Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

A szovjet hadsereg napján Megújuló épitőanyag-ipar Á világbéke garanciája A HAGYOMÁNYOS, TÉG­LÁT téglára rakó építési mód kevés anyagfajtát és eszközt, viszont sok helyszíni munka- ráfordítást igényel. A modern építési technológiáknál a két tényező fordított arányban áll: minél kevesebb munka- ráfordítással — tehát rövi- debb idő alatt — készíthető el egy épület, annál többféle anyagot, illetve eszközt igé­nyel a kivitelezés. Általában többször esik szó az arányos­ság munka igényoldaláról — hiszen ezzel indokolható leg­egyszerűbben az új építési mó­dok alkalmazása —, pedig az anyag és az eszközgyártás fejlesztése nélkül a várt előny elmaradna. Ügy 15—20 évvel ezelőtt az állami építőiparban (a ma­gánépítkezésben jórészt ma is) a következő anyagokból készült el egy ház; a beton­alapra téglafalat húztak — téglából készültek a válasz­falak is — ezt felül összefog­ták egy vasbeton koszorúval. A födém lehetett fából vagy vasbetonból — ez utóbbinál az előregyártott gerendák közeit többnyire a helyszínen öntöt­ték ki. A tető: faszerkezeten nyugvó cserép vagy pala. Az éoület szerkezetét vakolták, a padozatra beton, mozaiklap, padló, vagy parketta került. A padlót és a nyílászárókat az épületasztalos-ipar adta. A mai építőipar nagyobb­részt házgyári panelés, kisebb hányadában pedig helyszínen készülő síkzsalus, illetve alag­útzsalus (gyűjtőnéven: ön­tött) technológiával készíti az épületek szerkezetét. Ezek­hez ragasztó-, glettelő-, illet- beton — következésképpen cement és betonacél szük­séges. A határoló falakat hő­szigetelni, a tetőt vízszigetelni is kell. A belső falakra tapé­ta, a padozatra pvc és sző­nyegpadló kerül. Mindezek­hez ragasztó-, glettelő-, illet-, ve kiegyenlítő anyag is szük­séges, megjelennek a szellő­ző- és fűtőberendezések — Nagybátonyban gyártják — az épülétasztalos-ipar is újabb megrendeléseket kap: kony­habútorra, gardróbszekrény­re, speciális beépítésű nyílás­zárókra, térelválasztókra. A közvetlenül beépítendő anyagokat csak sok milliár­dos beruházásokkal lehet előteremteni. A cementgyár­tás felfutása az első 15 éves lakásépítési programmal együtt indult, idén már a ne­gyedik gyárat helyezik üzem­be Bélapátfalván. (Érdemes egy pillantást vetni a kap­csolódó eszközökre is: a ce­ment szállításához speciális vasúti és közúti járművek ké­szültek; megjelentek a be­tonüzemek és a házgyárak; a panel szállításához trailer, a betonéhoz betonkeverő — szakzsargonban: mixer — gépkocsi szükséges; a panelt toronydaru, a betont pedig betonszivattyú juttatja a be­építés helyére. A technológiai sor olcsóbb darabja, a mixer gépkocsi másfél millió forint­ba kerül.) A LEGKEMÉNYEBB ANYAGBÓL készül az épü­let szerkezete, és a panelos építési módnál a válaszfalak zöme is. Az öntött és más jellegű technológiáknál egy­re inkább tért hódítanak a könnyű, vakolást nem igény­lő válaszfalak. Ezek nagyobb hányada duzzasztott gipsz- perlit alapanyagú. Közéjük tartozik a Fejér megyei ÁÉV által osztrák licenc alapján gyártott ALBA-fal és a hazai fejlesztésű üreges gipszperlit palló. Ennek előnye, hogy a pallók hossza megegyezik az elhatárolandó tér magasságá­val, így a sínek közé csúsz­tatott 60 cm széles és 6 cm vastag darabokból termelé­kenyen épülhet a válaszfal, amelyre közvetlenül ragaszt­ható a tapéta. A múlt évben két tetőszige­telő anyag is jó minősítést kapott az ÉMI-től, úgyhogy most már az építőipari vál­lalatok fogékonyságán mú­lik, hogy olyan tetőket ké­szítsen, amelyek nem áz­nak be. A Bitulax nevű eljá­rást a Kemikál Építőanyag­ipari Vállalat dolgozta ki, ő a gyártó is. Az alapozó emul­zió a szigetelőmassza és a fedőréteg a hagyományos ke­fe mellett kompresszorral fújva, tehát jóval termelé­kenyebben is felhordható. Mi­után a szigetelés az egész te­tőn egybefügg, így tartósságát Ebben az esztendőben 206 tanak. A hazai piacon kívül millió 865 ezer forint értékű exportra is küldik termékei- terméket gyártanak az Ipoly két, ezer darab sztereó szek- Bútorgyár balassagyarmati és rényt, 4 ezer darab úgyneve- szécsényi telepén. A tervezett zett Ikea asztalt és ezerötszáz termelési érték nagyobbik fe- darab Sylva kerti garnitúrát lét Balassagyarmaton, a kor- szállítanak külföldre. Ebben szerű üzemcsarnokokban ki- az esztendőben a veszteséges vánják elérni. A különböző termékek gyártását megszün- bútorféleségekből, melyek ke- tetik. A tervezésnél figyelem- resettek a piacon, az idén be vették a gazdaságosan mintegy 118 millió forint ér- gyártható és a kereskedelem tékű készül. Szécsényben asz- által igényelt gyártmányösz- tolokat és kábeldobokat gyár- szeté^lt. — kulcsár — hasonlítani sem lehet a csí­konként leragasztott bitumen lemezéhez. A másik anyag gazdája a 21-es számú ÁÉV. Ez úgy készül, hogy 8 at­moszféra nyomással két kom- ponensű poliuretánnal szór­ják be a szigetelendő felüle­tet. Az így keletkezett hab­réteg 10 perc múlva lépésálló­vá szilárdul. Három-négy be­tanított munkás 600—700 négy­zetméter felületet tud szigetel­ni 8 óra alatt. A termelékeny, ség mellett a másik nagy elő­nye, hogy elhagyhatók a bá­dogszegélyek. mivel a hab a fal- és a kéményszegélyekhez is kiválóan tapad. Mindkét eljárás alkalmas a régi tetők felújítására is. Készül ma már cementkö- tésű faforgácslapból fürdő­szoba-térelem és műanyag zuhanyzófülke is. Az Épület­asztalosipari és Faipari Vál­lalat néhány éve gyártja a praktikus és tetszetős vá­laszfalszekrényeket. Ezek a kivitelező vállalatok érde­keltségének hiánya miatt nem terjedtek el. Hosszan lehetne még sorolni az új épí­tőanyagokat, de egyben va­lamennyi megegyezik: a belő­lük épült ház többe kerül a hagyományos anyagokból ké­szültnél, és — őszintén szólva — a nagyobb használati ér­ték — vagy az egyéb előny — nem mindig fedezi a többlet- költséget. Legalábbis az új anyagokban rejlő termelé­kenységet ritkán használják ki az építők. Ennek ellené­re a fejlődésnek ez az egyet­len járható útja. A MODERN ÉPÍTŐANYA­GOK még nem igen nyertek teret a házilagos kivitelezés­ben, pedig a lakások jó fele így készül. Nos, a jövő biz­tatónak tűnik: megjelent a Poroton tégla, amelynek hő­szigetelő képessége duplája a hagyományos tégláénak; a családi házat építők is vásá­rolhatnak vakolást nem igény­lő papírbetétes gipszkarton válaszfalpaneleket és víz­zel történő keverés után nyomban felhordható Terra- nova vakolatot. A házgyári rekonstrukció előrehaladtával az itt készülő elemekből ki­sebb házak is építhetők. A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek egyik panelcsaládja is felhasználható lesz hasonló célra. N. G. Február 23. — A szovjet hadsereg és hadiflotta napja. A hadsereg napja a szovjet emberek számára népi ünnep. Ez a piros betűs nap a ha­talmas ország polgárai szá­mára többet jelent, mint a megemlékezés dátumát a fegyveres erők tagjairól. Mindenki — iskolás gyerek és öregember egyaránt — jól tudja, az 1918-as febru­ári csata, amelyben a péter- vári munkások Vörös Gárdá­jából, a forradalmár matró­zokból és katonákból szerve­zett csapatok megverték az előrenyomuló német serege­ket, alapvető fontosságú ese­mény volt az ország életében. Akkor ez a győzelem a fegy­verszünet lehetőségét jelen­tette a külső és belső ellen­ség által szorongatott, leron­gyolódott, éhező Oroszország­nak, a fiatal szovjet hata­lomnak- Azóta hatvanegy ev telt el, s ez alatt az idő alatt a szovjet hadseregnek szám­talan alkalommal kellett megvédenie az országot a kül­ső imperialista támadástól, a belső ellenforradalom népel­lenes erőitől. A pogárháborúban egy új népi hadsereg alakult ki. Olyan fegyveres erő, amely képes volt arra, hogy a ké­sőbbi években biztosítsa az ország függetlenségét, s szét­verje a hitlerista ármádiát. A- Nagy Honvédő Háborúban aratott történelmi győzelem — a szovjet nép és hadsere­gének diadala — nem csupán nemzeti ügy volt. Osztályhá­borúban győztek a vöröskato­nák, s szabadságot, új világ lehetőségét hozták el Európa leigázott, megkínzott népei­nek. A magyar nép számára sem közömbös ez a fegyveres erő. Ma még közöttünk élnek néhányan a polgárháború „vö­rös magyarjai” közül. A száz­ezer internacionalista példája, s a hazánk felszabadításában elesett szovjet katonák felejt­hetetlen emléke eggyé forrt. A Magyar Néphadsereg ka­tonáit büszkeséggel tölti el a tudat: a Varsói Szerződés rendszerében a szovjet fegy­veres erőkkel szoros szövet­ségben, látják el feladatukat. Európában majdnem har­mincnégy éve béke van, nem robbant ki a pusztító atom- világháború- Hogy ez így le­hetett, hogy ma Magyaror­szágon az embereknek nem kell a háború veszélyére gon­dolniuk, az nagyrészt a szov­jet hadseregnek köszönhető. A Szovjetunió fegyveres erői jelentik ma a világbéke leg­biztosabb garanciáját — ere­jük elrettenti a háború ki­robbantására spekulálókat Nyugaton és Keleten egy­aránt. M. G. A Pamir geológiai „portréja' A tadzsikisztáni tudósok összeállították a Pamir és a Gisszár-hegylánc új geológiai térképét. Ehhez 80 000 négy­zetkilométernyi magas hegy­vidéket kellett átvizsgálniuk. Pontosabb adatokat szereztek a hegyi kőzetek alkotóanya­gának szerkezetéről, e kőzet tektonikájáról. Az új térképet a föld alat­ti ásványkincsek kutatóinak készítették. A Pamir mélyé­ben ón, wolfram, ritka fé­mek, drága- és féldrá­gakövek vannak. Számos ás­ványkincs-lelőhely bázisán színesfémkohászati üzemek működnek­Milyen messze van Miskolc Salgótarjántól ? KÖLTÖI A KÉRDÉS, mert nem tudom. Utána nézhetnék ugyan térképen is, léptékvo­nalzóm is van, de most más­ról van szó. Arról, hogy kö­zel tízéves múltra tekint vissza az Országos Bánya­gépgyártó Vállalat Salgótar­jáni Bányagépgyára, és a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem szállítóberendezések tanszéke közötti kapcsolat. A salgótarjáni gyár és az egyetem együttműködése nem írott malaszt. Nem papírra ve­tett ötletek, félretolt, vagy az íróasztalfiókba tett gondolatok sokasága, hanem olyan gyü­mölcsöző kötelékek, aminek eredménye nyomon követhe­tő a gyár fejlődésében, ter­mékei versenyképességében. Dr. Csontos Józseffel, a gyár igazgatójával, Rozgonyi Nán­dor osztályvezetővel és dr. Cselényi Józseffel, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem do­censével beszélgetünk az el­múlt évek tevékenységéről, a közösen megtett útról. — Termékeinkben legna­gyobb mennyiséggel a szállí­tószalagok szerepelnek — mondja dr. Csontos József —, olyan nagy teljesítményű szál­lítóberendezések ezek, ame­lyek mind a mélyművelésű, mind a külszíni bányáknál jól alkalmazhatók. E termé­kek gyártmányfejlesztése so­rán évek óta jelentős segítsé­get kapunk a Nehézipari Mű­szaki Egyetemtől, és ez így jó. A konstrukció folyamatos fejlesztési biztosíthatja csak a műszaki és gazdasági szem­pontból egyaránt figyelemre méltó megoldásokat. — Lévai Imré tanszékveze­tő egyetemi tanár vezetésével alakult meg az a munkacso­port, amelyik a konstrukció továbbfejlesztésének lehető­ségét már az új gyártmány kidolgozásának időszakában megalapozza. Ez a folyamatos­ság egyúttal a versenyben- maradás feltétele is. — Számítanunk kellett ar­ra is — folytatja dr. Csontos József —, hogy a technikai színvonalemelkedés során mind újabb, mind magasabb követelményeknek megfele­lő gépekre lesz szükség. Ám, nem csak a távlati elképzelé­sek, hanem a napi fejlesztési kérdések is igényelnek rend­szeres konzultációkat. Ezek együttesen ezután azt ered­ményezik, hogy a gyár nem várja meg, amíg az egyetem elkészíti a több kilónyi súlyú zárójelentést. A kapcsolatok ilyen sokaságával volt elér­hető, hogy az eocénprog­ram keretében meghirdetett versenytárgyaláson a nagy ri­válist, egy NDK-beli céget, kiüthettünk a nyeregből. A gyát termelésének 80 szá­zalékát a gumihevederes szál­lítószalagok teszik ki. Ezt a mennyiséget a VI. ötéves terv időszakában a már megkez­dett, illetve a tervezett fejlesz­tésekkel a duplájára kívánják emelni. Ehhez kellenek azok a görgők, azok az elemek, amelyeknek folyamatos fej­lesztésére kiemelt gondot for­dítanak a gyártóműben és az egyetemen. A görgők élettartamának nö­velése, a szállítóberendezés üzemeltetése, illetve karban­tartása szempontjából is igen jelentős. Ezért is törekszik a gyár, illetve az egyetem a gör­gők műszeres bevizsgálására, az elméleti vonatkozások fel­tárására, majd a továbbfej­lesztésre, és így mindig újabb és jobb paraméterű görgők előállítására. Érthető, hiszen 1985-ben a tervek szerint eb­ből a fontos, nagy sorozatban, tehát gazdaságosan készíthe­tő termékből a jelenlegi 200 ezer darab helyett ötszáz da­rabot gyártanak, — Mi tette, illetve mi teszi lehetővé ezt a fejlődést? A rossz ritkán jár egyedül — tartja a mondás, ám elő­fordul, hogy a rossz jóval pá­rosul. Ebben az esetben er­ről van szó. — Az 1969—70-es években, megfigyelhettük a bányászat visszafejlesztéséi-e irányuló tendenciát. Akkoriban, illetve azt követően nagyarányú pro­filtisztítást sikerült végrehajt tani és utána, a Nehézipari Műszaki Egyetem bevonásá­val igen korszerű termékkel tudtunk kirukkolni — jegyez­te meg Rozgonyi Nándor. Az állandó fejlesztést az is sürgeti, hogy a gyár terme­lési kapacitása jelenleg még a hazai igényeket sem fede­zi. A fejlesztésnek a piaci igény oldaláról pedig teret biztosít a most már megfele­lő és mindinkább növekvő bányászati háttér. — Mi is rájöttünk, mondta dr. Cselényi József, hogy a gyakori találkozásunk, úgy is mondhatnánk: az elmélet és a gyakorlat szoros összefo­nódása, jó hatással van a kutatómunkánkra is. Ily mó­don vált az egyetem és a gyár közötti kapcsolat mind élőb­bé. A KÖZELMÚLTBAN a fej­lesztésben újabb előrelépés feltételei teremtődtek meg, amikor az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is felka­rolta a gyár és az egyetem fejlesztési kezdeményezését, terveit. A BSZ típusú szala­gok görgőinek fejlesztése, szá­mítása immár számítógéppel történik. A számítgatás ro- botjellegének megszüntetésé­vel pedig mind közelebb ke­rült egymáshoz a két tevé­kenység, a fejlesztő munka és a gyakorlati munka. így ér­vényesül e két intézmény kö­zött — a gyár és az egyetem kö­zött — az MSZMP XI. kong­resszusának határozata is, amely leszögezi: „A tudomány szerepét fokozni kell társadal­munkban. .. hatékonyabbá kell tenni a kutatási ered­mények felhasználását”. Az akkor és az azóta oly sokszor elhangzott mondatok itt va­lóra váltak, és megteremtik azt a lehetőséget, hogy mind az egyetem, mind pedig a gyár egyre jobban meg tudjon fe­lelni az igényeknek. Buchert Miklós j NÓGRÁD - 1979. február 23., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom