Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-09 / 33. szám

Kereskedés, kulturáltság, kuncsaftok ” emberismeret Ez hát a vevő igénye. S most nézzünk át a pult túlsó oldalára. Mert az eladónak is vannak érvei. Például az, hogy a szakkö­Naponta legalább egyszer Mi, vevők ugyancsak igé- mellett alapos boltba lépünk. Akár azért, nyesek vagyunk, amikor a is kell. hogy napi élelmiszer-szükség- kívánatos eladói tulaj donsá­letünket beszerezzük, akár gokról van szó. Mindenekelőtt azért, hogy több évi takaró- elvárjuk, hogy foglalkozzanak koskodásunk gyümölcsét le- velünk. Néhány kedves, tü­arassuk. Mindenképpen az- reimet kérő szó még a várá­ért, hogy vásároljunk, kelle- kozást is kellemesebbé tehe­mes, avagy kellemetlen kö- ti. Amikor sorra kerülünk, zépiskola kereskedelmi ta­rü)menyek között. akkor az eladó aruismerete— gozatáról szinte senki nem Emberi természetünkből re tartunk igényt, mivel zsák. jön eladónak, mert az érett adódik, hogy a — várhatóan bamacskál venni nem szere- ségizettek méltatlannak érzik nehezebb feltételek köze- tünk. Szívesen vesszük, ha a fizikai munkát. A képzett pette megszerzett — jőve- a hiába keresett cikk helyett művelt ember pedig nélkülöz.! delmünk értékesebbnek tű- másikat ajánl a kereskedő, hefetlen eleme kulturált nik, ha kálváriajárás nélkül, különösen akkor, ha nem munkának kulturált körülmények között pontosan meghatározott cél- \ sokszor erőltetett munka költhetjük el. Megnő így pén- lal tértünk be az üzletbe. Az s ^ előnytelen munkabeosz­sem éppen utolsó szempont, fás nem túlzottan vonzó < ha az eladó jó ízlesét is képes nagyrészt nőies pályán. £_ csillogtatni, s nem sajnálja a nem utolsó érv a viszonylag fáradságot, hogy például a alacsony kereset zünk ázsiója, s ezáltal saját, vevői tekintélyünk is. En­nek éppen ellenkezője tör­ténik akkor, amikor nem mél­tatnak bennünket arra az üz- rövid nyakú hölgyet lebeszél letben, hogy foglalkozzanak je a nagykarimájú kalapról, velünk, nem kapunk segít- S legtöbben bizony érzé­séget a választáshoz, jelez- kenyek vagyunk a titulusok- vén ezzel azt is, hogy a bolt- ra is. nak nem fontos a pénzünk, nem tart igényt rá. — Mi az álláspontjuk a Mindennapi közérzetünk megszólítást illetően? egyik meghatározó eleme a sem, ami valahányszor a kiszolgálási kultúrát számon kérik, elhang­zik. — Az alapbér-j- jutái ék ösz- szetételü kereset viszont na­gyobb lehetőséget nyújt a differenciálás elvének érvé­nyesítésére. vásárlás hangulata. S ez egye­nes következménye a keres­kedelem kulturáltsági szint­jének. — Véleménye szerint mi minden szükséges ahhoz. — Más kérdés a lehetőség, és megint más, hogy mennyi­re voltunk bátrak kihasználni — mondja az igazgató. — Az — Azt tartjuk a legszeren­csésebbnek, ha sikerül meg­kerülni — válaszol a Fécs- kő Üzletház igazgatója. — A mindenkire egyképpen al­kalmazható uram, asszonyom, elmúlt év őszén elértük az __ ______ hölgyem nálunk nem nyert aisó bértételeket, tehát a jö. h ogy kulturált kereskedelem- meg eléggé polgárjogot. A vőben szabadabb kezünk lesz ről beszélhessünk? — kér- nénike, bácsika megszólí- a béremelések differenciálá- deztük Baráthi Istvántól, a tásnak van egy kis lekezelő sára. A jutalékot pedig az salgótarjáni Pécskő Üzletház színezete, a drasztikus „ma- alapbérek arányában osztot- igazgatójától. gf” megszólítás pedig éppen- tűk szét, s ez bizony vajmi ' séggel nem kívánatos. Köz- kevéssé ösztönöz a jobb mun- — Az emberi tényezőket vetlen megszólítás nélkül is kára. tartom legfontosabbnak — lehet nagyon kedvesen, ud- Pedig a differenciálást sür- válaszol. határozottan. — variasan beszélni. Általában get; a még mindig meglevő Azt, hogy művelt, intelligens, a mérsékelt beszédstílust ún. „egyszemélyes brigádok” szakképzett, nagy szakmai gya. tartjuk a legjobbnak. A jéte is. A vásárló ugyanis korlattal rendelkező, s sze- szűkmarkúan mért szó mo- tudja, melyik eladó kedves, mélyi adottságaiban is ideális dortalanság benyomását kelt- szolgálatkész, s ahhoz fordul, eladók álljanak a pult mögött, heti, a túl sok beszéd viszont másoknak is azt ajánlja. Így Természetesen a> bolt nagy- gyanút ébreszthet a vevőben: a ]eikes eladó társai helyett sága és felépítése sem utolsó nem akamak-e bóvlit sózni jS dolgozhat. Ügy lenne igaz­szempont, hiszen meghatároz- a nyakaba? _ ságos, ha a jutalékból is za az áru tárolását, bemuta- Magának az eladónak kell ennek megfelelően részesed­eldöntenie a személyhez szóló ne hangnemet, s ehhez sok egyéb tását, s ez utóbbi is a turáltság egy eleme. kul­Színpompás metróállomások A prágai metró második nagy objektumokon is elter- vonala egy hét alatt több mint jedt. egymillió utast szállít. A A Szovjetunió több mint 85 csehszlovák és a szovjet szak- millió rubel értékű berende- (femberek és építők testvéri zéseket, anyagokat, műszaki együttműködése és nemzetkö- dokumentációt szállított a prá- zi szocialista versenye követ- gai metró építéséhez és üze­keztében ezt a vonalat a ter­vezett határidőnél jóval ha­marább, helyezték üzembe. A „Hradcanská” állomás narancssárga, a „Malostrans- ká” — zöld, a „Staromeská” — piros, a „Mustek” — aranyszínű, a „Múzeum” — barna, a „Béke tér” — kék; az uralkodó szín alapján így. lehet megkülönböztetni az új vonal állomásait. A „Lenin- ská”-t kerámiaburkolat dí­szíti. Az I—A jelzésű új prá­gai metróvonal utasai tíz perc alatt 5 kilométert tesz­nek meg és eközben hét föld­alatti pályaudvart érintenek. Se szeri, se száma azoknak, akik a maguk szerény mun­kájával hozzájárultak a szo­cialista Prága új nevezetessé­gének létrehozásához, amely nem csak megoldja a belvá­ros bonyolult közlekedési problémáját, hanem egyedül­álló jellege és szépsége foly­tán a főváros történelmi épí­tészeti gyöngyszemeivel — a Szent Vitus-székesegyházzal, az óvárosi térrel, a »nemzeti múzeummal egy sorban em­líthető. A csehszlovák és a szovjet metróépítők a második vonal építése során rendkívül bo­nyolult problémákat oldottak meg; új technikát és techno­lógiát, új munkaszervezési módszereket alkalmaztak. Első ízben alkalmazták a szo­cialista verseny új for­máját: a szovjet és a cseh­szlovák kollektívák közös szo­cialista felajánlásokat tet­tek. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy a szovjet technika segítségével határidőre be­fejezzék a nehéz talajviszo­nyok közepette, a Vitává fo­lyó és a város régi, központi része alatt húzódó állomáskö­zi alagutak építését. A szoci­alista versenynek ez a fór- maja más, csehszlovák—szov­jet együttműködésben épülő, meltetéséhez. Az új vonal számára a Szovjetunióból 43 ezer tonna öntöttvas-tübbinget, 21 mély­állomási mozgólépcsőt, 68 új kocsit is szállítottak. A második földalatti vonal lét­rehozásán több mint 50 szov­jet metróépítő dolgozott. — Eddig egyedül e jutalom .elosztásánál differenciáltunk — teszi hozzá Baráthi István. — De nem is volt olyan juta- lomosztás, hogy egy-két ember vérig ne sértődött volna! Még ha megbántódnak is egyesek, akkor is sürgető kö­vetelmény, a kulturáltabb ke­reskedés mellőzhetetlen fel­tétele a szakmaszeretethez, s a végzett munkához igazo­dó anyagi elismerés. Ha a vá­sárlás nevű szerződéses ügylet jól sikerül, akkor a vevő visz. szatér, „kuncsaft” lesz be­lőle. Arról már nem is szólva, hogy ismétlődő vásárlásain túl, az örömmel távozó vevők biztosítják a szájhagyomány útján terjedő, naponta ismét­lődő, ingyenes reklámot a boltnak. Sjzendi Márta TÜRELMI IDŐ Nem több, nem is kevesebb, csupán annyi, hogy megyénk termelő-, gazdálkodóegységei közül azok, amelyek ed­dig a különböző állami támogatások védnök­sége alatt tevékenykedtek és így voltak nye­reségesek, vagy ennek ellenére veszteségesek — bizonyítsák be életképességüket. Ennek so­rán kénytelenek lesznek eleget tenni a haté­konyság, a termelékenység és a minőség nö­velése követelményeinek, amelyek lényegé­ben nem új keletű feladatok, csupán szerte­ágazóbb tennivalókat jelentenek, mint a ko­rábbi időszakban. Ez hosszabb távon is, egyelőre a VI. ötéves tervben is kikerülhe­tetlen alapkövetelmény lesz minden gazdál­kodóegység számára. Ügy is fogalmazhatunk: a legfontosabb fel. adatokra irányuló, oly sokat és sokszor han­goztatott követelmények, kívánságok, állás- foglalások ebben az évben már komoly köz- gazdasági töltetet is kaptak, mert a gazdaság képtelen elviselni a veszteséges, az üzem ala. csony nyereséggel, a nagy állami dotáció­val tevékenykedő vállalatokat. Ezek vagy képesek megerősödni, vagy számukra más megoldást kell keresni. Ott jártak és járnak jól, ahol a jövőt for­máló és megalapozó korábbi párt- és kor­mányintézkedéseket, állásfoglalásokat, a gazdasági kényszerítő eszközök megléte nél­kül is komolyan vették. Hozzákezdtek, vagy már gyors ütemben alakítják át termékszer­kezetüket, amely nagyobb hatékonyságot, tér. melékenységet, jobb minőséget és a vállalat működéséhez szükséges nyereséget is biztosítja, figyelembe véve a fejlesztési elkép­zeléseket. Megyénknek ezekben a gazdálkodóegysé­geiben nem politikai ijesztgetésnek fogták fel a cselekvésre ösztönző, jó gondolatokat elin­dító és megvalósító állásfoglalásokat, hatá­rozatokat, nem vették félvállról azokat, nem abból indultak ki, hogy nem eszik olyan for­rón a kását, nem tettek állandóan közhely- szerű, egyetértő nyilatkozatokat, hanem igen helyesen előbb korszerűsítették a veze­tői felfogást, ehhez igazították a gyakorla­tot, ami aztán tovább gyűrűzött a munkapa­doknál, elsősorban a szocialista brigádokban. Eredményeként fokozatosan növekedett a jö áron eladható, hosszabb távon is elfogad­ható korszerű gyártmányok száma. Ilyen szellemben, felfogásban teremtette meg mai viszonylagos létbiztonságát a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára, a Balassa­gyarmati Fémipari Vállalat és még néhány üzemünk. Ott vannak bajok, s lesznek meg nagyob­bak, ahol a korábbi éveket a kényelmesség, a kezdeményezés hiánya, a bátortalanság, a méla szemlélet és gyakorlat jellemzett, annak ellenére, hogy az előbbiek miatt sok kritika, elmarasztalás érte az érintett vállalatok háza táját. Ennek ellenére úgy tettek, mintha nem akarnák tudomásul venni a világgazdaság­ban bekövetkezett és azóta is tartó, minden­re kiterjedő olyan változásokat, amelyek­ből mindenkinek messzemenő következtetése, két szükséges levonni. Ezekre az üzemekre utalt a nemrég megtar­tott sajtótájékoztatóján a többi között Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, ami­kor a következőket mondotta: az állami tá­mogatás,. dotáció mérséklése, illetve megvoná­sa során tucatjával kerülnek nehéz helyzet­be a körülmények változását figyelmen kívül hagyó vállalatok vezetői és dolgozói, mert nem tudnak gyorsan alkalmazkodni az új feltételekhez. Most majd saját bőrükön ta­pasztalják a halogató taktikának súlyos kö­vetkezményeit. A nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő megyei szövetkezetek és vállalatok konfliktusba ke­rülhetnek a bankkal, az őket irányító szer­vekkel, mert a gondok, elsősorban a pénz­ügyek terén jelentkeznek. Ez igen gondos, körültekintő munkát igényel a bankappará­tustól, hiszen minden vállalat ügye más és más megítélést kíván. A hitelezési bankapparátus felkészült arra, hogy a vállalatokat segítse. Ezt szolgálja a türelmi idő. Először azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek segítenek, ahol a gondok átmenetiek, akiknél megalapozott intézkedé. sek lesznek, és azok hozzák az eredményeket, s helyreáll a pénzügyi egyensúlyuk. Másod­szor azok a vállalatok részesülnek a türelmi időben és a bank segítségében, amelyek az idén már megváltoztatják termékszerkezetü­ket, aminek eredménye azonban csak a jövő év végén jelentkezik. Ezeknek a vállalatok­nak el kell nyemiök a felsőbb irányító szer­vük és a Pénzügyminisztérium kezességét.' Harmadszor, azokban az esetekben, amikor a vállalat nem képes belátható időn belül az új körülményekhez alkalmazkodni, a bank­szervek az arra illetékes szervekkel együtt megfelelő intézkedéseket tesznek. megyénk vállalatai, szövetkeze­tei közül mely, mikor és melyik kategóriába kerül, az kizárólag a vezetőktől és dolgozóktól, illetve a gyáregységek, gyárak esetében a központoktól is függ. Senki ne ringassa magát abban, hogy a mostani kö­vetelmények állandósulnak. Ellenkezőleg; mindig nagyobbak lesznek. Nem azért, mert egyeseknek ez a vesszőparipájuk, hanem azért, mert csak így tudjuk céljainkat mara­déktalanul megvalósítani, gyarapodni, előre­lépni. Venesz Károly Hogy 900 óra társadalmi munka A Nógrád megyei Sütőipa­ri Vállalat 14-es számú nagy- bátonyi gyáregységében mű­ködő Allende ifjúsági brigád tagjai az elmúlt versenyidő­szakban csaknem 900 óra tár­sadalmi munkát végeztek, melynek értéke megközelítet­te a tízezer forintot. Terme­lési célkitűzéseiket túltelje­sítették és segítik a Bartók Béla úti Általános Iskolát is. Saját erőből próbálják megoldani ÜJ CSAPÁSOKON Járt utat a járatlanért el ne hagyj! — hangzik az ós­di, megáporodott közmondás. Hamar csődbe jutna manap­ság az a gazdasági egység, amelyik tartaná magát ehhez az özönvíz előtti bölcsesség­hez. A jelek azt mutatják: a Salgótarjáni Ötvözetgyár em‘ béréi másképp gondolkodnak. be elgondolásaikat. Másik: a bankhitel. A komplex dezoxidáló szer gyártásának ötlete — termé- zetesen — nem tegnap jutott eszükbe a műszakiaknak. Mint Solymár András fejlesz­tési osztályvezető elmondta: már 1970 óta foglalkoznak e témával a gyárban. Kísérle­Eszük ágában sincs visszahő- tek is folynak: az optimális kölni a járatlan úttól, a „biz­tonságos” egy helyben topor- gás kedvéért. Keresik az újat; a jobb módszereket, amelyek­kel magasabb színvonalú ter­mékeket állíthatnak elő. Többek között arra adták a fejüket az üzem műszakijai, hogy az acélgyártáshoz kemenceméretet keresik és a legtermelékenyebb gyártás- technológiát dolgozzák ki a vasipari kutatóintézet irá­nyításával. A kísérletezés megközelítőleg hárommillió forintba kerül. A gyár fejlesztéssel megbí­zott szakemberei nem tekintik legessé teszi, hogy a munká­sok súlyos bunkókkal verjék szét a nagy darabban meg­szilárdult anyagot. Ugyanis a koíullából már a megfele­lő méretű és alakú darabok kerülnek ki. Nem utolsó szempont az sem, hogy az üstkokillás öntés csökkenti a szegregálódást: az anyag szi­líciumtartalmának egyenet­lenségét. Meg akarják változtatni a ferro-wolfram gyártásának módját is a műszaki vezetők. Mostan metallotermikus módszerrel állítják elő ezt az ötvözetet. Azonban még eb­ben az esztendőben átállnak legalábbis az elképzelések komplex dezoxidáló szereket mostohagyereknek a meglevő szerint _ az elektrotermikus készítenek. Ezek az anya­gok az acélt megszabadít­ják a zárványoktól, ilyképpen javítván a fém minőségét. A dezoxidáló szer termeléséhez a gyárnak három darab egy­fázisú kemencére lenne szük­sége. Ám ez nem kétfilléres berendezés. A három darab — egyenkint ezerwattos — kemence megvétele, fölszere­termékeket sem. Tavaly mér­legelőbunkert és néhány or­mányos targoncát állítottak munkába. Ezek az eszközök — azon túl, hogy nehéz tes­ti munkának vették elejét — a kellő mennyiségben és egyenletesen történő elegy- adagolást tették lehetővé. Idén a csapolást kívánják korszerűsíteni. Ha ez a ter­lése és üzembe állítása har- vük sikerül, akkor megint két iyezett minemillió forintot emésztene legyet ütnek egy csapásra: föl az előzetes elképzelések kiküszöbölnek egy roppant szerint. Honnét teremtik elő fárasztó fizikai munkát és eljárásra. Ez utóbbi technoló­giából két előnye is szárma­zik a Salgótarjáni Ötvözet­gyárnak. Egyfelől tisztább lesz az ötvözet, másfelől: fo­kozódik a fémkihozatal (vagyis kevesebb wolfram vész el a salakban). E mód­szer bevezetésének föltétele: egy meglevő — de pillanat­nyilag használaton kívül he- 750 kilowattamperes kemence átalakítása. A föl­adatot saját erőből próbálják . . ... ..... ... . „ megoldani a gyáriak — rég­a pénzt? Két forrásra szarni- javítják az otvozoanyagok ótalárt, kitaposott út helyett tanak. Első egy fölöttes szerv, minőseget. Az úgynevezetett új csapásokat törve, ahová nemrég tanulmány- üstkokillás csapolás —, amit terv formájában nyújtották be kívánnak vezetni — fölös- M. P. Az ütemtervnek megfelelően haladnak a gépek téli nagy­javításával a szügyi termelőszövetkezet szerelői. A képen Tóth Imre és Krajcs Pál vetőgépet javít. —bábel-felv.— Kevesebb baleset A húsipar a balesetveszélyes vettek részt. Az év októberében a munkahelyek közé tartozik. Nem járási-városi NEB is ellenőrzést véletlen, hogy a PENOMAH ba- tartott a munkavédelmi helvzet- lassagyarmati gyárában jelentős re való tekintettel, s megállapí- súlyt helyeznek a munkásvéde- tották, hogy jelentős hiányossá- Iemre. Ennek meg Is van az ered- gok nem tapasztalhatók, a helv- ménye. Míg 1977-ben 31 baleset zet egészében jónak értékelhető, miatt 737 munkanap esett ki. ad- Munkavédelmi hónap, biztonsági dig 1978-ban már csak 23 volt a Ismereteket tartalmazó vetélkedők balesetek és nem egészen 300 a mellett felhívással fordultak a kiesett munkanapok száma. A szocialista brigádvezetőkhöz a vé- balesetek mintegy felét okozzák delmi rendszabályok fokozott be­a kézi szerszámok. tartása érdekében. A jó eredmény Az elmúlt évben is megtartót- ..... fák a középvezetők munkavédel- többek kozott az effele intézke- mi továbbképzését, melyen 23-an déseknek is köszönhető. NÓGRÁD — 1979. február 9., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom