Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-22 / 44. szám

Takarékos, szorgos emberek Szendehelyi hétköznapok Kétszeri differenciálás Vitákkal tarkított bérfejlesztés Hatszáztizenliat embernek mondtak nemet Épül a kockavár. Szendehely. Község két me­gye — Nógrád és Pest — ta­lálkozásánál. Országos főút­vonal vezet erre. Főként ta­vasszal és nyáron nagy az idegenforgalom, a turisták Szendehelyen keresztül igye­keznek a főváros felé. Társközség. Lakói jórészt német anyanyelvűek. A közsé­gi közös tanács Nőtincsen székel. Vidovszky András ta­nácstitkár kicsit gondolkodik amíg összeszedegeti, mennyi­vel gyarapodott Szendehely az elmúlt kilenc évben­Ugyanis 1970-től társközség a település. Az L alakú házban a váró és a rendelő elől kapott he­lyet. A tanács vezetői meg­ígérték, hogy a bejárati ajtót az utcára teszik. Harmincezer forintot kaptak az udvar ren­dezésére, ebből elsőként egy szép kerítést csináltatnak- A szendehelyi asszonyok — édesanyai, nagymamái minő­ségben — szívesen segítenek az óvodának, ha játékok ja­vításáról, babaruhák készíté­séről van szó. Jámborné elégedett: — Az udvarunk szép, tágas, most kaptunk egy új televí­ziót . . . * Rónai Mihályné kézbesítő tömött táskájával Katalin- pusztára igyekszik. Viszi a le­veleket, küldeményeket, újsá­got. Külterületes, négy esz­tendeje járja nap mint nap az utcákat, még az erdészlak is hozzá tartozik. — Ügy látszik, a jó levegő, a sok mozgás „megőriz”. Egyetlen napot sem voltam beteg, mióta a postánál va­gyok- Pedig van mit jáx-kál- nom, a világ minden tájáról érkeznek a levelek, újságot is szépen viszek. * Próbálnak az irodalmi szín- padosok. — Korszerűsítettük a köz- világítást. Üj a postaépület, több utcát is sikerült rendbe hozatnunk. Körülbelül nyolc­van házhelyet alakítottunk ki, ennyi talált gazdára. Va­lóságos új falurész alakult ki, szebbnél szebb családi házak­kal. Szendehelyen egy peda­góguslakást újonnan építet­tünk, kettőt felújítottunk. Hogy mást ne mondjak, a Katálin-pusztai iskola és a hozzátartozó lakásra több mint háromszázezer forintot költött a tanács. Körülbelül egy kilométer járdával, há­rom autóbusz-megállóval gya­rapodott a falu. Hogy a gye­rekeknek megkönnyítsük a tanulást, két iskolai napközis csoportot létesítettünk . - . * Az óvodában javában ját­szanak a gyerekek. Tologatják az autókat, két kislány nagy igyekezettel öltözteti a babát. Jámbor Vilmosné vezető óvónő irányítja a kétcsopor­tos óvodát. Több mint ötven gyereket látnak el. A felsze­relésük kényelmes, korszerű, bőven megvan mindenük, csak hát maga az épület régi. — Társbérletben vagyunk az orvosi rendelővel, de itt van az iskolanapközi is, a gyerekek itt ebédelnek. A tanácsi kirendeltség épü­letén „Rathaus” kiírás. Ba­rátságos meleg fogadja a be­lépőt. Bonafert Gyuláné hi­vatalsegéd éppen gépkocsiadó­csekkeket rakosgat. Nevetve mondja, hogy hét esztendeje őre a kirendeltségnek. Öt dél­előtt itt lehet találni, sok a munkája, ahogy mondja, „tö- rődnivalója”. A tanács szendehelyi „őre-. — Tőzsgyökeres szendehe­lyi vagyok, mindenkit isme­rek. A tanácsi vezetők csü­törtökön-pénteken jönnek Nő­tincsről, addig is szívesen se­gítek, akinek erre van szük­sége. Küldöm a postát, meg takarítok a szomszédos orvo­si rendelőben is. Négyórás a munkaideje- Az idősebbekkel legtöbbször né­metül beszél. *■ . Az iskolában nagy a nyüzs­gés, százötven gyereket okí­tanak a „tudományokra”. Harsányi Gyula igazgató ar­ról is beszámolt, hogy nem­zetiségi község lévén, németül tanulhatnák a kicsik és a nagyobbak. A községi könyv­tárban —, amelynek Harsányi Gyuláné tanárnő, egyben szak- felügyelő a vezetője — talál­nak olvasnivalót, meséket, út­leírásokat, német nyelvű re­gényeket. — Melyek a kapósabbak? — A mesekönyvek. Azt még a nagymamák is elol­vassák. Benyitunk az egyik osztály­ba. Vincze Imre magyar-tör­ténelem szakos tanár az ötödi­kesekkel gyakorolja a szín­játszás alapjait. Az irodalmi színpad tagjai legközelebbi szerepüket tanulják. A na­gyobbak versenyeken is részt vesznek­* A közelmúltban tartottak falugyűlést Szendehelyen. Több mint kétszázan vettek részt, sokan szólaltak fel, kér­dezték meg, hogyan tovább az idén? KÉTSZER IS RÁKÉRDEZ­TEM Longauer Istvánra, az öblösüveggyár szakszervezeti bizottságának titkárára, ami­kor az évi bérfejlesztésekről váltogattuk a szót. Jól hal­lottam-e amit mondott? — Igen. Különösebb gond nélkül oldottuk meg az idén a bérfejlesztést és a differen­ciálást. Viták persze voltak. Előadódott, hogy az egyik asszony kijelentette: mivel nem kapott béremelést, nem fizeti a szakszervezeti díjat, így emeli ő a bérét ebben az évben. Nem gondolt arra, ha ezt az utat járja, önmagát zárja ki a csak szervezett dolgozóknak járó sokfajta ked­vezményből. A bérfejlesztés azért zajlott le viszonylag nyugalmas ke­retek között, mert alapos elő­készítő munka folyt, a dolgo­zók előre ismerték a lehetősé­geket, a felosztás elveit, sőt arról is értesültek, hogy front- áttörés lesz a differenciálás­ban is. — A szétosztás előtt a gyár vezetői a szakszervezeti bi­zottság, a párt, a KISZ kép­viselői közösen együtt kiala­kították a fejlesztés elveit. Ügy döntöttek, hogy oda kell adni, és differenciáltan a fej­lesztési lehetőséget, ahol a legtöbbet hozza a termelé­kenység, a hatékonyság növe­lésében. a minőség emelésé­ben. Ennek megfelelően oda adtunk bért, ahol szűk volt a keresztmetszet, ahol a kerese­ti arányokat kellett javítani, ahol az elkészített árukat gyorsan és veszteségmentesen fel kell dolgozni ,és kiszállíta­ni. végül eleget tettünk "ko­rábban vállalt azon kötele­zettségünknek, hogy ahol még nem érték el a bértarifa alsó határát, azt most véglegesen megoldjuk — kapcsolódik a beszélgetésbe Holczer Károly, a gyár munkaügyi osztályának vezetője. Szinte kínálja magát a kö­vetkező kérdés: miként való­sultak meg az előbbi elvek a gyakorlatban ? — A testületek állásfogla­lása után a gyári négyszög kü­lön üzemenként, szakmánként, illetve munkareszortonként je­lölte meg a fejlesztés lehetősé, geit. A fizikai dolgozók ré­szére szétosztható összeg 2,61 százalékot tett ki. Az alkal­mazottak valamivel többet kaptak az alsó bérhatár eléré­se miatt. Az előbbieknél a legnagyobb órabéreme­lés egy forint volt, a legala­csonyabb pedig harminc fil­lér. Az előbb említett össze­get az üzemrészekben tevé­kenykedő négyszögek tovább differenciálták a helyi körül­ményeknek és az egyes dol­gozók tevékenységének megfe­lelően. A gyárban dolgozó 2076 fizikai dolgozó közül 1460-an kaptak béremelést. A listáról kimaradtak: az A, a B és az F kemence dolgozói. A meósok közül is csak a sza­lagvégi átvevők kaptak. Azok, akik kimaradtak nem tap­soltak örömükben, de meg­tudták, hogy csak akkor jö­hetnek a jövőben is számí­tásba, ha önmagukkal szem­benézve, javítanak munkáju­kon és magatartásukon — folytatja az előbbi gondola­tot a munkaügyi osztályveze­tő. A KORÁBBI ÉVEKTŐL el­térően az idén a szakszerve­zeti bizottság még a dol­gozók kiértesítése előtt ellen­őrizte, hogy az üzemrészek ve­zetői az elveknek, a követel­ményeknek, valamint a testü­let állásfoglalásának megfe­lelően osztották szét az idei bérfejlesztést. — Ellenőrzéseink során né­hány helyen összeütközésbe kerültünk az üzemek vezetői­vel és tisztségviselőikkel. A korongos csiszolóban három napig folyt a vita, mert a bi­zalmiak rosszul értelmezték a felosztás elveit. Azt gondolták, hogy a nekik adott átlag 70 fillérből 50 fillért a meste­reknek kell juttatni, a fenn­maradó 20 fillérből pedig dif­ferenciálnak. Ezt nem enged­tük meg, mondván; nem igaz­ságos, nem felel meg az el­veknek, nem ösztönöz,, a,., jobb. munkára. — veszi vissza a szót a szakszervezeti bizott­ság titkára, majd kisvártat­va folytatja: — Az előbbi el­lenkezője történt a keverőház­ban. Az ottani négyszög kije­lentette, hogy nem ért velünk egyet, mert a szódaürítőket is bevontuk a béremelésben ré. szesüiők listájába. Szerintük fegyelmezetlenek, nem látják el feladatukat. Kérték, hogy a rájuk eső pénzt mozgóbér­ként használhassák majd fel azoknál, akik jól elvégzik ezt a munkát. Az érveléssel egyet­értettünk, elfogadtuk a módo­sítási kérelmet. A részrehajlás, s egyéb sus- musok elkerülése végett a szakszervezeti bizalmiak bér­emelését a műhelytitkárokkal, a műhelytitkárokét és a szakszervezeti bizottsági ta­gokét pedig velem beszélték meg. Az üzemvezetők önálló jogi előadók béremelésének mértékében pedig a gyári négyszög döntött — mondja a szakszervezeti bizottság titká­ra. A termelési, a kereskedelmi osztályon, valamint a tervező csoportnál túllépték a részük­re megengedett keretet. Ugyanakkor az emelésből ki­hagyták a gyesen levő kis­mamákat. A felosztást nem hagyták jóvá, az elveknek megfelelően kellett az egészet újra megcsinálni, — A bizalmiak nem csak egyetértésüket fejezték ki, hanem határozottan felülbí­rálták a gazdasági vezetők konkrét javaslatait, s ahol úgy látták, ott ők maguk nem javasoltak béremelésre olyat, aki érdemtelen volt rá — állítja határozottan a szak- szervezeti bizottság titkára. EZEK UTÁN AZ A NAGT KÉRDÉS vár megválaszolás­ra, hogy a nagyobb bér oda került-e. ahonnan várják a hatékonyság, a termelékeny­ség növelését, a minőség ja­vítását. Az üzemi bizottság titkára a búcsúzáskor, szinte ellesve gondolatomat, a kö­vetkezőket mondta: — Né­hány üzemrészben azt is meg­mondtuk dolgozótársainknak; ha nem ,iön a kívánt ered­mény, akkor a bért visszavesz- szük. Megvan hozzá a jo­gunk... Remélem erre nem kerül sor. Ve nesz Károly Eredményes évet zártak a vendéglátós brigádok NŐTT AZ ÉTELARÁNT — NÉPSZERŰ A HEK ÉS A HIDEGTÁL — KILÉPTEK A NÉVTELENSÉGBŐL Tábla (Bábel László felvételei) Fusch Antal népfronttitkár: — Felújítjuk a Petőfi utat még az esztendő első felében. Több helyre szeretnénk jár­dát, ehhez társadalmi mun­kát is igénybe veszünk. A par­kosításra kétszázezer forintot félretettünk, a tanács vezetői most keresnek tervezőt és ki­vitelezőt hozzá. Ami nagy gond, a bolt. Katalin-pusztán szép, korszerű, Szendehelyen kicsi, zsúfolt. A tanács már többször tárgyalt a Börzsöny­vidéki ÁFÉSZ vezetőivel, konkrét megállapodás eddig még nem született . . • * Hétköznapok Szendehelyen. A község megyeszéli, de ugyanúgy fejlődik, gyarapo­dik, mint a többi falu. Bizto­síték erre lakóinak szorgalma munkaszeretete. Csatai Erzsébet Értékelték a szocialista bri­gádmozgalom elmúlt évi ered­ményeit a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalatnál, ösz- szesen 44 szocialista brigád vett részt tavaly a verseny­ben, közülük 34-en a koráb­bi években már elérték a szo­cialista cím különféle fokoza­tait. Tavaly újabb három munkabrigád alakult a válla­latnál, ezek egyelőre a bolt­közi versenybe neveztek be. Még az elmúlt év elején felhívták a szocialista brigá­dok figyelmét, hogy — a szeszkorlátozási intézkedé­sekre figyelemmel — a vál­lalati lemaradás megelőzésé­re elősorban az ételforgalom növelésére fordítsanak nagy gondot. Erre ösztönözte a kö­zösségeket a vállalat gazdasá­gi vezetése is. Nehezebb körül­mények között, megváltozott külső környezetben működ­tek tavaly a vendéglátóegy­ségek, ennek ellenére szép eredmények születtek. A szeszárváltozás dacára is az összforgalmon belüli étel­arány az elmúlt évihez ké­pest tavaly 1,4 százalékkal növekedett, s ebben döntő részt vállaltak a felajánlásai­kat teljesítő brigádok. A sa­ját készítésű ételek forgalmá­ban 7,6 százalékos felfutást produkáltak, a brigádok se­gítsége révén. A három cuk­rászüzem — a kisterenyei cukrászüzem háromhónapos kiesése ellenére is — képes volt megfelelni a vele szem­ben támasztott követelmé­nyeknek. Az ételforgalom növekedé­se persze nem csak a jószán­dékon múlt. hanem az élet­revaló jó ötleteken is, melyek­ben nem szűkölködtek a ven­déglátós szocialista brigádok. Több alkalommal bemutatót rendeztek a hidegkonyhai termékek népszerűsítésére. Növelték a büféáruk válasz­tékát, sikerült a közönség kedvencévé tenni a Hek sült halat, s ’ezen kívül sokféle, hidegtálból választhat a ven­dég. A süteményvásárok és -bemutatók is a fő cél megva­lósulásának javára szolgáltak. Gyakran állítottak össze be­mutatót üdítő italokból, va­lamint teából és teasütemény­ből is. A presszókban dolgozó bri­gádok közül a Kovái’ és a Kő­virág brigádtagjai vállalták, hogy kilépnek a névtelenség­ből. Nevüket munkaruhájukra tűzve, név szerint is felelős­séget vállaltak munkájukért, s ezen túl a személyes kap­csolatteremtést is megkönnyí­tették.' Élő kontaktust tartanak a vendéglátós brigádok a szál­lító partnerekkel. Azok kép­viselőit rendszeresen meghív­ják a brigádösszejövetelekre, s ezáltal a jó kapcsolatokat is a munka javítására gyümöl- csöztetik. Sok brigád támogat óvodát, iskolát, szociális otthont. \ mátranováki Vén diófa étte­rem kollektívája például a he­lyi óvodával kötött szocialis­ta szerződést, a 74-es cuk- rászüzem brigádja a.salgótar­Ami nincs a borítékban... Kereken 7 millió kereső kapja kézhez Csehszlovákiában havonta kétszer a fizetési bo­rítékot. Ezek a borítékok év­ről évre vastagabbak: míg 1970-ben egy-egy munkás vagy alkalmazott havi átlagos jö­vedelme 1937 cseh korona volt, 1978-ban már 2500. Az egy háztartásra jutó havi jövede­lem megközelíti az 5 és fél ezer koronát, ha a különféle szociális szolgáltatásokat is számba vesszük..mert ez a je­lentős összeg nincs benne a borítékban' A csehszlovák dolgozók fi­zetéséből egyetlen levonás van: a jövedelmi adó; sem gyászati eszközök, a gyógy- társadalombiztosítási hozzájá- szerek ára névleges: a gyógy- rulást, sem nyugdijjárúlékot szerért egy koronát kell fi- nem fizetnek. A lakosság szociális, kultu­rális és orvosi ellátásra for­dított összegeket az állam fe­dezi. 1977-ben 106,7 milliárd cseh koronát biztosítottak ezek­re a célokra az állami költ­ségvetésből. Ingyenes az egészségügyi el­zetni, azaz egy vasárnapi új­ság árát. Ingyenesek a tan­könyvek is. Az állam nyug­díjakra 36,6 milliárdot, be­tegségi biztosításra 11 milliár­dot, családi pótlékra több mint 10 milliárdot fizetett ki 1977-ben. E sokféle juttatás révén Csehszlovákia minden la­látás. az iskolák — az óvodától kosára havonta 592 cseh ko- a főiskoláig —, a szülők csak róna jut „borítékon kívül.” ~z iskolai étkeztetés költségei­hez járulnak hozzá. A lak- f bérek minimálisak. A gyó- | jani Salgó úti kisegítő isko­lával tart kapcsolatot. A Kő­virág presszó és a Kővár ét­terem kollektívája a salgóbá- nyai gyermekvédő intézetet patronálja. A balassagyar­mati kórházzal szemben levő bisztró brigádja évente meg­újítja szocialista szerződését, a mellette levő szociális otthon­nal, lelkiismeretesen segítve az ott lakó öregeket. Az idei értékelés szerint ta­valy kiemelkedő eredményt értek el a munkaversenyben a Salgó étterem, a cukrász- üzemi, és a hidegkonyhai bri- "adok, valamint a Kővirág íresszó kollektívája. NÓGRÁD - 1979. február 22., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom