Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV. ÉVF., 40. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1979. FEBRUÁR 17., SZOMBAT Kedvező jelenségek — kijavításra váró tennivalók /fiiként fejlődött megyénk, hogyan gazdagodtak dolgozói ? A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igaz­gatóságának jelentése a megye 1978. évi társadalmi-gaz­dasági eredményeiről. Beruházás A megye területén 1978-ban 43 darab 25 millió forint fe­letti költségelőirányzaté be­ruházás kivitelezése folyt. Az éves terv mintegy 1,7 milliárd forint volt. A teljesítés — bár az előző évekét lénye­gesen meghaladta — 300 millió forinttal elmaradt a tervezettől. Az év folyamán a kivitele­zők három ipari és két kom­munális beruházást adtak át rendeltetésszerű használatra és több részleges üzembe he­lyezés is volt. A Magyar Ká­bel Művek Balassagyarmaton 114 millió forint értékben húzó- és gépsorokat helyezett üzembe. Ugyancsak Balas­sagyarmaton, a fémipari vál­lalat 1978 decemberében át­vette a hidraulikus alumíni- umbányatám-gyártás I. üte­mét. Figyelemre méltó, hogy a beruházás négymillió fo­rint költségmegtakarítással valósult meg. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben befe­jeződött a kovácsolt és sajtolt termékek fejlesztését bizto­sító beruházás. A rész üzem­be helyezések közül említést érdemel Mátranovákon a Ganz-MÁVAG Vagon- __ és Gépgyár acélszerkezet-előké­szítő csarnokának átadása, valamint a Mátravidéki Hő­erőműnél a GIB 40/34 típusú gőzkazán üzembe helyezése. ' A további 16 jelentős ipari beruházás kivitelezése a ter­vezettnél lassúbb ütemű volt. A Romhányi Építési Kerá­miagyárban, a salgótarjáni síküveggyár feldolgozóüze­mében, és a Lampart ZIM salgótarjáni gváresysége ön­tödekorszerűsítésénél volt jelentősebb lemaradás. Lényegesen kedvezőbb a helyzet a megye 7 vízügyi be­ruházásánál, melyeknél az évi teljesítés alig marad el a tervezettől. A megye két hír­közlési beruházásánál az el­múlt évi teljesítés alig halad­ta meg az ötven százalékot. Lemaradás jelentkezik a Crossbar központnál és a Budapest—Vác—Eger közöt­ti koaxiális gerincvezeték­építésnél is.' Továbbra sem halad megfelelő ütemben a balassagyarmati Volán-telep beruházása. A megye 12 kommunális beruházásából az elmúlt év­ben kettőt adtak át. Salgó­tarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolában 1978 decemberében megkezdődhe­tett az oktatás. Teljes üzem­be helyezésre került Kistere- nyén a 264 férőhelyes neve­lőotthon. A kivitelezés alatt álló további 10 kommunális beruházásnál az 1978. évi tervtől való lemaradások és túlteljesítések lényegében ki­egyenlítik egymást. A tanácsi beruházások ér­téke 1978-ban 625 millió fo­rint volt, folyó áron 4,2 szá­zalékkal több mint az előző évben. Ezen belül az építési beruházások értéke 10,7 százalékkal nőtt, a gépi be­ruházásoké 17,3 százalékkal csökkent. Az összes tanácsi beruházások egyharmada anyagi, kétharmada ' a nem anyagi ágazatok céljait szol­gálta. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek beruházá­sainak értéke 334 millió fo­rint volt. melynek 22,4 szá­zalékát építésekre, 63.7 szá­zalékát gépek vásárlására fordították. Ipar A megye szocialista ipará­nak termelési volumene 1978- ban az előző évihez viszo­nyítva 3,4 százalékkal, szén­bányászat nélkül 5,2 százalék­kal nőtt. Tekintve, hogy az összes foglalkoztatottak szá­ma 1977-hez képest 0,4 szá­zalékkal, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 0,2 százalék­kal nőtt, a többlettermelést döntő hányadban az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 3.0 százalékos, illetve a fizi­kai foglalkozásúak termelé­kenységének 3,2 százalékos javulása eredményezte. Leg­nagyobb mértékben az elő­ző évihez viszonvítva 4.9 százalékkal az óratermelé­kenység javult. Az állami iparon belül döntő súlyt képviselő nehéz­ipar termelési volumene csak mérsékeltebben, 2,7 száza­lékkal emelkedett, és a több­lettermelés forrása lényegé­ben teljes egészében a ter­melékenység javulása volt. A nehézipar termelésének az előző évinél alacsonyabb nö­vekedési ütemét nagymérték­ben befolyásolta, hogy a bá- nváiszat termelési volumene 2.6 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A kohászat termelése 1977-hez viszonyítva 4,5 százalékkal íexoortia közel 10 százalék­kal! nőtt. Az ágazatban fog­lalkoztatottak létszáma kis­mértékben csökkent, a több­lettermelést tehát teljes egé­szében a termelékenység 4,5 százalékot meghaladó mér­tékű javulása eredményezte. Lényegében minden vonat­kozásban azonos tendencia jellemezte a gépipar elmúlt évi tevékenységét is. Az ága­zat termelési volumene az előző évihez képest 2,8 szá­zalékkal (ezen belül az ex­porté 3,7 százalékkal) nőtt. A többlettermelés forrása teljes egészében a , fizikai foglalkozásúak termelékeny­ségének előző évihez viszo­nyított 3,3 százalékos javu­lása volt. A megye ipara szempontjá­ból jelentős gépiparon be­lül a gép. és gépiberende- zés-toarban a termelés a ter­melékenység javulása ered­ményeként az átlagot megha­ladó mértékben. 4.7 száza­lékkal emelkedett. Még ezt is meghaladó mérvű (8.3 szá­zalék, illetve 10.6 százalék) volt az 1977. évihez, viszonyí­tott termelésnövekedés a közlekedésiesz.köz-ipar, vala­mint a villamos,sép- és ké­szülékiparban, bár e két al- áaaz.atban a többlettermelést szinte kizárólagosan a fog­lalkoztatottak létszámának minteoy nvo'lcxzázalékos emelésivel érték el. A leg­nagyobb mérvű (22.1 száza­lékost termelésnövelés a híradásterbnikai iparban volt. A többlettermelés dön­tő hányadát a fizikai foglal- szonyítva 10,7 . százalékkal kozásúak termelékenységének emelkedett. A textilruházati közel 20 százalékos javulása ipar termelése (2,5 százalékos eredményezte. A fémtömeg- termelékenységjavulás mel- cikk-ipar termelése az 1977. lett, döntő hányadban a fog­évi 90' százalékára esett visz- lalkoztatottak számának 4,6 sza, miközben a fizikai fog- százalékos növelése eredmé- lalkozásúak létszáma 6,1 nyeként) mérsékeltebb ütem­százalékkal csökkent, terme- ben 7,3 százalékkal emelke- lékenységük pedig 4.4 szá- dett. A több mint 2500 főt zalékkal romlott 1977-hez foglalkoztató textilipar az viszonyítva. egy százalékot alig meghala­Az építőanyag-iparban az dó többlettermelést a foglal- összes foglalkoztatottak száma koztatottak létszámának 4,5 az előző évihez képest 1978- százalékos emelésével érte ban 4,5 százalékkal nőtt, a el, miközben a termelékeny­termelékenységük mérsékel- ség több mint három száza­ién, 1,3 százalékkal javult és lékkai romlott, így az átlagost meghaladó A megye iparában kis súlyt (5,9 százalékot kitevő) több- képező —, de a lakosság el- lettermelés elsődleges fórrá- látása szempontjából mégis sa a létszámnövelés volt. Bár jelentős — élelmiszeripar az ágazat exportja az előbbi- termelése az előző évihez ké­nél kisebb mértékben (3,2 pest csupán 1,6 százalékkal százalékkal) nőtt, kedvező, emelkedett. Termelékenysé- hogy ezen belül a külkeres- gük alig haladta meg a há- kedelmi kiszállításnak több rom évvel korábbi színvo- mint kétharmadát kitevő tő- nalat, a többlettermelés lé- késexport 15,3 százalékkal nyegében a létszámnövekedés emelkedett. eredménye. A könnyűipar termelése a A szövetkező ipar 1978. megyei átlagot meghaladó évi termelése az előző évi­mértékben (8,1 százalékkal) hez viszonyítva 5,3 százalék­volt több mint 1977-ben. A kai emelkedett, kizárólago- többlettermelés —, amit egy- san a 6,5 százalékos terme- részt a foglalkoztatottak lét- lékenységjavulás eredmé- szárnának 3,4 százalékos nő- nyeként. Bár a szövetkezeti velése, másrészt a termeié- ipar megye iparán belüli — kenység 4,5 százalékos javu- létszám szerinti — aránya je- lása eredményezett — kizá- lentős (több mint 10 száza- rólagosan a belföldi árualap lék), az állami iparénál ki- és választék bővítését segí- sebb fokú gépesítettsége és tette, a megye könnyűipará- eszközellátottsága következ- nak exportja ugyanis (bár a tében termelési eredménye három év előttinek kétsze- a megyei mutató értékét rese volt) az előző évihez csak minimális mértékben ja­viszonyítva 6 százalékkal vította. csökkent. A megye szocialista ipará­Az ágazaton belül — az nak exportja 1978-ban az Ipoly Bútorgyár rekonstruk- előző évhez viszonyítva (fo­ciója hatására — rendkívül lyóáron) 4,5 százalékkal nőtt kedvező eredményt ért el a és értéke összességében fafeldolgozóipar, ahol az megközelítette a 2,7 milliárd előbbi évivel azonos lét- forintot. A konvertibilis va­siammal, kizárólagosan a lutaövezet országaiba irá- termelékenység javításával a nyúló kivitel az átlagosnál termelés volumene egy év mérsékeltebb ütemben, 2,1 alatt közel 34 százalékkal százalékkal nőtt, de még így nőtt. Kedvező a nyomdaipar is a megye Ipari exportjá- eredménye is, mert a termelés nak 61.4 százalékát jelenti, volumene — a foglalkozta- A rubelelszámolású export tottak létszámának három- (az előző évi csökkenést kö- százalékos növekedése és a vetően) 7,3 százalékkal emel­het százalékot meghaladó kedett, meghaladta az esv- termelékenységjavulás ered- milliárd forintot, de alacso- ményeként — 1977-hez vi- nyabb az 1976. évinél. Építőipar A megyei székhelyű szó- csökkent. Ennek oka a mi- cialista építőipar saját épí- nisztériumi építőiparban a tési-szerelési munkáinak termelékenység romlása, a értéke 1978-ban 1192 millió tanácsi építőiparbdn pedig a forint volt, 1,5 százalékkal nagymérvű létszámcsökkenés, magasabb, mint az előző A szövetkezeti építőipar ter- évben. Ezt a többletet a me- melése 1977-hez viszonyítva gye építési szervezetei a változatlan áron 10,1 száza- foglalkoztatottak termeié- lékkai emelkedett, főként a kenységének 2,3 százalékos termelékenység javulása javulásával érték el. A tel- eredményeként, jesítés értékben valamivel Az építőipar erőinek kon­kevesebb az 1978. évre elő- centrációja 1978-ban sem ja- irányzottnál. A lemaradás az vult, mivel a megkezdett állami építőiparnál jelentke. munkák darabszáma 10 zett, mivel a szövetkezeti épí- százalékkal, költségvetési ér­tőipar túlteljesítette éves tékük pedig 6,7 százalékkal előirányzatát. több volt, mint az átadotla­Kedvezőtlen, hogy az álla- ké. Az építőipari szerveze­tni építőipar saját építósi-sze- tek 1978-ban 638 lakást ad- relési munkáinak változat- tak át a megrendelőknek, lan áras értéke 1977-hez vi- 155-tel kevesebbet, mint az szonyítva 5,4 százalékkal előző évben. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságának lan áron 1,7 százalékkal ha- bruttó termelése 1978-ban ladta meg az 1977. évit. A nő. az előző évi kimagaslóan jó vekedés nem éri el az ötödik eredmények után mérsékel- ötéves tervidőszakra terve- tebb ütemben nőtt, előzetes zett éves növekedési ütemet, számítások szerint változat- (Folytatás a 2. oldalon) A KGST-ben a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára kapta meg az atomerőművi készülékek gyártását. Ebben az esz­tendőben 35 millió forint értékben készítenek ily készülé­ket az NDK-beli NORD atomerőműveket beruházó vállalat­nak. A különleges technológiával és különleges anyagból készülő különböző méretű tartályokat a Kossuth nevét vi­selő aranykoszorús szocialista brigád tagjai gyártják A szovjet—magyar barátság jegyében Eseményekben és eredményekben gazdag évet zártak az MSZBT- tagcsoportok Munkaértekezletre gyűltek az országos elnökség munka- össze az MSZBT-tagcsoportok terve alapján sikeresen vé- ügyvezető elnökei tegnap Sál- gezték. Ennek nyomán tovább gótarjánban, az MSZMP sál- erősödött a városban a Szov- gótarjáni bizottsága épüle- jetünió, a többi szocialista őr­iének tanácstermében. Napi- szag és hazánk népeinek ba- renden szerepelt az 1978. évi rátsága, a proletár intemacio- MSZBT-munka városi értéke- nalizmus szelleme, lése, továbbá a résztvevők Részletesen szó esett az megbeszélték az MSZBT or- MSZBT-tagcsoportok idei fel- szágos elnökségének Idei adatairól is. Többi között, munkatervéből adódó helyi külön hangsúlyt kap az idei feladatokat. munkában a szovjet—magyar Vincze János, a városi párt- tudományos és műszaki bizottság propaganda- és mű- együttműködés harmincadik velődési csoportjának vezetője évfordulójának méltó meg- köszöntötte a jelenlevőket. Az ünneplése, az évfordulós te- MSZBT-tagcsoportok múlt évi vékenység, ezen belül a Ta- működéséről Mészáros Attila nácsköztársaság jubileumi ün- számolt be. Salgótarjánban je- népségeire való felkészülés, a lenleg 17 MSZBT-tagcsoport gazdasági feladatok hatékony működik. E csoportok mint- támogatása, és így tovább. A egy tizennyolcezer ember te- differenciált rétegmunkán vékenységét fogják össze. A belül ez évben is gondot város üzemeiben 12, az isko- fordítanak az ifjúság és az Iákban három, intézmények- értelmiség fokozott bevonásá- ben két tagcsoport van. Az ra. a baráti tevékenységbe. Az értékelés szerint, a tagcso- MSZBT-tagcsoportok munka­portok eseményekben és ered- terveiket március 15-ig készí- mén.yekben gazdag évet zár- tik el, összhangban a mun­tak. Tevékenységüket a váró- kahelyi párt-, gazdasági, tár­si pártbizottság irányításával, sadalmi, mozgalmi szervekkel. MTESZ válaezimáuvi ülés Salgótarjánban Élénkült b tudományos egyesületi munka A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége Nógrád megyei szerve­zetének elnöksége választmá­nyi ülésen számolt be tegnap délután Salgótarjánban a múlt évben végzett munkáról és beterjesztette az 1979. évi munkaprogramot. A választ­mányi ülésen megjelentek a megyei pártbizottság, a ta­nács, az SZMT képviselői, in­tézmények, vállalatok vezetői és szakemberei, egyesületi ta­gok. A hagyományokhoz híven az éves munkát értékelő beszá­moló előtt tudományos előadás hangzott el. Prockl László, a MTESZ főtitkárhelyettese A MTESZ és a tudományos egye­sületek helye és feladata a társadalmi-tudományos élet­ben címmel tartott nagy ér­deklődéssel kísért előadást. A MTESZ megyei elnökség írásban kiadott beszámolójá­hoz Urmössy László, a megyei szervezet titkára fűzött szóbe­li kiegészítést. Elmondta, hogy a megyei pártbizottság irány- mutatása alapján, a szervezet cselekvési programjában fog­laltak szerint fejlődött mind az elnökség, mind az egyesü­letek tevékenysége a múlt év­ben. Az elnökség érvényt sze­rezve a MTESZ-közgyűlés határozatainak feltárva az ak­tuális feladatokat, jó ered­ménnyel mozgósította ezek megoldására az egyesületek­hez tartozó értelmiséget. A megyében működő tudo­mányos egyesületek száma nem változott. A 19 tagegye­sület létszáma azonban csak­nem 200-zal emelkedett, meg­(Folytatás a 2. oldalon) j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom