Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-05 / 3. szám
Közel-keleti jelentés Sandinista Palesztin Izrael folytatja telepitéspolitikájá t Izraeli kormányforrásból csütörtökön szintén megerősítették hogy nincs megállapodás az egyiptomi—izraeli kü- löntárgyalások felújításának időpontjáról. Az egyiptomi külügyminisztérium a jövő héten „számos fontos országból” konzultációra hazarendeli nagyköveteit, hogy Butrosz Ghali ügyvezető külügyminiszter és Hoszni Mubarak ‘alelnök tájékoztassa őket a különtárgyalások jelenlegi állásáról — jelentette Kairóból az MTI tudósítója. Az izraeli kormány folytatja az új izraeli települések létesítését a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza-öve- zetben — mondotta Begin miniszterelnök csütörtökön a Likud tömörüléshez tartozó parlamenti képviselőknek, akikkel a Camp David-i megállapodások után befagyasztott telepítési politikát vitatta meg. Szadat egyiptomi elnök csütörtökön Asszuánba érkezett. Az államfő hatnapos körutat tesz Felső-Egyiptomban. Kíséretében van két tanácsadója, El-Gamazi tábornok, volt hadügyminiszter és Szajed Maréi, a nemzetgyűlés volt elnöke. ★ Az A1 Vatan A1 Arabi cí- mű, Párizsban megjelenő arab nyelvű hetilap tájékozott forrásra hivatkozva jelentette, hogy Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter szívesen venné, ha Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke hivatalos látogatást tenne Franciaországban. Mahmud Riad, szerint „igen hasznos” lenne egy egyiptomi—szaúd-arábiai't eszmecsere egy arab csúcsértekezlet előkészítése szempontjából. Az Arab Liga főtitkára egy csütörtöki interjújában a helyzetet úgy értékelte, hogy az arab népek csupán közös akció révén rendezhetik soraikat. Ehhez — fűzte hozzá — arra van szükség, hogy „Kairó és Ríjad szót értsen egymással”. Kairói források szerint egyébként diplomáciai csatornákon át tovább folytatódik az egyiptomi és a szaúd-arábiai vezetés érintkezése annak érdekében, hogy „közeli időpontban” létrejöjjön Szadat elnök és Khaled király találkozója. (MTI) Spanyolvatikáni megállapodás A Vatikán és a Spanyolország között 1953-ban létrejött konkordátum helyére lépő megállapodásokat írt alá szerdán Vatikánvárosban Jean Villot bíboros, vatikáni államtitkár és Marcelino Oreja Aguirre spanyol külügyminiszter. Az új megállapodásokban —, mint az AP rámutat — már tükröződik az ibériai ország új alkotmánya, amely kimondja: Spanyolország nem felekezeti orsz&g, de biztosítja a vallásszabadságot és megengedi a válást. A Vatikánvárosban szerdán aláírt megállapodások megerősítették, hogy a spanyol államfő lemond a püspökök kinevezéséhez való jogáról, a spanyol római katolikus egyház pedig lemond a püspököknek arról a jogáról, hogy megakadályozzák a papok elleni esetleges bűnvádi eljárást. (MTI). Továbbra is komoly nehézségeket okoz a zord időjárás Európában. Képünkön: az NDK több körzetében helikopterek segítségével látják el a mentőszolgálatot akciók Nicaraguában Szerdán sandinista harcosok Managua déli részén, alig négy épülettömbre az amerikai nagykövetségtől, felrobbantottak egy rádióállomást — jelentették be a hatóságok. Az ismeretlen létszámú sandinista csoport behatolt a rádió épületébe, bombákat robbantott fel és megrongálta a berendezéseket. Az egész állomás a lángok martaléka lett — közölte a tűzoltóság szóvivője. Nicaragua más városaiból is érkeztek hírek a sandinista nemzeti felszabadítási front akcióiról. ötven sandinista vette körül kedden Tipitapa várost. A város központjába beszivárogva lövéseket adtak a levegőbe, felvonulásokat szervezlek, és Somoza megdöntésére szólították fel a lakosságot. León munkáskerületeiben sandinista harcosok röplapokat osztogattak, melyeken egy újabb offenzíva közeledtét jelentették be. Kilencnapos zárvatartás után szerdán ismét megnyitották Nicaragua Costa Rica-i határát — jelentette be Rafael Saavedra, a nicaraguai vámhatóság vezetője. (MTI) Tisztogatás Több ellenforradalmár csoportot számoltak fel Etiópiában a népi milícia alakulatai és a biztonsági erők a Welo tartományban legutóbb lezajlott hadműveletek során és sok foglyot ejtettek. Mint az eliópiai hírügynökség jelenti, a tisztogató műveletek során nagymennyiségű fegyvert, lőszert és felforgató tartalmú írásos anyagot találtak. Az .ellenforradalmárok az utóbbi időben sorozatosan követtek el gazdasági szabotázsakciókat, felforgató tevékenységet folytattak és ellenséges propagandaanyagot terjesztettek. (MTI) FINNEK—MAGYÁROK (2.) A I ■■ I ■■ ■■ I rr ma I kölcsönös elonyok jegyében A 337 ezer négyzetkilométer területű Finnország (területe nagyobb, mint Nagy- Britanniáé, a Német Szövetségi Köztársaságé, vagy Olaszországé!) 57 százaléka erdő, 9 százaléka vízfelület, 26 százaléka egyéb, s mindössze 8 százaléka művelhető terület. A 61. éve független állam gazdasági élete az elmúlt évtizedekben alapos változáson ment át: agrárországból modern ipari állam lett. A múlt évben nemzeti jövedelmének csupán 11 százaléka származott a mező- és erdő- gazdaságból, 39 százaléka már az iparból és az építőiparból adódott. A mezőgazdaságot a szolgáltatás is megelőzi a maga 16 százalékával. A munkaerő 38 százaléka dolgozik az iparban, s csak 13 százaléka keresi kenyerét a mező- és erdőgazdaságban, holott 1960-ban még a paraszti réteg aránya 31 százalék volt! Az országnak ugyan megvannak a maga gazdasági gondjai (a parasztok és erdőmunkások elöregedése, a keleti, északkeleti és északi területeken jelentkező munkanélküliség, az egyes földrajzi tájak egyenlőtlen fejlettségi szintje, a tőke kiáramlása stb.) Finnország gazdasága mégis egyenletesen fejlődött az elmúlt években. (Az egy főre jutó termelési érték 1975-ben haladta meg elősző az évi ötezer dollárt.) Gazdasági szerkezetéből következik. hogy fontos érdeke fűződik a külkereskedelemhez. Partnerei közül első helyen a Szovjetunió áll (kb. 20 százalék), azután Svédország, az NSZK és Nagy-Britannia következik. A finnek ezzel a négy országgal bonyolítják le külkereskedelmüknek több mint felét! A finn—magyar külkereskedelmi forgalom ennél természetesen jóval szerényebb, mégha az utóbbi három évben növekedett is. A magyar mérleg passzív, de mint Keijo Korhonen megjegyezte, ez nem lehet tartós állapot: minél hamarabb fel kell deríteni azokat a magyar árukat, amelyek „betörhetnek” a finn piacokra. A kapcsolatok útjában semmi nem állhat, sőt a két ország szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Az államtitkárhelyettes megemlítette azt is, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Finnországba irányuló magyar export szerkezetében az élelmiszercikkek aránya nem éri el a 20 százalékot. Vékony Lajos, a kereskedelmi kirendeltségünk vezetője megerősíti, hogy a finn—magyar kereskedelmi kapcsolatok az 1975-ben kötött megállapodás óta példásak. Nem kevésbé fontos a tíz évre szóló kooperációs és ipari együttműködési megállapodás sem, amelynek vegyes bizottsága e hónapban ülésezik. A két ország vállalatai között 15 kooperációt, s nyolc 3—5 éves időtartamra szóló keretmegállapodást tartanak számon. (Főleg a papír-, a cellulóz- és a vegyipar területén.) A finn—magyar állami vegyes bizottságnak hét munkabizottsága működik. Mit adunk el Finnországnak? Főleg alapanyagokat és félkész termékeket, de örvendetes, hogy a gépipari termé-' kék aránya is eléri a 20 százalékot. (Ezek aránya a nyugat felé irányuló magyar exportban csak 12 százalék). Jelentős mennyiségben szállítunk textil- és vegyipari termékeket. Nagy keletje van a magyar kerékpárnak Finnországban! Tavaly 2500-at vettek, az idén 5000 darab kerül a finn áruházakba, de akár tízezret is el lehetne adni évente. Szállítunk golyóscsapágyat, s már hét finn városban működik magyar erőmű. Jó híre van az Izzó villanykörtéinek és autólámpáinak. Ebben az évben elkezdődik egy „helytakarékos” mosógép exportálása, amelyből a megkötött szerződés értelmében három év alatt tízezer darabot szállítanak majd. Ami az élelmiszereket illeti, a magyar almának Finnország egyik legjobb piaca. (Személyesen győződtem meg róla, hogy a helsinki piacon a nem is túl „bizalom- gerjesztő” fajta kétszer olyan drága, mint a legszebb banán, s háromszor magasabb az ára a nagy szemű szőlőénél). Egy nemrégen megjelent, Finnországról szóló könyv tájékoztatásával ellentétben, a finnek kedvelik a boritalt. Jelenleg háromfé’e magyar bor kapható, az ..Egri bikavér”, a „Pusztarosé”, (köny- nyű vörös) és a „Magyar fehér” (egy testes, édes bor). Tavaly 18 ezer hektolitert ittak meg ezekből a finnek, az idén 22 ezer hektó áll rendelkezésükre. A méznek is van keletje, s kisebb tételben a paprikának is. Hamarosan kapható lesz a téliszalámi, amit korábban állategészségügyi rendelkezések miatt nem vihettünk be. A finn piac drágább a nyugat-európai ár- szintnél. Exportáraink kedvezőek, nemcsak hogy elérik, de a legtöbb esetben meg is haladják a nyugat-európai árszintet, az árucikkek döntő többsége gazdaságosan szállítható északi barátainkhoz. S mit hoznak ők? Rengeteg fajta papírt, fát, cellulózt, filtert, vegyipari alapanyagokat, gépi berendezéseket, többek között papír-, faipari és erdészeti gépeket, egyes daru- típusokat, hegesztőberendezéseket. A magyar exportot 32 vállalat bonyolítja le, az árulistán több mint kétszáz cikk szerepel. A Finnországból származó importunk 170-féle termékből áll. Ebben az évben a finnek exportja még meghaladja kivitelünket. A két ország közötti árucsereforgalom ez év végéig megközelíti a százmillió dollárt. A magyar félnek mindenekelőtt az a törekvése, hogy a jelenlegi pozíciókat megtartsa, a következő lépés pedig új piacok feltárása lesz. Ennek egyik módja, ha külkereskedelmi szerveink szorosabbra fűzik kapcsolataikat a finn állami szektorral. A gazdasági kapcsolatok jellemzéséhez talán az is hozzátartozik. amit Keijo Korhonen mondott. „Évente 30 ezer finn turista látogat Magyarországra, s ez az önök szempont iából felér egy jó exporttal”. Való igaz, szívesen vesszük ezt a-* é-'i^Viődést. Bakó Endre (Következik: A kultúra hídja-) ti NÖGRÁD - 1979. január 5., péntek kezdeményezes Fokozódó politikai aktivitásról tesz tanúságot az utóbbi időben a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Ennek egyik megnyilvánulása volt Faruk Kadduminak, a szervezet nem hivatalos külügyminszterének a minap Bagdadban elhangzott kijelentése: kész Washingtonba utazni, hogy párbeszédet folytasson a közel-keleti helyzetről. Leszögezvén, hogy ez nem jelent változást a PFSZ jól ismert álláspontjában, Kaddumi hasznosnak nevezte a lehetőséget, hogy azt ismét tudomására hozzák Izrael fő támogatójának. Figyelemre méltó az is, hogy Kaddumi e nyilatkozatában kilátásba helyezte egy palesztin ideiglenes kormány alakítását. Már közhelyszerű igazság az, hogy a közel-keleti konfliktus magvát a palesztin probléma alkotja. S egyre inkább kezd beigazolódni az is, hogy bármely átfogó politikai rendezés a Közel-Kelet térségében nem képzelhető el a palesztin kérdés kielégítő megoldása nélkül. A palesztin arabok ellenállási mozgalma az utóbbi másfél évtized alatt nagy utat tett meg, amikor is menekültkérdésből megkerülhetetlen politikai tényezővé vált. Ezt tapasztalniuk kellett a Camp David-i hármas alku partnereinek is. Az egyiptomi— izraeli különbéke-tárgyalások jelenlegi holtpontja ugyanis jórészt a palesztin kérdés körüli nézeteltérések miatt alakult ki. A PFSZ — miként az arab országok többsége is — teljes egészében elveti a Camp David-i megállapodásokat, amelyek nem ismerik el a palesztinok önrendelkezési és államalapítási jogát. Ehelyett a létrehozandó Pax Americana valamiféle önkormányzatot ígér a megszállt Ciszjordánia és a Gaza-övezet területén élő palesztin araboknak. Ez természetesen elfogadhatatlan a PFSZ számára, s ugyanerre az álláspontra helyezkedtek a palesztin tömegek is, amelyek az utóbbi időben több tucatnyi tüntetéssel nyilvánították ki elutasításukat, valamint a PFSZ melletti hűségüket. Reálpolitikai érzékről és rugalmasságról tesz most tanúságot a PFSZ, amikor kinyilvánítja szándékát, hogy tárgyaljon az izraeli agresszor fő pártfogójával, az Egyesült Államokkal. A hontalanná tett palesztin nép felszabadító szervezetét a világ sok állama már jó ideje de facto kormányként ismeri el. Logikus lépésnek tűnik ezért az a szándék, hogy az ideiglenes kormány megalakításával jogilag is rendezzék a szervezet státuszát: ez minden bizonnyal újabb lendületet ad a palesztin arabok igazságos harcának. Pálfi Viktor IBUMEIi-OMM Csütörtökre virradó éjjel egy Los Angeles-i kórházban elhunyt a 91 éves Conrad Hilton, a világhírű és az egész világra kiterjedő szállodahálózat alapítója. Hilton hálózatának kiépítését 1919-ben Texasban egy szerény kis szálló megvásárlásával kezdte. A tőkecsoport jelenlég 20 országot behálózó 250 szállodája 40 ezer szobával és ugyanennyi alkalmazottal várja nem kis pénzű vendégeit. * Nagy példányszámban jelent meg Ankarában Leonyid Brezsnyev „Szűzföld” című írásának török nyelvű kiadása. Az SZKP KB főtitkárának visszaemlékezései nagy érdeklődést váltottak ki a török olvasók körében. A kötet előszavában a kiadó méltatja Leonyid Brezsnyev politikai és államférfiúi tevékenységét. ★ Hua Kuo-feng, a Kínai Kommunista Párt KB elnöke, az államtanács elnöke csütörtökön fogadta Emilio Co- lombót, az Európai Parlament elnökét, aki szerda este óta tartózkodik Pekingben. A kelet-jávai áradások következtében 25 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, s jelentős károk keletkeztek a mezőgazdaságban. Az áradást, amelynek halálos áldozata is volt, a december óta tartó trópusi esőzések idézték elő Indonéziában. + Csütörtökön hivatalos : és jószolgálati látogatásra Dar es Salaamba érkezett Li Hszi- en-nien, a kínai államtanács elnökhelyettese (miniszterelnök-helyettes). Az olajban gazdag Egyesült Arab Emírségek bevezetheti a kőolajipari termékek adagolását, amennyiben tovább tartanak az iráni zavargások — jelentették dubai források. Jóllehet az arab államszövetség napi 1,7 millió barrel nyersolajat termel, ennek csak töredékét dolgozzák fel a hazai finomítók, s a szükséglet nagyobb részét iráni behozatallal fedezik. Az iráni sztrájkok és az olajtermelés megbénulása arra kényszerítheti a hatóságokat, hogy bevezessék a benzin és egyéb fűtőanyagok adagolását. (MTI) Modernizálási gondolt Kínában Éliás Béla, az MTI tudósítója írja: A kínai sajtó az új esztendő alkalmából arra szólítja fel az ország lakosságát, hogy lélekben és testben egyaránt álljon át a „négy modernizálás” gyorsított ütemű megvalósítására. A felhívás abban a Kínában hangzik el, amely a vezetők saját bevallása szerint rendkívül elmaradott gazdasági alappal rendelkezik. Kínában a parasztok százmillióit köti le a növekvő lakosság ellátásához szükséges kenyérgabona megtermelése. A kínai paraszt csak nagyon kicsiny hányadát tudja megtermelni annak, amit egy amerikai, vagy európai paraszt termel. A kínai vas- és acélipar termelési színvonala megrekedt az ötvenes évek szintjén. Miközben egy japán munkás évente háromszáz tonna acélt állít elő, a kínai acélmunkás teljesítménye mindössze tíz tonna. Ezen a helyzeten akar a kínai vezetés feltűnően rövid idő alatt változtatni, a „négy modernizálás” valóra váltásával. Japán szakértők becslése szerint a kínai vezetés eddig csaknem kétszáz- milliárd dollár értékű ügyletet kötött Japánnal, az Egyesült Államokkal és a nyugat-európai országokkal, vagyis a kínai vezetés kizárólag nyugati technikával és pénzügyi eszközökkel kívánja valóra váltani az ország gazdasági es katonai nagyhatalommá fejlesztését. A kapitalista eszközökkel és gazdaságirányítási módszerekkel megvalósítandó „szocialista modernizálás” azonban a jelek szerint jelentős akadályokba ütközik. Kína mindenekelőtt nem rendelkezik olyan jól képzett műszaki és tudományos gárdával, amely alkalmas lenne a nyugati technika alkalmazására. A Zsenmin Zsipao elmarasztalja a kínai üzemekben és vállalatokban tapasztalható bürokratizmust és termelési anarchiát, és a vezetők egy részének ellenállását az új technika és a kapitalista menedzselési módszerek bevezetésével szemben. — Ha nem sikerül sürgősen megváltoztatni a vezetők gondolkodását és jelenlegi gyakorlatát, akkor nemcsak a „négy modernizálás” megvalósítása kerül veszélybe, hanem azzal is számolni kell, hogy az elkövetkező években tovább növekszik a fejlettségi színvonalban meglevő különbség Kína és a fejlett országok között —, mutat rá a vezércikk.
