Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-16 / 39. szám
Irani he'ysntjemenié» ifearcoic “í"«8Í3b»í2sí»ssbi A régi rendszer hívei és Khomeini ajatollah harcosai súlyos harcokat vívnak Tabriz városában — adta hírül csütörtök reggeli jelentésében a teheráni rádió. A fővárostól 530 kilométerre északnyugatra fekvő városban szerdán este kijárási tilalmat léptettek életbe azután, hogy a nap folyamán mo- narchista elemek barikádokat emeltek a város több pontján, a SAVAK volt ügynökeiből toborzott bandák pedig gyűrűbe fogták a rádió épületét. A főváros több pontján szerdán este kirobbant összetűzésekről csütörtökön reggel nem érkeztek újabb jelentések. A teheráni központi rádió, röviddel azután hogy Khomeini felfegyverzett hívei visszaverték a rádió és televízió székháza ellen indított támadást, egységre szólította a lakosságot. A rádió és több külvárosi intézmény ellen végrehajtott támadások résztvevőinek pártállása egyelőre nem tisztázott, s a teheráni központi rádió szerdán éjfélkor még mindig csak „forradalomellenes erőkről” beszélt. Teheránban szerdán kinevezték az iráni nemzeti légierő vezérkari főnökét, Sapur Azarbarzin tábornok személyében. aki az Egyesült Államokban és az NSZK-ban vég- gezte tanulmányait. A teheráni rádió szerint a népi rendőrség szerdán három magas ■ rangú katonatisztet tartóztatott le az ország déli részén, és átadta őket a benderabbaszi forradalmi bizottságnak. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma csütörtökön hivatalosan megerősítette, hogy készen állnak a tervek az amerikai állampolgárok Iránból történő kitelepítésére. A tervet már hetekkel ezelőtt kidolgozták, de a közelmúltban változtatásokat eszközöltek rajta. A kitelepítés csak azután kezdődhet, hogy megnyitják az iráni repülőtereket, elsősorban a főváros, Teherán nemzetközi légikikötőjét. ★ Brit repülőgépek készen állnak arra, hogy az iráni repülőterek megnyitása után sürgősen elszállítsanak Iránból mintegy 300—500 személyt, az országban tartózkodó néhány ezer brit állampolgárságú technikus és üzletember közül. Többségük azonban egyelőre nem akar távozni Iránból. Szerdán további államok ismerték el az új iráni vezetést, köztük Marokkó, amely jelenleg is vendégül látja az Iránból elűzött sahot. A Bazargan kormányához intézett üzenetében Marokkó hangoztatta, hogy tudomásul veszi az iráni tényeket és reméli, hogy a két ország baráti viszonya a jövőben is fennmarad. Az új vezetést ilyen értelemben tájékoztatta a többi között az NSZK, Finnország, Görögország, Törökország, Venezuela, Nepál, a Jemeni NDK, a Koreai NDK, Vietnam és Japán. Mint a teheráni rádió közölte: Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke, a napokban az iráni fővárosba utazik, hogy személyesen fejezze ki jókívánságait Khomeini ajatollahnak. Orvlövészek Bejrutban WHO vizsgálat A jobboldali keresztény milíciák orvlövészei csütörtökön kormányépületeket és más fontos célpontokat lőttek Bejrút központjában. Találatok érték Szelim Ál-Hossz libanoni miniszterelnök hivatalát is. A kormányfő közvetíteni próbált a milíciák vezetői és az arabközi békefenntartó erők parancsnoksága között a lövöldözés megszüntetése érdekében, de sikertelenül. Az arabközi békefenntartó erők parancsnoksága csütörtökön leszögezte: az előző napok összecsapásait a jobboldali milíciák provokálták azzal, hogy orvlövészeik megsebesítették a békefenntartó erők két Szíriái katonáját. (MTI) Vadonból jóit matematikus ' Tízévi bújdosás után előkerült Zsen Hua-ming aki 1967-ben végzett a Csilin tar- tofnányi egyetem matematikai szakán. A fiatal matematikus elkövette azt a hibát, hogy mindjárt a kulturális forradalom első szakaszában kiszámította: „beteg forradalomról” van szó, és nagybetűs faliújságokon tiltakozott a kulturális forradalom radikális irányítóinak elmélete, gyakorlata ellen. Mi több: verset írt, amelyben „északról délre szálló verébnek” titulálta Csiang Csing asszonyt, Mao Ce-tung feleségét. Válaszul szélsőségesen reakciósnak, a nép és a párt ellenségének nyilvánították, s kegyetlen üldözésnek kínzásoknak vetették alá. Végül is sikerült kiszabadulnia a vörösgárdisták karmaiból és nyomtalanul eltűnnie. Éveken át körözték és nyomoztak utána, de nem sikerült kézre keríteni. A tízévi bújdosás után előkerült és a Csilin tartományi egyetemre meghívott matematikus elmondotta, hogy 1968, és 1970. között szülei házában, egy egészségtelen föld alatti veremben húzta meg magát. Mivel súlyosan megbetegedett és paralizis fenyegette, később Hejlung- csiang tartományba menekült és a hegyek között, vademberként tengette életét. Körözés alatt állt, ezért nem regisztráltathatta magát a helyi hatóságoknál, hogy élelmiszerjegyekhez jusson. Hosszú éveken át arra kényszerült tehát, hogy maga tákolta kunyhóban lakjom és vad növényeken, apró vadállatok húsán éljen. (MTI) UNCLE SAM ÉS AZ IRÁNI HELYZET. Értem én magukat, de mondják meg végre, hol van a benzinkút? 2 NÖGRAD - 1979. február 16., péntek IXápoiyban Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőinek előzetes véleménye szerint elsősorban a piszok és a rosz- szul tápláltság okozza, hogy a légutakat megtámadó többféle vírus okozta betegségben 63 gyermek nem egészen egy év alatt meghalt Nápolyban. A WHO hét szakértőt küldött Olaszországba, s ők szerdán tájékoztatták az olasz orvosokat előzetes vizsgálataikról. Eszerint a betegség gyorsabban terjed olyan rossz egészségügyi körülmények között, amilyenek a délolasz város egyes negyedeiben uralkodnak. A betegséget okozó vírusok többfélék és nem ismeretlenek, nincs tehát szó titokzatos új betegségről a nápolyi esetek kapcsán. A WHO-bizottság csütörtökön utazik Nápolyba, hogy az ottani víruskutató intézetben helyszíni vizsgálatokat is végezzen. Az iráni milliók életében február 12-e új korszak kezdetét jelzi: ezen a napon te- tőződött az a gigászi küzdelem, amely a gyűlölt monarchia megdöntésére bontakozott ki az országban, s amelyben részt vettek a vallási és a világi ellenzék legkülönbözőbb áramlatai, a fanatikus síita muzulmán hívőktől a kommunistákig. Győzött a demokratikus népi forradalom, véget ért a Reza- dinaszUa több mint fél évszázados uralma. A megdöntött császár, aki a legnagyobb perzsa uralkodók nyomdokaiban szeretett volna járni, aki modem tőkés nagyiparról és a Perzsa-öböl ellenőrzésére alkalmas hadseregről álmodott, s aki közben óriási magánvagyonra tett szert, egyszerű hegyi pásztorok unokájaként látta meg a napvilágot. Apja a Kaspi-tó mellett egy hegyi faluban nőtt fel. Családja olyan szegény volt, hogy 14 éves korában önként állt be a hadseregbe, ahol legalább enni kapott. így mesélte el pályafutása kezdetét Reza kán, akit kivételes bátorsága miatt hamarosan tiszti" rangra emeltek. Ezredes volt, amikor felesége 1919. október 26- án ikreknek adott életet, egy lánynak és egy fiúnak. (Az utóbbit a szülők Mohammed névre keresztelték. Nagy jövőt szántak neki, svájci iskolákban neveltették, ott ismerkedett meg az iparosodott Nyugat technikai vívmányajNukleáris fegyverek Japánban? Egy japán kommunista törvényhozó parlamenti interpellációja, majd a közvetett amerikai válasz még jobban fokozta azt a régi gyanút, hogy az Egyesült Államok Japánban állomásozó katonai alakulatai atomfegyvereket tárolnak némely támaszpontjukon. Fuva Tecuzo, a JKP Központi Bizottsága titkárságának vezetője, a napokban a parlament elé terjesztett egy bizalmas amerikai katonai okmányt, amely a közelmúltban jutott a JKP birtokába. Ebből kiderül, hogy az ivaku- ni és a futenmai haditámaszponton atomfegyverek kezelésére kiképzett katonai személyzet tartózkodik. A 258 tagú különítmény az amerikai haditengerészet 1-es számú repülőosztályának állománvá- ba tartozik, a repülőosztályt csapásmérő légiszázadok alkotják. A nyilvánosságra hozott okmány feltünteti a személyi állomány névsorát, valamint az illető katonai személyek beosztását, „az atomfegyver-ellenőrző rendszerben”. Fuva magyarázatot követelt a kormánytól. Ohira kormányfő megígérte, hogy a kabinet „tanulmányozni fogja az okmányt”. A japán televízió által élő adásban közvetített parlamenti vita általános megütközést keltett, a támaszpontok környékének lakossága, ismert közéleti személyiségek szintén vizsgálatot követelnek. (MTI) Harcok Csátiban Hírügynökségi értesülések szerint Csád fővárosában, Ndjemenában csütörtökön folytatódtak a harcok az elnökhöz hű csapatok és a His- sian Habre miniszterelnököt támogató erők között. A miniszterelnök-párti fegyveres erők támadást indítottak és védekező állásba kényszerítették az ellenfelet. Csütörtöki jelentések arról tudósítanak, hogy Félix Mal- loum csádi elnök a ndjeme- nai francia katonai támaszponton keresett menedeket, ahol számos francia állampolgár is tartózkodik. (MTI) Mexikó és az „olajelvagy” Carter amerikai elnököt a mexikóiak nem részesítették meleg fogadtatásban. Még meg sem érkezett már nagy tömegek tüntettek ellene. A megmozdulások — mintegy óriási felkiáltóiel — előrevetítették: nem lesz könnyű dolga az Egyesült Államok vezetőjének a szomszédos államban. Az egyszerű emberek, akik az utcákra vonultak, elsősorban a latin-amerikai állam hatalmas olajkészletét féltik a „nagy étvágyú északi óriástól”, mert erre a kincsre az USA most szemet vetett. Ezért ment az amerikai elnök személyesen Mexikóba. Igaz, néhány pillanatig habozott, amikor kiderült, hogy az USA teheráni nagykövetségét rövid időre ismeretlen feey- veresek megszállták és fogva tartották a személyzetet. Aztán mégis az utazás mellett döntött, és megint csak az iráni események miatt: a közép-keleti országban lezajlott demokratikus fordulat kérdésessé tette az onnan érkező olaj- szállítmányokat, amelyek az amerikai szükségletek legalább hat százalékát fedezték eddig. Az elnöki látogatás másik kézenfekvő oka: Washington jelezni kívánja, az Egyesült Államokban már nem úgy tekintenek Mexikóra, mint korábban. Magyarul: nem nézik le a súlyos társadalmi-gazdasági gondokkal küszködő „kis déli szomszédot”. Kérdés persze, mit szólnak Mexikóban a hirtelen támadt „amerikai nagyvonalúsághoz”. Amit Portillo elnök egy kőolaj-megállapodásért cserében mindenképpen szeretne elérni, az az USA-ba illegálisan bevándorolt, mintegy 12 millió mexikói vendégmunkás helyzetének rendezése. A korlátlan lehetőségek országában embertelen körülmények között tengődő mexikóiak ellen az amerikai jobboldal a látpgatás előtt újból heves támadást indított. Portillo elnöknek szándéka, hogy az ország függőségét csökkentse az USA-tól. Erre azonban kevés a remény. Carter éppen azért ment oda, hogy ezt a függőséget erősítse; akadályozza szomszédját a szélesebb körű és önállóbb nemzetközi kapcsolatokban, főleg a szocialista országokkal. (Ezzel csorbítsa Mexikó tekintélyét az el nem kötelezettek mozgalmában s Latin-Amerikában.) S végül Carternek célja, hogy rábírja Portillót, ne csatlakozzék a kőolaj-exportáló országok szervezetéhez, az OPEC-hez. Carter magabiztosan kezdte meg tárgyalásait Portilló- val: saját zsebében véli a tárgyalások „sikerének” aduját, az erőt, az utcazajjal nem törődik. A mexikói államfő „fegyvere” pusztán a kemény akarat és következetesség, ha odafigyelt választói intelmeire. Kocsi Margit „Stratégiai11 Harold Brown amerikai hadügyminiszter szerdán folytatta megbeszéléseit izraeli kollégájával, Ezer Weizmannal és tanácskozott Dajan külügyminiszterrel is. A tárgyalások fő témája a két ország új stratégiai elképzelése volt az iráni sah megdöntésének ösz- szefüggéseiben. Ugyancsak szerdán Brown ellátogatott a megszállt Cisz- Jordániába és a Golan-fenn- síkra. A washingtoni külügyminisztérium szükségesnek tartotta, hogy magyarázatot adjon a szokatlan gesztusra: Hodding Carter külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a megszállt területek meglátogatása nem jelent semmilyen változást az amerikai politikában. * A moszkvai Pravda csütörtöki számában Brown körútjáról megállapítja: Az amerikai sajtó nem tart- , ja szükségesnek, hogy véka alá rejtse Brown hadügymiúfon Brown niszter közel-keleti kőrútjának céljait. A Pentagon vezetője helyszíni felmérést, értékelést végez a stratégiai fontosságú területen az iráni fejlemények kapcsán végbement változásokról. Mint a Pravda megállapítja,' az amerikai katonai vezetés a régi módszerhez folyamodik stratégiai számításainak kudarca láttán: katonai tömböt akar létrehozni. A szovjet lap ezzel kapcsolatban az AFP hírügynökséget idézi, amely a Pentagonhoz közel álló forrásokra hivatkozva számolt be a nyugatbarát országok közép-keleti tengelyének kialakítására irányuló tervekről, ellensúlyozandó katonai vonatkozásban Irán kiesését. A Pravda ezen túlmentően emlékeztet arra, hogy a tervezett tengely két legfőbb eleme Izrael és Egyiptom lenne — ezért is sürgetik a két ország különbékéiét — ugyanakkor azonban be kívánják vonni a szövetségbe Szaúd- Arábiát is. (MTI) AZ IRANI VIHAR (1.) A pásztor unokája val, köztük a repülőgépekkel, amelyek vezetését magas fokon elsajátította.) Reza kán 1925 decemberében megdöntötte a Kadzsar- dinasztiát, s maga ült a trónra. Fasisztabarát lévén, amikor a második világháború kitört, a hitleri Németország rendelkezésére akarta bocsátani országát, hogy onnan indítsanak támadást a Szovjetunió olajban gazdag déli körzetei ellen. Ezért 1941 augusztusában Anglia és a Szovjetunió megszállta Iránt. Reza kán az ország elhagyására kényszerült; a trónról lemondott fia javára. Reza Pah-, lavi, környezete tanácsára! megnősült, feleségül vette Faruk egyiptomi király 17 éves lányát, akitől azonban hamarosan elvált, s utódjául Sorayát választotta, de vele sem élt sokáig. A háború éveiben politikával nem sokat foglalkozott, egyetleii nyilvános szereplésére 1943-ban Sztálin, Roosevelt ás Churchill teheráni konferenciáján került sor: találkozott az államférfiakkal, csupán ennyi volt a szerepe. A német fasizmus fölött aratott sikerek nem maradtak hatás nélkül az iráni népre sem. Megerősödött a haladó mozgalom, jelentős politikai tényezővé vált az 1920-ban alakult kommunista pápt, amelyet azonban 1925- ben betiltottak, s 1941-ben Tudeh Párt néven alakult újjá. A párt az 1943-as választásokon 10 parlamenti mandátumot szerzétt. A fellendülő népmozgalom kiemelkedő fejezete volt az iráni Azerbajdzsán népének harca az autonómiáért, amely 1945 végén az általános váltasztások eredményeként, a köztársaság megalakításával ért véget. Ezzel egyidőben a kurdok is autonómiát követeltek. Az iráni kormány csak akkor határozta el magát az azerbajdzsánokkal és a kur- dokkal való leszámolásra, amikor a Szovjetunió — 1946 elején — kivonta csapatait az országból, ugyanakkor Anglia és az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy nem engedik kicsúszni a kezükből az olajban gazdag stratégiai fontosságú országot. Az amerikaiak Teheránba küldték Schwarzkopf tábornokot, aki a sah tanácsadójaként irányította az azerbajdzsáni és kurdisztáni mozgalom leverését. A kegyetlen vérengzés- során tizenötezer embert gyilkoltak le, köztük a Tudeh Párt ismert vezetőit, szakszervezeti aktivistákat és haladó személyiségeket. A Tudeh Pártot 1949-ben törvényen kívül helyezték és azóta illegalitásban működött. Az 1947-es választásokon mandátumhoz jutott egy Mo- szadik nevű politikus, a nemzeti burzsoázia képviselője, aki 1950-ben a parlament olajügyi bizottságának lett az elnöke és szívósan küzdött az oilajkincs államosításáért. Razmarah tábornok-miniszterelnök azonban húzta-ha- lasztotta az ügyet, mígnem 1951 áprilisának első napjaiban egy fanatikus hívő-nacionalista golyói ki nem oltották az életét, éppen akkor, amikor reggeli ájtatossága végeztével kilépett az egyik mecset ajtaján. Temetése óriási tüntetéssé vált. A tömeg azonban nem a tábornok-miniszterelnök gyilkosainak kézrekerítését követelte, hanem Moszadik nevét skandálta. A sah egy ideig megkísérelte az ellenállást, 1951. április 28-án azonban végül is miniszterelnökké nevezte ki Moszadikot, majd két hét múlva kénytelen volt aláírni az olaj államosításáról szóló törvény ’en- deletet is. Ez volt az első nagy csata, amelyet a császár és angol— amerikai tanácsadói az iráni hazafiakkal szemben elvesztettek. A haladó erők győzelme azonban nem bizonyult tartósnak. Kanyó András (Következik: A „fehér forradalom,”.)
