Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-20 / 66. szám
% Vietnam -Kína-sajtóértekezíet Hanoiban Vietnam nem felejti Peking bűncselekményeit ' Bokor Pál és Zalai István, nz MTI tudósítói jelentik: A vietnami nép hősi küzdelmének eredményeként és a világközvéleményt elítélő állásfoglalások hatására Kína kénytelen volt kivonni csapatait a VSZK területéről — jelentette ki hétfőn délben Hanoiban tartott sajtóértekezletén Cao Van Khang vezérőrnagy, a vietnami néphadsereg vezérkari főnökének helyettese. A sajtóértekezleten első ízben mutattak be kínai hadifoglyokat a sajtó képviselőinek. A sajtóértekezleten bemutatott térkép tanúsága szerint még hétfőn is a határkörzet 24 különböző pontján folytatódott a harc a részben bekerített, kisebb kínai agressziós egységekkel szemben. Cao Van Khang vezérőrnagy hangsúlyozta: a vietnami nép sohasem felejti el a pekingi reakciós klikk bűncselekményeit. A Vietnami Nemzetvédelmi Minisztérium hétfőn kiadott közleménye szerint a február 17. és március 18. között eltelt harminc napban a rendkívül heves harcok folyamán a vietnami nép és a fegyveres erők 62 500 agresszort tettek harcképtelenné, felszámoltak vagy megtizedeltek három ezredet és 18 zászlóaljat, megsemmisítettek vagy megrongáltak 550 katonai járművet, köztük 280 harckocsit és páncélozott járművet, megsemmisített 115 löveget ezen kívül nagy mennyiségű fegyvert és egyéb hadfelszerelést zsákmányoltak és sok agresz- szort foglyul ejtettek. A közlemény értékeli a katonai győzelem jelentőségét, és külön kiemeli, hogy a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok — teljesítve internacionalista kötelezettségüket — megfelelő időben minden tekintetben hatékony segítséget nyújtottak a vietnami nép harcához. A vietnami nép és hadsereg heves ellenállása következtében Kína kénytelen volt március 5-én bejelenteni csapatai visszavonását — emlékeztet rá a közlemény, majd hozzáteszi: „-világosan kimutatva jóakaratukat, azt a szándékunkat, hogy békében és barátságban éljünk a kínai néppel, hagytuk, hogy csapataikat kivonják. Ez azonban késedelmet szenved és az agressziós erők bűncselekményeket követnek el népünkkel és országunkkal szemben”. A nemzetközi sajtó képviselőinek hétfőn bemutatott 13 kínai hadifogoly beszámolóiból kitűnik, hogy a behatoló kínai csapatok közvetlenül a határ átlépése után rendkívül heves ellenállásba ütköztek. Li Hoa-binh századparancsnok például elmondta, hogy alegysége Cao Bang térségében, egynapos menetelés után kapcsolódott be a harcba. Március 11-én az alegység erősítést kapott, de akkorra 4— 500 vietnami katona zárta körül őket, majd háromnapi ellenállás után kénytelenek voltak megadni magukat. Truong Lieu-minh egy tüzérségi alakulat katonájaként hatolt be Vietnamba, de már február 21-én fogságba esett. Több más hadifogollyal egybehangzóan arról számolt be, hogy a vietnamiak kötözték be sebesülése után és élelemmel látták el. A Vietnami Nemzetvédelmi Minisztérium képviselője szerint a kínai hadifoglyok száma több százra tehető. Egyedül Cao Bang térségben 104 foglyot ejtettek. A pontos számadatot egyelőre nem tudják közzétenni, mivel ezekben a napokban újabb és újabb — a hegyekben búikáló — kínai katonák adják meg magukat. (MTI) Iráni helyxet jelenté» Feszültség Afganisztán határán és Kurdisztánban Fokozódik a feszültség a két szomszédos ország, Irán és Afganisztán között. A teherá- ni rádió vasárnap bejelentette, hogy Irán az Afganisztánból érkező állítólagos menekültekre való hivatkozással lezárta keleti határát. Mindazonáltal Entezam kormány- szóvivő és más iráni hivatalos személyiségek sem voltak hajlandók állást foglalni az ügyben. A felszíni jelek szerint az ’Afganisztánnal való kapcsolatok megítélésében van némi ellentét Irán vallási és politikai vezetői között. Az elmúlt napokban például két tekintélyes vallási vezető, Sariat- Madari és Rouhani ajatollah rendkívül éles kirohanást intézett az afganisztáni kormány ellen és azzal vádolta a ka- buli vezetést, hogy állítólag elnyomja a mohamedánokat a szomszédos országban. Rouhani odáig elment, hogy az afganisztáni mohamedánok „felszabadítására” a síita egyház „szent háborúját” helyezte kilátásba. Szandzsabi külügyminiszter ugyanakkor a közelmúltban Helyi választások az NSZK-ban Lénye«es változás nem történt A Nyugatnémet Keresztényszociális Unió (CSU), szövetségesének a kereszténydemokrata pártnak (CDU) vártnál gyengébb Választási szereplésé^ önállósági törekvéseinek hangoztatására használja fel. Miután a CDU a vasárnap Rajna-Pfalzban megtartott tartományi választásokon közel négyszázalékos szavazatveszteséget szenvedett, Franz- Josef Strauss a CSU elnöke kijelentette: szemmel láthatólag a testvérpártnak nagy nehézségébe kerül, hogy megállja a helyét a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalícióval szemben. Strauss ugyanakkor szándékosan homályosan hagyta a kérdést, hogy pártja kiválik-e a CDU-val való szövetségből és önálló országos erőként indul-e 1980-ban a következő országos választásokon. Bonni politikai megfigyelők szerint valószínű, hogy ameny- nyíben Schleswig-Holsteinben á Helmut Kohl vezette CDU nem képes megtartani jelenlegi, egy mandátumos többségét, Strauss a külön utat választja. Főpróbaként már a júni- usban sorra kerülő Európa- parlamenti választások is szóba jöhetnek. Ezen a CSU országos listával is indulhat, hogy felmérje, milyen esélyei vannak 1380-ra önálló politikai erőként. Amennyiben a szétválás bekövetkezik, a. két kereszténypárt egymás ellen állít majd jelölteket valameny- nyi nyugatnémet tartományban, jelentősed erősítve a Schmidt—Henscher kormány pártjainak az SPD-nek és az FDP-nek a pozícióit. A vasárnapi nyugat-berlini parlamenti választásokon a politikai erőviszonyok csak alig változtak 1975 óta a városban. A legutóbbi választásokhoz hasonlóan újból a CDU kapta a legtöbb szavazatot, Nyugat-Berlint azonban továbbra is az SPD—FDP szenátusi koalíció kormányozza. A CDU 63, az SPD 61, az FDP 11 képviselői hellyel rendelkezik az új parlamentben. A Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, amely a leadott szavazatok mintegy 1,1 százalékát kapta, a választási törvény értelmében nem szerzett parlamenti mandátumot. A szavazáson a jogosultaknak mindössze 85,6 százaléka vett részt, ami lényegesen keve; sebb mint négy évvel ezelőtt volt. A CDU a szavazatok 44,4 százalékával (plusz 0,5), az SPD 42,6 százalékával (változatlan), az FDP pedig 8,1 százalékával (plusz 1) rendelkezik. Meglepetésnek számít, hogy az úgynevezett demokratikus és környezetvédelmi ( lista — amely megosztotta a baloldalt — megszerezte a szavazatok 3,7 százalékát,1 anélkül azonban, hogy képviselői helyhez jutott volna a parlamentben. NÓORÁD — 1979. március 20.. kedd több ízben síkraszállt az Afganisztánnal való baráti kapcsolatok és együttműködés elmélyítése mellett, és szorgalmazta Afganisztán felvételét a Pakisztánt, Iránt és Törökországot tömörítő regionális fejlesztési együttműködési szervezetbe. Teheránban ugyanakkor olyan hírek terjedtek el hogy az afganisztáni kormány agresszió elkövetésével vádolta meg Iránt. A vád szerint több ezer iráni katona nyomult be álruhában Afganisztánba, hogy fokozza a kabuli vezetés nehézségeit. A hatóságoknak egyébként változatlanul sok gondot okoz a közbiztonság megszilárdítása mind Teheránban, mind az ország más városaiban. Erre utal az is, hogy vasárnap immár a második börtönlázadásról érkezett jelentés. Ezúttal Teherán egyik korábbi, leghír- hedtebb SAVAK-börtönéből, a most ott fogvatartott korábbi „szállásadók” próbáltak kitörni, a forradalmi erők azonban meghiúsították kísérletüket. Három nappal ezelőtt azonban Iszfahánban egy hasonló börtönkitörés sikerrel járt, s mintegy kilencven SAVAK- ügynök és egyéb ellenforradalmi elem kereket ojdott. Harcok kezdődtek vasárnap délután az Irán nyugati határvidékén elterülő Kurdisztán egyik legnagyobb városában, Szanandadzsban. Hírügynökségek szerint 28. hadosztály városi laktanyé ja előtt tömeg gyűlt össze, lő szerek kiosztását követelvi Miután a parancsnok ezt meg tagadta, lövöldözés kezdődőt A teheráni rádió később a; közölte, hogy a helyi rádió é televízió „ellenforradalmi esc portok” kezére került. Az Ette laat című délutáni teherár lap jelentése szerint a törne barrikádokat emelt és a has coknak több tucat halottja i több száz sebesültje van. A „Forradalom Hangja” rádióadón Khomeini ajatollah felhívást intézett a többségében szunnita vallású Kurdisztán lakosságához. Hangoztatta, hogy a szunniták és a síiták testvérek, s Kurdisztánban „elleriforradalmar elemek” szítják a feszültséget. A mostani harcok kapcsán több kurd vezető ismét elítélte a fegyveres harcot és rámutatott: kirobbantóik éket akarnak verni a kurdok és a központi kormány közé. (MTI) II Tanácsköztársaságra emlékezve Díszünnepség Moszkvában Befejeződtek a magyar—kuvaiti tárgyalások Lázár György hazaérkezett Díszünnepségeket rendeztek hétfőn Moszkvában a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából. A 1 szovjet főváros egyik legszebb termében a Szak- szervezetek Házának nemrég újra megnyitott oszlopcsarnokában megtartott ünnepség elnökségében helyet foglalt többek között Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszalkov, a Központi Bizottság titkára, Babken Szarkiszov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és sok más szovjet személyiség. Az elnökség tagja volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete, ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttségének tagjai. A szovjet főváros lakosai képviselőinek ünnepi gyűlését Valentyin Makejev, a moszkvai városi pártbizottság titkára nyitotta meg. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Pjotr Fedoszejev, a Szovjet Tudományos Akadémia alel.nöke. a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete az ünnepségen köszönetét mondott a szovjet embereknek azért, hogy a magyar néppel együtt ünnepük meg történelmünk e dicső évfordulóját Dr. Szűrös Mátyás az évfordulón új sikereket kívánt a szovjet népnek a kommunizmus építéséhez, a békéért, az emberiség boldogulásáért vívott harcához. (MTI) Izraeli jóváhagyóé Az izraeli kormány hétfőn ötórás vita után jóváhagyta az Egyiptommal kötendő békeszerződés és a hozzá csatolandó okmányok tervezetét. A kabinet ülésén nyolc miniszterből álló bizottságot alakítottak, s ennek feladata lesz a megszállt területek autonómiára vonatkozó javaslatok kimunkálása. A kormány felhatalmazta Begin kormányfőt, hogy a knesszet (parlament) kedden kezdődő vitáján a képviselőknek elfogadásra javasolja a szerződéstervezetet. Az izraeli miniszterelnökséghez közel álló forrás szerint Begin pénteken indul Washingtonba a békeszerződés aláírására, , (MTI) Izsák Erika, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Ahmadiban Dzsaber Al-Abdullah Al-Dzsaber Al-Sza- bah, a terület kormányzója fogadta Lázár Györgyöt- A rövid üdvözlés és tájékoztató után a magyar kormányfő az olajkikötőbe, majd onnan a kikötő déli mólójának végéig hajtatott. A vállalat vezető szakemberei itt tájékoztattak a kikötő jelenlegi teljesítőképességéről, felszereltségéről és további fejlesztésének terveiről. Lázár György ezután az Ahmadihoz csatlakozó Suai- ba ipari körzetet kereste fel. Amint a körzet központi bemutatótermében tájékoztatták, az ipartelepítés a hatvanas évek közepén kezdődött meg a sivatagos tengerparton és ma már csaknem húsz üzem működik itt. A magyar kormányfő vidéki útja és egyben kuvaiti hivatalos látogatásának programja az ahmadi kormányzói palotában fejeződött be, ahol a kormányzó ebédet adott tiszteletére. Lázár György és kísérete hétfőn délután hazautazott, Kuvaitból. Búcsúztatására a kuvaiti főváros repülőterén megjelent Szaad A1 Abdullah Al Szaalem AI Szabah trónörökös, miniszterelnök, Szabah Al Ahmad Al Dzsabir AI Szabah miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter és a kormány több más tagja is. A katonai tiszteletadás és a két állam himnuszának elhangzása után a trónörökös miniszterelnök a repülőgép lépcsőjénél vett búcsút a magyar kormány elnökétől. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, aki ’ Szaad Al- Abdullah Al-Szalem Al-Sza- bah trónörökösnek, Kuvait állam miniszterelnökének meghívására hivatalos látogatást tett Kuvaitban, hétfőn hazaérkezett Lázár György kíséretében volt Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Simon Ferenc, a minisztertanács tájékoztatási hivatalának elnökhelyettese, a magyar küldöttség tagja volt Szigeti Károly, hazánk kuvaiti nágy- követe. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szekér Gyula a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Varga József, a Miniszter- tanács titkárságának vezetője. A kuvaiti látogatás Befejeződött Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és kíséretének kuvaiti látogatása. A magas rangú delegáció számos egyezményt írt alá, amelyek hatálya kiterjed az élet legkülönbözőbb területeire, a kultúra1;# cserétől a magyar repülőgépek immár menetrendszerű kuvaiti járatainak megindulásáig. Sokszor elmondjuk, hogy hazánk — lehetőségeihez és erőforrásaihoz mérten — mindent megtesz az enyhülési folyamat kiszélesítéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak elmélyítéséért. Hiszünk abban, hogy a kapcsolatteremtés, beleértve a vezetők személyes találkozóit, kitűnően szolgálja a nagy kettős célt: a világbéke erősítését és egyben hazánk legközvetlenebb nemzeti érdekeit. A magyar vezetők diplomáciai naptárában, tehát az átázások, tárgyalások gazdag jegyzékében más államcsoportok mellett súlyuknak megfelelő arányban szerepelnek a fejlődő országok is. Tudatában vagyunk az ilyen országokat jellemző sajátos problémáknak és a kölcsönösség jegyében készek vagyunk közreműködni megoldásukban. Kuvait ebbe a csoportba sorolható, de mégis egyedi jelenségnek tekinthető. Mindenekelőtt azért, mert az olajkinccsel rendelkező, a „fekete aranyat” nagyban exportáló államok közé tartozik. De ráadásul azért is, mert lakosságának alacsony lélekszáma a hatalmas olajjövedelemmel párosulva különleges lehetőségeket jelent a gazdasági felvirágoztatására, az életszínvonal látvámos emelésére. Ezek a lehetőségek azt is jelentik, hogy Kuvait megpróbálja olajgazdagságát „átmenteni a jövőre”, vagyis széles alapon álló, sokoldalú gazdasági élet kialak'tásával megszüntetni az olajtól való jelenlegi egyoldalú függőséget. Hazánk ebben a munkában úgy vehet részt, hogy az a mi gazdaságunk számára is előnyöket jelenthet. Lázár György valamennyi megbeszélésén túltekintettek a közvetlen kétoldalú kapcsolatokon és pillantást vetettek a nemzetközi helyzetre is. A tárgyalások fontosságát (növeli a tény, hogy Kuvait olyan térségben — a Közel-Keleten — van, amely a világpolitika egyik válsággóca és ahol a Carter ejnök által szorgalmazott „rendezési terv” sajnos nem csökkenti, hanem növelheti a feszültséget. Harmat Endre Apró Antal fogadta a szoviet internacionalisták kiiltlóUségét. A találkozón részt vett és felszólalt Győri Ijpre, az MSZMP KB titkára.
