Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-20 / 66. szám

V‘* ? Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XXXV. ÉVF., 66. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979. MÁRCIUS 20., KEDD Nemzeti történelmünk ■egdicsöbb neipiairo emlékezünk Megérkezett megyénkbe a Szovjet és a Poríngál Kommunista Párt delegációja Visixassámlált tervek szerint is jók Megszűnt egy 12 gép a íőld alatt ' Eredetileg egymillió 30 ezer tonna szén felszínre küldése szerepelt a Nógrádi Szénbá­nyák aknaüzemeinek idei ter­vében, de a közelmúltban a húszezer tonnás — a szocialis­ta brigádok által felajánlott többlettermelést is tervesítet- ték. ' A minapig, még „régi szá­mokkal” számolva is sikeres­nek bizonyult az évkezdet, s még á 20 ezer tonna „rátétele” után is, március 19-én reggel hét óráig összesítve, 6054 ton­nával többet termeltek a kí­vánalmaknál. Így remény van arra, hogy a népgazdaság ál­tal elvárt, egymillió-hetven­ezer tonnás tervet is túltel­jesítik a nógrádi bányászok. Márciusban a kányási és a m énkesi aknaüzem dolgozói értek el jelentős eredménye­ket; előbbiek 3412, utóbbiak 3246 tonnányi „plusszhoz” juttatták a vállalatot, de Ti- ribesen is csaknem ezer ton­nányival termeltek többet az előirányzottnál. Az év harma­dik hónapjában csak — a múlt esztendőben, s még előt­te is, ütemességéről híres szo­rospataki aknaüzem maradt el a célkitűzéstől; ám jelentő­sen: 1119 tonnával, de nem tett eleget tervének a kazár- pólyosi külszíni fejtés sem. Szorospatak lemaradása az új, 37-es, 5-ös ereszkei front­ra történt átszereléseknek tu­lajdonítható, ahol tegnap dél­után „beindult” az SHZ-rend- szerű, biztosítású, marótárcsás géppel történő jövesztés. A külszíni üzem jelentős lemara­dását :— 2369 tonnát — a kot­rógépek sorozatos meghibáso­dása okozta; egy jelenleg is áll, s hátráltatta a szén kiter­melését a művelési térben fel­gyülemlett nagy mennyiségű víz is. A széntermelés további ered­ményeit viszont segíti, hogy néhány nappal ezelőtt a mén- kesi aknaüzemben üzembe he­helyezték a második F—6-os jelű, vágathajtó rakodógépet, miáltal a vállalatnál már ti­zenkét vágathajtó gép műkö­dik a frontok előkészítésén, nem csekély eredménnyel. Hi­szen csupán februárban az összvágathajtás 56 százalékát gépekkel végezték. Kányáson viszont befejezték a nyugati 2. számú sikló visz- szafejtésének munkáit, minek révén teljesen megszűnt a bá­nyamező művelése. A vágato­kat itt, a műszaki előírások­nak megfelelően, biztonságo­san lezárták. Március 19-én reggelig a havi esedékes vágathajtási tervüket csupán a kányásiak és'a tiribesiek teljesítették, bár a lemaradás e téren ko­rántsem jelentős; mindössze huszonegy méternyi. A Szoros­patakon beindult új front im­máron mentesítette a szere­lésre vezényelt brigádok tag­jait, s így már náluk is tel­jes ütemben folyhat a vága­tok hajtása. Mindezen ered­mények a negyedév sikeres zárására jogosítják fel a Nóg­rádi Szénbányák aknaüze­meinek dolgozóit. Prémium —• az energiával takarékoskodóknak Műszaki és szervezési intézkedéseket tesznek A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ez évben egy szá­zalékkal szeretnék csökken­teni a termékek önköltségét. Ez önmagában is mintegy 35 millió megtakarítást tesz szükségessé. Az oh költség- csökkentés egyik fontos ténye­zője az energiaféleségékkel való fokozottabb takarékosság. Mindenütt számításba vették ennek lehetőségeit, s tudato­san törekszenek a költségek csökkentésére. A kohászati üzemeknél igen nagy mennyiségű energiát használnak fel a termelési folyamatokban. Az elmúlt évben közel 140 millió forint értékben került erre sor. Most arra törekszenek, hogy a lehető legésszerűbb keretek között hasznosítsák a külön­böző energiaféleségeket, hogy 1979-ben az éves költség ne legyen több 138 millió 700 ezer forintnál. Ez a program azt jelenti, hogy a vállalati négyszázalékos termelésnö­vekedést 536 ezer forinttal kevesebb energiaráfordítással biztosítják, mi által hatmillió forint értékű fajlagos költség- csökkentést érnek el. Minden üzemben külön- ■külön számba vették, hogy mi­lyen termelőfolyamatban mennyi megtakarításra van lehetőség. A huzalműnél pél­dául úgy tervezik, hogy a múlt évi tonnánkénti 287,6 fo­rint fajlagos kiadást ez év­ben tonnánként 272,6 forintra csökkentik. Ehhez a külön­böző súlyponti berendezések­nél kötelező normákat írtak elő. A fajlagos földgázfel­használás csökkentését a lágyí­tókemencék adagidejének csökkentésével szeretnék elő­mozdítani. A horganyzóteleo- nél a megtakarítást a túlfű­tések megakadályozásával, a kádfelfűtések számának csök­kentésével és az indokolatlan hőntartások megszüntetésé­vel kívánják elérni. A hideghengerműben egy­millió 145 ezer forintos meg­takarítást terveznek. Előírták, hogy a takarékosságot az új- ralágyítások csökkentésével, az adagsúlyok növelésével és a technológia szigorúbb betar­tásával kell elősegíteni. A kovácsológyárban mint­egy két és fél millió forintos megtakarításra számítanak. A fajlagos földgázfelhasználás csökkentését a hőntartott ke­mencék számának csökkenté­sével és a kemencék kapaci­tásának jobb kihasználásával szorgalmazzák. Több fontos műszaki intéz­kedés is segíti az előbbi tevé­kenységet. A többi között a kovácsológyárban felújításra kerülő két kemencébe csöves rekuperátort építenek be. A süllyesztékes kovácsüzem önt­vénylágyító kemencéjében a füstgáz hőhasznosítása érde­kében a kemence felújítása során csöves rekuperátort sze­relnek. A hálózati és gém veszteségek csökkentése céljá­ból a sűrítettlevegő-hálózatot két különböző, alacsony és magasnyomású rendszerre bontják. A vasöntödéi szárí­tókemencékbe a jobb hőelosz­tás és a szárítási idő csökken­tése érdekében keverőven­tillátorokat építenek be. Szervezési intézkedéseket is tesznek. Ismert dolog, hogy a csúcsidőben felhasznált vil­lamos energia egységára ma­gasabb, ezért tudatos törekvéssel szor­galmazzák az éjszakai energiafogyasztás lehető­ségeinek jobb kihasználá­sát. A technológiai fegyelem be­tartásával a hideghengermű gyárrészlegnél a színeződés miatti újralágyításokat csök­kentik. Az energiatakarékosság ter­vezett programjának teljesíté­sére anyagi ösztönzési rend­szert dolgoztak ki. A műszaki és- fizikai dolgozók részére olyan konkrét prémiumfel­adatokat adtak, amelyek vég­rehajtásával lehetővé válik az egész évre tervezett hatmil­lió forintos fajlagos energia- költség csökkentésének eléré­se. L. A. Gorskov, testvérmegyénk, Kemerovo pártdelegációja Ferihegyi repülőtéren vendéglátói társaságában. Moszkvába utazóit az MSZBT küldöttsége Ä Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfordu­lóját köszöntő szovjetunióbeli ünnepségekre Moszkvába uta­zott az MSZBT küldöttsége, Földes Lászlónak a HUNG- EXPO vezérigazgatójának, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége tag­jának vezetésével. Szaporodnak a jelek, és ahogy telnek a napok már­cius 21., a Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanadik év­fordulója elől — pirosló és nemzetiszín zászlóruhát ölt a munkásváros, Salgótarján. Még az időjárás is a meleg felé „húz”, a nap ki-kisüt, csakúgy mint hatvan eszten­dővel ezelőtt, március 21-én, amikor a fényes reggelre csak később jött a csendes hangú, permetező, életet-ta- vaszt nevelő eső. Az ünnepre készülődés kí­vül, belül érzékelhető ezekben a napokban, órákban, nyo­mon követhető az események gyarapodásában is. És de sok minden változás-változta­tásban, amelyért ezen a tá­jon is harcolt a vöröskato­na 1919-ben! A Tanácsköz­A moszkvai zord időjárás miatt több mint hétórás ké­séssel, de jó kedvvel, frissen érkeztek tegnap a késő dél­utáni órában Budapestre a Ferihegyi repülőtérre testvér­megyénk küldöttei Szibériából. A kemerovói pártdelegációt — amelyet Leonyid Alekszand- rovics Gorskov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a kemerovói területi pártbizott­társaság dicsőségének leg­szebb napjai kötődnek éppen Salgótarjánhoz, az . északi szénmedencéhez, amelyet végig, a 133 nap alatt, meg­védett a munkássereg a pro­letárdiktatúrának. Ebben a városban minden­kor különös figyelem jutott az első. munkáshatalom ki­kiáltása évfordulójának. Az internacionalista ünnepnek, amelyet majd másfél évtize­de, amikor a régi Tarjánt felváltani kezdte, az új, egy folytonosan újjászülető vá­rosban ünnepiünk. Eltűnt a földszintes Salgótarján, és tűnőben van az is, ami még megmaradt belőle — az új falakkal együtt gyarapodtak, nőttek a zászlók■ A garzon két tömbje egyetlen nagy jel­vény, akár jelkép is lehetne. A felemelkedésé. A város két ság első titkára vezeti, s tag­ja Alekszej Petrovics Rozskov, a kemerovói területi pártbi­zottság osztályvezetője, Nyiko- laj Makszimovics Putra, a Bjelovói Szénbányászati Vál­lalat szocialista brigádvezető­je — Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Boros Sándor, kulturális miniszterhelyettes végén, az ünnepre Salgótar­jánba érkező internacionalis­ta küldöttségeket köszöntik a díszkapuk, a főiskola új épü­letén ezen a márciuson len­genek először a zászlók. Mos­sák, takarítják az utcákat, te­reket, jut erő és figyelem a szobroknak, díszkutaknak is. Szerelik, a város főtere fölé magasodó hatalmas lámpates­tet, a munkáskollektívák ünnepi dekorációt helyeznek a gyárak, üzemek, intézmé­nyek homlokára. És bár a természet még nem adta ki zöldjét, a nap máris fénye­sebben süt. Egyre többen jár­nak kalap nélkül, az idősebb, sok tavaszt megért tarjániak közül. Ünnepre készülve — öregedő és ifjú szívekben erősebben dobol az élet. vezetője megérkezésekor a Kulcsár József felvétele fogadta. Ott volt a Ferihegyi fogadáson Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének tanácsosa. A repülőtéren baráti, elv­társi beszélgetésre került sor, ahol Géczi János, a megyei pártbizottság, megyénk kom­munistái, Nógrád megye egész lakossága nevében őszinte tisztelettel köszöntötte testvér­megyénk küldötteit. Üdvözlő szavaiban kijelentette: „Nem­zeti történelmünk legdicsőbb napjaira emlékezünk a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 60. évfordulója alkal­mából. Őszintén örülünk an­nak, hogy ezt a nagy ünne­pet együtt ünnepelhetjük test­vérmegyénk küldötteivel.” L. A. Gorskov válaszában a többi között azt hangsúlyozta, hogy az ünnepségnek megfe­lelően készültek Szibériában is a 60. évfordulóra. A mos­tani találkozásnak is az lesz a lényege, hogy az együttmű­ködés továbbfejlesztése során teljesítsük a két párt központi bizottságainak határozatait. Szibériai vendégeink a re­pülőtérről a gellérthegyi Sza­badság-emlékműhöz hajtottak ahol a kegyelet és a hála vi­rágait helyezték el az emlék­mű talapzatára. Ezután ,a Kulturális Minisztériumban dr. Boros Sándor fogadta a vendégeket. A késő esti órákban a me­gye határán, Jobbágyiban Sze- rémi Sándor rendőrezredes, a megyei főkapitányság vezetője. Juhász Sándor, a pásztói járá­si pártbizottság első titkára, a járás állami és társadalmi ve­zetői, valamint úttörők kö­szöntötték kedves vendégein­ket, kenyérrel és sóval. * Tegnap a késő esti órákban a Ferihegyi repülőtérre érke­zett a Portugál Kommunista Párt Leiria megyei delegáció­ja Jósé Augosti Esteves, a Leiria megyei pártbizottság tagja és Joaquim Augosto Da Grúz Carreira a Marinha Grande-i járási pártbizottság tagja. Megyénk - vendégeit. Skoda Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára és Bíró Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottságának megyei instruk­tora köszöntötte. Portugál vendégeink tegnap a késő esti órákban érkeztek meg Salgótarjánba. (t. pataki) A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dekoratőrei, Bagyinszki Zoltán, Lantos F.mil cs Tóth János — képünkön — hatalmas transzparenseket készítettek az évforduló tiszteletére­—bábéi felv.— ÜNNEPRE KÉSZÜLÖBYE

Next

/
Oldalképek
Tartalom