Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

Emberek, gépek, teljesítmények Hogyan lesz olcsóbb a nógrádi szén? II. Mibe kerül egy dollár? A gépesítésnek, s még in­kább az automatizálásnak ter­mészetesen emberi vonatkozá­sai is vannak. Ezekről' így beszél Tóth József, a Nógrádi Szénbányák műszaki igazga­tóhelyettese: — A magyar szénbányászat­nak hozzávetőlegesen nyolc-, tízezer rehabilitált ja van; ezek száma nálunk három-, négyszázra tehető. Ami nem tűnik soknak, de ha elmon­dom, hogy a „szenes” létszám­nak tíz százaléka, már job­ban fel kell figyelni. Lent dolgoznak ugyan, de túlnyomó hányaduk csupán részfelada­tot lát el. Felügyelnek, bein­dítanak, leállítanak valamit. Nomármost: talán éppen ott automatizálunk, mint ahogy erre sok példa adódott már, ahol ők dolgoznak. Óhatatla­nul, még az emberi humánum oldaláról is felvetődik: hová, mely munkaterületre helyez­zük őket . . . Pedig mese nincs; nekünk, akik a visz- szafejlesztés bizonytalanságá­ban lemaradtunk a gépesítés­ben, s még más egyébben is —, de erről később beszélnék —, pótolni kell ebbéli hiá­nyainkat. És egyébként is, nagyobb teljesítmények, me­lyek az önköltség csökkentői, csak így érhetők el. S az em­berek is megszokták, megsze­rették a gépet. Szorospatakon, midőn javí­tás céljából ki kellett vonni a termelésből a szénmaró hen­gert, az addigi nyolcvan má- zsa/műszak/fős teljesítmény visszaesett harminc mázsára. Igaz, elszoktak már a lapáto­lástól az emberek, vissza sem kívánják, de ebben a telje­sítményben van némi rafiné­ria is. Régebben, míg nem se­gítette munkájukat a gép, a „lapátos műszak” is hozott hatvan mázsát . . 1 Jobb hí­ján így akarják rákényszeríte­ni az üzemvezetőket a ma még eléggé akadozó javítások gyorsabbá tételére. Ez is egyik bizonyítéka a géphez ennek legalább a háromszoro való ragaszkodásnak, s némi- sát adja. képp magyarázat a máshon- Tény viszont az is, s be nan átvett, erkölcsileg-fizikai- szélgetésünk során rátérünk, lag kopott berendezések nóg- meglehetős hosszússággal idő- rádi hasznosításának. zünk azon örök igazság fejte­Bár — és ismét egy ellen- getésén: hiába a sok gép, vetés — hiába a magas fokú jó munkaerő, ha nincs meg- gépesítés, ha nincsenek „meg- felelő szervezés, szervezett­kutatva”, feltárva a széntele- ség, nem jó a munka kon- pek. Szinte vakon, minden centrációja, előzetes geológiai információ — Mi minden tekintetben nélkül vágatot hajtani, új előbbre akarunk lépni! — bi front megnyitását kezdeni zonygatja Tóth József. — Pél- egyenlő az öngyilkossággal, dául. Van tizennégy elővájó Márpedig, és ismételten a gépünk, és ha jól tudom, hu visszafejlesztési időket emle- szonkilenc-harminc elővájó getve, a nógrádi szénmeden- csapatunk. Már eddig is érez- cében e tekintetben jó néhány tűk az ellentmondást: nagy ez éven keresztül szinte semmi a létszám, sok a munkahely, sem történt. S hiába — mi- s miként a múlt évi teljesít- ként dr. Várkonyi József, a mények is mutatják, ilyen geológiai osztály vezetője is szétszórtságban semmiképp elmondotta — az utóbbi évek nem tudjuk hozni az eredmé- nagy erőfeszítése, a lépéshát- nyékét. Számításaink szerint rány még adott. Igaz, a tér- hét-nyolccal csökkentjük az e vekben szerepel, néhol folyik munkában résztvevő csapatok is már a felszíni kutatómun- számát, ők beolvadnak a töb- ka: a székvölgyi, tari terület, biekbe, s így könnyebb lesz. a ménkesi, tiribesi rész „meg- Jobban egymás keze alá tud- fúrása”, a Mátranovákra, s nak dolgozni az emberek, biz- az azzal szomszédos Nyírmed- tosítható a folyamatosság, pusztára elhatározott kutatás nem fordulhat elő, hogy a azonban jelentős energiát, s délutáni műszakban kezelő­nem kevés pénzt igényel. És kiszolgáló hiány miatt „pi- itt is — embert. A tizenhat kenjenek” a gépek, fúrógéphez mindössze tíz fú- Ez viszont a szervezésnek rómester van. csupán egyetlen momentuma. — Pedig, tudja — említi a Mert más egyéb is történt, műszaki igazgatóhelyettes — a történik még. A közelmúltban múlt esztendőben sem lettek hozták létre mérnökök, tech- volna széntermelési terv mó- nikusok vezetésével a föld dosítására vonatkozó kérése- alatti frontvezető szolgálatot, ink, ha a megkutatottságban s tervezik elővájási körletek és a feltárásban „jól állunk”, kialakítását is. Melyek szintén Ha ez így lett volna, válogat- az azonnali intézkedéseket, a hattunk volna a munkaíerüle- hatékonyságot biztosítják. Pár tekben, hová tegyük a frontot, nappal ezelőtt iktatták be Így meg... Sokszor — jelképe- tisztébe az új, szénen kívüli sen — gépeket is halálra ítélt tevékenységgel foglalkozó fő- a bizonytalanság. Betelepítet- mérnököt, s hasonlóképp ala- tük őket olyan helyre, ahol kult a nagybátonyi gépüzem mozdulni, eredményt elérni szervezeti felállása is. Hiszen nem tudtak. Pedig a kézi jö- egy ember két különféle dől vesztéssel nem érhető el mű- got — legyen akármilyen jó szakonként ötven-hatvan má- képzettségű is — nem tud egy- zsától nagyobb teljesítmény, forma intenzitással áttekinte- ezzel szemben a gépi front ni. A tiribesi aknaüzem, a ter­vek szerint 1983-ig üzemel, dolgozóit Hányásra telepítik majd át. Még ebben az évben öt komplex front kialakítása a cél. A hatodik ötéves terv­ben évi 1,2 millió tonna sze­net kívánnak felszínre hozni a Nógrádi Szénbányák akna­üzemei, s a külszíni fejtések. Az elkövetkezendőkben to­vább próbálják koncentrálni a külszíni, de egyáltalán nem, melléküzemek tevékenységét. * Mennyi teendő! De kell! Hiszen csak ezek megvalósulása biztosítja a gondoktól mentes jövőt. Karácsony György A D4 K B típusú erőgép hidraulikáját javítja Kristóf Jó­zsef, az érsekvadkerti Magyár—Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezet dejtári, II. számú kerületének szerelője. Bár a gépek téli nagyjavítása Érsekvadkcrten, a központi telepen történik, a kisebb javításokat, karbantartásokat hely. ben végzik. —bábel-felvJ— Közérdekű bejelentések vizsgálata Eredményesen vizsgálta a Rétsági járási NEB a közérde­kű bejelentésekről, javasla­tokról és panaszokról szóló törvénynek a helyi tanácsok­nál történő végrehajtását. Az akkori tapasztalatok szerint több tanácsnál rosszul értel­mezték a végrehajtást, mert csak szóban keresték meg az intézkedésre hivatott szerve­ket és nem követték figye­lemmel a bejelentés elintézé­sét. A NEB javaslatára a járási hivatal titkársága az elmúlt év novemberében vizsgálatot tartott a szakosztályoknál és a községi tanácsoknál. Rom- hányban, Diósjenőn és Nógrá- don a tanácsok ezt követően végrehajtó bizottsági ülései­ken elemezték ilyen irányú munkájukat és megtárgyalták a népi ellenőrök javaslatait. A tanácsi szakigazgatási szervek pedig dolgozóikkal munkaértekezleten beszélték meg a törvény rendelkezéseit és annak végrehajtásában a tennivalókat. önköltségcsökkentés — Ha valami jól sikerült az elmúlt évben, akkor az export­tevékeny ségünk jöhet elsősor­ban szóba — kezdte a beszél­getést Juhász Gyula, a salgó­tarjáni síküveggyár igazgató­ja. Valóban, a korábbi évhez képest van fejlődés, mivel egy dollár előállítása, önköltségi számítások alapján, az 1977. évi nyolcvan forintról 1978-ban ötvenhat forintra mérséklő­dött. Ha az állami támogatást is beleszámítjuk, akkor az előbbi számok még kedvezőbb képet mutatnak. A gyár veze­tése azonban a tisztánlátás és a feladatok célratörő megha­tározása szempontjából, igen helyesen, az önköltségi ala­pon történő számításhoz ra­gaszkodik, azt tekintik kiin­duló- és előnyösen megváltoz­tatható pontnak.- Kétségtelenül előnyös változás következett be, ez azonban még nem jó — kap­csolódott a beszélgetésbe Fe. jérvári Géza, a gyár gazdasá­gi igazgatóhelyettese, akivel végig folytattuk a tőkésexport­tal kapcsolatos beszélgetésün­ket. — A tőkéspiacokon — veszi vissza a szót a gazdasági igaz­gatóhelyettes — tavaly is emeltük az árakat, ugyanakkor jól jött nekünk az USA részé­ről megadott legnagyobb vám- kedvezmény elve is. Tőkésex­portunk és vevőkörünk három országra koncentrálódik: az Egyesült Államokra, ahol egy céget azért hoztak létre, hogy az általunk gyártott és szállí­tott üveget értékesítse. A vevő igénye évi négymillió négyzet- méter üveg. Ezt csak kismér­tékben tudjuk kielégíteni. Má. sodik nagy vevőnk kanadai. Ide csak kétmilliméteres üve­get küldünk, ami minden te­kintetben gazdaságos. Harma­dik nagy piacunk: Anglia. Itt azért előnyös az üzletkötés, mert az angol font stabil, míg. a kanadai dollár — ami eddig mindig jobb volt, mint az ame­rikai — az utóbbi időben rom­lott. három tőkésországba. Ebből egymillió-hétszázezer négyzet- méter a jól fizető, kettes vastagságú üveg. Kétszáz­negyvenezer négyzetméter a hármas és százezer négyzet- méter a négyes vastagságú üveg. Az utóbbi kettő nem hoz nyereséget. Vajon miért exportálják ezeket is? — Üzleti meggondolásból. Például a francia vevő, ami­kor még nem tudtunk kettes vastagságú üveget gyártani, akkor is megvette tőlünk a gyengébb minőséget. Csak jó­val nagyobb mennyiségben, mint most. Annyi változás azért bekövetkezett, hogy a hasznot nem hozó üvegből jó­val kevesebbet adunk, ugyan­akkor a kettes vastagságú üveg megvásárlására szorgalmazzuk. Ezt csak az idén csináljuk így, jövőre már nem ajánlunk olyan üveget, amin nem lesz nyereség. így kell tennünk, ha már az idén ötven forint alá akarjuk szorítani az egy dollár kitermelését, önkölt­ségi számítások alapján. — Érdekelne, hogy a tőkés­vásárlók egész évre küldik-e el megrendelésüket? — Nálunk az a gyakorlat, hogy az exportra szánt ter­mékeket egész évre lekötik a megrendelők. Mi azonban az érdekelt külkereskedelmi vál­lalatok képviselőivel együtt nem" egész évre szerződünk, hanem csak egy fél évre, hogy , a későbbi tárgyalásoknál job­ban tudjuk érvényesíteni a piaci lehetőségeket, esetenként újabb áremelést érjünk el. Az idén például ötszázalékos ár­emeléssel számolunk. — Ennyi elég az előbb em­lített dollármutató eléréséhez? — Nem! Szükség van az ön­költség tízszázalékos csökken­tésére. Ezt úgy érjük el, hogy a többi között száz kilogramm olvasztott üvegből a tavalyi ötvenkettő helyett az idén 59,2 százalékban kívánunk jó árut termelni. Vagyis, több export-- képes üveget gyártunk — hangsúlyozza Fejérvári Gézái — Milyen módszerekkel tud­ják elérni? — A többi között a kombi­nált bérezéssel. Egy kicsit bo­nyolult, ezért csak a lényegét! mondom el. Egyelőre csak a Zagyva III. üzemben alkal­mazzuk, mert itt vannak meg a feltételek. Tervünk szerint az üzemnek meghatározzuk a napi bérét, a létszámát és azt, hogy milyen mennyiségű árut kell megtermelnie. A napi bér hetven százalékát a mennyiség teljesítésére használhatják fel, a többit pedig mozgóbérként a minőségre. Az A minőségű üvegre négyzetméterenként többet, a B-re jóval keveseb­bet, a fotóüvegre pedig je­lentős összeget adhatnak a mozgóbérből négyzetméteren­ként az üzem vezetői a leg­jobb fizikai dolgozóknak. De nem csak őket, hanem a köz­vetlen termelésirányítókat is ösztönözzük a minél több A, B és a fötó minőségű üveg elérésére. Ugyanis az ő fizeté­sük függ a fizikai dolgozók: teljesítményétől és jövedelmé­től — hangsúlyozza Fejérvá­ri Géza. Amennyiben a gyár vezetői­nek, sikerül a dolgozókkal együtt az elképzeléseket ma­radéktalanul megvalósítani,' akkor a tőkésexportból 78 millió forint nettó devizabe­vételt érnek el. Ebben az eset­ben 29 millió forintot kapnak az államtól exportösztönzés címén. De csak az idén! Venesz Károly — Mit vesznek figyelembe az árak kialakításánál? — Az illető tőkésország inf­lációs rátáját, a tőkés szállító­cégek emelkedő tarifáit, s az általunk elérhetőnek tartott nyereséget, a versenytársak ajánlatának, valamint a ke­reslet és kínálatnak a figye­lembevételével — mondja a gazdasági igazgatóhelyettes. Az előbbiek szellemében az idén kétmillió-százezer négy­zetméter síküveget küldenek a Középpontban a kollektiv szerződés Ezekben a napokban min­den gyárban, üzemben, válla­latnál a kollektív szerződés végrehajtásának tavalyi ta­pasztalatait vitatják meg. Így történt ez nemrég az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységében is. Miután a gazdasági vezetés alaposan, minden szempontot mérlegelve elemezte a KSZ végrehajtásának tapasztalatait, a mozgalmi vezetés úgy dön­tött, hogy azok hamarosan a vállalati szb elé kerülnek, jóváhagyás végett. Szinte a bevezetőben emlí­tett tanácskozással egyidőben ült össze a vállalati szakszer­vezeti tanács mellett működő bérbizottság. A többi között értékelte az 1978-as munka­terv végrehajtásának eredmé­nyeit, majd összeállította ja­vaslatait a kollektív szerződés idei módosításaira. Szerződés vizsgálat alatt Villanybojler és társai A levél felbontása mindig izgalom. így vannak ezzel a megyei és a járási népi el­lenőrzési bizottságokon is. A borítékból gyakran hull ki olyan küldemény, amely köz­érdeket sértő eseményről, je­lenségről ad hírt. S a népi ellenőrök a bejelentések nyo­mába szegődének. Példák csokra tanúsítja, hogy ezt tették az elmúlt esz­tendőben is. PORUL JÄRT BOLTVEZETŐK A bejelentések harminc százaléka a kereskedelem va­lamelyik területéhez kapcso­lódik. Tavaly a karancslapuj- tői ABC-áruházban a • megyei NEB felkérésére tartott vizsgálatot a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége. Nem jártak hiába a boltban, hiszen árdrágítást fedeztek fel. A jegyzőkönyvet szabály­sértési eljárás kezdeménye­zése követte: a bolt vezetőjét kétezer, helyettesét ezer fo­rint pénzbírsággal büntették. A mátraalmási ÁFÉSZ-ital- boltban a vendégek szo­katlannak érezhették az itó- kák ízét, mert bejelentést tet­tek a népi ellenőrzési bizott­ságra. A „leleplezés” ismét a kereskedelmi ellenőrökre hárult. Az italboltban saját készítésű házi pálinkát ta­láltak! S bár arra nem volt bizonyíték, hogy ezt mérték is volna, a szabálytalanság, az idegen áru tárolása az üz­let vezetőjének kétezer fo­rintjába került. A Pásztón élők kifogásol­ták: a nagyközségben a dél­utáni órákban lábukat le­járhatják, akkor sem kap­nak finom süteményt. Kivizs­gálták a bejelentést a népi ellenőrök, s kiderült, hogy a sütőipari vállalat képes az igényeket kielégíteni, de a boltok vezetői túlságosan is óvatosak a megrendelés ösz- szeállításakor. A helyzeten való változtatásra ez esetben elegendőnek bizonyult egy figyelmeztető levél. Á. Károly a rétsági TÜZÉP- telepen vásárolt cement rossz minőségével kapcsolatban fordult a NEB-hez. Az Észak­magyarországi TÜZÉP Válla­lat elismerte a panaszt, ki­cserélte az építőanyagot, s a szállítási költséget is fedezte. SZOLGÁLTÁTOK, EJH! A Nógrád megyei Vegyes­ipari Javító Vállalatnak már elege lehet a villanybojlerok­ból. Az egyik tulajdonos jog­gal tette szóvá, hogy a be­rendezés garanciális munkáit hanyagul végezték el. A né­pi ellenőrök közbe lépésére a vállalat intézkedett ugyan, hogy cseréljék ki a készülé­ket egy újjal, de időközben azt is megállapította a NEB, hogy a nagybátonyi szerviza 31. napon tagadta meg a cse­reutalvány kiadását, s ezzel csorbította a vásárló jogait. A következmény: a tartály ki­cserélését hanyagul. végző műszerészt és a szerviz ve­zetőjét figyelmeztették. Ugyancsak a villanybojler volt a főszereplője egy má­sik ügynek, amelyet a ve­gyesipari javító vállalat ne­vével ellentétesen, huzamo­sabb ideig nem javított meg. Arra hivatkozván: idejében és a kellő színvonalon anyag­hiány miatt voltak képtele­nek a szolgáltatást elvégezni. A népi ellenőrök nem na­gyon hihették, mert bebizo­nyították: a vevőszolgálati osztály és az illetékes ügyin­téző cseppet sem törte ma­gát a hiányzó ahyag beszer­zésére. így nem sok szava le­hetett a háztartási gépjavító szerviz vezetőjének, amikor „megrovást” kapott. A vevő- szolgálati osztályvezető pe­dig figyelmeztetést. SALAK ÉS FÖLD A pásztói sportpályát je­lentős társádalmi összefogás­sal építették. Ezért sorsát kü­lönösen szívén viselik a he­lyiek. Hogy nem mindenki, tavaly ezt bizonyította egy be­jelentés, amely kifogásolta: a salakpályán tehergépkocsik, lovas fogatok szántják a ta­lajt. A járási NEB fel is hív­ta a nagyközségi közös ta­nács figyelmét, hogy a pá­lyát lánckorláttal kerítsék be. A tanács helyett ismét a bejelentő jött, közölve, hogy a helyzet semmit sem válto­zott. A második felszólítás meghozta az eredményt — a kerítést. A Jobbágyiban élők amiatt háborogtak, hogy a helyi ta­nács nem segíti a nagyüzemi- lég hasznosítható földek tar­tós használatba vételét. Gyors intézkedés volt a következ­mény, a szerződést még a vizs­gálat ideje alatt megkötötték. S van olykor < eset, amikor a népi ellenőrök hiába töltik óráikat, fél napjaikat egy- egy üggyel. Ezek az alapta­lan bejelentések. Az egyik gyárból azt jelezték: a gyárt­mányszerkezet átalakítása során elért megtakafttásokat a brigádoknak nem írták jó­vá. A szécsényi TÜZÉP-te- lepen kiadott szén minőségét Is .kif°gásolták. A népi ellen­őrök gondos munkával győ­ződtek meg ezek ellenkezőjé­ről. Mert minden egyes beje­lentést tüzetes vizsgálat, s ha szükséges, intézkedés, fele­lősségre vonás követ. M. Szabó Gyula NÓGRÁD — 1979. február 7., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom