Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

/ BCräZS.EEIfi^ßiir a KGST végrehajtó bizottságának üléséről Moszkvában közzétették a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa csütörtökön véget ért 89. üléséről szóló záróközle­ményt. A háromnapos ülésen a tagállamok állandó képvise­lői, miniszterelnök-helyettesei vettek részt; Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Ru­dolf Roglicek, Kubát Carlos Rafael Rodriguez, Lengyelor­szágot Kazimierz Secomskl, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Ro­mániát Ion Patan, a Szovjet­uniót Konsztantyir Katusev. Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a JSZSZK kor­mánya között fennálló megál­lapodás értelmében a végre­hajtó bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsának tagja. Részt vett az ülésen Nyikolaj Faggyejev a KGST titkára. Az ülésen a Szovjetunió állandó képviselő­je, Konsztantyin Katusev el­nökölt. A végrehajtó bizottság át­tekintette a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa XXXII. ülésszakán .elfogadott határo­zatok végrehajtásának mene­tét. Megállapították, hogy az előírt határidőnek megfele­lően halad a munka azoknak e hosszú távú együttműködési célprogramoknak a kidolgozá­sán, amelyek az ipari fogyasz­tási cikkek gyártására, a szál­lítási kapcsolatok fejlesztésé­re, illetve az érdekelt ipar­ágak megfelelő gép7 és be­rendezésellátására vonatkoz­nak. A hosszú távú együttműkö­dési célprogramok kidolgozá­sával kapcsolatban megvitat­ták azoknak a megállapodá­soknak gz előkészítését, ame­lyek az atomerőművek beren­dezései gyártásának szakosítá­sára és kooperációjára, fontos vegyipari és könnyűipari ter­mékek gyártásának szakosítá­sára és kooperációjára, a szál­lítási kapcsolatok továbbfej­lesztésével összefüggő együtt­működésre vonatkoznak. Az ülés Idején az érdekelt KGST-tagállamok általános együttműködési megállapodást írtak alá arról, hogy a Szov­jetunió területén, Hmelnyic- kijben együttes erővel hoz­nak létre atomerőművet. Meg­állapodást írtak alá arról is, hogy együttműködnek a bmelnyickiji atomerőművet a lengyelországi Rzeszow váro­sával összekötő 750 kilovoltos távvezeték, valamint a rzeszowi alállomás építésében és üzemeltetésében. Eszmecserét folytattak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXII. ülésszakán a tagállamok sokoldalú együtt­működésének és a tanács szer­vezeteinek további tökéletesí­téséről kiadott irányelvek megvalósításának kérdéseiről. Megállapították, hogy a ta­nács szervei által eddig vég­zett munka, a meghozott ‘in­tézkedések, amelyeket már a gyakorlatban is alkalmaznak, pozitív hatásúak és meghatá­rozták azt is, hogy miként kell befejezni a tanács által ezen a téren meghatározott egyéb feladatokkal összefüggő munkát. A végrehajtó bizottság át­tekintette a szabványosítási munkát, amely a KGST-sZab- ványokról szóló határozat és a KGST-szabványok alkalma­zásáról szóló konvenció alap­ján folyik. Meghatározták a további teendőket, amelyek a komplex programban - és az érintett iparágak hosszú távú együttműködési célprogram^ jaiban foglalt intézkedések megvalósításának műszaki biz­tosítását szolgálják, elősegítik az intenzívebb munkát ezen a téren, hozzájárulnak ahhoz, hogy a KGST-szabványok al­kalmazásáról szóló konvenciót aláírt országok népgazdaságá­ban, együttműködésében szé­leskörűen alkalmazzák a gya­korlatban a szabványokat, a műszaki színvonal emelése, a termékek megbízhatósága, mi­nőségük növelése érdekében. A végrehajtó bizottság nagy jelentőséget tulajdonítva a környezetvédelem terén a nemzetközi együttműködésnek, jóváhagyta a KGST és az ENSZ szerve az UNEP közöt­ti együttműködésről szóló megállapodás tervezetét. A végrehajtó bizottság ülé­sén hasznos eszmecserét foly­tattak az UNCTAD V. ülés­szakáról. Az Angolai Népi Köztársa­ság kéréssel fordult a KGST- hez, hogy működjék közre az ország mezőgazdaságának fej­lesztésében. A végrehajtó bi­zottság jóváhagyta az érdekelt országok erről szóló együtt­működési programját. Az érdekelt országok képvi­selői megvitatták a Kambod­zsai Népi Köztársaságnak nyújtott anyagi segítség kér­déseit, ezzel kapcsolatos to­vábbi tevékenységüket. A végrehajtó bizottság át­tekintette azokat a kérdéseket is, amelyek a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának a KGST és az EGK küldöttsé­ge közötti új találkozójára vonatkoznak. A találkozónak konstruktív munkát kell foly­tatnia annak érdekében, hogy a felek által korábban előter­jesztett tervek, a kölcsönösen elfogadott javaslatok alapján közös megállapodást készítse­nek elő. A KGST következe­tesen állást foglalt emellett. A végrehajtó bizottság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársa­ság, a Mongol Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége és a Vietnami Szocia­lista Köztársaság nevében nyilatkozatot fogadott el a Vietnami Szocialista Köztár­saság elleni kínai agresszió­ról. A végrehajtó bizottság ülé­se a barátság és a kölcsönös megértés jegyében ment vég­be. (MTI) A KGST-vb nyilatkozata a kínai agresszióról A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának végrehajtó bizottsága moszkvai ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Vi­etnami Szocialista Köztársaság nevében közzétett nyilatkoza­tában határozottan elítéli a KGST tagállama, a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen, bizonyos imperialista körök biztatásával végrehajtott kínai agressziót. Kína agresszív tevé­kenysége szembenáll az ENSZ alapelveivel, durván sérti a nemzetközi jogot, komoly mér- tékben fenyegeti Délkelet- Ázsia és az egész világ béké­jét és stabilitását — hangoz­tatja a nyilatkozat. Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió, a szocialista in­ternacionalizmus elveihez hí­ven teljes mértékben szolidá­ris a hős Vietnammal, Forrón üdvözlik a dicsőséges győzel­met, amellyel visszaverte a kínai agresszorok betörését, szilárd támogatásukról bizto­sítják a Vietnami Szocialista Köztársaság konstruktív állás­pontját, amely Délkelet-Ázsia békéjének és biztonságának helyreállítására és ■ megszilár­dítására irányul. A kínai csapatokat teljes­séggel ki kell vonni Vietnam területéről a történelmileg ki­alakult határok mögé, ame­lyek tiszteletben tartásáról mindkét kormány megállapo­dott- Meg kell szüntetni a pe­kingi vezető körök provokatív, terjeszkedő tevékenységét a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal és a Kambod­zsai Népi Köztársasággal szemben. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tagállamai a KGST alapokmányainak meg­felelően fejlesztik a sokoldalú gazdasági együttműködést, amely egyúttal megfelel a világbéke biztosítása ér­dekeinek is. A szocia­lista gazdasági integráció alkotó jellegű célkitűzéseiből kiindulva segítséget nyújta­nak a vietnami népnek a szo­cialista gazdaság fejlesztésé­hez, fontos népgazdasági ob­jektumok felépítéséhez. A kí­nai agresszorok lerombolták ezeknek az objektumoknak egy részét. A jelenlegi pekingi vezetés teljes mértékben felelős azo­kért a vandál tettekért, ame­lyeket a pekingi területrablók hajtottak végre az ideiglene­sen megszállt területeken: a békés vienami lakosság tö­meges megsemmisítéséért, a fosztogatásért, a városok, fal­vak, az ipari és közlekedési objektumok lerombolásáért és kirablásáért. Kínának meg kell térítenie minden kárt, amelyet az agresszió Vietnam­nak okozott­A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége in­tézkedéseket tesz arra, hogy sürgős segítséget nyújtson a testvéri vietnami népnek. Ki­jelentik: szilárd elhatározásuk, hogy továbbra is minden mó­don támogatják a vietnami nép igaz ügyét, az agresszió ellen vívott bátor harcát, amelyet hazája szabadságáért és azért az elidegeníthetetlen jogáért vív, hogy függetlenül és békében haladhasson a szocializmus útján. (MTI) A szakszervezeti tanács első főtitkára 75 éve született Kossá István Kossá István neve egyaránt ismert Somogy és Veszprém megyében, a közlekedési dolgozóik körében, vagy a szakszer­vezeti mozgalomban és a politikai életben. Hazánk felsza­badulás utáni történelmének kimagasló egyénisége voit, aki tetteivel, cselekedeteivel és elvhűségévél beírta nevét a ha* ladásért, a szocializmusért küzdő harcosok névsorába. 1904. március 31-én napszámoscsaládban született Ba- Tatonlellén. Korán árvaságra jutott, négyéves korától lelenc- házban nevelkedett, később rokonai gondoskodtak róla. Ki­tűnő tanuló volt, s alsófokú iskolái elvégzése után továbbta­nult a keszthelyi gimnáziumban. Budapestre került újságíró-gyakornoknak, majd a fővá­rosi villamosvasútnál — a BSZKRT-nál — kapott villamos- kai au Zi állást. A „villamosprolik” között kapcsolódott be a munkásmozgalomba, ott jegyezte el magát egy életre a dol­gozó nép ügyével. 1923-ban belépett a szociáldemokrata pártba, ahol politikailag továbbképezte magát. Tevékeny munkát végzett a szakszervezetben, a villamosaikalmazot- tak akkor még illegális szövetségében. A kommunisták irányi tilsa alatt létrehozott Egyesült Szakszervezet Ellenzék — az ESZE — egyik vezető egyéni­sége lett. Az 1930-as években már tagja volt az akkori szak- szervezeti tanácsnak, főtitkára a villamosalkalmazottak szö­vetségének és titkára a Közlekedési Dolgozók Szakszerveze­tének. Szoros kapcsolatban állt az illegális kommunista párttal, amelynek hamarosan tagja lett. Egyik szerkesztője és terjesztője a Semperger Sáridorral együtt létrehozott Vörös Villamos című illegális kommunis­ta újságnak, a sokszorosított és a villamoskalauzok között 2 NOGRAD - 1979. március 31., szombat terjesztett kommunista pártsejt ismert lapjának. Kossá Ist­vánt ezért ég röplap szerkesztéséért 1933-ban letartóztatták. Kiszabadulása uán — a rendőri megfigyelés ellenére is — hatékony munkát végzett a Kommunisták Magyarországi Pártjában. Nem volt véletlen tehát, hogy alig fél évvel a második világháború kitörése után a nyilvántartott szakszervezeti funkcionáriusokkal és a kommunistagyanús személyekkel együtt különleges büntetőszázadba sorozva őt is kivitték a keleti frontra — munkaszolgálatosnak. Kossá István több társával együtt az első adandó alka­lommal átszökött a szovjet csapatokhoz. Antifasiszta isko­lára jelentkezett, ahol tovább gyarapította marxista tudá­sát. Erről az időszakról szól az 1960-ban kiadott Dunától a Donig, majd az 1965-ben megjelent Vissza a Dunához című önéletrajzi regénye. 1944 • novemberében illegális pártmegbízatással tért haza, hogy felvegye a kapcsolatot a párt fővárosi vezetőivel és a Magyar Front képviselőivel. Budapest felszabadulása élőit, már 1945. február elején — másokkal együtt — megalakítot­ta az új szakszervezeti tanácsot, amelynek három éven át, 1948-ig első főtitkára volt. Ezzel egyidőben a nemzetgyűlés alelnöike, parlamenti, képviselő. Jelentős szerepe volt a veszprémi egyetem létrehozásában. Miniszteri, állami tisztségeinek sora hallatlan munkabí­rását, sokoldalúságát bizonyítja. 194í!-ban iparügyi minisz­ter, majd 1949-ben kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke 1951-ben, kohó- és gép­ipari miniszter 1952-ben, majd általános gépipari miniszter. Két évig, 1954-től az Országos* Tervhivatal elnökhelyettese. Tevékeny munkát fejtett ki a Szakszervezeti Világszövet­ségben, mint a végrehajtó bizottság tágja. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban pénzügyminiszter, majd 1957 májusától közlekedés- és oos- taügyi miniszter volt. 1963. december elején ment nyugdíjba, de továbbra is tagja maradt a párt. Központi Bizottságának 1965. április 9-én bekövetkezett haláláig. A 61 éves korában elhunyt Kossá István hazánk újkori történetének sokoldalú, tehetséges és elvhű személyisége volt, akire tisztelettel, megbecsüléssel, emlékezik az utókor. Vida Sándor • • _ Ü lést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Csütörtökön, Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A ta­nácskozáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Az el­nökség meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságá­nak március 28-i üléséről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságá­nak javaslatát a Miniszterta­nácsban javasolt személyi vál­tozásról. (MTI) Illést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott- Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet fogadott el, amely 1979. július 1-vel ha­tályba lépteti az új Büntető Törvénykönyvet, rendelkezik a szükségtelenné vált jogszabá­lyok hatályon kívül helyezésé­ről, továbbá a törvénykönyv végrehajtásával és értelmezé­sével kapcsolatos más fontos rendelkezéseket tartalmaz. Az új Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezéseivel össz­hangban az Elnöki Tanács módosította a büntetőeljárás­ról szóló 1973. évi I. törvényt. Figyelemmel a Magyar Tu­dományos Akadémia megnö­vekedett és kiszélesedett fel­adataira, az Elnöki Tanács törv&iyerejű rendelettel újólag szabályozta az Akadépiia jog­állását és hatáskörét- A mezőgazdasági és élelme­zésügyi ágazat területi állami irányításának fejlesztése érde­kében az Elnöki Tanács mó­dosított néhány törvényszintű hatásköri szabályt. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött: Dr. Bíró József külkereske­delmi minisztert — érdemei elismerésével, nyugállomány­ba vonulása miatt — felmen­tette tisztségéből és Veress Pétert külkereskedelmi mi­niszternek megválasztotta. Bálint Józsefet felmentette államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencné dr—t állam­titkárnak kinevezte. Egyide­0 r jűleg a Minisztertanács Bálint Józsefet — érdemeinek elis­merése mellett, nyugállomány­ba vonulása miatt — felmen­tette a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztéből, egy­ben Nyitrai Ferencné dr.-t a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé kinevezte. Az Elnöki Tanács Nagy Ti­bort büntetésvégrehajtási ve­zérőrnaggyá, az igazságügy- miniszter pedig a büntetésvég­rehajtás országos parancsno­kává kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban levő ügyek­ben döntött. * Az Elnöki Tanács dr- Bíró Józsefnek, a külkereskedelem­ben kifejtett eredményes te­vékenysége elismeréseként — nyugállományba vonulása al­kalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetés adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter pénteken a Parla­mentben letette a hivatali es­küt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt Ká­dár János, az MSZMP KB el­ső titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke és Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. (MTI) Veress Péter életrajza Veress Péter 1928-ban szüle­tett a Csík megyei Gyimes- középlakon. 1950-ben végezte el a külkereskedelmi főisko­lát, majd a külkereskedelem­ben dolgozott. Főként állam­közi kapcsolatainkkal foglal­kozott. 1958 és 1962 között külkereskedelmi kirendeltsé­geket vezetett, ezután főosz­tályvezető-helyettesként, illet­ve főosztályvezetőként te­vékenykedett a Külkeres­kedelmi Minisztériumban. 1964 óta több alkolom­Közlemény a mai képviselte hazánkat aa ENSZ kereskedelmi és fej­lesztési alapjának (UNCTAD) konferenciáin, az UNCTAD tanácsában és különböző bi­zottságaiban. 1971 és 1974 között külke­reskedelmi miniszterhelyettes­ként dolgozott. 1974 novembe­rében rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetté nevezték ki, és megbízták hazánk pá­rizsi nagykövetségének veze­tésével. (MTI) SZOT üléséről A SZOT-ülést Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese tájé­koztatta az előző tanácskozás óta végzett munkáról és az MSZMP KB március 28-i ülé­séről. A SZOT a tájékoztatót elfogadta és állást foglalt a KB által meghatározott fel­adatok cselekvő támogatásá­ról- A SZOT ülésén részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa személyi kérdésekben döntött: Jakab Sándort, a SZOT tag­ját megválasztotta a SZOT- elnökség és titkárság tagjá­nak, a SZOT főtitkárhelyet­tesének; Tóth Istvánt, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének elnökét — érde­mei elismerése mellett — fel­mentette SZOT-elnökségi tag­sága alól; Moldován Gyulát, a Közle­kedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT-elnökség tagjának; Pesti Jánosnét, a Nyíregyhá­zi Sütőipari Vállalat szak­munkását ; Fülöp Andrásnét, a Bicskei Állami Gazdaság dolgozóját és Szabó Elememét, a fehérgyarmati gimnázium- és szakközépiskola dolgozóját — saját kérésükre — felmen­tette SZOT-tagságuk alól; Bihari Józsefet, a Tiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság dolgo­zóját visszahívta a SZOT tag­jai sorából; Dr. Zsiga László$ kinevezte a SZOT jogügyi osztálya ve­zetőjének. (MTI) Pályamódosítás a Ssaíjuton Ismét a Progressz teherűr­hajó hajtóművével oldották meg a Szaljut—6 űrállomás pályamódosítását. Hasonló manőverre már korábban is sor került: a teherűrhajó üzemanyagtartályaiban ugyan­is több a hajtóanyag annál, mint ami a leválasztáshoz és a későbbi megsemmisüléshez vezető; pályára állításhoz szűk;, séges, s ezt a készletet jól le­het hasznosítani. A pályamódosító műveleten kívül még egy fontos felada­tot hajtottak végre az űr­hajósok. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin feltöltötte az űrállomás tartályait oxidáló­szerrel, amely az üzemanyag elégetéséhez szükséges. Ezt is a Progressz hozta számukra a Földről. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom