Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

Betétek és célok Takarékoskodni jó fő- közrejátszik az is, hogy az mogatják a lakásépítéseket, a ként, ha van miből. A gazda- OTP ma már sokféle betét- lakásvásárlásokat, s nem kis sági fejlődés, az életszinvonal formát kínál, amelyek közül összeg jut áruvásárlási kölcsö- emelkedése következtében ma mindenki kiválaszthatja a ne- nőkre, a mezőgazdasági és a már a lakosság nagy többsé- ki megfelelőbbet. A legna- kisipari magának, gyo_,j arányban a kamatozó sára. betétek szerepelnek — tavaly Az ge „megengedheti1 hogy ne egyik napról a má­termelés támogatá­sikra éljen. A magyar csaló- ezek összege 11 milliárd fo- vállal dók valósításából­OTP jelentős szerepet a lakásprogram meg­Az 1978-ban egyre nagyobb hányada rinttal nőtt — míg mások a nem „éli fel” jövedelmét, ha- nyereménybetétet, vagy a gép- épült 88 ezer lakás 90 száza­léka a takarékpénztár közre­nem a szó valódi értelmében kocsínyeremény-betétet része- gazdálkodik azzal. Sokan tűz- sítik előnyben. nek maguk elé olyan célokat. mint például a lakás, hétvégi -juya hí., -í-i—i_„r radban ház, gépkocsi vásárlása, leül földi utazások. S ezek az el­határozások csak rendszeres takarékoskodással érhetők el. !"e^e? kölcsönnel a Pálya­műkődésével készült el, ezek építésére és vásárlására az OTP több mint 12 milliárd Ugyancsak népszerű Nóg. számára biztosított kedvez­Tavaly a lakosság takarék­betétei 17 milliárddal nőve­Az Idei évben várhatóan újabb 17 milliárd forinttal nő a takarékpénztár betétállo­nyújt segítséget De ^míithet- má.nya- 8folytak és foly­nánk ennek kezdéshez, Közművelődés és a KISZ A Magyar betétfoTmának nak ls Viták arró1’ ho8y 3Ó'?> kedtek, ezzel az állomány el- takarékosságra nevelő hatá- összegének ilyen méwű emel­érte a 125 milliárd forintot. E sat is, hiszen — éppen jelle- kedése __ a kérdésre a ava­g yarapodásban jelentős szere- Sénél fogva --az ifjúsági ta- korlat már választ adott s pet játszott az is, hogy a la- karékbetetkönyvnél a rend- n egyúttal feladatainkat is kosság pénzbevételei a múlt s*®r“sf®en yan a han**uly/ mutatja; fejleszteni kell a la­s^zalékkal Majdnem J00 ^ fiatalnak takarekDetét- tönző, segítő módszereket és formákat, messzemenően fi- A lakosság által befizetett gyelembe véve az ilyen jelle- kamatozó — pénz azonban gű szokásokat, igényeket. Az az egyik oldal. Éppen ésszerűen, hasznosan takaré- összegyűlt koskodó állampolgár érdeke le- ugyanis teljesen egybeesik a la- kisebb és nagyobb közösségek, hiteleket az ország céljaival F. S. P. évben 8,6 ---------------­n övekedtek. A 125 mii- '/an ifjúsági liárd forint a jövedelmek könyve, említett alakulása mellett mást is kifejez: azt, hogy a lakosság bízik a párt, a kor* csak mány politikájában — meg- az ily módon takarított pénzének jó részét összegek teremtenek nem szalmazsákokban, hanem hetőséget arra, hogy a takarékpénztárban tartja. A kosság különféle növekedésben kétségkívül kapjon. Ebből az alapból tá­Tanácstag és közélet A tanácsrendszer — ren­deltetése, szervezete, kap­csolata a lakossággal — csaknem három évtized után ma már aligha szorul be­mutatásra. Még a felülete­sen tájékozott állampolgárok is tudnak róla annyit, hogy hivatalos ügyeik nagy ré­szét a tanácsházán intézhe­tik el, s lakóhelyük fejlesz­téséről, igényeik kielégítésé­ről ott gondoskodnak. A legközvetlenebbül azonban mégis a tanácstagját isme­ri a lakos, hiszen ő válasz­totta érdekeinek képvisele­tére, s gyakorta találkozik is vele. A tanácstag tehát egyik központi alakja a helyi köz­életnek, aki egyrészt — a törvényben lefektetett jogai és kötelességei keretében — ellátja a lakosságtól kapott megbízatásokat, részt vesz a népképviseleti-önkormány­zati tevékenységben, más­részt következetesen őrkö­dik a helyi és a központi érdekek mindenkori harmo­nikus érvényesülése felett, Szerteágazó és felelősségtel­jes a tanácstagok munkája, akár a választókerületükben, akár a tanácsi testületekben végzik. Ez a választók bi­zalmán alapuló, megtisztelő funkció olyan embert kíván, aki munkáját teljes oda­adással és kellő felkészült­séggel képes ellátni. Általános tapasztalat, hogy a majdnem 70 ezer tanács­tag többsége tisztában van ezekkel a követelmények­kel. Ezt igazolja mindenek­előtt működésük szemmel látható eredményessége, a lakosság értük érzett bizal­ma. megbecsülése, S vala­miért mégsincs minden rend­ben. LAZULÓ KAPCSOLATOK Aligha véletlen, hogy az Utóbbi időben egyre több helyen látják szükségesnek a tanácstagi, illetve testületi munka hatékonyságának megvizsgálását. S a vizsgá­latok valóban arra utalnak, néhol mintha alábbhagyott volna a tanácstagok lendü­lete. Egy részük időközben elfáradt, elbizonytalanodott; a testület] ülésekről is elma­radozik, de aki elmegy, az se játszik komoly szerepet a döntések meghozatalában. Ugyanígy egyes választóke­rületekben is érezhetően la­zult a tanácstag és a lakos­ság kapcsolata. A jelenség annál figye­lemre méltóbb, mivel az 1971-ben hozott tanácstör­vényt követő években épp a helyi közélet nagyarányú fellendülésének lehettünk ta­núi, s most ezt a biztató ívet fenyegeti törés. Igaz, ma már az okokra is kö­vetkeztethetünk. Az 1980-ig meghosszabbí­tott választási ciklus való­ban egyfajta fáradtságot idézett elő a tanácstagság körében. Sokan megöreged­tek, elhaláloztak, Ez végül is természetes folyamat, s az időközi választásokkal rendezni lehetett a sorokat. Nagyobb probléma ennél, hogy a megtorpanás főleg azoknál mutatkozik, akik tulajdonképpen már a meg­választások idején sem le­hettek minden szempontból alkalmasak erre a jelentős társadalmi feladatra. Né­hány év múltán ide vezetett a felületes jelölés, a túlzott „statisztikai” szemlélet. Ez a mulasztás, sajnos, már csak a következő választáskor korrigálható, Az okok másik része a testületi ülések előkészítésé­vel és lebonyolításával, il­letve a tanácstagok jelzései­nek, javaslatainak további sorsával kapcsolatos. Mind­inkább szaporodik az ülések napirendjének a száma. Egyre vaskosabbak a szak- igazgatás által készített elő­terjesztések, amelyeket el­önt a „szakzsargon”, az adat­halmaz, S rendszerint va­lamennyi testületi szervnek foglalkoznia kell velük. A tanácstagok tehát joggal pa­naszkodnak itt is, ott is arra, hogy ezt a nagy el­foglaltságot — hiszen nem­egyszer több társadalmi funkciót is betöltenek — már nem győzik energiával és idővel. Ugyanakkor azok­kal a témákkal nem mindig találkoznak, amelyeket ko­rábban a lakosság kérésére ők javasoltak. NE VÁLJÉK FORMÁLISSÁ A vizsgálódások azonban az aktivitás csökkenésének egyéb összetevőit is — a hajszoltabb magánélet, az információáradat befogadá­sának korlátozottságát stb. — napfényre hozták és ez már önmagában is jelentős lépés­nek tekinthető a kibontako­zás útján. Persze, azért még számos teendő vár a politi­kai, állami ée társadalmi szervekre, hogy a tanácsi közélet mindenütt újult erő­re kapjon, s a tanácstagi megbízatás ne váljék for­málissá. n. g. Kommunista Ifjúsági Szö­vetség közművelődési felada­tai az általános ideológiai, politikai tudat­formáló tevékenység szerves részét képezik. A KISZ Nógrád megyei bizottsága 1975. jú­niusában határozatban fogalmazta meg köz­művelődés-politikai teendőit, melynek tapasz­talatait több ízben — legutóbb az elmúlt év végén — értékelték. Összességében megállapítható, hogy a szemléletformálásban, a közművelődés társa­dalmi szerepének értékelésében, a munkás­művelődésben, a KlSZ-szei-vezetek munkastí­lusában jelentős fejlődés történt. Viszont e tendencia lassúbb volt a mozgalmi és mun­kásjelleg erősítésében, a szocialista ember- formálás folyamatában, az életmód általános­sá válásában. S mint a felmérésben olvashat­tuk: „A differenciáltabb minőségi munkára Ösztönzésben, a társadalmi munkamegosztás megvalósításában, a rendelkezésre álló kul­turális lehetőségek jobb kihasználásában el­ért eredményeink szerények.” Legfontosabb feladatuknak tekintették a KISZ-esek a még hiányzó alapműveltség megszerzését, a szakemberképzést. A munka­helyeken igyekeztek kialakítani az alapszer­vezetek körében a tanulás és a művelődés kedvező légkörét. Ennek eredményeképpen évről évre csökken a nyolc általános Iskolát el nem végzők száma az üzemekben, a terme­lőszövetkezetekben. A KISZ-tagok egyéni vál­lalásai között szerepel a végzettség megszer­zése, illetve a különböző továbbképző tanfo­lyamokon való részvétel. A szakmai „to­vábbképzést” segítik a vetélkedők, a verse­nyek hosszú sora, például az FMKT, a fia­tal újítók hónapja, az ifjúmunkásnapok, az Ifjúkommunisták az V. ötéves terv teljesíté­séért elnevezésű akciók. Kihasználatlanok azonban a lehetőségek a szakképzettség szem­pontjából kedvezőtlen helyzetben levő lá­nyok, nők, ingázó fiatalok esetében. Általános és szakmai műveltségük gyara­pításában lényeges helyet foglal el az ön­képzés, az önművelés. Az alapszervezetek kőnkért feladatokkal, megbízásokkal, sajá­tos eszközeikkel inspirálják a fiatalokat a rendszeres oktatáson túli önművelés, ol­vasás, ízlésformálás fejlesztésére. Az olva­sási kultúra fejlődését bizonyítja a könyvtá­rak látogatottsága (az olvasók hetven száza­léka fiatal), a könyvet vásárlók létszámának emelkedése, az olvasópályázatok sikere. Évenként mintegy kétszáz KISZ-tag vesz részt olvasótáborozáson, de megnőtt az ér­deklődés, a honismereti mozgalom és a kuta­tás iránt is. A munkásművelődésben meghatározó sze­repet töltenek be az ifjúsági brigádok. é mozgalom, a kulturális tevékenységen ke­resztül is egyre jobban kapcsolódik a KISZ- akcióprogramokhoz, melyek számos lehetősé­get nyújtanak a közös munkavégzésre. Külön figyelmet érdemelnek a közösségi, művelődési formák kialakításában főszerepet játszó ifjúsági klubok. A KISZ feladata, a munkamegosztásnak megfelelően, a klubok tartalmi tevékenységének és politikai haté­konyságának erősítése. Jelenleg 115 működé­si engedéllyel rendelkező ifjúsági klub igyek­szik megvalósítani a célkitűzéseket, vagyis az önálló gondolkodásra, véleménynyilvánítás­ra, közösségi munkára történő nevelést, a klubélet színesebbé, gazdagabbá tételét, a KISZ eszmei, politikai befolyásának javítását. Gond, hogy a KISZ-szervezetek nem min­denütt értik és tudják feladataikat a klubok politikai irányításában, ami a klubvezetők és -vezetőségek felkészítésének hiányosságai­ból, a magas fluktuációból ered. Ugyanak­kor tény az ls, hogy sok helyütt a meglevő le­hetőségek kihasználása sem megfelelő. A közművelődés mozgalmi jellegének erő­sítésében fontos színtér az amatőr művészeti mozgalom, melyben a fiatalok szerepe és aránya Igen figyelemre méltó. Nő a népsze­rűsége az irodalmi színpadoknak, a színját- szóköröknek, az énekkaroknak. Gyakori le­hetőséget kapnak fellépésre, például a for­radalmi Ifjúsági napok rendezvénysorozatain, a kulturális bemutatókon, a mozgalmi dal- fesztiválokon, az amatőr művészeti csopor­tok seregszemléin. A K 07 Nógrád megyei bizottsága a ILuL a közművelődési határozat időarányos értékelése során levonta a szük­séges tanulságokat, valamint meghatározta az elkövetkező id őszok teendőit. Ezek között szerepel, hogy a tartalmi kérdések közül na­gyobb hangsúly jusson a világnézeti, ideo­lógiai, erkölcsi, politika nevelésre, a perma­nens művelődési igény kialakítására, a mun­kára nevelésre. Tervszerűbb munkára kell ösztönözni az ifjúsági klubokat; a mozgalom nevelési lehetőségeit, közösség- és ízlésfor­máló hatását céltudatosabban kell felhasz­nálni az amatőr művészeti mozgalomban; s törekedni kell a kulturált szórakozás és pi­henés iránti Igények cs lehetőségek megte­remtésére. T. U , Cserhálsurányi látogatás Együtt dolgozunk 1 együtt örülünk A balassagyarmati járási kánkra odafigyelnek, elisme- saját területükön minden kü- úttörővezetői konferencia be- rik. De higyje el, amit te- lönösebb csapatvezetői kérés számolójában több alkalommal szünk, nem elismerésekért nélkül, önállóan dolgoznak, a is megemlítették a cserhátsurá- tesszük. Azért a 215 gyerme- nyi iskola úttörőcsapatának kért dolgozunk, akiknek neve- sokszínű mozgalmi tevékeny- lését ránk bízták. — Az Úttörőcsapat tevé­ségét saját területükön végzik alko­tó munkájukat. Pozsonyi An­na tanárnő irodalmi csoportja az iskolai ünnepeken lép fel- TT , u. kenységéről többen elismerő- De ott vannak a község tár­*” í*™ mnntíP en szóltak. A járási úttörőéi- fadalmi' nemzeti és nemzet­hogy csapatunk munka- véloménve szerint az kozi ünnepein is. Hrapán Mi­megmérjem” — kezdte a egyik lc?jobb5 közösség az ön ^ály az asztaliteniszezőkkel lmre.ne által irányított kollektíva. Mi foglalkozik. Cserhátsurányban arra, hogy csapatunk munká ját beszélgetést Eyssen ;sapátvezető. — Örülök és jól­eső érzés tudni, hogy mun. Emelkedett a szolgáltatás színvonala a Nógrád megyei Patyolat Vállalatnál. Az elmúlt esztendőben lezajlott rekonstrukció eredményeként korszerűbb körülmények között végez­hetik munkájukat. Árbevételük majdnem elérte a 10 millió forintot. Ebből közel négy­millióért a lakosságnak nyújiottak szolgáltatást. Mind többen vették igénybe a mosást: 21 és fél százalékkal növekedett a forgalmuk. A veg.vtisztítás még mindig nem hódított nagy tért, alig másfél százalékkal volt nagyobb e szolgáltatási ágazatban az érdeklődés, mint a korábbi esztendőben. Az elmúlt év végén üzembehelyezett vegytisztító berendezésük­kel — képünkön — a vállalási határidőket jelentősen csökkentik. kulcsár — által irányított kollektíva. Mi a titka a jó vezetésnek? — A mozgalmi munka nem akkor jó, vagy rossz, ha a csapatvezető jól, vagy rosszul Vadatokat. tudják, hogy az iskola és az úttörőcsapat önmagában nem tudja megoldani a nevelési dolgozik. A minőség, a neve­Nagyon jó á kapcsola* lőtestület munkájának a függ- tunk a művelődési házzal, vénye. Kollégáim gyermekek Szervesen kiegészíti progra- szocialista neveléséért érzett munkát, nevelési célkitűzé- felelőssége az, amely az egész selnket- Fotószakkör, két tánc­csapat munkáját átfogja- Eb- csoport működik az irányítá- ben a felelősségérzetben és az suk alatt. Hasonlóan jó a ehhez párosuló mozgalom sze- kapcsolat a sportegyesülettel, retetében van valahol az ön A tanulói önkormányzat, az által kérdezett jó munka tit- úttörőélet demokratizmusa, ka. Ehhez még egyet szeret- élő és ismert fogalmak a eset­nék hozzátenni: az úttörőcsa- hátsurányi pajtások körében, pat és az iskola egyetértése. Az úttörőtanács jelentős sze- Együtt, egymásért, olvasható repet vállal a házirend kiala- a csapatnaplóban, Ez a gon- kításában. A csapatprogram a dolat Cserhátsurányban nem pajtások véleménye alapján maradt papíron. Ott él eleve- áll össze, amelyben minden nen a nevelők körében és tanuló megtalálja az érdeklő- akarva-akaratlanul is átszi- dési körének, tehetségének várog a gyermekközösségbe, megfelelő tevékenységi for- A cserhátsurányi gyerekek mákat. Minden pajtásnak van nevelőikhez hasonlóan tud- megbízatása, vállalása, amely- nak ürülni és lelkesedni egy. nek végrehajtását a gyermek­más sikerének, önzetlenül se- közösség ellenőrzi. A gyerme- gíteni egymás munkáját. A ki önkormányzat minőségi tudományos-technikai úttörő- szintjét fémjelzi, hogy az út- szemlén a cserhátsurányi paj- törőtanács havonta értékeli a tások szép sikereket értek el. rajok munkáját, megszervezik Mint ismeretes, második az ügyeletesi rendet, a csapat­éve különböző tantárgycso­portokban kollektívák verse­vezetőségeknek javaslattal él­nek kitüntetések, jutalomtá­nyeznek. A gyermekek önál- borok odaítélésében. Megváló­iban alakítják ki a csapató- sították az önkiszolgálási kát. A háziverseny, győztesei rendszert, vesznek részt a járási dön- A KISZ-életre nevelés át- tőn- Ezeket a pajtásokat a ne- hatja az egész csapat tevé- velők közösen készítik fel. kenységét. Jó kapcsolatot ala- Még nem fordult elő, hogy a kltottak ki a KlSZ-szervezet- sikert valaki magának akarta tel- Hogy az úttörőcsapatban elkönyvelni azzal, hogy az ő a pajtások jól érzik magukat, tárgyából jobb, vagy többet bizonyítja az a tény, hogy a tud a gyermek. Együtt dolgo- nyolcadik osztályból kima- zunk, együtt örülünk és ha radva, szívesen térnek vissza kell, együtt bánkódunk. A közösségi szellem, a gyér. mekek iránt érzett felelősség csapat életéből, bizonyítéka, hogy a nevelők a volt iskolájukba, ahol mint ifivezetők vállalnak munkát a Sz. F. NÓGRÁD — 1979. február 24., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom