Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-05 / 3. szám
A társadalmi tulajdon védelmében (II.) Fokozottabb A szövetkezeteknél a belső ellenőrzés kétirányú, egyrészt a társadalmi választott ellenőrző szervek munkájában nyilvánul meg, másrészt az igazgatási szervezeten belül. Valamennyi szövetkezetnél funkcionál a belső ellenőrzés. A vezetői ellenőrzés mellett működik a munkafolyamatokba épített ellenőrzés, amit tovább fog javítani a munkaköri leírások folyamatban levő elkészítése, illetőleg korszerűsítése. Ipari szövetkezeteknél, ÁFÉSZ-eknél a függetlenített belső ellenőri szervezet kialakult. Általában szövetkezetenként egy belső ellenőr működik. Az 51/1977. MT. számú rendelet szerint 1978. végéig minden szövetkezetben meg kell oldani függetlenített belső ellenőr foglalkoztatását, a tsz-eknél e területen lassú az előrehaladás. A vizsgálatot követően újabb két tsz-ben oldódott meg a belső ellenőr beállítása, a helyzet azonban továbbra sem kielégítő. A kormányhatározat végrehajtása már nem enged további halasztást. Gond a képzettség A belső ellenőrzés megfelelő tapasztalattal rendelkezik, gondot okoz viszont a belső ellenőrök szakmai képzettsége, amely esetenként nem felel meg a követelményeknek. A belső ellenőrzés általában rendelkezik munkatervvel és ezekben a társadalmi tulajdon védelmének a kérdése súlyponti feladatot képez. A munkatervek azonban eléggé sematikusak, gyakoriak az évenként visszatérő témák. A tervekben rögzített feladatok végrehajtása szövetkezetenként változó, de többségében időarányos. A belső ellenőr vizsgálati anyagát általában a szövetkezet elnöke realizálja. Egyedi jelentéseket testületi ülésen csak elvétve tárgyalnak. Évenként rendszeresen beszámoltatja a testület a belső ellenőrt az e területen folyó munkáról. Az ellenőrző (felügyelő) bizottságok összetétele munkakörök szempontjából megfelelőnek mondható, a bizottságokba képviselve vannak a különböző munkaterületek dolgozói. Többségében nem kielégítő azonban a bizottságok tagjainak képzettsége, s ez alapvetően indokolja, hogy átfogó, széles körű ellenőrzéseket önállóan nem tudnak végezni. Ilyen esetben a belső M egfordultam olyan vállalatnál, ahol a közelmúltban publikált köz- gazdasági szabályzók ismeretében az izgalomnak a kedvetlenségnek nyomát sem tapasztalni. E vállalat gazdasági igazgatója éles figyelemmel gyűjtögette már hónapok óta a külkereskedelemről szóló híradásokat, kitartó és alapos elemzéseket végzett és végeztetett beosztottaival saját helyzetük feltárására. Elvégezték az összes lehetséges gazdaságossági számítást termékeikre — s maguk is rájöttek arra, ami végül a szabályozó módosításokat keretbefoglaló rendeletekben napvilágot látott. Arra, hogy — ez másként nem is lehet. A jelen helyzetben a népgazdaság legfontosabb feladata az egyensúlyjavítás, s ennek érdekében hatékonyabb, rentábili- sabb munkára van szükség. No és természetesen arra is, hogy meg kell változnia a vállalat és az állam osztozkodási szabályainak. A vállalatoknak, szövetkezeteknek, tartalékaikat mozgósítva föl kell vállalniuk a népgazdaság terheit, s nem maradhat fenn az az állapot, hogy miközben a népgazdaság mind súlyosabb anyagi erőfeszítésekre kényszerül, addig értékképző egységei, a körülményektől függetlenül, meggazdagodjanak, nagy nyereséget fizessenek, bőkezűen költsék a pénzt beruházásokra. Jóllehet e sorokkal csupán leegyszerűsített képet adhatunk — ám e példabeli vállalatnál csakugyan erre jöttek rá fehéren-feketén. És ebből ellenőr, vagy a szövetkezeti revizori iroda segítségét igénylik. Az ellenőrző (felügyelő) bizottságok minden évben a zárszámadó közgyűlés alkalmával beszámolnak a tagságnak végzett munkájukról, ellenőrzési tapasztalataikról. Ezek a beszámolók általában eléggé formálisak. F Érték helyett anyag A szövetkezeteknél a pénzeszközök kezelésére vonatkozó előírásokat az érintett dolgozók ismerik és általában be is tartják. A pénztárak elhelyezése a vizsgált szövetkezetek többségénél megfelelő, a biztonsági felszereltségük azonban több helyen hiányos. Riasztóberendezések legtöbb helyen hiányoznak. Előfordul, hogy biztonsági zár nélküli fiókban, elmozdítható lemez pénzeskasszákat tartanak. Több helyen kifogásolhatók a pénztárosok munkakörülményei, egy helyiségben többen is dolgoznak, ami különösen bérfizetési napokon jelent problémát. A bérek számfejtése és kifizetése a vizsgált szövetkezeteknél általában szabályos. A különböző célokra kiadott ösz- szegek elszámolása több helyen kifogásolható. Egyes szövetkezeteknél indokolatlanul magas a pénztárban tartható keretösszeg. Az egyéb értékek, főleg üzemanyagjegyek kezelése általában megfelelő, azonban előfordul, hogy e szövetkezetek a üzemanyagjegyet nem értékként, hanem anyagként kezelik, ami ellenkezik a számviteli előírásokkal és elősegíti az eltulajdonítást. A szövetkezeteknél a telepek, majorok stb őrzéséről megfelelő számú nappali és éjjeliőr gondoskodik. A társadalmi tulajdon gondos megőrzését raktárak, telepek megfelelő védelmét színvonalasan látja el például a szurdokpüspöki tsz. Az anyagok, készletek, termények, takarmányok tárolásának, szállításának, bizonylatolásának szabályozás szerinti végrehajtása a gyakorlatban még igen sok kívánnivalót hagy maga után. A társadalmi tulajdon védelmének gyakori formája a fegyelmi és kártérítési eljárás kezdemé- .nyezése. Annak az okozott kár megtérítésén túl célja az elkövetéstől való visszatartás is. A vizsgált szövetkezeteknél megállapították, hogy a károo A semmit nem von le az, hogy az igazgató így foglalta össze álláspontját: „Tudja az új szabályozókat nem fogadtuk örömmel, mert nehezebb lesz az új követelményeknek megfelelni, s bizony csökken a nyereségünk. A bérszabályozás új rendszere drágította a béremelést, csökkennek az állami visszatérítések. Ennek ellenére a helyzetet tényként elkönyveltük, s idejekorán elkészítettük azt az intézkedési tervet, amivel alkalmazkodunk az új szabályozókhoz. Mert mi úgy látjuk — nem újabb vitákra van szükség, hanem gyors és határozott cselekvésre, hogy a valóban meglevő tartalékokat kiaknázzuk. Hogy melyek ezek az intézkedések? Ügy döntöttünk hogy adminisztrációs dolgozóink egy részének fölajánljuk — menjenek termelni. Belső átszervezést hajtunk végre, fölülvizsgáljuk termékszerkezetünket, illetve 1979 január 1-től néhány cikket már nem gyártunk, mert azok ráfizetésesnek bizonyultak. Szóval — nálunk készen áll a menetrend. ..” Igen, ennél a vállalatnál úgy tűnik, helyes álláspontot sikerült kialakítani. A cselekvés álláspontját, és nem a beadványokét. Másik, hasonló szakmájú üzemünkben ugyanis az igazgató arról tett említést, hogy hosszú, alapos dokumentumon dolgoznak. okozás esetén nem mindenhol, illetőleg nem minden esetben élnek a felelősségre vonás alkalmazásával. A szurdokpüspöki és litkei tsz-nél megfelelően végrehajtják a társadalmi tulajdonban okozott kár esetén a kártérítésre vonatkozó előírásokat. A különböző szankciókat differenciáltan alkalmazta a szövetkezet. Az ÁFÉSZ-ek a kereskedelemben 1968 óta érvényes speciális anyagi felelősségi rendszert jól alkalmazzák. Más helyen több esetben elmulasztják a kötelező felelősségre vonás alkalmazását. (Például Pásztó Építő-, Szerelő- és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél az 1977. évi leltározás során a dolgozóknál kimutatott leltárhiánynál). A jelenleg alkalmazott szankciók nem minden esetben arányosak a károkozás mértékével és a társadalmi tulajdon elleni vétségektől való visszatartása nem töltik be kellően szerepüket Preventív jellegűek és nevelő hatásúk gyakorlatilag minimális. Több segítséget A megyei NEB a fejlődés érdekében fontos határozatokat hozott. Javasolta például a TESZÖV, MÉSZÖV, és KI- SZÖV-nek, hogy a belső ellenőri munka hatékonysága érdekében gondoskodjanak az ellenőrző bizottságok és belső ellenőrök továbbképzéséről. Emellett a vizsgált egységeknek kezdeméhyezte, hogy a társadalmi tulajdon védelmét biztosító belső szabályzatokat a szövetkezetek vizsgálják felül, tegyék teljessé, s folyamatosan korszerűsítsék. A tsz-ek a TOT 1975. július 29-i ajánlásával egyezően készítsék el a tulajdonvédelmi szabályzatukat. Ehhez az állami törvényességi felügyeletet ellátó szervek és területi szövetségek nyújtsanak segítséget. A társadalmi tulajdon védelmének technikai, műszaki feltételeit lényegesen javítani szükséges. Ennek végrehajtására a szövetkezetek készítsenek intézkedési tervet. A társadalmi tulajdon védelmét hatékonyabb, differenciáltabb, az elkövetés módjával és súlyával összhangban levő, nevelő jellegű szankciókkal kell elősegíteni, fokozva a megelőzés és visszatartás tervszerűségét. Dr. Gyöngyösi István (Vége) A Váci Híradástechnikai Gyár romhányi telepének nyolc szocialista és három munkabrigádja az elmúlt esztendőben 380 ezer darab világítási és 587 ezer darab híradás- technikai transzformátort ké szített. A tervek szerint ebben az évben a világítási transzformátorból félmillió darabot fognak gyártani. A képen Kai cső Józsefné és Bencsok Jó- zsefné, a higanygőztrafók összeállításán dolgoznak — bábel-felv. — Egy törvény szécsényi tapasztalatai AZ 1977. ÉVI I. TÖRVÉNY se nem tartozik más jogilag nek részt a közügyek intézé- az állampolgárok közérdekű szabályozott eljárásra. A tör- sében, mondjanak véleményt bejelentéseinek, javaslatai- vény sajátossága, hogy az közös dolgainkról, tegyenek nak, panaszainak előterjesz- ügyeket ott kell intézni, aho- hasznos javaslatokat, beje- tésével és az arra tett vizs- vá azok tartoznak. Fontos sza- lentéseket a köz érdekében, gálaltal, intézkedéssel foglal- bály, hogy a bejelentéseket Milyen formában élhetnek a kozik. Á törvény alapvető cél- és panaszokat 30 napon belül dolgozók ezzel a jogukkal? kitűzése, hogy bátorítson a el kell intézni. A közérdekű — A KÜLÖNBÖZŐ TA- közérdekű bejelentések, ja- bejelentő a közösség érdeké- NÄCSI fórumok: tan áss tagi vasiatok megtételére; járul- ben jár el, a társadalom ér- beszámolók, választói gyű- jon hozzá az állampolgárok dekét szolgálja. Épp ezért a lések, falugyűlések, tanácsilyen irányú neveléséhez; a törvény a jószándékú beje- tagi jelölő gyűlések a közéle- közéleti demokratizmus nö- lentőket hatékonyan véde- tiség gyakorlóterei. Ide tar- veléséhez. Segítse elő az ál- lemben részesíti. Az alapta- tozik a lakógyűlés. Természe- lami szervek és intézmények lan bejelentővel szemben tesen írásban is benyújthatók: munkájának magasabb szint- megfelelő eljárást tesz lehető- különböző észrevételek. Itt re emelését. Lantos László- vé. kívánom megjegyezni, hogy val, a Szécsényi nagyközségi — A nagyközségi tanács a tanácsüléseken elhangzott Tanács titkárával a törvény apparátusa hogyan fogadta interpellációkról, azokra tett gyakorlati tapasztalatairól, az új törvényt? intézkedésekről más törvény annak végrehajtásáról be- — Az apparátus dolgozói rendelkezik, szélgettünk. Mennyiben je- az új panasztörvényt nagy — Mennyire élnek Szelént ez a törvény újat a ha- helyesléssel fogadták, mivel csényben az állampolgárod sonló előzőkkel szemben? fontos útmutatást ad az ál- jogaikkal? — Az első panasztörvény lamigazgatási panaszok inté- — A bejelentésekről. jaJ éppúgy, mint az államigaz- zésére. Megszünteti azt a za- vasiatokról, panaszokról kü-> gatási eljárás általános sza- varos helyzetet, melyet kü- lön nyilvántartást vezetünk.' bályairól szóló törvény, nem lönböző köz- és egyéni serei- Az új törvény megjelenése határolják el egymástól a niek egybemosódása miatt óta 1977-ben 4, az idén 1 közközérdekű bejelentést, javas- csak számos állásfoglalással érdekű bejelentés, 2 közér-' latot és panasztételt. Az új lehetett viszonylagosan ren- dekű javaslat érkezett,, hoz-; törvény egyértelműen elvá- dezni. Ügy érzem, hogy az zánk írásban. A törvény meg- 1 ászt ja a három fogalmat. A ügyintézésért felelős dolgo- jelenésé előtt 1976-ban 7 pa- közérdekű bejelentés olyan zók megfelelő szakmai és po- nasz érkezett szakigazgatási körülményre, hibára, vagy litikai képzettséggel, ismeret- szervünkhöz. Mióta a tor- hiányosságra hívja fel a fi- tel rendelkeznek ahhoz, hogy vény napvilágot látott, egy gyeimet, amelynek orvoslása, a törvényből adódó feladató- panaszos levelet sem kellett megszüntetése a közösség, kát megvalósítsák. A kijelölt iktatnunk. Ugyanezt tudom vagy az egész társadalom ér- szakelőadók minden esetben elmondani a névtelen hetedekét szolgálja A' közérdekű helyszíni vizsgálattal győződ- lentésekről. A tanácstagi be- javaslat társadalmilag hasz- nek meg a bejelentés ala- számolókon a ’78-as évben 38 nos cél elérésére irányuló posságáról és annak alapján bejelentés és ugyanennyi ja- kezdeményezés. Csak olyan teszik meg a szükséges in- vaslat hangzott el. kérelem minősül panasznak, tézkedéseket. amely egyéni jogsérelem, — A törvény egyik célja, vagy érdeksérelem rpegszün- hogy az állampolgárok mi- tetésére irányuló és elintézé- nél nagyobb számban vegyeI a p á 11 á s oo Olyan beadványon, amelyben felső szerveiknek azt kívánják bebizonyítani, hogy az új szabályozók a vállalatot olyan követelmények szorítása a vállalat kivonhassa mauj alól gát. Mielőtt a feltett kérdésekre válaszolnánk — tömören vizsnehéz helyzetbe hozzák, gáljuk meg, melyek is az új amelyből csak kivételes elbánással lehet kiutat találni. Itt a vállalat vezérkara hetek óta a „legjobb” megfogalmazásokon és módszereken töri a fejét. Tudniillik, hogy milyen szabályozás csomópontjai. Amint a Magyar Közlönyben és más szakmai tájékoztatókban az napvilágot látott — az 1979-es gazdálkodás szabályozói szigorítanak. Mindannyiérveket, milyen csoportosítás- unk munkáját a népgazdaság ban nyújtsanak be s hová. Álláspontját így fogalmazta meg az igazgató: „Az új szabályozók igen helyes célt tűznek maguk elé. Nem egyensúlyi helyzetének megjavítására ösztönzik, mindent e célnak rendelnek alá. Ennek érdekében az általános nyereségadó mértéke 1979. január vitázunk azzal, hogy végre itt 1-től 36-ról 40 százalékra az ideje a hatékonyság javításának a népgazdaságban, a fegyelem megszilárdításának az egész gazdálkodásban. Egyetértünk a szigorítással is. De be keil látni: a mi esetünk más mint az átlag más mint a többi vállalaté. Nem lenne igazságos olyan helyzetbe hozni bennünket, mint a többieket — nekünk jár a kivétel. Ezért be fogjuk bizonyítani, hogy a bérpreferenciát az állami visszatérítést itt kell hagyni a vállalatnál.” A két példa — bár szükségszerűen leegyszerűsített és sarkított —, sűrítve jelzi a várható kétféle alapállást. Az első: késedelem nélkül átállni és kidolgozni a cselekvési programot; a második: haladékot szerezni ahhoz, hogy az emelkedik. A kötelező tartalékalap-képzés mértéke — a már az 1978-as nyereség felosztásakor, — az ilyen címen, a vállalatoknál maradó nyereség 15 százalékáról 25 százalékra emelkedik. A teljesít ményekhez kötött lyozási formákban leg megszűnik a központilag biztosított béremelés lehetősége, a központi bérszabályozási formákban a jövő .évben adómentesen megvalósítható bér- szintnövelés mértéke 4 százalék lehet az eddigi 4,5 helyett. Csökkent a transzferábilis rubel árfolyama, s csökkennek az állami támogatások is. Igaz, differenciált mértékben. Fontos szabály, hogy a közgazdaságilag indokolt mértéket meghaladó készletnövekedést a vállalatoknak teljes egészében a fejlesztési alapjukból kell fizetni. Mindebből világos — csakugyan nehezedtek a gazdálkodás feltételei, még akkor is, ha a módosítások indokoltan differenciálnak. Nincs mit csodálkozni azon, hogy ezért a vállalatok nem örülnek — s meggyőződésünk szerint — nem is lehet elvárni, hogy örüljenek. Ám az öröm és a végrehajtás — az két teljesen eltérő kategória — s ennek szempontjából érdemelnek figyelmet az álláspontok. Hiszen nyilvánvaló — a szabályozás megújítása — szigorítása — alapvető népgazdasági érdekből történt és ehhez alkalmazkodni — nem lehetősége a vállalatoknak, hanem kötelessége. A bban lehetnek különbségek, milyennek tartják a szabályozást a vállalatok, ám abban nem, hogy a népgazdaság érdekei szerint kivétel nélkül elő kell segíteniük a szabályozás céljainak megvalósulását. Még- bérszabá- hozzá nem általában való átmeneti- egyetértéssel csupán, hanem mindenkinek azon a poszton, ahová állították. S ahol felelőssége és kötelessége — mégha ez nehezebb munkával, keményebb feltételek között is történhet — társadalmi céljaink megvalósulását elősegíteni, a népgazdaság és saját munkaterületének fejlődését érvényre juttatni. Matkó István Mivel foglalkoztak ezek a bejelentések? — Az utak minőségének felülvizsgálatától a parkok, játszóterek megóvásáig igen széles skálán mozognak. Hasonló a helyzet a javaslatoknál. A vízhálózat bővítésétől egészen az utak, járdák készítéséig sok hasznos javaslat szerepel nyilvántartásunkban. — Mi lesz ezeknek a további sorsa? — A bejelentések alapján a szükséges intézkedéseket minden esetben megtesszük. Gondot jelent, ha a javaslat megvalósításához nagyobb anyagi fedezetre van szükség. A kevesebb anyagi beruházást igénylő javaslatok megvalósításához mindig az elmúlt évi pénzmaradványunkból, esetleges hitelátcsoportosítással biztosítjuk az összeget. A nagyobb feladatokat a következő évi költségvetésünk készítésénél vagy az újabb tervciklusban vesszük figyelembe. Ha az ügy más szervekhez tartozik, akkor hozzájuk továbbítjuk. Az intézkedésüket figyelemmel kísérjük. — Régi igazság: jogainkat csak akkor gyakorolhatjuk, ha ismerjük azokat. A tanács mit, tett annak érdekében, hogy a lakosság megismerje ezt a törvényt ? — KÜLÖNBÖZŐ FÓRUMOKON végeztünk jogismertetéseket. Feladatunk, hogy a jogpropaganda-tevékenységünket tovább szélesítjük! Ebben a munkában szeretnénk kérni a HNF nagyközségi bizottságának segítségét. Célunk, hogy a lakosság ismerje és éljen a jogaival. — Szénográdi Ferenc — NÓGRÁD — 1979. január 5., péntek ,3
