Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-27 / 72. szám
1 Üzemszerű bedolgozók A Salgótarjáni Ruhagyár jól szervezett bedolgozói hálózata készíti a hazai üzletekbe kerülő divatos ruhaféleségeket. A megyeszékhelyhez közel eső településeken negyven asz- szony varrja össze azokat az előre elkészített, kiszabott kelméket, melyekből gyermekes női öltözködési cikkek lesznek. Negre Györgyné irányítja a bedolgozókat, az ő vezetésével állítják össze a háziasszonyokhoz kerülő csomagokat, ő viszi ki személyesen Ipolytarnócra, Nógrádmegyerb e, Tarra, Barnába és a többi községbe a ruhánakvalókat, s veszi át tőlük a készárut — kulcsár — .Négymillió préspohár vevőre vár Reklámtevékenység az öblösüveggyárban „Szerencsére” az üvegáru törékeny holmi, s ezért a gyártó cégieknek nincs sízük- ségük erőltetett reklám-, és propagandatevékenységre. Ráadásul, ha a termékek önmagukért is beszélnek, akkor még könnyebbé válik a piackutatás és az üzletkötés. Ez a helyzet a salgótarjáni öblösüveggyárban is, ahonnan pillanatnyilag 40 országba exportálnak szebbnél-szebb poharakat, csillárokat, bólés- készleteket és laboratóriumban használatos eszközöket. — Zömében tőkésországokkal állunk üzleti kapcsolatban, nagy tételekben, vásárolja termékeinket a nyugatnémet Hemer Glass cég, de jelentős partnerként tartjuk számon Svédországot, Sőt Irákot is. Elenyésző meny- nyiségű árut szállítunk a szocialista országokba, melyek közül legjelentősebb partnerünk a Szovjetunió. Míg oda főleg mérőhengereket, laboratóriumi munkához szükséges edényeket küldünk, addig például az NDK-ba csillárüvegeket exportálunk — tájékoztat az üzleti kapcsolatokról Magyar József, a kereskedelmi osztály vezetője. — A közmondás szerint: jó bornak nem kell cégér. Így van ez az üvegiparban is? — Napjainkban egyre keresettebbé és kelendőbbé válik a magyar üveg, de ott még nem tartunk, hogy egyáltalán ne lenne szükség a reklámozásra. Erre főleg a szabad kapacitások kitöltése érdekében van szükség. A salgótarjáni öblösüveggyár jelenleg 4 millió darab préspohár legyártásához elegendő kapacitással rendelkezik. Ha most rögtön jelentkezne vevő,, akkor ennek a mennyiségnek az elkészítését és a leszállítását csak a negyedik negyedévre tudnánk elvállalni. — Idén milyen összeget fordítanak reklámra? — Az Üvegipari Művekkel közösen készítettünk egy tervezetet, miszerint 1979-ben vállalatunk 400 000 forintot használhat fel propagandacélokra. Ebből a pénzből kell fedeznünk annak a bemutatónak a költségeit, amit Csehszlovákiában tartunk majd, de tervezünk itt, Salgótarjánban is egy tavaszi tárlatot. Elképzelésünk megvalósítására április végén, május elején kerül sor; termékeinket a József Attila Művelődési Központban mutatjuk be. — A Magyar Hirdetőt nem „foglalkoztatják” ? — Dehogynem. Jó kapcsolatban állunk velük is. Az ő közreműködésükkel főleg plakátokon és újságokban népszerűsítjük készítményeinket. Erre a célra 60 000 forintot fordítunk. Már több ízben hirdettünk sikerrel a Made in Hungary elnevezésű lapban, amit húsz nyugati országban olvasnak. Így tettünk szert jelentős Iraki megrendelésre is, és ma már ott tartunk, hogy magyar csillárokat árusítanak a bagdadi vásárban... — Hány külkereskedelmi vállalattal állnak kapcsolatban? — Legtöbbet a FERUNION, a METRIMPEX és az ARTEX forgalmaz számunkra, de csekély mennyiségű megrendelésekkel a KONSUMEX xs megkeres bennünket. Ezek a külkereskedelmi vállalatok a jelentkező vevőket elkalauzolják Budapesten az Üvegipari Művek Gusziev utcai bemutatótermébe, ahol állandó kiállítás van termékeinkből. A vásárlók kedvükre választhatnak, de van olyan partnerünk is, melynek képviselői idelátogatnak hozzánk és az itteni bemutató- teremben történik meg az üzletkötés. — És a belföldi piac? — Rendszeres kapcsolatot tartunk az Országos Piackutató Intézettel, a Központi Statisztikai Hivatallal — tőlük negyedévenként kapunk belkereskedelmi és idegen- forgalmi adatokat tartalmazó közleményeket — és rendszeresen bemutatkozunk a Budapesti Nemzetközi Vásáron is — mondja Magyar József, majd egy finom vonalú poharat vesz a kezébe, s „bemutatja” : — Ez a legújabb termékünk, neve: Kővár. Evvel a préspoháirral és a Kővár-családba tartozó többi ivóedénynyel szeretnénk öregbíteni jó hírünket a BNV-n... Reméljük, sikerül megnyernünk a közönség tetszését. — lia — Már jó előre borsódzik annak az autósnak a háta,, aki kénytelen szervizbe vinni a kocsiját, de viszolyog az ember akkor is, ha villanyszerelőt, televízióműszerészt, vagy más szolgáltatót kell igénybe vennie. Érthetetlen ez, mert, ha meggondoljuk, az utóbbi években — az állam kiemelt támogatásával — minden tekintetben fejlődött valameny- nyi lakossági szolgáltatás. A gépkocsijavítás, a háztartási elektromos gépek és elektroakusztikai cikkek javítása, a textiltisztítás és a lakáskarbantartás országos hálózatának kiépítéséhez, műszaki bázisának megteremtéséhez 1971- és 1975. között 3 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, s ennél is nagyobb összeget költ e célra ebben a tervidőszakban. S az állami támogatás csak kiegészíti az érintett vállalatok, szövetkezetek mintegy kétszer ekkora saját fejlesztési alapjait. A támogatások és más kedvezmény eredményeként a főbb szolgáltatások teljesítményértéke 1970 óta több mint kétszeresére nőtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az autós már úton- útfélen talál állami, szövetkezeti, vagy magánszervizt, tudja, hogy a nagyobb műhelyekben korszerű diagnosztikai műszerekkel mérik, állítják be kocsiját, viszonylag jó szakemberek orvosolják a hibákat, és nem is kell sokat várakoznia a javításra. Hasonló a helyzet, ha a Patyolatot, vagy a GELKA-t vesszük igénybe, hogy csak a legismertebb cégeket említsük — korszerű gépekkel, műszerekkel dolgoznak a viszonylag kiterjedt fiókhálózatban, s elfogadhatók a vállalási idők, jó minőségű a munkaMiért nem vagyunk mégis szívélyesebb, jobb viszonyban a szolgáltatókkal? Miért nem érezzük fejlődésüket? Lássunk egy példát az autójavítás területéről: A legtöbb szervizben a pénztárnál aláíratják velünk, hogy a javításhoz milyen típusú alkatrészeket, milyen értékben használtak fel, hány munkaórába telt kocsink rendbe hozása, s ezért mennyit vagyunk kötelesek fizetni. Tehát olyan dolgokat iratnak alá velünk, amelyekről fogalNem estünk hasra előttük Rekonstrukció kábelgyár! módra A kérdés, amelyre válaszolni kell, nem költői: miként lehet úgy végrehajtani egy jelentős, többszáz millió forintos rekonstrukciót, hogy közben a termelés állandóan növekedjen, a minőség javuljon, az exportra szánt termékek minősége és meny- nyisége növekedjen? Mert erre vállalkozott a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárának kollektívája. AZ ELSŐ PRÓbATÉTEL — Mi már hozzászoktunk az előbb említett megoldáshoz. Ugyanígy vettük birtokunkba a felépült mostani gyárat. A hivatalos átadásra 1973-ban került sor, pedig mi már 1970-ben termeltünk. Nem volt könnyű, de kénytelenek voltunk tudomásul venni, hogy csak ez az egy út kínálkozik a termelés évről .évre történő növelésére. Mindezt úgy oldottuk meg, hogy kifogtuk a sokféle kivitelező vitorlájából a szelet: úgy szerveztük a termelőmunkát, hogyne akadályozzuk az ő tevékenységüket. Megvalósítása kétszeres erőfeszítést követelt tőlünk, mert közben kiszolgáltuk a beruházókat, ezzel egyidejűleg sorra-rendre megoldottuk a termelés napi és távlati gondjait. így kellett cselekednünk, mert a népgazdaságnak szüksége volt az általunk gyártott termékekre, — idézi a régmúltat, annak problémáit, a mostani újabb nagy erőpróba előjátékának tanulságait, Géczi Imre, a gyár igazgatója. Lényegében ugyanilyen körülmények között zajlik a mostani rekonstrukció, amelyet jellegénél fogva kábelgyári sajátosságnak is nevezhetnénk. FOLTTATÁS MAGASABB SZINTEN Az előbbiek a gyakorlatban a következőt jelentik. A nagycsarnok egyik felében termelnek, míg a másik részét a vésőkalapácsok hangja tölti be. Készítik az új gépek betonágyazatát. Ezt a munkát a helybéliek végzik, mert az építőipar nem vállalta határidőre az elkészítését. — A szocialista brigádok felajánlották, hogy szabad szombatjukon segítenek a gépalapok kiásásában. Nekik is köszönhető, hogy a beérkező gépeket nem kellett ide-oda vonszolni, hanem egyből a helyükre kerültek — mondja elismeréssel a hangjában az igazgató, majd nem kis büszkeséggel így folytatja: — A gépek működtetésére sokkal több időt fordítottunk, mint a szerelésükre... — Ez utóbbit ugyancsak a mi szakembereink pluszmunkában végezték el. Nem is akárhogyan! A svájci szerelő, amikor beindította a gépeket, berendezéseket, csak dicsérni tudta szakembereinket —, kapcsolódik a beszélgetésbe Bor- bás Attila, a termelési osztály vezetője, akinek legalább olyan gondja a rekonstrukció zökkenőmentes lebonyolítása, mint az igazgatónak, vagy a többi vezetőtársának, illetve az üzemrész dolgozóinak. Főleg az utóbbiaknak, mert az összes . kényelmetlenséget elsősorban ők viselik el, viszont arról sem feledkeznek meg, hogy ők élvezik majd minden előnyét is. — Miért előnyös az előbb említett módszer? — ismétli a kérdést a termelési osztály- vezető, majd a következőket mondja: — Ha lejár a garanciális idő és elmennek a külföldi szerelők, akkor sem állunk kétségbeesve egy-egy kijavításra váró géphiba láttán, mert a szerelésben részt vevő szakemberek tudják, hol és hogyan kell beavatkozniuk. Olyan emberekről van szó, akiknek több irányú szakmai ismereteik vannak, becsületesek, lelkiismeretesek, úgy szervezik munkájukat, hogy tevékenységükkel nem akadályozzák a külső vállalatok munkásainak tevékenységét. Jórészt nekik köszönhető, hogy egy-egy új gépnek az előírt gépalapra történő helyezése csupán két hét kiesést jelentett a termelésből — állítja határozottan a termelési osztályvezető. — A nagycsarnoki rekonstrukciónál a múlt évre kitűzött céljainkat maradéktalanul teljesítették. Az- új berendezések átvételénél kisebb gondok adódtak, óe nem a mi dolgozóink hibájából. Ezért megkértük a tőkés cég vezetőjét, cserélje ki az itt dolgozó, szerelőket nagyobb tudású szakemberekre. A nyugatnémet szerelők egyike-másika azt gondolta, nekünk minden jó! Csalódtak! Nem estünk hasra előttük. Akkor csodálkoztak el igazán, amikor szakembereink mutatták meg nekik gépeik, berendezéseik gyenge pontjait. Mivel ez nem tetszett nekik, egyikőjük megjegyezte: — Ha félsebességgel mennének, akkor jobb lenne a minőség is. Azt válaszoltam nekik: ilyen gépünk nekünk is van. Nem azért vettünk újat, korszerűbbet, hogy régi szinten termeljünk, — lebbenti fel a közelmúlt egyik kellemetlen epizódját némi rezignáltsággal a hangjában az igazgató. A kábelgyári rekonstrukció sajátossága, hogy ezt a tevékenységet nem Budapestről irányítják, mint a bevezetőben említett időszakban, hanem négy főből álló osztály tartja a kezét a beruházás minden részletkérdésén, egész folyamatán. Más felfogásban tevékenykednek, mint annak idején a budapestiek. Nekik akkor az volt a céljuk, hogy a beruházást mielőbb átadják. Hogy aztán mi lesz, az kevésbé izgatta őket. A négy főből álló osztálynak az előbbi nagyon kevés. Csak akkor mondanak igent, ha a berendezések azt adják, amit az eladáskor a cég vezetői garantáltak. A kábelgyári sajátossághoz tartozik még, hogy az új gépek telepítésével, szerelésével beüzemelésével egyidejűleg gondoskodnak hozzáértő kezelőkről, karbantartókról. — Jelenleg 36 egyetemet, főiskolát, 230 közép-, vagy szakközépiskolát végzett fiatal dolgozik a gyárban. Az új gépeket csak technikusi, vagy szaktechnikusi képzettséggel rendelkező dolgozók kezelhetik. Huszonöt érettségizett fiatal részére szerveztünk szakmai tanfolyamot. Sikeres elvégzése esetén kábelgyártó- szakmunkás-oklevelet, elért eredményüknek megfelelően fizetésemelést i kapnak — mondja Géczi Imre. Érthető magas követelmény, mert az 1.978-ban beállított nagy teljesítményű gépek a kiegészítő berendezésekkel együtt 140—150 millió forintba kerültek. Az idén újabb 100 millió forintot költenek a nagycsarnoki rekonstrukcióra. A munkálatok során végleges helyére kerül majd az acél- sodratgyártó üzemrész is. MIT HOZ A HOLNAP Korszerű génekkel felszerelt. tisztább üzemet, ahol a jelenleginél több lesz a szabad terület, áttekinthetőbbé válik a termelés irányítása. Ezért a ma nehézségeit, kellemetlenségeit. bosszúságait, zavarait úgy fogják fel, mint a holnap, illetve a biztonságosabb jövő megteremtésének időszakát. V. K. A ruházati kereskedelem tayaszi-nyári felkészülése Az első félévi ruházati áruellátás összességében jónak ítélhető, a beszerzés feltételei adottak a tervezett forgalmi fejlődéshez — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi főosztálya, amely most összesítette a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok tavaszi-nyári felkészülésének tapasztalatait. A ruházati kereskedelem a tavalyinál,, és áz egész évinél is, 6—7 százalékkal magasabb műnk sem lehet, de a szignálást nem tagadhatjuk .meg, mert csak ennek fejében kapjuk vissza forgalmi engedélyünket és autónkat. Sőt, csak ezután próbálhatjuk ki a kocsit, s győződhetünk meg róla, hogy egyáltalán működik-e? Vagy itt van a Patyolat. A megrendelő kevésbé érzékeli a textiltisztítás technológiájának korszerűségét, mint azt a tényt, hogy holmiját — a biztonság kedvéért többnyire erősen használtnak, kopottnak, pecsétesnek minősítik, s ezeket az állítólagos tényeket fel is tüntetik a vállalási laponAki háztartási gépét viszi szervizbe, az olyan vállalási lapot kap, amelyen irreálisan magas irányár szerepel. Rossz lesz a közérzete még akkor is, ha netán tudja, hogy a szolgáltató ezzel csupán bebiztosítja magát, mivel a javításra szoruló termék átvételekor nem képes gyorsan és egyszeforgalmat tervez. Az ehhez szükséges 23 milliárd forint értékű árualap megfelelő ütemű és összetételű beszerzése kellő fedezetet nyújt az igények kielégítéséhez és a második félévi zavartalan átmenethez szükséges készletek összegyűjtésére is. A tervezett árufedezett 80 százaléka hazai termelésből, 20 százaléka importból származik- A tavalyihoz képest örvendetesen javul a méteráru-kírűen megállapítani az alkatrész- és munkaidő-szükségletet, irányárat viszont köteles megjelölni. Ezek a felszíni jelenségek fedik el előlünk a lényeget: azt a tényt, hogy a lakossági szolgáltatások hosszú ideig tartott elmaradottságok után ma már színvonalban, minőségben, kiterjedtségben megközelítik, vagy elérik az igényeket. A sok támogatást élvező szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek, sőt magánkisiparosoknak most azzal is többet kellene törődniük, hogy ne csak a munkadarab, hanem az ügyfél útja is gördülékeny legyen. Hogy ne csupán a szerszám, a műszer, hanem a hangnem, a bánásmód is korszerű legyen. nálat, amiből a nyári választék is az üzletekben van. Az idén az exportra készült termékekből is többet kapott a kereskedelem. Az üzletek a divatos nyomott viszkóza- ruhaanyagok, zsugorítotting és blúzméteráruk, a nyári ruhára, vagy otthonkára alkalmas olcsó kartonok — köztük például NDK és afgán anyagok — széles választékát kínálják. A második negyedévben még több újfajta szövött női ruhaselyem is az üzletekbe kerül. A választékot újfajta csehszlovák, jugoszláv és NDK importból származó kötötthurkolt selyemtípusú kelmék színesítik. A pamut méteráruk közül viszont — az import ellenére — számolni kell a kordbársony, a düftin- és a hullámkrepp anyagok kisebb hiányával. Ezúttal nem feledkeztek meg a kismamákról sem- A tavalyi hiányos ellátásból okulva a vállalatok mintegy 50 százalékkal több ruhát szereztek be részükre. A kínálat is választékosabb, ezen belül is növekedett a korszerű, köny- nyen kezelhető, olcsó termékek aránya. Női és gyermekfehérneműből a kereslet és a kínálat összhangja várható, a férfiingválaszték összetétele is igen gazdag, a beszerzés csaknem 55 százaléka import. Gál Zsuzsa NÓGRÁD - 1979. március 27., kedd 3 /
