy. tőlünk is függenek, rajtunk is múlnak a dolgok. Nem lehet áthárítani és kapitulálni. Hogy úgyis tehetetlenek vagyunk- Hogy az atomkorszakban az ember egyre kisebbé és nevetségesebbé válik. — Én nem erről az oldalról szeretnék nevettetni, s az embert még nevetségesebbé tenni; Hanem az embert nevetségessé tevőket szeretném kifigu- rázni_ úgy, hogy mi nevessünk utoljára- Mert a nevetésben felszabadító erő van, a nevetés tapad. Ez is láncreakció. Nem volna szabad egymás csüggedtsége által kioltani egymásban a lelkesedést, hanem olyan légkört kellene teremteni, olyan ösztönzést, biztatást, bátorítást, amelyben egymásban felszínre hozzuk, tudatosítjuk, előmozdítjuk a magunk által se tapasztalt, rejtett képességeinket. Ilyesmiket lehet érezni, ha nem is gondolja az ember a másodperc tört része alatt mindezeket, egy jóízű, - egészséges, könnyeket kicsordító bevetés alatt. Ilyen ereje lehet a nevetésnek, mert ahogy Mollera mondta, a nevetés: diadalordítás I Tóth Elemér HUMOR Párbeszéd az üzletben- Eladó: Sajnos, madame, ma csak ilyen apró tojásaink vannak. Vásárló hölgy: Miért nem küldi vissza őket a gazdaságba, hogy a tyúkok még egy kicsit üldögéljenek raj- tuk?!. — Soha életemben nem találkoztam csúfabb emberrel, mint az új pénztárosunk! Kancsal, görbeorrú, elálló fülű és lángvörös hajú! — No, persze, szépséggel nem tündököl, — viszont milyen különleges Ismertetőjelei vannak! \ r
