Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

Jogi tanácsadó HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉG I H, Jánosné salgótarjáni olvasónk 1970. év­ben kötött házassága után részben a házas­ság előtt külön-külön gyűjtött készpénzből, részben ismerősöktől, rokonoktól kért köl­csönökből, fizetési kedvezménnyel férjével közösen vásárolt egy beköltözhető családi lakóházat. Azóta eltelt idő alatt a kölcsönö­ket és a vételárhátralékot teljes egészében kifizették. Férje most válni akar és olyan nyilatkozatokat tesz, hogy a lakóház teljes egészében az övé lesz, mert telekkönyvileg az ő nevén van, másrészt pedig a tartozáso­kat is az ő keresetéből fizették ki. Megteheti iezt vele a férje? — kérdezi olvasónk. Olvasónk férjének nyilatkozatai minden jogalapot nélkülöznek. Családjogi törvé­nyünkben foglaltak szerint ugyanis a há­zasság megkötésével a házassági életközös­ség idejére házassági vagyonközösség kelet­kezik. Énnek megfelelően a házastársak osz­tatlan közös tulajdona mindaz, amit a há- eassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, ki­véve azokat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A vagyonközös­ség megszűnésekor a közös vagyon a házas­iá rsakat egyenlő arányban illeti meg. A különvagyonhoz tartoznak a házastárs­nak azok a vagyontárgyai, amelyek a házas­ság megkötésekor már a tulajdonában vol­tak, továbbá amelyeket a házasság fennál­lása alatt örökölt, vagy saját részére aján­dékba kapott, a személyes használatra szol­gáló, a szokásos mértékű, illetve mennyiségű vagyontárgyak, s végül a különvagyon ér­tékén szerzett vagyontárgy. Ha pld. a házas­ságkötés előtt az egyik házastársnak már volt egy személygépkocsija, s ennek a há­zasságkötés utáni értékesítéséből szerzett pénzösszeget takarékbetétben helyezték el, a betét összege továbbra is különvagyon ma­rad, a betét után kapott kamat azonban már közös vagyonnak számít. Olvasónk ese­tében a közösen szerzett lakóház megosztása a következőképpen történhet. A lakóház je­lenlegi forgalmi értékéből le kell vonni a házasság előtt külön-külön gyűjtött készpénz- összeget. A közös lakóház vásárlásához köz­readott ez az összeg ugyanis mindkét házas­társ különvagyonának számít. A forgalmi érték és a különvagyonok közötti különbö­zet az az érték, amely közös szerzeménynek számít és amelyik egyenlő arányban illeti meg a házastársakat. Az ismertetett rendelkezésekből követke­zik, hogy a házassági együttélésük alatt vá­sárolt ingatlan akkor is közös szerzemény és osztatlan közös tulajdon, ha az kizárólag az egyik házastárs tulajdonaként van teiekköny- vezve. A közös vagyon egyenlő arányú meg­osztását nem befolyásolja az sem, ha a kö­zös szerzeményt kizárólag az egyik házastárs keresetéből szerezték. Házastársak között ugyanis a közös vagyon megszerzésénél nem lehet figyelembe venni a házastársak egyéni jövedelmét. Az együttélés alatt szerzett va­gyontárgy akkor is közös szerzeménynek számít, ha pld. az egyik házastárs nem dol­gozik, tehát jövedelme nincs. Ha valamelyik vagyontárgyról vitás, hogy közös vagyon-e avagy különvagyon, azt mindaddig közös vagyonnak kell tekinteni* amíg annak különvagyon jellege nem bizo­nyított. A bizonyítás azt a házastársat ter­heli, aki azt állítja, hogy a kérdéses vagyon­tárgy különvagyon. ÖRÖKBE FOGADOTT GYERMEK JOGÁLLASA Sz. Péter pásztói olvasónk az örökbe fo­gadott gyermek jogállása és az utána járó kedvezmények felől érdeklődik. Ugyanis csa­ládi lakóházat építettek és szeretné tudni, hogy a szociálpolitikai kedvezmény megkap­ható-e az örökbe fogadott gyermek után, s egyáltalán milyen kedvezmények járnak ilyen esetben, illetve az örökbefogadott gyer­mek örökölheti-e utánuk a hagyatékot? Családjogi törvényünk szerint az örökbe fogadott gyermek a vérszerinti gyermek jog­állásába lép, tehát minden olyan kedvezmény és jog megilleti az örökbe fogadó szülőket, amely a vérszerinti gyermek után megilleti. Pld. az anyáinak járó kedvezmények közül a feltételek fennállása esetén jár a szülési sza­badság hátralevő része, a gyermekgondozási segély, a szoptatási időkedvezmény, a gyer­mekápolási táppénz, a gyermekápolási fize­tés nélküli szabadságok, a gyermekek után járó pótszabadság, a fizetett szabadnap és a fizetés nélküli szabadnap is. A tanácsi bér­lakás kiutalásakor, a tanácsi értékesítésű la­kás vásárlásakor, a több szintes lakóházak építkezésében való részvételkor járó szoci­álpolitikai kedvezmények is ugyanúgy jár­nak az örökbe fogadott gyermek után is, mint a vérszerinti gyermek után. Olvasónk ese­tében azonban a szociálpolitikai kedvezmény nem adható meg. Nem azért, mert a gyermek örökbefogadás útján került a csalódba, ha­nem azért, mert családi lakóház építése ese­tén sem a vérszerinti, sem az örökbe foga­dott gyermek után nem jár szociálpolitikai kedvezmény. Az örökbe fogadott gyermek jogállása az öröklésnél is azonos a vérszerinti gyermeké­vel. Az örökbe fogadott gyermek tehát az örökbe fogadó szülők után ugyanolyan arány­ban örököl, mint az örökbe fogadó szülők vérszerinti gyermeke. Az örökbefogadó szü­lők utáni öröklési joga azonban nem érinti a vérszerinti szülők utáni öröklési jogát. Az örökbe fogadott gyermek tehát örököl az örökbe fogadó és a vérszerinti szülő után is. Dr. J. S. Pályázat a szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthely ettes-iskolai j elentk ezesre ' A tórium ként február 20. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Honvédelmi Minis7,- 1. A jelentkezés feltételei: 3. A pályázók évenként ápri­jelentkezésre hívja fel magyar állampolgárság, fedd- lis hónapban a megjelölt he- az általános iskolák 8. osztá- hetetlen előélet; egészségi és lyen felvételi vizsgán vesznek lyos fiútanulóit, akik von- fizikai alkalmasság; az előírt részt, ahol felmérik a katonai zódnak a katonai életpálya, a tantárgyakból (magyar, szóm- pályára és a választott szak­tiszthelyettesi hivatás és a tan és mértan, fizika, kémia és mára való alkalmasságukat, választott szakma iránt; szüle- történelem) legalább jó (4) ta- A felvételi bizottság döntő­ikkel (törvényes képviselőjük- nulmányi eredmény; a szerző- séről a pályázót (szülőjét, kel) egyetemben, erkölcsi és désben rögzített feltételek vál- gondviselőjét) az illetékes ka- anyagi kötelezettséget vállal- lalása. tonai parancsnokság május 31­nak arra, hogy tanulmányaik . fpHptpipk esetén a ig írásban értesíti, befejezése után a magyar tételnél előnyben részesül- A paIyazatl határidő: éven- nephadsereg tiszthe yettesei- nek; a többgyermekes fizikai kent teljesítsenek szolgalatot, dolgozók gyermekei; az egye- Az iskola Szabadszállás köz- dülálló szülő által eltartottak; ségben működik és 4 éves idő- az állami gondozottak; a tartamú. fegyveres erők távoli helyőr­„ , .............. , , . , ségeiben szolgálatot teljesítő A felvételi követelmények- hivatésos állományúak gyér­nek megfelelt tanulók — szu- mekei lői, illetve ’ gyámhatósági egyetértés és a szerződés meg- 2. A jelentkezési feltételek- kötése után — növendéki ál- nek megfelelő pályázók „Je- lományba kerülnek, majd ta- lentkezési lapot” töltenek ki, nulmányaik során gépjármű- melyet a megyei hadkiegészí- technikai szakon tiszthelyettes- tési és területvédelmi (Buda- és autószerelő szakmunkás- pesten a fővárosi hadkiegé­képzésben részesülnek. A 4. szítő) parancsnokságtól, illet- év végén kibocsátó és autósze- ve az iskola igazgatójától sze­relő szakmunkásvizsgát tesz- rezhetnek be. nek, melynek alapján a ma­gyar néphadsereg hivatásos A jelentkezési laphoz mellé­tiszthelyettesi állományába ke- kelni kell: saját kezűleg írt rülnek. A képzés során — a önéletrajzot; 2. számú statisz- Honvédelmi Minisztérium tikai lapot; a TBC-gondozóin­költségén — a tanulók hiva- tézet által kiadott, 3 hónapnál tásos gépjárművezetői jogosít- nem régebbi mellkas rönt- ványt szerezhetnek. genernyő-fényképet, vagy iga­zolást. Az iskolán eltöltött idő alatt a növendékek teljes és A jelentkezés nem zárja ki ingyenes ellátásban (kollégiu- más közép- vagy szakmunkás­mi elhelyezés, étkezés, ruhá- képző iskolába történő egyide- zat, tanszer, kulturális és jű jelentkezés lehetőségét, sporteszközök), továbbá a ta- azonban az ide történő jelent- nulmányi eredménytől függő- kezést a rendszeresített általá­én ösztöndíjban, a 4. évben nos iskolai továbbtanulási tiszthelyettes-iskolai hallgatói nyomtatványra nem kell ráve- illetményben részesülnek. zetni. Sobrí Jósba utolsó rablása A feudális társadalom elle­ni ösztönös paraszti tiltakozás egyik formája a betyárélet volt. Aki nem tudott a jobbá­gyi kötöttségek szerint élni, nem akart idegen országok­ban császári zsoldosként szol­gálni, vagy összeütközésbe ke­rült a hatóságokkal, az gyak­ran választotta a társadalom­kívüliségnek ezt a módját. A szegénylegények sokszor a nemzeti ellenállás népi hő­seinek számítottak. Elsősor­ban a gazdagokat fosztogat­ták, a falvak és puszták sze­gényei ezért segítették, támo­gatták őket. A múlt század 30-as évei­ben a Dunántúlon Sobri Jós­ka volt a leghíresebb betyár. Eredetileg Pap Józsefnek hív­ták. 1834-ben kisebb lopáso­kért két évre bezárták a zirci börtönbe. Innen sikerült meg­szöknie, és mivel más válasz­tása nem volt, felcsapott be­tyárnak. Olyan hírre tett szert, hogy a környék betyárjai — Milfaisz, Mógor, Pap Andor — sorra csatlakoztak hozzá. Elsősorban Sopron, Vas, Veszprém és Győr megyékben tevékenykedtek. Utolsó nagy akciójuk Hunkár Antal föl­desúr kirablása volt — ez okozta a vesztüket is. A ná­dor nagyszámú katonaságot és zsandárságot rendelt ki kézrekerftésükre, a dunántúli vármegyékben statárium lé­pett életbe. Sobrira és társai­ra magas vérdíjat tűztek ki. Hunkár Antal Szolgagyőrött történt kirablásáról több ko­rabeli híradást találhatunk, el­sősorban családi levelekben. A Tolna megyei Csapó Dániel­nek például sógora, Gindly Antal több levélben is beszá­molt a rablásról. A gyors és részletes híradást azért tar­totta szükségesnek, hogy Tol­na vármegye nemesei is ké­szüljenek fel az esetleges be­tyártámadásra. „Javaitokat, pénzeiteket jó előre ellátni, biztos helyre hordani talán nem fog ártani” — tanácsol­ta. „Tudtodra adni kívánom — szólt a levél — azon szo­morú hírt, hogy folyó hónak 8-ik éjjelén szeretett bará­tunk, Hunkár Antal házában meglepetvén, csúfosan kira­boltatott Sobri és társai által.” Az egész csapat megszállta a házat, úgy, hogy „kiki a rab­lók közül kötelességét előre” tudta. Sobri Hunkárral fog­lalkozott: „felvont dupla pisz- tolt mellének szegezvén az úrnak, parancsolta nekie, min­den pénzét s ezüstjét elől ad­ni”. Egy másik betyár „az asszony! ékességeket elől kér­vén az asszonyságtól, s min­den, ami nékiek megtetszett összeszedték, .. .de még az asszonynak jegygyűrűiét isúj- járól lehúzván”. Hunkárt ez­után leoarancsolták a pincé­be. ahol a betyárok „magokat felborozván” eltávoztak, „az urat ottan bezárván”. Gindly Antal 1838. október 22-1 levelében részletesen is leírta a rablást, ekkor már beszélt Hunkárral, mert tőle akarta megtudni, „hogy tör- ténhete ily csúfos kirablás, ki­nek 17 fegyvere készen állott a rablók megköszöntésére”. A betyárok támadása ünnepnap előtt való estén történt, ami­kor a cselédek nem tartózkod­tak otthon. Sobriék előzőleg megfigyelték, hogy Hunkár minden este megnézi a lova­it, ezért kint található az ud­varon. Itt lepték meg „s azon­nal körülvették — szárnyalták inkább, s így kísérték fel a grádicson s magoknak min­dent felnyittattak, dúltak-fúl- tak minden javaiban”. A levél részletes leírást ad a betyárok viseletéről: „mind­annyian kanász szűrben, dup­la puska, két pisztol, s baltá­val felfegyverkezettek, s fehér hosszú rojtos gatya” van raj­tuk. „Űri forma magas tetejű kalap, de nem igen nagy ka­rimával, széles fekete pántlika rajta két arany s ezüst zsinór forma belé szőve”. A beszá­moló szerint annyira meglep­te Hunkárt az egyformaságuk, hogy azt hitte először, a vár­megye pandúrjai. Mondta is nekik: „no ideje is már, hogy ide is tekintettek egyszer”. Sobri Jóska, a veszprémi főszolgabíró jelentése szerint ekkor 27 esztendős volt, ma­gas, sudár termetű, vállbán és csípőben széles, fehér, tisz­ta, kisasszonyos képű, fekete nyírott hajú, fölfelé álló kis fekete bajuszú, fekete sze­mű ember. Gindly Antal hírül adta Csapó Dánielnek, hogy az egyik haramiát, Milfaiszt se­besülten egy kocsmában el­fogták. Megtalálták nála Hun­kár 700 forintját, s több arany holmiját. A begyár, aki a le­írás szerint „különösen szép fiatalember”, mindent beval­lott. A statáriális bíróság azon­nali akasztásra Ítélte. A levél részletesen beszámol a betyá­rok üldözéséről. „Itt 20 ezer ember, amint mondatik 4 re­gimentbeli katonasággal hajtja 10 napig, s minden kikutatta- tik, a legkisebb csárda is... kerületi vadászat tartatik 3—4 vármegyékben, azzal a biza­lommal”, hogy a rablók nem tudnak átmenni a gyűrűn. A Dunát egész hosszában drago- nyosokkal rakták meg „Ha ed­dig nem, ezután el nem me­hetnek.” Gindly Antal harmadik le­vele 1837. január 10-én kelt. Örömmel közölte, hogy Hun­kár elrabolt vagyonának nagy része megkerült. „A fő or­gazda egy számadó magyar juhász volt Veszprém várme­gye szélén.” Itt „megfogatott két rabló — ü m. személyes leírásaik szerint is olvasható első Nagy János — alias Mo,- gor, második Kiss Jancsi — alias Fűmag vagy Kalarábi.” Sobriról még egvelőre semmi hírt sem hallott Gindly. „Min­den elkövettetik, hogy Pap Andor megkapattassék, ennek fejére 200 frt vagyon ígérve.” A következő levélben Gindly Antal már Csapó Dá­nieltől várt híreket, mivel Sobri a Tolna és Somogy ha­tárán levő lápafői erdőbe me­nekült „Sokféle a hír, de egy sem bizonyos! Innend 50 gya­log katona 4 nap előtt már kiindult, ama Szakcs tájékán tanyázó rabló cimbora elfogá­sára, két főtisztekkel”. — írta. Sobri és több társa valóban a lápafői erdőben keresett menedéket. Itt sikerült 1837. február 17-én ártalmatlanná tenni őket. A többszörös túl­erőben levő katonaság körül­kerítette az erdőben rejtőzkö­dő betyárokat. Háromórás tűzharc alakult ki. Az egyko­rú leírás szerint, midőn’ Sob­ri látta már, hogy elfogják, először a hozzá közeledő ka­pitányra szegezte pisztolyát, s mielőtt elsütné, visszafordítván úgy meglőtte magát, hogy a golyóbis szívén is keresztül hatván, azonnal kimúlt a vi­lágból”. Kisasszondy Éva KIS LO, NAGY PÉNZ... NÓGRÁD — 1979. január 4„ csütörtök Tiny a maga 68 centiméterével va­lószínűleg Auszt­rália legkisebb lo­va, tulajdonosa ennek ellenére — vagy esetleg ép­pen ezért — 3500 dollárért akarja eladni. Majd el­lakik a kutyaól­ban. .. Majom szem pont Történt egyszer, hogy egy gazdag angol lady csimpánza megszökött, amikor tulajdo­nosnője Afrikában utazgatott éá visszatért majomtársaihoz. Hát visszajöttél — mondták a rokonok, akik egy baobabfa ágain üldögéltek. — Ügy esett, hogy vissza­jöttem — szólt a csimpánz és körülnézett. — De hol az én kedves... — Még tovább is elmarad­hattál volna — magyarázták a majomtársak. — Várt sze­gény, egyre csak várt — az­tán végül hozzáment egy má­sikhoz. A szomszéd erdő­ből való.. No és mi újság ott az embereknél? Jól élnek? — Hát nem mondhatnám, hogy nagyon fényesen. — Miért nem? — Például, ha ti észrevesz- tek egy megfelelő fát, azon nyomban fészket építtek ma­gatoknak. Ök szegények pe­dig kénytelenek kőből építe­ni a fákat. — Szegények — sóhajtottak fel a majomtársak. Bizo­nyára nehéz az életük az ilyen kényelmetlen odúkban? — Bizony nehéz — helye­selt a csimpánz —, ezért reg­gelente mint az őrültek ki­rohannak és más fészekbe száguldanak, amelyek még kényelmetlenebbek. — Hát ezt miért teszik? — Pontosan nem tudom, az én volt úrnőm azonban — mint hallottam — úgy mond­ta, hogy a megélhetés érde­kében. — No, ez aztán ostobaság — jelentette ki a legmagasabb ágon ülő majom —, vajon a fészekben lehet-e bármi enni­valót találni? — Tudjatok — mondta a civilizált csimpánz ,— őnáluk minden másként van, mint a normális lényeknél, minden éppen fordítva. — No és legalább vidám az életük ? — Már hogy volna vidám! Ahogy visszatérnek a fő odú­jukba, nyomban valami do­bozra meresztik a szemüket. És így ülnek, üldögélnek előt­te, csak bámulnak és meg sem moccanpak. Hát élet ez, kérdem tőletek? Vagy előfor­dul az is, tjogy isznak vala­mit, és minden ok nélkül ne­vetni kezdenek! — Furcsa — jegyezte meg egy másik majom. — Nekem egyáltalán nem kril innom ahhoz, hogy vidám legyek! — Nem értettetek meg: ők nem vizet isznak, hanem va­lami mást... — És igazi erdőbe jár­nak-e? — Ritkán, nagyon ritkán,’ de akkor sem tudnak igazi fészket berendezni maguknak. — Miért nem? — Hát mert nagyon ügyet­lenek!! Jóformán futni sem tudnak, ezért holmi vasládák­ban közlekednek... És ezt nevezik fejlődés-’ nek?! — mordult egy sebhez lyes képű, öreg hím. p- Kí­váncsi vagyok, hogyha a do­log így áll, kik a majmok — mi vagy ők! Fedor Sem Fordította: Gellért György Apróhirdetések TIZENNYOLC éves, barna fiatalember ke­resi azt a szelíd, egy­szerű leány ismeret­ségét, aki hű társa lenne. „Boldogság” jeligére várom a le­veleket a NÖGSÁD kiadóban PÁLYÁZATOT hir­detünk a Katalin- pusztal Birkacsárda vezetésére azonnali belépéssel. Jelentke­zés írásban a „Na- szálvvölgye” Mg. Tsz. elnüKénél, Nőtincs. 51 éves MAV-dolgo­zó megismerkedne korban hozzáillő öz­vegy, vagy elvált asz- szonnyal házasság céljából. Lakás van. Lehetőleg íényképes leveleket várok, „öz­vegyek előnyben” jel­igére a kiadóba. BALASSAGYARMA­TON egyszoba kom­fortos lakás albérlet­be kiadó. Érdeklődni szombat, vasárnap. Lenin-lakőtelep 1. épület, 1. lh. fsz. 2. HÉT darab idei ja­pánkakas eladó. Zagyvapálfalva. Su- gár út 7«. VENNÉK családi házat, vagy építésre alkalmas telket Sal­gótarjánban helvi- járattal megközelít­hető helyen. „Fiatal” jeligére a kiadóba. FIAT 850-es műsza­ki vizsga nélkül el­adó. Karancsaljfc Szondi út S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom