Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

Miután Andreotti visszalépett, Pertini elnöknek új politikust keli megbíznia a kormányala­kítással. Képünkön: az egyik lehetséges jelölt, Ugo La Mai­fa, az Olasz Köztársasági Párt vezetője. Veszélyes ügylet Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei támo­gatják Kína Vietnam ellen irányuló ágresszióját — álla­pítja meg a BTA bolgár hír- ügynökség külpolitikai szem- leírója. A Fehér Ház jóváhagyásá­val veszélyes ügylet zajlik: korszerű fegyverrel látják el a támadót. (MTI) Csakis a rend, as összefogás segíti as iráni konssolidációt Róbert László, az MTI kü- löntudósítója jelenti: A marxista beállítottságú, fedajin-csoportosulás Kho­meini ajatollah felhívását kö­vetően lemondta csütörtökre tervezett felvonulását is. E- helyett pénteken délelőtt 10 órakor gyűlést rendez régebbi főhadiszállásukon, a teheráni egyetem műszaki fakultásának udvarán. A fedajinok egyik szóvivője az MTI különtudósítójának csütörtökön a következőket mondotta: nem értünk ugyan egyet a felvonulásunkat be­tiltó rendelkezéssel, de mivel sok munkás és diák is kér­te, hogy halasszuk el a rend és a nyugalom fenntartása ér­dekében, a provokációk elke­rülése céljából döntöttünk így. Arra a kérdésre, mi a véle­ményük Mehdi Tagvainak a Modzsahidin Khalg nevű be-- folyásos iszlám szervezet egyik képviselőjének szerdai, az MTI által is közölt nyilatko­zatáról, amely szerint a for­radalmi erők közötti esetleges széthúzás elkerülésének leg­jobb módja az, ha minden forradalmi szervezet, ideoló­giai megkülönböztetés nélkül kifejtheti nézeteit, a fedajinok szóvivője kifejtette: a nyilat­kozatban foglaltakkal teljes mértékben egyetértünk. Ha más világnézeti alapon is, ak­cióegységben együtt harcol­tunk "a Modzsahidin tagjaival Kulturális munka a szakszervezetekben (Folytatás az V oldalról) A munkaterv célul tűzte a tömegkapcsolatok szélesíté­sét, a vállalati művelődési bi­zottságok tevékenységének fokozott ellenőrzését. Ki­emelten foglalkozik a mun­katerv az első fél évben esedé­kes politikai, társadalmi ün­nepségek, megemlékezések előkészítésével. Az SZMT kulturális, agitációs, propa­gandaosztálya külön tervet dolgozott ki a nemzetközi gyermekév programjára. Első ízben tárgyalta a bi­zottság, a szakszervezeti há­lózatba tartozó művelődési intézmények munkatervét. Az SZMT központi könyv­tárának és a szakszervezeti hálózatba tartozó könyvtá­rak elmúlt éves munkájáról Várkonyi Istvánná, a köz­ponti könyvtár vezetője szá­molt be. A szakszervezeti könyvtárak az olvasók és a könyvtárlátogatók számát te­kintve esvaránt jelentős ered­ményekről adtak számot Ja­vultak a tárgyi lehetőségek, de még mindig nem kielégí- tőek a személyi feltételek. A kiegészítőtevékenységek száma is bővült. Tavaly több mint 160 rendezvényt (szavalóver­senyek, író-olvasó találko­zók, előadói estek, vetélke­dők stb.) tartottak a szak- szervezeti könyvtárakban. Idén a működési feltételek to­vábbi javítása kerül előtérbe, valamint a központi könyvtár szakmai, módszertani, irá­nyítási szerepének növelése. Erősíteni kell az együttmű­ködést a műszaki könyvtá­rakkal és a művelődési bizott­ságokkal is. A tanácskozás utolsó témá­ja is egy beszámoló volt. „A szakszervezeti művelődési intézmények munkája a mun­katervek tükrében” címmél Pataki Lászlóné, az SZMT kulturális, agitációs és pro­pagandaosztályának munka­társa összegezte az elmúlt év tapasztalatait, a művelődési intézmények munkatervei alapján. a forradalom győzelméért. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt az akció­egységet a jövőben se bont­hassa meg semmiféle erő. Utalva Bazargannak a Newsweek számára adott in­terjújára, amelyben a kor­mányfő a többi között kije­lentette, hogy nem ismeri pon­tosan a fedajinok nézeteit, hogy sokan sokféleképpen ér­telmezik a szervezet céljait, a szóvivő kijelentette: örülünk annak, hogy az ideiglenes for­radalmi kormány szerint is módunkban áll véleményün­ket vagy akár pedig bírála­tunkat kifejteni a kormány tevékenységéről, részt venni a választásokon és esetlegesen képviselőket küldeni az új parlamentbe, nem vagyunk rendbontók, ezt nemcsak a forradalom győzelméért ví­vott harcban bizonyítottuk be, de például akkof- is, amikor az ajatollah felhívására a rá- dió-tv épületének védelmére siettünk, amelyet a győzelem másnapján provokátorok meg akartak támadni. Teheránban nagy és egyér­telműen pozitív a visszhang­ja Gharami tábornok vezér­kari főnök bejelentésének, hogy azonnali hatállyal meg­szüntetik az amerikai elekt­ronikus lehallgatóközponto­kat, amelyeket a sah uralma idején állítottak fel Észak­írén különböző pontjain, hogy a Szovjetunió területéről meg­figyeléseket szegezzenek. Egyelőre még meg nem erősített hírek szerint szom­baton vagy vasárnap elindít­ják az első külföldi légijára­tokat. Az elsők között az Air France és az Aeroflot járatait fogadják. Haderőcsökken tési tárgyalások Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 194. plenáris ülését. A csütörtöki tanácsko­záson — amelyen ezúttal dr. Ernst F. Jung nagykövét, nyu­gatnémet küldöttségvezető el­nökölt — felszólalt Luc Smol­dered nagykövet, a tárgyalá­sokon résztvevő belga delegá­ció vezetője. A belga nagykövet beszédé­ben egyebek között azt a né­zetet fejtette ki, hogy a szo­cialista országok javaslatának elfogadása, amely egyenlő kötelezettségeket irányoz elő, a közvetlen résztvevő országok számára — „nem egyformán érintené” az egyes országok biztonságát. Ezt azzal indo­kolta, hogy amíg egyes álla­mok a csökkentés körzetén be­lül helyezkednek el, kívül esik azon más országok fegyveres erőinek jelentős része. A szocialista országok szó­vivője a csütörtöki ülést kö­vető sajtótájékoztatón méltat- tá, hogy a belga küldött elis­meréssel szólt a szocialista or­szágok tavaly június 8-i ja­vaslata több elemének komp­romisszumos jellegéről, a szó­vivő azonban alapvetően hiá­nyolta, hogy a nyugati orszá­gok továbbra sem tesznek konkrét lépéseket az állás­pontok közelítésének érdeké­ben. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülésére a jövő héten, csü­törtökön kerül sor Bécsben. Tudományos tanácskozás kezdődött a Parlamentben a gyer­mekek jogairól és védelméről. <V Javuló irányzatok a munkaerő-gazdálkodásban Ha lassú ütemben is, de javult a múlt évben a mun­kaerő-gazdálkodás — állapí­totta meg csütörtöki ülésén a munkaügyi miniszter jelenté­se alapján a Minisztertanács. A kormányzati intézkedések, s nem utolsósorban a munka- erőforrás kiapadásának kény­szerítő hatására a vállalatok egy része már lépéseket tett a meglevő munkaerő ésszerűbb felhasználására. Némi előre­haladás történt a vállalati szervezésben, a nagy terme­lékenységű gépek kihasználá­sában. Sikerült megállítani a teljesítménybérezés mellőzé­sének kedvezőtlen folyamatát, sőt a helyzet most már némi­leg javul. Jelenleg a dolgo­zóknak körülbelül fele kapja bérét teljesítmény-előírások alapján, ez az arány azonban még mindig nem kielégítő. Valamennyi becsületesen dol­gozó, érdeke, hogy ahol le­het, a teljesítményen alapuló bérezés valamilyen formá­ját vezessék be- Jó néhány vállalat felis­merte, hogy a munkában nem elég a szorgalom, ha az nem párosul gondossággal. Min­denekelőtt az építőiparban és a könnyűiparban hódít teret a minőségi bérezés rendszere, amelyben külön jutalmazzák a kifogástalan munkát. Ez szorosan összefügg a • vállala­toknak azzal a törekvésével, hogy árucikkeiket minden pia­con versenyképessé tegyék, s ily módon növeljék nyeresé­güket, a továbbfejlődésre, a dolgozók jövedelmének növe­lésére szolgáló alapjaikat. Az új feltételekhez alkal­mazkodva egyre gyakoribb a vállalatok önkontrollja. Úgy­nevezett munkanapfelvéte­lekkel és a veszteségidők fel­tárásának egyéb módszerei­vel igyekeznek tetten érni a gépállások, a holtidők okait. Több helyen, mint például az inotai alumíniumkohónál, né­hány építőanyag-ipari válla­latnál, a korszerű technikát is igénybe veszik erre a célra. Főként a szocialista brigádok nyújtanak segítséget a válla­latoknak a fegyelem megszi­lárdításához. Az ipari ágaza­tok többségénél tapasztalható, hogy a korábbinál határozot­tabban lépnek fel a fegyelme­zetlenekkel, az igazolatlanul sorozatban mulasztókkal szemben. A Csepel Autógyár­ból például tavaly 70 embert bocsátottak el sorozatos iga­zolatlan hiányzás miatt- Az Egyesült Izzóban, a Medicor Művekben és más válla­latoknál ugyanilyen okból jó néhányan kisebb nyereségré­szesedést kaptak. A tapaszta­latok azonban arra is figyel­meztetnek, hogy a munkaidőn belüli fegyelmezetlenségeket, a munkaköri mulasztásokat, a rossz minőségű munkát még mindig sokkal kevésbé torol­ják meg, pedig ez is legalább olyan fontos, mint az igazo­latlan mulasztókkal szembeni határozott fellépés. Terveik kidolgozásakor a vállalatok ma már általában reálisabban ítélik meg a mun­kaerőhelyzetet, mint koráb­ban, de még mindig gyakori eset, hogy a vezetők igyekez­nek túlbiztosítani magukat. Emiatt továbbra is feszültsé­gek tapasztalhatók a munka­erőfronton. Általános a se­gédmunkások hiánya. Kevés az öntő, a forgácsoló, a vas- szerkezeti és a géplakatos, a hegesztő, a fonó, a szövő, a te­tőfedő, az ács, sok helyütt ke­resnek számviteli, pénzügyi, ügyviteli dolgozót. Pedig 1978- ban a vártnál nagyobb mér­tékben nőtt a foglalkoztatot­tak száma. A népgazdaság szocialista szektorában (a ter­melőszövetkezetek nélkül) a foglalkoztatottak száma a ter­vezett 12 500-zal szemben 37 ezerrel növekedett. Ezen belül a termelőágakban a tervezett stagnálás helyett csaknem 12 ezerrel, a szolgáltató szektor­ban több mint 25 ezerrel nőtt a létszám. Ez úgy volt lehet­séges, hogy viszonylag nagy számban vállaltak munkát nyugdíjasok és egyéb rész- munkaidősök, ezenkívül az is közrejátszott, hogy a gyer­mekgondozási szabadságon le­vők száma a születések csök­kenése miatt több mint 13 ezerrel alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban­A vállalati szervezés és részben a termékstruktúra­váltás egyik jele, hogy meg­élénkültek a vállalatokon be­lüli munkaerő-átcsoportosítá­sok, amelyek a nehéziparban meghaladták a dolgozók 4, a könnyűiparban pedig megkö­zelítették a 3 százalékát. Ke­vésbé tapasztalhatók azonban vállalatok közötti munkaerő­átcsoportosítások, amelyek hosszabb távon elkerülhetet­lenek. A munkaerők számszerű át­csoportosításán kívül előtér­be került a munkaerő minő­ségi változása is, ami a ma­gasabb műszaki követelmé­nyekhez kapcsolódik. Sok he­lyütt a felnőtt segédmunká­sok, vagy betanított munká­sok továbbképzésével, szak­mát adó tanfolyamok szerve­zésével, társadalmi ösztöndí­jakkal igyekeznek szakembe­reket nyerni, ez a folyamat azonban még nem eléggé gyors. Követésre méltó azok­nak a vállalatoknak a példája is, ahol több szakmára tanít­ják a dolgozókat. Sok még tehát az a tartalék, amelynek kihasználásával kiegyensú­lyozottabbá válhat a népgaz­daság, s ezen belül a vállala­tok munkaerőmérlege. Ezek­nek a tartalékoknak a foko­zott feltárására hívta fel a Minisztertanács is valamennyi érdekeltet. (MTI) S2 NOGRAD - 1979. február 23., péntek A KGST 30 éve (3.) Nyílt szervezet A tagállamok hozzájárulásával a szervezethez csatlakoz­hatnak mindazok az országok, amelyek magukévá teszik a KGST célkitűzéseit, s vállalják az alapokmányban rögzített kötelezettségeket. A szervezet taglétszámának bővülése, erő­södő nemzetközi tekintélye a sikereket jelzi. 1978-ban a KGST-titkárság 22 nemzetközi szervezet 56 különféle ren­dezvényén vett részt, az ENSZ-közgyüléstől kezdve az Eu­rópai Gazdasági Bizottság értekezletein át a nemzetközi munkaügyi konferenciától a környezetvédelmi tanácskozá­sokig. A nemzetközi együttműködésnek is különböző formái vannak. Az egyik az a fajta kapcsolat, amely Jugoszláviát fűzi a KGST-hez. 1965 óta vesz részt a szervezet tevékeny­ségében. A megállapodás értelmében meghatározott terü­leteken kapcsolódik be a KGST-n belüli együttműködésbe és képviselői jelen vannak a tanácskozásokon. Egyfelől, pél­dául a külkereskedelem, a valutáris pénzügyi kapcsolatok, a vegyipar, a vasdpar, a műszaki-tudományos munka össze­hangolásában teljes jogy tag, másfelől, más esetekben, meg­figyelő. Egy másik lazább fórma a részvételre az úgynevezett megfigyelői státus. Ilyen státusa van a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságnak, Angolának és Laosznak, s a ta­valyi bukeresti ülésszakon így képviseltette magát EtiÓDia. Más jellegű a kapcsolat azokkal az országokkal, amelyekkel a KGST együttműködési szerződést kötött. Ilyen megálla­podás van érvényben Finnországgal, Irakkal és Mexikóval.' E szerződések különös vonása, hogy tőkésországokról van szó. Közülük különösen jó az együttműködés Finnország­gal. Az 1973-ban aláírt egyezmény a tagországok és Helsin­ki sokoldalú gazdasági, műszaki-tudományos együttműkö­dését segíti. Erre a célra külön bizottságot Is létrehoztak, amely aiánlásokal tesz, fogad el. s ezeket a KGST tagálla­mai és Finnország két- vasv sokoldalú megállapodás útján valósítja meg. Az együttműködés kibontakozását jelzi, hogy öt különleges munkacsoport is létezik már, és gyorsan nőtt a KGST-tagállamok részesedése a finn külkereskedelemben. Nagyjelentőségű az együttműködés a KGST-tagállamok és a fejlődő országok között. A szervezetnek jelenleg 75 fejlődő országgal van kapcsolata, ezek az államok mintegy 15 milliárd rubel összegű KGST-hitelt kaptak, s a tagorszá­gok segítségével több mint 3200 létesítmény épült vagv énül területükön. A Nemzetközi Beruházási Bank, a KGST: bankja külön 1 milliárd rubeles rvénzüeyi alapot is létesí­tett erre a célra, s ebből 15 éves hiteleket is adhat gyárak,' mezőgazdasági létesítmények építéséhez. A KGST-segítség elsősorban az iparfejlesztést szolgálta. A műszaki-tudomá­nyos együttműködés kereteiben KGST-szakértők szerephez jutnak a fejlődő országok gazdaságérvezésében és -irányí­tásában, a műszaki fejlesztésben. Nem lebecsülendő az a segítség sem, amelyet az oktatás területén nyújtanak a KGST-országok. A tagállamokban több mint 25 ezer ázsiai,’ afrikai vagy latin-amerikai diák tanul egyetemeken, főis­koláikon. Külön kell szólni a KGST-nek és Európa másik nagy gazdasági tömörülésének, a Közös Piacnak a viszonyáról.’ Két ellentétes orientációjú, társadalmilag különböző beren­dezkedésű országokat magában foglaló szervezetről van szó.’ Ez azonban nem zárja ki, hogy a békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsönös előnyök alapján Intézményes kap­csolatokat létesítsenek. A KGST és a Közös Piac országai együttvéve a világ ip>ari termelésének csaknem 50 százalékát adják, ugyanak­kor egymás közti kereskedelmük még alig 4 százaléka a vi­lágkereskedelemnek. A KGST-országok érdekeltek benne, hogy a nyugat-európai partnerektől elsősorban korszerű technológiát vásároljanak, de a Közös Piac érdekeltsége sem kisebb: a KGST-vel folytatott kereskedelmük a nyersanyag- és energiaellátásukban mind fontosabb, ami pedig ter­mékeik értékesítését illeti, nyugati közgazdászok számításai szerint a szocialista országokba irányuló exportjuk kétmillió munkásnak ad munkalehetőséget. Hosszú időn át a Közös Piac teljesen elzárkózott a kap­csolatfelvétel elől. Brüsszelben azzal érveltek sérvelnek ma is, hogy a KGST nem rendelkezik az egyezmény megkötésé­hez szükséges jogképességgel. Magyarán: nincs joga a tag­államok nevében egyezményt kötni, illetve nincs jogköre ah­hoz, hogy a megkötött egyezményt végrehajtassa. Valóban: van különbség a két integrációs szervezet között. Amíg a Közös Piac a nemzetek felettiség elvét követi, addig a KGST-ben a tagállamok megőrzik szuverén jogaikat. A KGST alapokmányában elfogadott bizonyos módosítások azonban felhatalmazták a tanácsot, hogy nemzetközi egyez­ményeket kössön más országokkal vagy nemzetközi szerve­zetekkel, sőt más nemzetközi szervezetekhez fűződő kap­csolatait maga határozhatja meg. Ennek alapján Indítványozta a KGST, egyezményterve­zetben, hogy a megkülönböztetések megszüntetésével javítsák a kereskedelmi feltételeket, fejlesszék az együttműködést a szabványosításban, a környezetvédelemben, a statisztikában, a gazdasági prognóziskészítésben az EGK tagállamaival. Lé­nyegében hosszú lejáratú keretmesállarodás megkötéséről lenne szó, amelynek aláírói egyfelől a KGST és tagországai, másfelől a Közös Piac és tagországai lennének. Ez a terve­zet figyelembe vette a Közös Piacnak azt az igényét is, hogy a KGST egyes tagállamaival kössön szerződéseket. A Közős Piac azonban csak munkakapcsolatokat akar a két szerve­zet között, s kizárná a megállapodásból a legfontosabb te­rületeket, a kereskedelmi és gazdasági együttműködést. Az elképzelés mögött egyoldalú előnyszerzés reménye húzódik meg. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a Közös Piac válto­zatlanul megőrizze diszkriminatív kereskedelmi politikáját.’ A KGST és az EGK között 1976 óta titkári, illetve szak­értői szinten folynak a tanácskozások, egyelőre eredmérv nélkül. Nyilvánvalóan kölcsönös erőfeszítésekre, az EGK részéről konstruktív válaszra van szükség ahhoz, hogy meg­szülessék az egyezmény, kialakuljon az intézményes együtt­működés. Ez az együttműködés minden bizonnyal jótéko­nyan szolgálná a tagállamok gazdasági fejlődését, az európai megosztottság leküzdését, s kedvezően hatna a politikai vi­szonyokra is. Zalai István i (Vége.) Nagy titokban„ Szigorú titoktartás közepet­te, a sajtó képviselőinek tel­jes kizárásával zajlott le szerdán Camp Davidben Egyiptom és Izrael 1978. őszén amerikai védnökséggel meg­kezdett, majd kátyúba került, s most felújított különtárgya- lásainak első napja. Hodding Carter amerikai külügyi szóvivő, aki a tárgya­lásokról Washingtonban na­ponként tájékoztatja az új­ságírókat, a tanácskozás első napjának befejeztével bejelen­tette, hogy „a lényegről semJ miféle részletet sem fog kö­zölni”. » Meg is tartotta a szavát.’ Csak annyit mondott, hogy Cyrus Vance amerikai kül- ügyminiszer először külön-kü- lön tanácskozott Musztafa Khalil egyiptomi miniszterel­nökkel, külügyminiszterrel és Mose Dajan izraeli külügymi­niszterrel, majd mindhárman együtt tárgyaltak 2 és fél órán át. Hozzátette még, hogy a tárgyalások „legalább vasár­napig” fognak tartani. (MTI),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom