Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

Iráni helyzetkép Ellentmondó vélemények az államcsíny lehetőségéről Karim Abbasz Kharabaghi tábornok, az iráni hadsereg ve­zérkari főnöke hétfői rádió­üzenetében a Baktiar-kor- mány támogatására szólította fel az ország fegyveres erőit. A tábornok kizárta annak a lehetőségét, hogy a hadsereg államcsínnyel próbálja meg­akadályozni Khomeini ajatol- lah vallási vezető hatalomra kerülését. A síita főpap — mint ismeretes — péntekre je­lezte hazatértét. Kharabaghi nyilatkozatával ellentétben viszont nem tar­totta kizártnak a katonai puccs lehetőségét Ardesir Zahedi, irán washingtoni nagykövete. Hétfőn a CBS televíziós tár­saságnak nyilatkozva Zahedi kijelentette: Khomeini csak „forradalom” útján juthat ha­talomra, ami szerinte „kifeje­zetten valószínűsíti” a katonai államcsíny lehetőségét. Ramsey Clark volt amerikai igazságügyminiszter, aki hét­főn Franciaországban rövid megbeszélést folytatott Kho- meinivel, ugyanaznap esti New York-i sajtóértekezletén elmondta: a síita vallási ve­zető óvta az Egyesült Államo­kat attól, hogy beavatkozzék Irán belügyeibe. Egy iráni lapban közölt nyi­latkozatában Szadegh Ghotb Zadeh, Khomeini egyik legkö­zelebbi tanácsadója kijelentet­te : a létrehozandó iszlám köz­társaság a legteljesebb szólás- és gondolatszabadságot bizto­sítja minden ideológia számá­ra. Henry Jackson, jobboldali amerikai szenátor hétfőn New Yorkban kijelentette: „rendkí­vül veszélyesnek” tartja Kho­meini nézeteit. A szenátor ut?’f a síita vezetőnek arra a követelésére, hogy Irán ne szállítson több nyersolajat Dél-Afrikának és Izraelnek. * Sapur Baktiar iráni minisz­terelnök megtiltotta az iráni légitársaságnak, hogy külön- géppel hozza haza Iránba Khomeini ajatollahot — jelen­tik kedden a teheráni lapok. A miniszterelnök csak abban az esetben hajlandó engedé­lyezni különgép indítását, ha az iráni légitársaság alkalma­zottai befejezik sztrájkukat. Az újságok szerint az érintettek elhatározták: nem veszik fi­gyelembe Baktiar tilalmát. Az iráni légitársaság alkalmazot­tai ezenkívül bejelentették, a jövőben bojkottálják az or­szágba érkező izraeli repülő­gépeket. Ugyancsak keddi sajtójelen­tések szerint több vidéki vá­rosban összetűzésekre került sor. az eltávozott sah hívei és ellenfelei között. A botokkal felfegyverzett királypártiak megtámadták a Khomeini mel­lett tüntetőket. Ardesir Zahedi, Irán wa­shingtoni nagykövete kedden megerősítette: a sah — előze­tes útitervétől eltérően — egyelőre nem utazik az Egye­sült Államokba. Keddi egyiptomi sajtójelen­tések szerint a sah állítólag Egyiptomba, Iránból való tá­vozása utáni első állomására tér vissza. Az indiai Bombayben fel­fegyverzett iráni diákok ked­den megszállták Irán helyi fő­konzulátusának épületét és tú­szokat ejtettek. Közölték: a jelenlegi „törvénytelen” tehe­ráni kormány elleni tiltakozás­ként 24 órán át fogva tartják a főkonzulátus öt diplomatá­ját. Véget ért a Palesztinái Nemzeti Tanács ülésszaka Törökország ismét tonto»... Gunduz Okcun török kül­ügyminiszter hétfőn három­napos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett. A megbeszéléseken elsősor­ban gazdasági és pénzügyi kér­déseket vitatnak meg. Török­ország Ausztriának régi keres­kedelmi partnere. A Törökországgal való gaz­dasági és katonai kapcsolatok szorosabbra fűzését — az iráni események folytán — egyre fontosabbnak tartják a nyuga­ti tőkésországok. Így, mint is­meretes, a múlt hét csütörtö­kén Ankarában török—ameri­kai tárgyalások kezdődtek a tervezett új katonai együttmű­ködési egyezményről. A jelek szerint Japán is csatlakozik a nyugati országok törökországi gazdasági men­tőakciójához. Kedden japán kormányforrásból közölték, az NSZK felkérte Japánt, hogy nyújtson gazdasági se­gítséget Törökországnak. Kedden a kora reggeli órák­ban politikai program elfoga­dásával véget ért a Palesztinái Nemzeti Tanács — a palesztin parlament — 14. ülésszaka. A politikai program — a Palesz­tinái ellenállási mozgalom platformja — a leghatározot­tabban elveti a Camp Da- vid-i megállapodásokat, s azo­kon belül is azt a tervet, hogy izraeli katonai fennhatóság alatt úgynevezett „önkor­mányzatot” adjanak Ciszjor- dánia és a Gáza-övezet pa­lesztin lakosságának. Ki­mondja továbbá: a Palesztinái nép — amelynek egyedüli tör­vényes képviselője a PFSZ — szilárdan ragaszkodik el­idegeníthetetlen, törvényes jogaihoz, köztük a független állam megteremtésének jogá­hoz, s ennek érdekében foly­tatja az izraeli agresszor elleni politikai és fegyveres harcot. A program kívánatosnak tart­ja a PFSZ és Jordánia közötti párbeszéd folytatását. Élesen elítéli az Egyesült Államok közel-keleti imperialista tö­rekvéseit, s külön kiemelni a PFSZ-nek a Szovjetunióval és más szocialista országokkal fenntartott kapcsolatai jelen­tőségét. A Palesztinái Nemzeti Ta­nács ezen kívül további egy évre meghosszabbította a PFSZ végrehajtó bizottsága tizenöt tagjának mandátumát. A már nyolc napja tartó ülésnek lezárását siettette a PFSZ egyik vezetője, Ali Hasz. szán Szalameh (Abu Hasszán) meggyilkolásának híre. A PFSZ több vezetője az ülés­szak bezárását meg sem várva Bejrútba utazott, hogy meg­gyorsítsa a gyilkos merénylet kivizsgálását. Abu Hasszán gépkocsija hét­főn Bejrútban egy rejtett ak­nára futott, ő maga és négy testőre is meghalt. A PFSZ közleményében izraeli ügynö­köket vádolt meg a gyilkos merénylet elkövetésével. Lábra kaptak olyan hírek is, hogy Abu Hasszánt vagy a PFSZ egyik palesztin rivális csoportja, vagy pedig a libano­ni jobboldali milicisták embe­rei gyilkolták meg. Ezt azon­ban mindkét fél részéről a leghatározottabban cáfolták. (MTI) Felszabadult Kompong Som Kompong Som Kambodzsa egyetlen mélytengeri kikötője a forradalmi erők ellenőrzése alá került. Az SPI$ kambod­zsai hírügynökség Hanoiban vett adása szerint a straté­giai fontosságú város élete lassan a normális kerékvá­gásba lendül. A kikötőt teljesen felszaba­dították a KNEF egységei az ellenálló Pol Pot-hadsereg maradványait felszámolták. A kikötővárosban helyreállt a nyugalom. Több halászhajó ismét kifutott a tengerre, l#»gy megkezdje munkáját. Római látogatás ' A szovjet és az olasz lapok hangvétele egyaránt arról tanúskodik, hogy Moszkva és Róma kapcsolatában rendkívül fontosnak ítélik meg Andrej Gromiko olaszországi látogatá­sát. A hétfő délután Rómába érkezett szovjet külügyminiszter repülőtéri nyilatkozatában méltán emelte ki eszmecseréinek céljaként a két ország politikai és egyéb kapcsolatainak el­mélyítését és fejlesztését. Nem mintha eddig is nem fejlődött volna számottevően a Szovjetunió és Olaszország együttműködése. Szakértők sze­rint annak idején a Fiat Művek és a szovjet cégek megálla­podása az évszázad egyik kiemelkedő üzletkötésének számí­tott. Az egyezmény eredményeként évről évre több Lada személygépkocsi gördül ki Togliatti városban a népszerű nevén Zsiguli gyárnak keresztelt üzem csarnokaiból. Olasz cégek több más korszerű szovjet gyár berendezéséhez szállí­tottak gépeket, s cserében Itália nemzetgazdasága számára nélkülözhetetlen földgáz, olaj, műtrágya érkezik. Természetesen a politikai kérdésekről is gyakran eszmét cseréltek a szovjet és olasz államférfiak. Bár a két ország társadalmi és gazdasági berendezkedése különböző, a lesze­relés, az európai biztonság és együttműködés alapvető kér­déseiben Moszkva és Róma álláspontja nem áll messze egy­mástól, s bizonyos témákban egybeesnek a vélemények. Erre utal a kormányzó Olasz Kereszténydemokrata Párt lapja, az II Popolo, amikor Gromiko látogatása kapcsán hangsúlyozza: a két ország kapcsolatainak fejlesztését nem akadályozzák vitás ügyek. Megfigyelők Rómában jelentős megállapodások aláírását várják a szovjet külügyminiszter látogatásától. Egyszersmind azt is, hogy — elsősorban a külügyminiszterek eszmecseré­in — a fő figyelmet az európai országok kapcsolatainak fej­lesztésére, a kontinens biztonságának megszilárdítására irá­nyuló kölcsönös erőfeszítésekre fordítják. Ami a világpolitika áttekintését illeti, közvetve bizonyára Kína is szóba kerül majd a megbeszéléseken. Ezzel összefüggésben Rómában utalnak Leonyid Brezsnyevnék Andreotti miniszterelnökhöz intézett levelére, amelyben a szovjet államfő arra kérte a kormányfőt: ne szállítson Olaszország fegyvereket a háborúra spekuláló Kínának, a nyugatnémet kancellárhoz hasonlóan utasítsa vissza Peking ezzel kapcsolatos kívánságait. Moszkva és Róma kapcsolataiban Gromiko látogatásával előreláthatóan újabb lendületes szakasz kezdődik. Bizonysá­gául annak, hogy két különböző társadalmi és gazdasági be­rendezkedésű ország, a Varsói Szerződés és a NATO tagálla­ma a kölcsönös érdekek jegyében sikerrel együttműködhet az egyetemes béke, a leszerelés, a gazdasági együttműködés előmozdításában. Gyapay Dénes «S NÖGRÁD - 1979. január 24., szerda Berlini levél Könyv évi félmilliárdért Az NDK-ban — kerekített adatokkal számolva — min­den percben 270 kötet könyv hagyja él a nyomdákat. Még­pedig — a vasárnapokat is beleszámítva. Tavaly újabb határt hagyott maga mögött az NDK könyvkiadása: a meg­jelent 6000 mű összpéldány- száma meghaladta a 140 mil­liót. A számok más tekintetben is rendkívül imponálóak. Az NDK minden lakosára — a csecsemőket, a még írni-ol- vasni nem tudó kisgyereke­ket is beleértve, évente nyolc könyv jut. A könyvkereske­désekben évente 500 millió márka értékben, vagyis mint­egy 2,5 milliárd forintért vesznek esztendőnként köny­vet. A tudás és szépség, amit a könyvek közvetítenek, rendkí­vül széles körű és változatos. Jelenleg 78 könyv- és folyó­iratkiadó működik az ország­ban. Közülük 25 politikai, tár­sadalomtudományi, termé­szettudományi' és orvosi mű­vek közzétételével foglalko­zik, 15 szakkönyvet ad ki, 16 szépirodalmi, 6 gyermek- és ifjúsági kiadó van. 6 művé­szeti és 7 zenei kiadó, továb­bá 3 egyházi könyvkiadó te­szi teljessé a változatos ké­pet. Ezenkívül mintegy 20 kisebb könyvkiadó meglehető­sen vegyes feladatokat lát el, a többi között kalendáriumo­kat képes- és kifestőkönyve­ket gondoznak. A műveket tekintve az évenként megje­lent, illetőleg új kiadások 32 százaléka szépirodalom, gyer­mek- és ifjúsági könyv, 27 százaléka társadalomtudomá­nyi kérdésekkel foglalkozik, 16 százalékban pedig műsza­ki és természettudományos témákról szól. A példányszá­mokat összesítve természete­sen —, mint mindenütt a vi­lágon — a tankönyvek ve­zetnek. Az NDK tankönyvkiadója, amelyet 1945-ben közvetlenül az ország felszabadulása után alapítottak, fennállása óta több, mint félmilliárd kötetet adott ki. A kiadó egyébként pedagógiai szakirodalom köz­readásával is foglalkozik. • Az NDK könyvkiadásának másik oszlopa,' a Dietz a mi Kossuth Kiadónk testvérvál­lalata 1945 óta Marx és En­gels műveit összesen több mint 22 millió példányban juttatta el az olvasókhoz. Je­lenleg nagyszabású vállalko­zásba fogtak: Marx és Engels összes műveit kiadják és je­lenleg az ötödik kötetnél tart a sorozat. Ez azt jelenti, hogy közreadnak minden sort, min­den betűt, amit a tudomá­nyos szocializmus megalapítói valaha is leírtak. Mégpedig azon a nyelven, amelyen ere­detileg papírra vetették őket. így — a lábjegyzeteket is be­leértve —, a mű, amelyet a szovjet tudósokkal együtt rendez sajtó alá egy NDK- beli tudományos munkakö­zösség —, több mint negyven nyelvű szöveget tartalmaz majd. (A Dietz természetesen a klasszikusok közkinccsé té­telén kívül nagy súlyt helyez az aktuális politikai, társada­lomtudományi témákra is). Az Aufbau Verlag röviddel az ország felszabadulása után Johannes R. Bechernek, a nagy német kommunista köl­tőnek, az NDK első kulturá­lis miniszterének kezdeménye­zésére született meg. Már el­ső időszakában olyan írókat jelentetett meg, mint .Heinrich Heine, Anna Seghers, Arnold Zweig, Goethe, Schiller, Gor­kij, Barbusse. Jelentős soro­zata a német klasszikusok műveit ölelte fel, csaknem 70 művet 150 kötetben tettek közzé. Rendkívül népszerűek az úgynevezett „BB” zseb­könyvek, amelyek nagy iro­dalmi értékű műveket juttat­nak el filléres kiadásban az olvasókhoz. A szépirodalom iránt az ér­deklődés állandóan növekszik. Jellemző adatok: 1951-ben 527 szépirodalmi művet adtak ki 6,4 millió példányban, 1977-ben 1244-et, az összpél- dányszám 26 millió. Az NDK íróit ebből több mint 500 mű­vel és 12 millió példánnyal képviseli a többi fordítás. S bár a könyvek átlagos pél­dányszáma három évtized alatt 16 ezer példányról 23 ezerre emelkedett, gyakori, hogy a legkeresettebb művek már tulajdonképpen megjele­nésük előtt elfogynak. ., . Pintér István A lengyel tengergazdaság hírei Kiépítik a lengyel tengeri kikötőket Az Északi kikötő Gdanskban Az utóbbi években gyors ütemben fejlesztették a len­gyel tengeri kikötőket (Gdansk­ban például felépült az Észa­ki kikötő), amelyek manapság már 65 millió tonna áru fo­gadására, több ezer lengyel és külföldi hajó ki- és beraká­sára képesek. Tekintettel azon­ban az állandóan növekvő len­gyel exportra és a tranzitfor­galomra — az igények lénye­gesen nagyobbak. így a len­gyel kikötőkben folytatódnak a beruházások: az Északi ki­kötőben két speciális szén- és üzemanyagrakodó bázis átadá­sa után jelenleg vasérc-, ve­gyianyag-, darabáru-forgalmat lebonyolító részek épülnek. A beruházás átadását 1979. kö­zepére tervezik. Gdyniában konténerkikötő épül, az első konténerhajót szintén 1979. közepére várják. A Szczeczin-Swinoujscie-i ki­kötőben két újabb létesítmény épül a vegyi nyersanyagok és szén-vasérc átrakodáshoz, me­lyet szintén ez évben adnak át. MINIKOMPUTEREK A HAJÖKON A Lengyel Tengerhajózási Vállalat több járművén vizs­gálják a minikomputerek al­kalmazásának lehetőségét — többek között statikai vizsgá­latoknál- a terhelési és a konténerforgalom terveinek elkészítésénél. A minikompu­terek igen hasznosak lehetnek a navigációban is. BANÁNSZÁLLÍTÓ HAJÓK A lengyel flotta hamarosan három olyan hajóval lesz gaz­dagabb, amelyeket gyümölcs (mindenekelőtt banán) szállí­tására alkalmaznak. A hajók befogadóképessége: 2 500 ton­na; a banánt Dél-Amerikából szállítják majd. A ,>Szprut” óriás vontató VIZEN AZ ÓRIÁS VONTATÓ A „Westerplatte Hősei” nevű gdanski hajógyárban átadták a szovjet megrendelőknek a „Szprut” óriás vontatót, mely jelenleg a legnagyobb ilyen típusú halászhajó a világon. A 7200 lóerős motoroknak kö­szönhetően a hajó hatalmas hálókkal dolgozhat és 2200 mé­ter mélységig lehet vele ha­lászni. Jövőre a gdanski hajó­gyár további négy ilyen hajót épít a Szovjetunió részére. KÖRNYEZETVÉDELMI BERENDEZÉSEK Grudziadban, a „Warmá” gyárban megkezdték a tengeri környezet védelmét szolgáló berendezések gyártását. Töb­bek között olyan berendezése­ket készítenek, mint az olaj­elválasztó blokk, (mely a ha­jó gépházából ki-, elfolyó ola­jat különválasztja a víztől), valamint az üzemanyagtartá­lyok mosását és a folyékony, valamint szilárd hulladékok égetését biztosító gépek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom