Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
M Közéleti személyiségek véleménye a kínai agresszióról A. KGST 30 éve (2) Árucserétől az integrációig Az árucsere-forgalom a nemzetközi gazdasági kapcsolatok legkézenfekvőbb, legegyszerűbb formája. Az integráció a legmagasabb, a legbonyolultabb. Milyen utat járt be a KGST az árucserétől az integrációs program megkezdéséig? A három évtizedes fejlődést lényegében négy szakaszra oszthatjuk. Az elsőt 1949-től 1955-ig a külkereskedelmi kapcsolatok gyors fejlődése jellemezte. A tagországok hosszúlejáratú szerződéseket kötöttek egymással, így biztosították a gazdaságok fejlesztéséhez szükséges nyersanyagokat, gépeket, a fogyasztási cikkeket. Ezek a kapcsolatok csak közvetve érintették a termelést az egyes országokban. Sőt, ebben az időben az érvényes gazdaságpolitikai felfogás éppen az önellátás volt. A következmény: az egyes tagoi-szágok párhuzamosan fejlesztették iparukat, elsősorban a gépipart, így aztán gyakran az is megesett, hogy amíg az egyik termékből túlkínálat volt KGST-méretekben, egy másikból hiány. Gondot okozott a későbbiekben, hogy ebben az időszakban a nyersanyagtermelés messze lemaradt a feldolgozó- ipar fejlődése mögött. A második szakaszt 1955—57. között a hiányosságok felismerése, a termelési kapcsolatok kialakítása jellemezte. Ekkor születtek elgondolások az egyes országok ötéves gazdasági terveinek összehangolására, egyes gépipari termékek nemzetközi szakosítására. Az új feladatok megkövetelték a KGST szervezetének kibővítését: életre hívták az állandó bizottságokat, amelyek bázist adtak a közvetlen termelési kapcsolatok kiépítéséhez, s ahhoz, hogy az egyes tagországok szakemberei aktív kapcsolatokat tartsanak egymással. A harmadik szakasz, 1958-tól 1971-ig, a tervezési együttműködést, a szakosítást, a kooperációt, vagyis a nemzetközi munkamegosztás korszerűbb formáinak kiaknázását állította az előtérbe. Ezekben az években a tagállamok kétoldalú- an hangolták össze népgazdaságuk fejlesztésének főbb elképzeléseit, növelve a gazdasági előrelátás megbízhatóságát, nagyobb biztonságot adva az egyes tervekben foglalt feladatok megvalósításának. Ez a nemzetközi összehangolás segítette és gyorsította a termelés nemzetközi szakosítását, a hatékonyság növelését. 1962-ben a KGST-országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek moszkvai értekezlete hagyta jóvá „A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelvei” című dokumentumot. Ezzel rakták le a termelési kooperáció alapjait, különösen a gépgyártásban és a vegyiparban. Ez az év hozta egyébként a hét európai tagállam, köztük hazánk energiarendszerének egyesítését, amely lehetővé tette, különösen a kisebb energiarendszerrel rendelkező országok, így hazánk biztonságos villamosenergiaellátását. Létrejött az Intermetall elnevezésű közös szervezet • is, amely a vaskohászatban szolgálta a munkamegosztást. Hasonló szándék vezetett a Csapágyipari Együttműködési Szervezet megalakítására. Csak érzékeltetésül: Magyarország 4 ezer különböző típusú gördülőcsapágyat használ, elképzelhetetlen, hogy valamennyinek a gyártására be tudjon rendezkedni. Mind több kétoldalú együttműködési szervezet is alakult, így Magyarország és Bulgária között az Agromas, amelyhez később a Szovjetunió és az NDK is csatlakozott. Ennek feladata a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztési gépek fejlesztésének koordinálása. Az Intranszmas az anyag- mozgatásban segíti a termelési szakosodást. Említhetjük az Interelektrot, az erősáramú iparágban, az Intertextilmast a textilgépgyártásban, az Interatomenergot, az atomerőmű-építésben. A fejlődésnek ez az útja vezetett a szervezet történetének negyedik szakaszához. 1971-től számítjuk ezt, amikor is elfogadták a KGST komplex programját, amely a legfejlettebb integrációs jellegű együttműködés kiépítését fogalmazta meg. Minőségileg tehát új fejezetet nyitott a KGST történetében. Lényege a gazdasági és a műszaki-tudományos fejlesztések fő irányainak hosszú távú kidolgozása és egybehangolása. Ezen a téren jelentett továbblépést, a KGST 1977-es varsói ülésszaka, amelyen már szóba kerültek az úgynevezett célprogramok. E programok az energetikában, a fűtő-, és nyersanyagiparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, illetve az ezekhez szükséges gépipari együttműködésben egyeztetik a tagországok hosszú távú elképzeléseit. A programok valóra váltása nagy beruházásokat igényel, amelyekben azok a tagállamok vesznek részt, amelyek érdekeltek a végtermékekben. A nagy közös beruházások leglátványosabb területe mindeddig a nyersanyag- és energiatermelés. A már korábbi időszakban megépített „Barátság” kőolajvezeték új társakat kapott: a „Testvériség” és a Magyarországra is földgázt szállító „Szövetség” gázvezetéket. Hasonlóképpen a közös nagyberuházásokhoz, amelyekben több ország vesz részt,' vannak olyan beruházási programok is, amelyek két ország közreműködésével készülnek. A nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minél jobb kihasználása, az integrációs program végrehajtásának kibontakoztatása kedvezően befolyásolta az egyes tagállamok gazdasági növekedését, a lakosság életszínvonalának emelését. A munkamegosztás előnyei rendkívül csábítóak, s különösen a kis országok szempontjából nagy jelentőségűek. Magyarország számára például nagyfontosságú a nyersanyag- és energiaszükségletek fedezése. A forrás elsősorban változatlanul a Szovjetunió, amely a KGST-tagállamok legfontosabb nyersanyagellátója. Ez akkor is így van, ha a világgazdaság változásai természetesen szükségessé teszik, hogy Magyar ' vág nyersanyag-, elsősorban kőolajszükségletének egy részét növekvő mértékben a Közel-Keletről szerezze be. Az elfogadott célprogramok jelentősége éppen az, hogy a beruházási terheket megosztva, a vásárlók fenntartják a szállító ország gazdasági érdekeltségét. Ez érvényes azokra a nagyberuházásokra, amelyek a szovjet energia-lelőhelyek kiaknázását szolgálják, miként más tagállamok nyilván érdekeltek abban, hogy Magyarország növelje élelmiszeripari, mezőgazdasági exportját. Jóllehet á szakosodásban rengeteg kiaknázatlan lehetőség van, a tagországok gazdasági eredményei vonzerőt gyakorolnak a KGST-n kívüli országokra, s természetesen maga a KGST is érdekelt benne, hogy minél szélesebb körű nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. Zalai István (Következik: Nyílt szervezet) Elhamarkodott kaland SALTülés Genfben szerdán újabb ülést tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség. (MTI) Kél határozat Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága szerdán Genfben nagy többséggel fogadott el két határozatot, amelyek közül az egyik felszólítja Izraelt, hogy vessen véget a megszállt arab területeken folytatott politikájának, a másik pedig, ismételten leszögezve a palesztin nép jogait, támogatásáról biztosítja a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet. (MTI) Szadat bizarr tervei ' Keltái András, az MTI tudósítója jelenti: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerdán megkezdte újabb tanácskozásait Khalil egyiptomi kormányfővel és Dajan izraeli külügyminiszterrel. Camp Davidben, a Washington melletti elnöki üdülőben az egyiptomi—izraeli különmegállapodást próbálják ismét tető alá hozni. A Camp David-i egyezkedés, amelybe várhatóan bekapcsolódik az elnök is, a jövő hét elejéig eltarthat, majd az egyiptomi és az izraeli küldöttségvezető jelentéstételre hazautazik. Szadat egyiptomi elnök felajánlotta, hogy átveszi a közel-keleti arab térség rendőrének szerepét, ha milliárdos értékű amerikai fegyvereket , kap — jelentette a Camp David-i tanácskozások megnyitásának napján a The Washington Post. A lap szerint Szadat szombaton javasolta a Kairóba látogatott Brown, amerikai hadügyminiszternek : szállítsanak neki 300 F—16-os harcigépet, harcászati rakétákat, harckocsik százait, páncélozott csapat- szállító járművek ezreit. A több milliárd dollár értékű amerikai hadianyag birtokában Egyiptom „biztosítja a térség stabilitását Algériától keletre, Afganisztánig, a Szaharától délre, Szomáliáig...” Szadatot nagyon aggasztja, hogy az iráni nyugatbarát- rendszer bukása további viharokat kavar a térségben, ezért akar „a térség rendőrének” szerepére vállalkozni, átvenni Irán helyét — írta a lap. Az MTI tudósítójának washingtoni izraeli forrásból származó értesülése szerint Szadat azt javasolta Brown- nak: szállítsanak neki ugyanannyi és ugyanolyan hadianyagot, mint Izraelnek. Kötelezi magát, hogy azokat nem fogja Izraellel szemben felhasználniSzadat bizarr terveinek sorában a The New York Times a napokban arról írt: az egyiptomi elnök öt év alatt 15 milliárd dolláros gazdasági segélyt szeretne kapni az Egyesült Államoktól, az NSZK-tól és Japántól. Andreotti visszalépett Az olasz köztársasági elnökség szerdán este hivatalosan bejelentette, hogy Giulio Andreotti kijelölt miniszter- elnök este felkereste Pertini köztársasági elnököt és visz- szaadta neki kormányalakítási megbízatását. Sandro Pertini csütörtökön Ugo la Malfat, a köztársasági párt (PRI) elnökét kívánja kijelölni az új olasz kabinet megalakítására. Az egyre nagyobb méreteket öltő országos tiltakozással egyidőben a társadalom különböző rétegeinek képviselői is elmondták véleményüket a Vietnam ellen indított kínai agresszióról a Magyar Távirati Iroda munkatársának. DR. SIMÁI MIHÁLY, AZ ENSZ-TÄRSASÄGOK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE Egyebek közt kijelentette: — Mélységes megdöbbenéssel tölt él a Kínai Népköz- társaság agressziója az ENSZ egyik tagállama, a sokat szenvedett Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. Az ENSZ alapokmányában foglalt nemzetközi normák súlyos megsértése ez. A Kínai Népköztársaság az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának egyike. A Biztonsági Tanács különleges felelősséget hárít erre az öt tagállamra, s úgy tekinti őket, mint a világbékéért leginkább felelős tényezőket korunkban. Ezért is érthetetlen és megmagyarázhatatlan a Kínai Népköztársaság Vietnam elleni fegyveres akciója. A Kínai Népköztársaság vezetőinek meg kell értenie, hogy cselekedeteikkel, amely súlyosan veszélyezteti az emberiség békéjét, ártanak országuknak, népüknek is. Kínának be kell szüntetni az agressziót, vissza kell vonni csapatait határaira és kártérítést kell fizetnie a vietnami népnek azokért a pusztításokért, amelyeket az országban csapatai végeztek. A Forradalom Hangja rádióállomás szerdán bejelentette, hogy nyugállományba helyezték az iráni hadsereg 16 tábornokát. Négy újabb magas rangú főtisztet letartóztattak. A teheráni rádió híradása szerint Tabriz város forradalmi bizottsága cáfolta azt a keddi hírt, amely szerint a városban levő amerikai konzulátust felgyújtották volna. Az iráni sajtó.szerdán részleteket közölt az ország új alkotmányának előzetes tervezetéből. Ennek értelmében az iráni parlament egykamarás lesz; a szenátust megszüntetik. A köztársasági elnököt négy vagy öt évre választják és egyszer választhatják újra. Az ország ügyeinek közvetlen irányítását a miniszterelnök tartja kezében. A nők választók és választhatók lesznek. Minden paraszt tulajdonosa lesz annak a földnek, amelyet megművel, de azt nem adhatja el. A fontosabb iparágak és a nehézipar továbbra is állami kézben maradnak. Az iszlám síita ágazata államvallás lesz. BARCSAY JENŐ KOSSUTHDÍJAS FESTŐMŰVÉSZ — Művész vagyok, de nemcsak a művészeket, minden alkotó embert rettegéssel tölt el a háború puszta gondolata is. Jómagam, aki megéltem már két világháborút, akaratlanul is arra gondolok, hogy egyik pillanatról a másikra minden semmissé válhat, amit az ember eddig megalkotott. Ez nem történhet meg. Ennek nem szabad megtörténnie. Az emberi életnek a munka, az alkotás adja igazi értelmét. Mindenütt a világon így van ez. Így kell lennie. Így diktálja a józan értelem és az emberi érzelem. Ezt követeli az élet. Ezért mélységesen elítélem a kínaiakat, akik újabb háborút robbantottak ki a világon, akik megkérdőjelezik az élet igazi értelmét, a békében végzett alkotó munkát, amely nélkül jómagam — még ha 80. évem felé közeledem is — nem tudom elképzelni az életem. MICHELLER jANOSNÉ, A MAGYAR POSZTÓGYÁR Állami díjas szocialista BRIGÁD TANAK VEZETŐJE — Nyolcán vagyunk a Ba- gi Ilona nevét viselő keresztcsévélő szocialista brigádban; nők, édesanyák. Kedden az egész brigádunk részt vett gyárrészlegünk, a szövőelőkészítő röpgyűlésén, ahol mindenki hallatta hangját. Egyébként itt Csepelen, a Magyar Posztógyárnak nincs Az Al-Szijasza című kuvaiti lap szerdai száma szerint Khomeini az El Fatah vezetőségéhez intézett üzenetében ígéretet tett a palesztin mozgalom mindenoldalú támogatására. Az iráni polgári repülésügyi minisztérium szerdán bejelentette: szombattól fogva ismét engedélyezik, hogy iráni nők és gyermekek elhagyják az országot. A rendelkezés férfiakra nem vonatkozik. Az ügy hátterében az áll, hogy az új rendszer hatóságai meg akarják akadályozni azoknak a személyeknek a külföldre szökését, akik korábban kompromittálták magukat. 4$ Mint a TASZSZ szovjet hír- ügynökség bejelentette, szerdán elutazott Moszkvából Ahmad Ardalan iráni nagykövet. Róbert László, az MTI kü- lönludósitója jelenti: Az Ettela At című teheráni újság munkatársával együtt az MTI tudósítója beszélgetést folytatott Mehdi Taghvaival, a Modzsahidin Khalgh nevű befolyásos iszlám szervezet egyik képviselőjével. A szervezet a marxista beolyan gyáregysége, üzemrészlege, ahol tiltakozó röp- gyűlés ne lett volna. Brigádommal most azon tanakodunk, hogyan tudnánk segíteni a szocialista Vietnamnak. Arra gondoltunk, hogy kommunista szombatot kezdeményezve, munkafelajánlással. Ügy érezzük, hogy a segítség egy formája az is, ha a magunk munkáját most még jobban, még színvonalasabban végezzük. HORVATH ISTVÁN, A CSEPEL MÜVEK SZER- SZAMGÉPGYARA HANOI SZOCIALISTA BRIGÁDJÁNAK VEZETŐJE — Húsz év óta baráti, mély érzelmi szálak kötnek össze valamennyiünket a Hanoiban élő Tran Hung Tao gyár dolgozóival. Utoljára két évvel ezelőtt jártam ' Vietnamban, s oly jó érzés volt látni azt az örömet, amit a szakadatlan harcot követő béke jelentett a vietnami ember számára; az utcákon játszadozó, bicikliző, boldog gyermekeket, akik már nem féltek a bombatámadástól; a munkásokat, akik oly lelkesedéssel kezdtek az újjáépítéshez. Most újra fegyvert kellett fogniuk, hogy megvédjék hazájukat, az alig pár éves béke vívmányait. Ez a példátlan agresszió ma minden órában beszédtéma, a brigádtagok és a Csepelen dolgozó 19 vietnami munkás között. Együtt aggódunk nem csak társaink, barátaink otthon levő családtagjaiért, hanem az egész vietnami népért. állítottságú Fedajin csoportosuláshoz hasonlóan a sah uralma idején illegalitásban volt. A társadalompolitikai elképzeléseikről kérdezve Tagh- vai kijelentette: — Szervezete az iszlám törvényei alapján áll. Az iszlám elismeri ugyan a magántulajdonhoz való jogot, ebből azonban még nem szükségszerűen következik az osztálytársadalom fenntartása. A szervezet azt vallja — és ez egyáltalán nincs ellentétben a Koránnal —, hogy mindenkinek munkája és szükségletei szerint kell részesednie a társadalmi javakból. A jelenlegi iráni helyzetről szólva a Taghvai hangsúlyozta, hogy a forradalom erői között bármiféle széthúzás az iráni nép vereségét hozná magával. Ennek elkerüléséhez az kell, hogy a forradalom valameny- nyi csoportosulása ideológiai megkülönböztetés nélkül szabadon fejthesse ki nézeteit. „Ébernek kell maradnunk, mert az imperializmus csak taktikai visszavonulást hajtott végre és bármelyik pillanatban kést döfhet a hátunkba” — mondotta a Modzsahidin Khaigh képviselője. Két mértékadó brit polgári lap, a The Guardian és a Financial Times kedden újabb vezércikkekben óvta a nyugatot a kínai politika meggondolatlan támogatásától, és stra- tégiai érdekeik alapos meg- I fontolására figyelmeztette a nyugati vezetőket. A Financial Times „elhamarkodott kalandnak” nevezi Kína vietnami agresszióját. Véleménye szerint a támadás igazi oka az, hogy Kína fenyegetve érzi ázsiai és világhatalmi szerepét Vietnamtól. — Pekinget felizgatta kambodzsai pártfogoltjának gyors bukása, ezért erőfitogtató akcióra szánta el magát. 2 NOGRAD - 1979. februái 22., csütörtök Országszerte tiltakozó nagygyűléseket tartanak a kínaiak vietnami agressziója ellen. Képünkön: Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke beszédet mond Tapolcán a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat központjában. Új alkotmányt készítenek elő Iránban