Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
Császári tábornokokat végeztek ki Iránban Ű|ra megindul a légi forgalom Pénteken mintegy 10 ezer emberből álló békés tüntető menet követelte Khomeini teheránj főhadiszállása előtt a sah hadseregének feloszlatását és népi hadsereg felállítását. A tüntetők javasolták, hogy hozzanak létre „foradalmi bizottságokat, azokból a katonákból, akik a nép javára munkálkodtak”. Ugyanakkor b monarchia hadserege parancsnokának kivégzését követelték. Pénteken Teheránban kivégeztek négy iráni tábornokot. A kivégzésről szóló rá- diójelentés szerint a tábornokokat — köztük a hírhedt titkosrendőrség, a SAVAK Vezetőjét — „kínzások, tömeggyilkosság, hazaárulás és korrupció vádjával ítélték halálra, s az ítéletet az iszlám fegyveres erői azonnal végrehajtották”. A jelentés beszámolt arról is, hogy a kivégzett tisztek vagyonát kisajátították. Hírügynökségi jelentések szerint abban az épületben, ahol a kivégzés történt, más katonai vezetőket és volt minisztereket is fogva tartanak, így Sapur Baktiart, a sah által kinevezett utolsó kormányfőt, valamint Amir Abbasz Hoveida volt miniszterelnököt. A Forradalom Hangja elnevezésű rádióállomás pénteken hírül adta, hogy szombaton a teheráni repülőtereken újra megindul a légiforgalom. Ibrahim Jazdi miniszterelnök-helyettes pénteken felhívást intézett a Perzsa-öböl néhány országához, hogy tartóztassák le azokat az iránia- . kát, akik a hét végi hatalomátvétel óta menekültek el az országból és adják át őket az iráni hatóságoknak —. jelentette a Forradalom Hangja rádióállomás. Az Iráni Néppárt (Tudeh) csütörtökön Párizsban nyilvánosságra hozott nyilatkozatában közli, hogy a párt támogatja Khomeininek az iráni néphez intézett felhívását, amely a munka február 17-1 újrafelvételére szólítja fel az irániakat. (MTI) Kulaiják a szerencsétlenség áldozatait r Péntekre virradóra újabb holttesteket találtak a Varsó központjában álló banképület romjai között. A reggelig kiadott jelentések szerint az éoületben eddig ismeretlen okból bekövetkezett csütörtöki robbanás több mint negyven halálos áldozatot követelt. A holttestek egy részét még nem sikerült azonosítani; 38 személyt részesítettek elsősegélyben és 77-et kórházban ápolnak. Miután a romeltakarítási munkák még mindig folynak, s ezek az adatok sem tekinthetők még véglegesnek. A robbanás csütörtökön, nem sokkal déli 12 óra után történt. A varsói főpolgármester Jerzy Majewski által felállított különleges bizottság vizsgálja a katasztrófa okait. A fővárosi tanács úgy döntött, hogy a város lakosait mélyen megrázó szerencsétlenség miatt pénteken nem tartanak a fővárosban és megyéjében szórakoztató rendezvényeket és zárva tartanak a színházak és a mozik. Uálosslmonyi ülés (Folytatás az 1. oldalról) közelítve a 3000-et. Noha az elnökség mellett működő szakmai bizottságok tevékenységét személyi változások is akadályozták, többségében eredményes munkát végeztek. Javult a szervezeti élet. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete — amely a legkiemelkedőbb munkát végezte az egyesületek között — a pásztói és a nagybátonyi területi csoporttal erősítette a megye városain kívüli szervezeti kereteket. A MTESZ megyei elnökségének és a tudományos egyesületeknek az idei programja a megye távlati fejlődését .meghatározó irányelvekre, valamint a népgazdaság jelenlegi helyzetéből származó körülményekre alapozódnak. Tovább kell erősíteni a szervezettséget, az önálló egyesületi munkát, a tagegyesületek együttműködését. Az elnökség mellett működő szakbizottságok közül kiemelt szerepe lesz a tudományos tájékoztató és az anyagmozgatási bizottságnak. Utóbbi összefügg a Kis- terenyén meginduló görgős szállítópályák gyártásával és az ezzel egyidőben kiépítendő oktatóbázis létrehozásával. A munkaterv számos feladatot tartalmaz a tartalmi munka javítására, ami összefügg az aktuális problémák megoldásának társadalmi úton történő segítésével. A tudományos egyesületi munkában is jobban helyet kapnak azok a feladatok, amelyek az egyensúlyi helyzet javítását segítik. A vitát követően a választmány személyi változásokat fogadott el. A tábornok és a szög r Az első pillantásra csak mulatságos bosszúságnak tűnik annak a hírnek a tartalma, amely a csütörtöki NÓGRÁD utolsó oldalán jelent meg. Arról van szó, hogy a dublini brit nagykövetség katonai attaséja a II. világháború hősének családi templomban megrendezett gyászszertartása helyett egy katolikus templomba tévedt, ahol az angol befolyás ellen küzdő Ír Köztársasági Hadsereg ideiglenes szárnyához tartozó veterán emlékének adóztak. A magas vendég csupán a szertartás végén jött rá, hogy rossz templomban végez lelkigyakorlatot. Akik nevetnek, azok megfeledkeznek Belfastról, a robbanó bombákról, a kémények mellett meghúzódó mesterlövészekről. arról a csendes, majdnem polgárháborúról, mely Írországban fel-fellobbanva, el-elcsitulva évek óta folyik. Hyugati hírmagyarázók általában vallásháborúnak nevezik. Hiszen a katolikus írek próbálják így — magyarázatuk szerint — lerázni a protestáns angol igát. Hogy mennyire nem vallásháború az írországi helyzet, azt példázza William Robertson tábornok tévedése, hiszen a protestáns Anglia képviselőjének — ha valóban a vallási elvakultság szed áldozatokat^ Írországban —, pillanatok alatt rá kellett volna jönnie, nem protestáns templomban van. Szórakozottsága folytán azonban kibújt a szög a zsákból. Vajon megbüntetik-e a katonatisztet, úgy, ahogy azt a három nyugatnémet altisztet meghurcolták, akik egyenruhásán részt vettek egy egykori náci koncentrációs tábor áldozatainak emlékünnepén. Vagy talán egy tábornoki ballépés bocsánatosabb a NATO hadseregeiben, mint az altisztek őszinte emberi érzése? — g. — AZ IRÁNI VIHAR (2.) A „fehér forradalom” A brit kormány 1953-ban hadihajókat küldött a Perzsa-öbölbe, hogy megakadályozza az olajkincs államosítását. Londonban azonban elkéstek. Időközben ugyanis az amerikaiak „beásták” magukat Iránban, amely rendkívül fontossá vált számukra. Először is a Szovjetunióval határos lévén, jó támaszpontul szolgált, másodszor az olajra az amerikai társaságok is szemet vetettek, s meg is kaparintották. Előbb azonban azt tanácsolták Londonnak, hogy tekintsen el a fegyveres beavatkozástól, majd a nemzetközi piacokon megszervezték az iráni olaj bojkottját, aminek következtében egy év alatt Irán csak 132 ezer tonna olajat tudott eladni, noha az államosítást megelőző két évben a kivitel 34 millió tonna volt. Az irániakat saját olajukba fojtották. S miközben dúlt az olajcsata, megkezdődött a szervezkedés Moszadik kormányának megbuktatására. Az amerikaiak Teheránba küldték a CIA közel-keleti szakértőjét, Kermit Rooseveltet. Az 1953. augusztus 15-ére tervezett puccsot még sikerült leszerelni, s a császár, akit a tervbe beavattak, Bagdadon át Rómába menekült. Ezután az amerikaiak újabb akcióba kezdtek. Egymillió dollárt osztottak ki az alvilágban, a bűnözők felizgatták a fanatikus hívőket a tömeg megrohamozta Moszadik miniszterelnöki rezidenciáját, s megbuktatta kormányát. Az akció közvetlen irányítója Zahedi tábornok, a császár bizalmasa miniszterelnök lett. (Reza Pahlavi később menesztette őt, mert kényelmetlenné vált számára. Legutóbb Irán washingtoni nagyköveteként működött.) A száműzetésből visszatérő császár új egyezményt kötött a külföldi olajtársaságokkal, s már nem az angolokat, hanem az amerikaiakat részesítette előnyben. Az Irániak számára azonban minden maradt a régiben: a rosszultáp- láltság. a magas gyermekhalandóság és a 90 százalékos írástudatlanság párosult a feudalizmussal. Egy potenciálisan gazdag ország lakosságának döntő többsége a létminimum alatt tengette életét, miközben a külföldi társaságok meggazdagodtak az olaj hasznából. Ilyen volt a helyzet az országban, amikor a sah elhatározta, hogy megcsinálja „fehér forradalmát”. 1963. január 26-án népszavazás indította útjára a reformsorozatot, amelynek legfontosabb pontjai közé tartozott: az 500 hektárnál nagyobb földbirtokok felosztása; az erdők és vizek köztulajdonba vétele; a földesúri bíráskodás megszüntetése; a nők szavazati jogának biztosítása ; országos kampányt szerveztek a 90 százalékos analfabétizmus csökkentésére. A síita egyház ellenállási mozgalmat indított, részben azért, mert elvesztette földbirtokait, másrészt veszély fenyegette befolyását. A sah azonban könyörtelenül leverte a mozgalmat, Khomeini főpapot pedig száműzte. A sah tisztában volt vele, hogy az olajtartalék legfeljebb 30 évre elegendő. Ezért azt tervezte, hogy ez idő alatt modern tőkés ipart hoz létre. Kedvenc mondása volt, hogy 2000 után Irán nem olajat, hanem aszpirint fog exportálni a tőkésországokba. Ezek a tervek azonban nem vették figyelembe a realitásokat, azt, hogy évszázadok mú- lasztását nem lehet két évtized alatt pótolni. Mert. igaz ugyan, hogy az olajárrobbanás évében — 1974-ben — Iránban 513 dollár volt az egy főre jutó nemzeti jövedelem, s hogy 1979-re elérte a 2500 dollárt, azonban ez az óriási gazdagság rendkívül egyenlőtlenül oszlott meg. Először is nagyobb részét a hadsereg felfegyverzésére költötü NÖGRAD - 1979. február 17., szombat Miként fejlődőit megyénk ? (Folytatás az 1. oldalról.) Gabonaféléket 36,5 ezer hektáron, az előző évinél 4,5 százalékkal kisebb területen termesztettek, az összes termelés viszont 6,7 százalékkal több mint 1977-ben. Ez elsősorban a legnagyobb területen termesztett búza jó terméseredményének köszönhető, melyből hektáronként 3943 kilogrammot takarítottak be a megye gazdaságai. Az őszi betakarítású növények terméseredményei is kedvezőbbek az 1977. évinél. A nagyüzemek előzetes adatai szerint a főbb növények termésátlaga és termésmeny- nyisége — a lucerna kivételével — meghaladta az előző évit. A kukorica termésátlaga a nagyüzemekben mintegy 18. a cukorrépáé 16,6, a burgonyáé 28,3 százalékkal nagyobb, a lucernáé 2 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1977-ben. Zöldségfélékből — a vetésterület növekedése ellenére — kevesebb termett az előző évinél, a gyümölcsfélék termésmennyisége sem érte el az 1977. évit. A megye szarvasmarha- állománya 1978 végén 41,7 ezer darab volt, 1,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a tehénállomány 2,6 százalékkal nőtt. A sertések száma 73.3 ezer darab volt, kevesebb, mint az előző év végén. Az anyakocák száma mérsékeltebben, 3,7 százalékkal csökkent. A juhállomány 1978. végén elérte a 75 ezer darabot és 3,8 ^százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az anyajuhok száma ennél lényegesen nagyobb arányban nőtt és év végén 49,3 ezer darab volt. Nagyobb mértékű csökkenés csak a baromfiállománynál tapasztalható. Az egy tehénre jutó termelt tej mennyisége — az előzetes adatok szerint — elérte a 3100 litert, amit az V. ötéves tervben 1980-ra irányoztak elő. Ugyancsak jelentős javulás tapasztalható a gyapjútermelésben. A mezőgazdasági üzemek a szocialista felvásárló szervek részére 8,7 százalékkal több kenyérgabonát, 2,3 százalékkal több takarmánygabonát és 51,6 százalékkal több kukoricát értékesítettek. mint 1977. évben. A vágóállatok közül csak a vágó- juh felvásárlása nőtt 10,0 százalékkal, a vágómarháé 2,5, a vágósertésé 0,3, a baromfié 2.8 százalékkal csökkent. Jelentős ugyanakkor az állati termékek értékesítésének növekedése, amelyek közül a tehéntej 10,1, a tyúktojás 7,5, a gyaojú mennyisége pedig 9.8 százalékkal haladta meg az 1977. évit. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai viszonyítva — folyó áron — összességében 8,2 százalékkal nőtt és közéi 5,3 milliárd forint volt. Ezen belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma 2,6, az iparcikkeké nem egészen 2,7 milliárd forint volt Az összes kiskereskedelmi forgalom 32 százaléka élelmiszer-vásárlás, 16,3 százaléka vendéglátási eladásként jelentkezik. Változatlan áron az előbbi forgalma az 1977. évit kissé meghaladó mértékben 3,2 százalékkal nőtt, az utóbbié ugyanakkor évek óta először csökkent, 1,6 százalékkal. Az előbbi évek tendenciájával ellentétben a ruházati forgalom 1978-ban megélénkült és összehasonlítható áron az , előző évhez viszonyítva 2,2 százalékkal nőtt. Legnagyobb mértékben, 5,7 százalékkal — az összes eladási forgalom 38,5 százalékát jelentő — vegyesiparcikk-forgalom nőtt, annak ellenére, hogy egyes tartós fogyasztási cikkek eladási forgalma — áruválaszték-hiány következtében — elmaradt az előző évitől. Villanybojlerből közel 42, mosógépből 15, centrifugából 5 százalékkal többet adtak el, mint az előző évben, a háztartási elektromos hűtőszekrény és porszívó forgalma ugyanakkor 6 százalékkal csökkent. A járművek közül csupán az új személygépkocsi forgalma nőtt 11 százalékkal, a motor- kerékpár és kerékpár forgalma csökkent. A híradástechnikai cikkeken belül 4 százaA megye lakosságának pénzbevételei — a Magyar Nemzeti Bank Nógrád megyei Igazgatóságának adatai alapján — az előző évi bevételekhez viszonyítva 9,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a bérből élők bevételei 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A bérből élők bevételein bélül az elmúlt évben legnagyobb mértékben az állam- igazgatási és a vállalati munkabérek emelkedtek. A szövetkezeti munkabérek és az egyéb személyi jövedelmek növekedése ennél kisebb mérvű volt. A családi pótlékok és egyéb társadalombiztosítási kifizetések az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,8 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdaságbői származó bevételeken belül a termelőszövetkezeti munkabérek összege az 1977. évinek 99 százalékára csökkent, a tsz munkadíjak összege ugyanakkor 10,2 százalékkal emelkedett. (A kettő együttesen 4,6 százalékkal nőtt.) A felvásárlásból származó bevételek 1978. évi növekedése csupán 1,5 százalék, az egyéb mezőgazdasági bevételek pedig 12 százalékkal emelkedtek. A lakosság készpénzes áruvásárlása — az MNB adatai alapján — a készpénzbevételeiknél lassabban, 7,1 százalékkal nőtt és ez erősen éreztette hatását az OTP- betétállomány alakulásánál. A lakosság takarékbetét-állománya az elmúlt évben 345 millió forinttal emelkedett és az év végén közel 2,3 milliárd forint volt. Különösen nagymérvű volt a gépkocsifedezeti számlák állo- mányemélkedése. Tavaly 5371 új gépkocsi-előjegyzés történt, és az előjegyzések száma az év végén 9972 volt, 154 millió forint értékben. A lakossági hitelállomány a betéteknél lassúbb ütemben, 15,1 százalékkal emelkedett, és 1978. év végén 1,6 milliárd forint volt, aminek zömét hosszú lejáratú hitelek jelentik. A megye kiskereskedelmi áruforgalma az előző évhez lékkai több televíziót, 34 százalékkal több ' magnetofont és 29 százalékkal több lemezjátszót adtak el, mint 1977-ben. A rádióvásárlás ugyanakkor 40 százalékkal visszaesett. (A bázisidőszak forgalmát jelentősen emelte a kedvezményes vásárlási akció) A megye lakossága az elmúlt évben 167 millió forint értékű bútort vásárolt és mintegy 7,3 millió forintot adott ki zseb- és karóra- vásárlásra. A megye 4,4 milliárd forint értékű bolti kiskereskedelmi forgalmának 48,5 százalékát a két városban bonyolították le az összességében 37,3 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi egységekben. Ez az összes bolti alapterület 41,3 százalékát jelenti. A megye 60 000 négyzetméternyi vendéglátói alapterületének 39 százaléka van a két városban és a forgalom 42 százaléka ott jelentkezett. A megye kereskedelme egyébként a megnövekedett forgalmat az ösz- szes foglalkoztatottak létszámának 1,6 százalékos növelésével látta el. A lakónépesség száma és életkörülményei ték, aztán új modern gyárakat építettek a japánok, amerikaik, franciák és angolok segítségével, amelyek azután — mint például a Toyota gyár — alig 30—40 százalékos kapacitással dolgoztak, mert a munkaerőképzés elmaradt a beruházás ütemétől. Mindeközben, mivel a földet csak kiosztották, de a parasztok nem kaptak se gépeket, se más, a műveléshez szükséges eszközöket, a földek egy része parlagon maradt, csökkent a termelés, a parasztok pedig milliós tömegekben vándoroltak a városokba, megélhetési lehetőséget keresve. Ezek a milliók a növekvő infláció miatt az éhhalál küszöbén vegetáltak, a felső réteg viszont a korrupciós üzletek révén mérhetetlenül meggazdagodott. A császári család maga 2,4 milliárdos magánvagyonra tett szert, amelyet svájci bankok kezeltek. Növelte az elégedetlenséget, s közelebb hozta egymáshoz a vallásos és a világi ellenzéket, hogy az uralkodó elbizakodottságában megszüntette a pártokat, s létrehozta saját „császári” pártját, a Rasztakhizt. S volt még valami, ami feszítőerőként hatott: a fegyverkezésre költött milliárdok, s az országba beáramló amerikai tanácsadók tízezrei, akik életmódjukkal kihívták maguk ellen az irániak haragját. Kanyó András (Következik: A Perzsa-öbö’ csendőre) Nógrád megyében 1978- ban (eset helye szerint) 3550 élveszületés ék 3059 halálozás volt. A természetes szaporodás 491, alig fele az előző évinek. A vándorlási különbözet körülbelül 600 fős veszteséget jelent. Így a megye népessége mintegy 100 fővel csökkent és 1973. végén 236 ezer volt. A múlt évben épített 1506 lakás 47,4 százaléka a két városban, 52,6 százaléka a községekben épült. Az új lakásokra a korábbiaknál nagyobb alapterület, és a növekvő szobaszám jellemző. Az 1978. évben elkészült lakásoknak mindössze 1,1 százaléka volt egyszobás, a 3 és több szobás lakások aránya ugyanakkor már 47,2 százalék. Az év folyamán a megyében 364 lakás szűnt meg, a tényleges lakásszaporulat tehát 1142 volt. Az év végén a megyében összesen 410 orvos dolgozott. A körzeti orvosok száma 99 volt, kevesebb, mint 1977-ben. Ennek következtében a betöltetlen orvosi körzetek aránya az előző évi 2,8-ról 9,2 százalékra nőtt. Az időszak végén a megye kórházai ösz- szesen 2141 kórházi ággyal rendelkeztek, melyből 31 ágy Balassagyarmaton a kórházban folyó rekons<r„l<. ciós munkálatok miatt szünetelt. Az 1978. évi ágyfejlesztés eredményeként azonban az év végén 3,0 százalékkal több működő kórházi ágy volt a megyében, mint 1977. év végén. A Romhányban átadott 20 férőhelyes bölcsődével a bölcsődék száma 21, a férőhelyei 791-re nőttek. A 100 férőhelyre jutó bölcsődés gyermekek száma az előző évi 112-ről 103-ra csökkent. 1978. évben a megyében 4 új óvoda létesült, az óvodai helyek száma peig 350-nel bővült Az óvodás gyermekek száma azonban 951 fővel nőtt, így a zsúfoltság tovább fokozódott. A megye 134 általános iskolájában az 1978—79-es tanév elején 1,1 százalékkal több nappali tagozatos tanuló volt, mint az előző tanév elején. Az osztálytermek száma kettővel kevesebb, a tanerők száma a *tanév elején 2,5 százalékkal több mint az előző tanévben. A középiskolák nappali tagozatán 3505 diák kezdte meg tanulmányait, 1,8 százalékkal kevesebb, mint az 1977—78-as tanévben. Ezt a gimnáziumi tanulók számának csökkenése okozta, mivel a szakközépiskolások száma kismértékben nőtt és arányuk elérte az 55,5 százalékot. A középiskolai tanerők száma 270,
