Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

Ég a fáklya Rom hányban Begyújtották a gázfáklyákat a már elkészült három ke­mencében Romhányban, az építési kerámiagyár R. III- nak nevezett, épülő üzem­csarnokában. Az energia, a gáz tehát már benn van a ha­talmas csarnokban. így a fű­tés is megvalósulhatott, a té­li időjárás ellenére jó mun­kakörülmények között dol­gozhatnak az építők. A bu­dapesti Hőtechnika Vállalat szakemberei — képünkön Gál Sándor és Fiién Árpád — jól haladnak a negyedik kemen­ce összerakásával. Másutt a fűtés- és vízvezeték-szerelők dolgoznak. Minden jel arra mutat,, hogy a kemencék na­gyon enyhe szárítása után rhájusban megkezdődhet a- fokozatos felfűtés. Az új üzemrészben — várhatóan — az idén már félmillió négy­zetméter csempe készül, a ka­pacitás teljes kihasználása­kor — 1981-ben — pedig há­rommillió négyzetméternyit gyártanak burkolólapokból. ' — kulcsár — liil™ Ipari információk — ipari távlatok Információk áradatát zú- minisztériumi dítják rárík naponta a köm- egyike a gazdaságosság, munikációs eszközök. Az em­beri elme, mely nem sajátí­totta még el a szelektív befo­gadás készségét, csaknem te­hetetlen e zuhataggal szem­ben. Korunknak mégsem átka, szempontok információs csatornák bedu­— Milyen módszerrel szá­mítják? — A nyereséghányadot zsonglőrködik, s a vesszük figyelembe — adja a választ a főosztályvezető. — Ezek szerint megeshet, hanem áldása az információ- hogy az önök által nyeresé- dömping, ha... Ha minden gesnek ítélt termék előkelő íalatok is ’ szintre azok jutnak el belőle, helyezést kap a rangsorban, Annyiban gulnak, mások még ki sem épültek. Nem csoda hát, ha a legtöbb közgazdász csupán kerítésen belüli adatokkal világpiac távoli misztikum számára. De hiba lenne ezéirt kizáró­lag az idegen partnereket okolni, maguk a gyártó vál- ludasak benne, legalábbis, hogy melyek ott az eligazodáshoz holott népgazdasági szinten nem tartják eléggé fontosnak és döntéshez szükségesek. A esetlég kevésbé gazdaságos? művezető például nem a vál- — Az exportra gyártottak - lalati fizetési mérleg szolgál- n^j a világpiaci árral is tatta információkból él, sza- összehasonlítunk. De, hogy a mára ettől sokkal fontosab- belföldi termékek ára hogyan ___ ______ b ak azok, melyek az iranyíta- viszonylik a világpiaciéhoz, sági szakember könnyen azon a „spéci”, csak a maga terü­letéhez, de ahhoz aztán kivá­lóan értő szakemberek kine­velését. Egy magát „megmu­tató” műszaki, vagy gazda sa alá tartozó munkák meg- arTa vajmi kevés informáci- szervezéséhez, a feltételek önk van. A sorolás most nem biztosításához ^ szükségesek, arra késztet bennünket, hogy vésbé fontos, területen sza- Ezek segítik döntéshozatalé- ezjeket js megkíséreljük be- mítanak, ahol kezdhet min- ban, tisztánlátásában legha- szerezni tékonyabban. Ezek után nem tűnik elha­A gazdaságos export foko- markodottnak a megállapítás, zása a népgazdasagi egyen- hogy kereskedő és gyártó kö- ^*7 meSteremtasenek es tar- zq^.j együttműködés hagy tósításanak ma kulcskérdésé, még kívánnivalókat maga Első lépésként két kérdőjel- után_ jobban kell ismerni a kapja magát, hogy tehetség gére immár más, bár nem ke­vésbé fontos, területen szá­mítanak, ahol kezdhet min­dent elölről. Holott az infor­mációs csatornák megnyitá­sa, ha kell kikényszerítése mindenekelőtt a szakterület beható ismeretét feltételezi. A sebész még negyven év ______________ _ múltán is sebész, a fizika^— r e kell választ találnia vala- külföldi piacokat* a gyártók^ kémia szakos tanár egész éle- mennyi vállalatnak: műszaki n^j iSi £g nemCsak a mérnö- tében ezt a két tárgyat tanít- ' -- ’" -- ‘ ja, talán művészi fokon. Az iparban miért nem lehet hát értékes perspektíva ugyanez? Gazdaságosság, versenyké­pesség hangoztatása könnyen válhat frázispufogtatássá a kellő alapozás —, s ebbe bő­ven belefér — információs alapozás nélkül. Szendi Márta színvonalát, minőségét te- köknek, hanem a közgazdá- kintve versenyképes-e a tér- sz<>knak is, hogy ne csupán mék a világpiacon? S ha az, ajkalmi „kozmetikusi” sze- elfogadják-e vajon árat is a repkört legyenek kénytelenek számba jöhető vevők? S míg az első kérdésre _________________ t öbb csatornán át is érkéz- fámáivá váljanak, riek a tájékozódást segítő in­formációk, az utóbbi kérdő­betölteni, hanem a döntésben a műszaki vezető egyenrangú A közgazdasági informáei­jel sok esetben megmarad ók területén korai lenne még kérdőjelnek. dömpingről beszélni. Egyes Több milliós termelési ér-j_ téket előállító üzem vezető­A nagy lehetőség Beszélgetés Tasnádi Emillel, az Országos Találmányi Hivatal elnökével és és meglehetősen tésére mondom: az NDK-ban, nem veszik komolyan az éles hanaú viták már-már as figyelembe véve az ország la- újítási feladattervek keszíte- eaész újitómozgalmat elpa- kosságát, a foglalkoztatottak sét és ismerteteset a vallala- rentáló aqgályoskodások és számát, az ország gazdasági toknál. . Zv valóban aggodalomra fejlettségét, a gazdasági egy- - Lehetőség van arra, hogy nhot adó mélypont után né- segek számát, s egy sor egyeb egy-egy különösen fontos mu- okot adó meiyp jellemzőt, s mindezt egybe- szaki feladat megoldására pa­ZT évrőTTvre emelkedika vetve a Magyarországon je- lyázatot írjanak ki a vállala­benyújtott és újítások száma úgy látszik, rendbe jöttek a dolgok. De: valóban rendbe jöttek’’ Így indult a beszélge­tésünk Tasnádi Emillel, az Országos _ Találmányi Hivatal elnökévet. — Való igaz, évről évre körülbelül 3—4 százalékkal hasznosított lenleg ismert mutatókkal, tok, ám ezzel a lehetőséggel Egyszóval, évente körülbelül 300 ezer is csak elvétve élnek. Pedig ^ ' körül kellene mozognia a be- a pályázatok esetében nem nyújtott újítások számának, okozhat gondot az egyébként tehát kb. .-háromszor annyi-! sok vitára okot adó „munká­nak, mint nálunk. De az1 köri kötelesség” megítélése. NDK-ban éyente 900 ezer — A legnagyobb gondot újítást dolgoznak ki és nyúj- azonban az újítások anyagi tanak be, s ennek megfele- elismerése, az újítási díjak lően lényegesen magasabb — megállapítása és kifizetése mintegy 600 ezer — az elfő- körül látom. 1977-ben 26 szá­több a benyújtott és elfogj- dott £S hasznosított újítá- Zalákkal emelkedett az újítá ill pt.VP hasznosított Ujl- _-___ ^ kn-ránlr- c-»órmo<7ri efQ7/lticáo­d ott, illetve hasznosított újí tások száma. Két éve, az újí­tásokból származó gazdasági haszon — a tiszta haszon — 5 százalékkal növelte a vál­lalatok nyereségét, s hasonló adat jellemző 1978-ra is. S maradva még néhány mondat erejéig a számoknál: minden sok száma is. Ez a hazánk­ban hasznosított 70 ezer újí­táshoz képest lényegesen na­gyobb és jobb eredmény. A sokból származó gazdasági haszon az előző évhez ké­pest, ám a kifizetett újítási díjak összege csak 2 száza­példával csak azt akartam lékkai emelkedett. 1978-ban jelezni, hogy az említett 3—4 hasonló aránypárok, várha- százalékós növekedés ellené- tók és szomorú tapasztala- re sincs semmi okunk az .tunk, hogy a gazdasági ha- elégedettségre, mert a lehe- szón és az újítási díjak kö­100 munkavállaló közül nyol- fg^geink ennél sokkal na- zötti „olló” évről évre na­can, kilencen valamilyen^ mó­don részt vesznek az újító­mozgalomban; ezen belül^ a műszakiak aránya 30 száza­lékra tehető. A fizikai mun­kások aránya kedvezőtlenebb, mindössze . 7 százalék. S még egy örvendetes adat: az újí­tómozgalomban tevékenyke­gyobbak. :— A KNEB országos vizs­gálatot végzett az újítómoz­galomról, s régi tapasztalat, hogy egy-egy KNEB-vizsgá- lat után, ha átmenetileg is, de élénkül a vizsgált terület tevékenysége. Aztán: élénkítő hatást jelenthet a Tudomány­gyobbra nyílik. Ez minden­nek nevezhető, csak ésszerű takarékosságnak és hatékony ösztönzésnek nem ... — Nem volt szerencsés a közreműködői díjazás gya­korlati megszüntetése sem. Igaz: a jogszabály nem zárja ki ennek lehetőségét, de nem dők 60—70 százaléka szocia- poi}tika} Bizottság határozata is foglal egyértelműen állást lista brigádok tagja. •— Száz munkavállaló kö­zül nyolcán, kilencen... Nem kevés ez? — A tulajdonképpeni kér­désre majd még térjünk vissza. Az adat átlagos arányt jelez, ágazatonként persze je­lentős a differencia. A kohó- és gépiparban ugyanez a szám 20 százalék, de például a belkereskedelemben hiába is remélnénk a jelenlegi 3—4 százaléknál lényegesen maga­sabb arányt; az ágazat tech­nikai felszereltsége, és sok egyéb körülmény érthetővé teszi, hogy itt nincs olyan sok lehetőség az újításra ... Ami viszont elgondolkodtató: az egyre inkább iparosodó mezőgazdaságban, jelesül a tsz-ekben, az állami gazda­ságokban bipony nagyon ala­csony színvonalú az újító­mozgalom. — Aligha kell külön és hosszasan bizonygatni, hogy az újítói tevékenységnek mi­lyen fontos szerepe van a népgazdaságban; különösen manapság, amikor a gazda­ságfejlesztés legfontosabb ha­tóereje ... mondjuk így: len­ne ,.. a racionalizálás, a le­hetőség monstre beruházások nélküli műszaki, technológiai fejlesztés, a létszámnövelés javaslat maradt, nélküli termelésbővítés, egy- senki sem veszi szóval a lehetséges tartalé­kok felkutatása és hasznosí­tása. — Lehetőségeink érzékelte­is, többek között arról, hogy az újítómozgalomban megho­nosodott ösztönzési gyakorla­ton változtatni kell, éppen a mozgalom fellendítése érde­kében. Továbbá rövid időn belül javaslatot kell elkészí­teni a mozgalom egész irányí­tásának módosítására, mert dalomra ad okot ez is megoldatlan kérdés, gos Találmányi Vagy: határozat született ar­ról, hogy az iparjogvédelmi oktatást — s ide tartozik az újítási szakemberek képzése is — az állami oktatási rend­szerbe kell beépíteni. Ismét­lem: ezek az események csak később éreztethetik, remélhe­tően kedvező, hatásukat. — Jelenleg mik a legsúlyo­sabb gondok? — A beruházási újítások száma — az itt alkalmazott rendkívül nehézkes és merev szabályok miatt — évek óta stagnál, s ez is késlelteti a beruházások megvalósítását. Továbbá: megoldatlan a be- zetmegítélés reális és btzako- vált újítások széles körű hasz- dússal együtt is elégedetlen- nosítása. A vállalatoknak séget tükröz. Feltehetően nincs érezhető érdekük ab- azért, mert a szakembereket ban, hogy egy-egy jó megöl- az évről évre tisztes szerény- dúst elterjesszenek. Régi ja- séggel növekvő eredmények vaslat, hogy szükség lenne az nem nyugtatják meg. Jól tud- újításokat kivitelező és „áru- iák, hogy a mai eredménye- sító” vállalatra, vagy vállala- két nem a néhány évvel ez- tokra, ám ez mindmáig csak előtti mélyponthoz kell viszo­jószerével nyítani, hanem az újíiómoz­komolyan. galomban rejlő lehetőségek­mellette. így aztán a közre­működők díjazása lényegében megszűnt, illetve illegálissá vált: az újítók az esetek nagy részében zsebből fizetik a közrfeműködőket. — S végül: az egész újító­mozgalom irányítása is aggo­Az Orszá- Hivatalban összesen nyolc munkatárs foglalkozik — egyéb felada­taik ellátása mellett — az egész ország újítási ügyeivel, mindenféle hatósági jogkör nélkül, szinte csak agitátor­ként. Központi irányítás te­hát nincs. A tárcairányítás, jelenlegi formájában és mód­szereiben hatástalan, lénye­gében tehát a vállalatok ve­zetőinek magatartásától, lel­kiismeretétől függ, hogy az újítók milyen körülmények között dolgoznak és milyen eredményeket produkálnak. — Mi tagadás, ez a hely­Azzal, hogy a Tudománypo­litikai Bizottság erről is ha­tározott, most ismét megcsil­lant a remény. Változatlanul várat magára. hez; mely lehetőségek jó ki­használása — e beszélgetés alapján is úgy tűnik — még V. Cs. jével beszélgettem a minap: — Merem állítani, hogy termékeink a nyugatnémet pi­acon is állják a sarat. Már ami a minőséget, a műszaki paramétereket illeti. Mégis attól tartok, hogy’ a nyugat­német kereskedelmi cég nya­kán marad az áru, mert az ára, nos... legalábbis nem áll egy sprban a világpiacié­val. — Mennyivel drágább? — Nem tudom. De nem tudják a gyári értékesítők sem. Talán a külkereskedelmi vállalat... Egy másik gyárrészleg ve­zetőjének gondjai szinte rá­rímelnek erre: — Gyártmányunkból szinte korlátlan mennyiséget ad­hatnánk. A belföldi piac messze még a telítettségtől, s úgy gondolom, igényes külföl­di vevők sem utasítanák visz- sza. Gazdaságos, jó nyeresé­get hozó a termék. Már úgy értem, nekünk gazdaságos. De, hogy a népgazdaságn’ak is az-e. ki tudja? Tényleg,1 ki tudja? A külön­féle „impex”-ek bizonyára, hiszen elhelyezési lehetősé­gek után kutatva ismerniük kell a világpiaci árat is és a konkurrens cégek által fel­kínáltakat is. De nem kéne mindezzel tisztában lenni ott is, ahol a döntések szület­nek? Minősítik, sorolják termé­keiket a nagyvállalatnál. A FAGGATNÁM BORBÁS I . I ~ Attilát, a Magyar Kábel Mű- elfelejtett eSZtenflO vek balassagyarmati gyára termelési osztályának vezető­jét az elmúlt esztendőről, de ő _ elhárítja a kíyáncsiskodást. . Mondván: „mi január máso­dikétól elfelejtettük 1978-at... Csak előre, előre tekintünk. Minden idegszálunkkal az idei feladatok teljesítésére koncentrálunk... hogy azok különbek legyenek a évinél. Kivitt kábelek koordinátái azon megjegyzése közepette: szében a vinnyica—albertirsai — Nem! Minket meg sem „lehet, 4 kifelejtettünk vala- nagyfeszültségű távvezeték ná- hívtak. De nem is 1 érdekes, mit!”. ‘ lünk eleddig sosem gyártott, Minket nem az ünneplés: a De hát nem is ez a lénye- ötszáz négyzetmilliméter ke- termelés érdekel! ges. Hanem, hogy múlt évi resztmetszetű szabadvezetékei- _ g másüvé is ilyen pon­v ább is megyünk. Idén — pél­dául a művek fővállalkozásá­ban, a mi termékeink felhasz­nálásával veszünk részt Jor­dániában egy negyven kilo­méter hosszúságú magasfe­szültségű távvezeték teljes ki­vitelezésében. És jelentkeznek új partnerek is; mint most Málta. — És még? — Nálunk az exporttervek — Nézze! Piacot fenntarta­tett ki a nem rubellel történt tásban résztvevőket is igen kö^örgéseíwiélreeseses moici. isio-uaii, uiviu iBuiii- fizetés. (Más helyeken e szó- nagy feladat elé állította, a , h á , y natvanmuno ruoeire v lása óta első ízben lépte át a használat helyett dollárbevé- szerződésekben rögzített ha- tuk 'A múlt esztendőben fő kötött szerződésünk de ■ csak így , ,, BCS. ticmcui, liV-'&J' X-Vi xuoomiciooc.u poauauvcocttnci -- v, maSUVe IS ilyen pon- --- ín CÜUIlh dó eApUUieiVeK m. ult árbevételükből majdnem hét- nek szállítása értendő. E hat- tossággal minőségben szállíta- nyúlnak, mintha gumiból len­százhárommillió forintot „ho- ezer-ötszáz tonnányi megren- nak? nének; rugalmasak. Elfoga­zott” az export amelyből több delésnek, ami nemcsak min- _ N, . Pi , fprmr=r-ta dunk év közbeni íelentkezése­mint ötszázhetvenmilliónyit két vezetőket, hanem a gyár- ní _ két is. Jelenleg majdnem ti­zenkilencmillió dollárra és hatvanmillió rubelre van Ie- a pia­tettunk. ké d é ,őtt . j , ci igényeket ismerve, ame- gyár esetében ez helytelen Különböző, e vonatkozású ér- drákdi szieon-al tprpmVPttr,nt Ivekre nagy figyelmet fordi­gyár: tavaly egymilliárd 113 lenne. Egyik megrendelőjük, a tekezleteken, nem dicsekvés- rpndpt MpP=7iiroPu te , nK t..^>----- a.. m illió forintot produkáltak Kínai Népköztársaság — sze- képpen mondom, magas sze- 8 '■ .a P°n d;' termékeikből, amelyek jelen- rintük — keményebb valutá- m(é!yiségek is elismeréssel 8 1 osegl re ama­Mégserp lehet tökéletesen „hidegre tenni” a bázist, a majdani viszonyítási alapot, hiszen 1978-ban, rövid fennál­bűvös egymilliárd forintos tér melési értéktervet á kábel­telt mondanak, ám a kábel-' táridők előtt eleget tős hányada — több mint hat- ban: svájci frankban egyenlí- szóltak munkánkról, s 'kinyi­ciók. vanhárom százalék — jutott el az ország határain túlra. A világtérképen próbáljuk ma­gunkat bekoordinálni — no, nem hosszúsági-szélességi fo­kok szerint, hanem cs’ak úgy égtájak alapján — s ujj­— Teljesen? tunk, tudom: év végére lesz ez lénvegesen több! IDEI ELSŐ HÓNAPI ex­porttermelését jelentősen túl­teljesítette a Magyar Kábel ti ki a számlákat.) latkoztatták a balassagyarmati Nagy ez a szám: olyannyi- kábelesek voltak az egyetle- — Igaz, kifogások még az Művek balassagyarmati gyára, ra, hogy a Magyar Kábel Mű- nek, akik a kivánalmaknak idgi fél év végéig is jöhetnek, Fő törekvésük egyébként, vek kivitelének csaknem égé- időben és minőségben is ele- hiszen termékeinket nem hogy a fél év végére jelentős szét, a megye exportbevéte- get tettek, s ezzel nagyban azonnal használják fel, de többletre tegyenek szert, tű­iének pedig jelentős hányadát hozzájárultak a távvezeték- nem számítunk rájuk. Tud- szén azt követően folytatódik adja a nem szocialista piacra építés sikeres befejezéséhez. juk: olyan árut, olyan minő- a gyár nagyszabású rekonst­ráböködés alapján rögzítjük történő gyártás volumenének. — A minap — szakítom fél- ségben adunk ki a kezünk rukciója. azon országok nevét, ahová — És a rubelesek? be a termelési osztályvezető közül, amelyek a „legkénye- Ami jelentősen megnöveli a szállítottak. Északon ott van — A teljes összegből történő fejtegetését — hivatalosan sebb igényeket” is kielégítik, gyár kibocsátóképességét, s a Svédország, Finnország, tőle kivonás eredményeképpen üzembe helyezték a más szó- — Jó néhány évre előre te- világ más országaiban is is­kissé balra lefelé Dánia, még könnyen megállapítható a kü- cialista országok energiaigé- kintve sem, lesznek gondjaink mértté teszi Balassagyarmat alatta Olaszország, aztán szó- lönbözet. . . A százharminchá- nveinek kielégítésében-jobbí- termékeink külföldön történő nevét... ródnak a „pontok”. Ausztria, rommillió forintnyi terméket fásában is jelentős szerepet „elhelyezésével”. Sőt, még to- Karácsony György Vietnam, Kína, a Szovjetunió Vietnamnak és a Szovjetunió- játszó .távvezetéket, Vélem, je­nevét rögzíti jegyzetfüzetébe a nak termeltük. Ez utóbbi té- ienlétükben fogadták az eset- 1 T ~ ~ : “ kíváncsiskodó az osztályvezető tel alatt csaknem teljes égé- leges gratulációkat...!? j NÓGRAD - 1979. február 13., kedd «P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom